Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-27 / 169. (2982.) szám

4 1932 jalim 27, BBarda. KOMMENTÁROK ★ ★ ★ A SZAKÉRTŐ Ziegfield Lőrinc ur, — szegény a műit hé­ten meghalt, Isten nyugosztalja. — rövid, de eredményes életét annak szentelte, hogy a nők szakértője legyen Amerikában. Mond­hatnám, hites szakértője, bírósági szakértője, s csodálom, hogy meg nem eskették és nem alkalmazták holmi kényesebb szerelmi s vá­lási pőrékben, a „créme passionel“-ek bo­nyolult eseteiben, amikor el kellene egy hi­tes nőszakértő, aki világosságot deríthetne az ügyre. Ziegfield Lőrinc ur fölöttébb alkal­masnak látszott erre a szerepre: egész szor­galmas életét a nő-branehenak szentelte, le­galizálta, 'szalonképessé tette s kizárólag az ő eredményes életének köszönhető, hogy a nők­kel való csere-here üzletága ma emelt fővel jelenhet meg a törvény előtt. Valamikor al­világi üzlet volt az, amit Lőrinc ur a föl vi­lágra hozott és „erkölcsössé" tett. De sőt, nem elégedett meg a régimódi üzlet folytatá­sával, mert megértette a kor szavát, amely megsúgta neki, hogy jó üzletet csak jó és fi­noman kidolgozott, gondozott áruval lehet kölni. Ezenkívül egy árucikk engros laiiszi- rozásánál fontos, hogy valami uj árnyalatot csempésszünk az áruba, ami még soha nem volt, ami vonz, amit reklámozni lehet, pél­dául uj karosszériát, itt-ott alkalmazott szel­lemes gépecskéket, egy ventilátort, egy hang­fogót, égy tetszetősebb szint, nos, Ziegfield ur nem mulasztotta el. hogy hölgyeinél soha nem látott karosszériát, tetszetősebb szint és számos szellemes gépecslcét helyezzen el a nagyobb hatás kedvéért. így lett a szakértő­ből feltaláló és nem csoda, ha üzeme kitü­nően prosperált. Mint Fordé vagy Bafáé. Elvégre ugyanazt cselekedte, amit ez a két ipari kapitány: kollek ti vizái ta a termelést, szériában gyár­tott, nagy reklámmal dolgozott és kitűnő, megbízható árut szállított. Csak éppen olcsó ném volt. Egyébként beíüről-betüre követte az amerikai nagyüzemek termelési kis-káté- ját: például mindent a saját rezsijében gyár­tott. Kitűnő szakértő volt s így nem esett nehezére, hogy a ti zennégy-t i zen öté ve s lá­nyok között kiválogassa a megfelelő -anyagot. Girl-iskólaiban három-négy évig a lehető leg­szigorúbb felügyelet mellett nevelődtek a lá­nyai s amikor már valamennyien egyformák voltak, egyforma hajlékonyak és egyforma szépek, falkákba csoportosította őket és föl­léptél te revüőziuházaiban. Nem követelt „mű­vésznőitől" tehetséget, csak dresszurát/ Is­métlem, Lőrinc ur kitűnő szakértő volt, sőt feltaláló s értette a módját, hogy lánykái megragadják az amerikai férfiak amugyis vajból levő szivét. Szakértelmével uj szép­ségideált kényszeritett Amerikára. Giziéi­nek lába például hosszabb és karcsúbb, mint ez addigi lábak, alakjuk vékonyabb, válluk szélesebb, fejük kisebb, szemük vadabb, ha­juk szőkébb. Lassan-lassan ránevelte a Zieg- r.eld-Folies közönségét a szériaszámban föl­talált uj típusra, ezenkívül fokozatosan le­vetkőztette táncosnőit, ami. valljuk be, me- ! sz és nehéz munka volt a prűd Ameriká­iéin, de sikerült és növelte a hatást; lassan- lassan utánzói is akadtak s ha nem is érték ól a Ziegfiéld-girlek tökéletességét, csakha­mar az egész világot behálózták csapataikkal és általánosították az uj gir Íjellem érvényét. Ziegfield megajándékozta hazáját egy uj föl­fedezéssel: az amerikai nő szépségével. Európában nem hinnők el, de igv van: Ziegfield színházai az amerikai milliomosok nagy feleségrezervoárjai. A jóravaló gazdag ember elmegy a Lőrinc ur cirkuszába, meg­nézi az egyforma és egyformán ugráló tán­coscsoportot, amit Lőrinc ur jól megforgat, minden oldalról bemutat előtte, kiválaszt egyet és elveszi feleségül. Mintha áruházba menne szappant vásárolni. Egyszerű és okos. A jó kvalitásról Lőrinc ur gondoskodott. A szériában alig akadt elrontott áru. Több mint kétszáz milliomos feleség került ki a Zieg- field-girlök közül, jónéhány mozicsillag s a legtöbb szépségkirálynő. Az amerikaiak megbíztak Lőrinc ur szak­értelmében. Tudták, hogy jó árut ad s tud­ták, hogy uj nő típusát a nagyérdemű közön­ség lappangó Ízlése szerint adjusztálja. Az amerikaiaknak baba kellett, de nem porcéi - lánbaba, mint hajdan, hanem modern és ru­ganyos gumibaba, mely táncolni tud, ha fel­húzzák, mert szellemes gépecskék vannak elrejtve benne. A sportoló baba, a gyermek­kor egyik stádiumában megragadott és kon­zervált nő adta az uj típust. Ziegfield ur, amikor kitalálta a girl-t, tulajdonképpen nem tett egyebet a kiválasztott nők leikével, mint amit a kínaiak a nők lábával tesznek: gyerekkorban fapapucsba szorítják, hogy ne fejlődjék és kicsi maradjon. Ziegfield ur ere­deti girljei s a másolatok és utánzatok ugyan­ig-/ megmaradtak a mesterséges pác folytán egy primitív, gyerekkori stádiumban, kislá­nyoknak. girleknek, babáknak, gügyögő, ru­ganyos, különféle kunsztokat tudó játékszer­nek, mert Ziegfield ur, a szakértő, észre­vette, hogy a mai férfinak elsősorban az HALDOKLÓ ISTENEK — Egy apolitikus elmélkedései — Irta: SCHÖPFLIN ALADÁR (Budapest) gyitő panaceá, az emberiség minden bajának megoldója. A. kettő egyesül t egy foglalómban: a szabadságban. A szabadság volt a XIX. szá­zad nagy ideálja, a legnagyobb és leszebb eszme, amit a nagy század produkálni tu­dott. Bölcsek bölcselkedtek róla, költők meg- énekelték. c ../szerű embereik százezrei estek el a csata i n a szabadságért. Előbb a nem­zeti szabadságon volt a hangsúly, a fejlődés további folyamán az emberi szabadságra ke­rüli át. De már a század utolsó negyedétől fog­va az ipari proletariátus előretörésével előre tört egy uj gondolatvilág, tagadója a libera­lizmusnak: á szociális gondolat, amely a nem­zetiségnek elébe lelte a nemzetközi szolida­ritást, felfedezte a társadalmi osztály fogal­mai, mint politikái tényezőt s a kollektivitást letté az egyén kultuszának helyébe. A kez­detben forradalmi lendülettel fellépő szocia­lizmus hamar hozzászel idült ugyan a pafla- mentarizmusnoz, de az ő nyomására szorítot­ta ki a liberalizmus jelszavát a demokrácia jelszava. A fejlődés menetét a világháború él öltig azzal lehet illusztrálni, hogy a: XIX. század kétharmad részén át a francia forra­dalom „szabadság, egyenlőség, testvériség" hármas jelszava közül az elsőn volt a hang­súly, ez volt a vezető ideál, a század forduló­ján a hangsúly átmenet az egyenlőségre. A testvériség pacifista ábrándozik álma ma­radt s ma is az. A háború, ha elvileg nem semmisítette is meg, de gyakorlatilag felfüggesztette a sza­badságot iá, az egyenlőséget is s olyan lélek­tani hatásokat idézett elő az emberek nagy tömegeiben, amelyek lehetetlenné tették a felfüggesztett ideálokhoz való fentartás nél­küli visszatérését, A nemzeti eszme arcán ijesztő eltorzulásokat mutatott meg s az eltor­zult arc máig sem iudott visszasimulni régi nemes vonásaihoz. Roppant méreganyag ha­tolt a nemzetek szervezetébe. Egész Európa belső biztonságát megrendítette az orosz for­radalom gigantikus kísérlete egy merőben uj, elméletileg kigondolt és óriási nép töme­gekre erőszakkal rászorított társadalmi, gaz­dasági és politikai rendnek. Az a hatalmas propaganda, melyet a forradalom az egész világon kezdett, a békekötések által előidé­zett politikai nyugtalanság, a háború és há­ború utáni politika által összekuszált gaz­dasági viszonyok, amelyekkel a parlamentá­ris kormányok sehogy sem tudtak megbir­kózni, az ebből támadt társadalmi nagy bi­zonytalanság súlyos kételyeket adott az em­berek szivébe. Lehet-e egyáltalán az eddigi módszerekkel, elvekkel és intézményekkel a dolgokat rend behozni? E kételyek, e kérdé­sek magukkal hozták a XIX. századi nagy eszmékbe, a szabadság és a demokrácia esz­méibe vetett hit megingását. Ezek a mai ember számára már nem feltétlen ideálok. Olyan istenek, amelyek haldokolnak, talán már meg is haltak, csak mi még nem kaptuk meg a halálhírüket. Uj, hasonló erejű ideá­lokat még eddig ez a kor nem tudott kita­lálni, hacsak nem tekintjük azoknak a bolse- vizmust, a fascizmust, vagy a hülerizmust. A ma emberének nincs semmije, amiért lelke­sedjen és nincs semmije, amiben hígyjen. A XIX. század lelke meghalt. A XIX. szá­zad lelke még nem született meg. Az ember, ha kigondolt valamit, önkénte­lenül keresi a szeme előtt lefolyó esemé­nyekben a saját kigondolásának az igazolását. Lehet, hogy ez visz engem arra a gondolatra, hogy a németországi eseményekben a leg­utóbbi napokban beállott fordulat csaknem logikai biztonsággal folyik abból a bizony­talanság érzésből, amelyet múlt vasárnapi el­mélkedésemben, mini a mai napok legfeltű­nőbb jellemvonását állapítottam meg. A logi­kai menetet a következőképpen lehetne meg­konstruálni: A mai rend Németországban végre rájött a saját bizonytalan voltára s arra, hogy min- ; doniéin! felfordulás veszedelme fenyegeti. Rájött arra, hogy a nomális eszközök, ame­lyek a parlamentáris rendszerből adódnak, már aligha alkalmasak a veszedelem elhárí­tására. Kénytelennek érézlé tehát magát arra, hogy a parlamenti elvek féíreháritásával rendkívüli eszközökhöz, elsősorban a diktatu-j rához folyamodjon. Erre nem voltak kapha­tók a demokratikus világnézetből sarjadt po­litikusok, tehát azokhoz kellett fordulnia, akik ab ovo ellenségéi a demokratikus rend­szernek, akik csak kéhyíelenségből alkalmaz­kodtak hozzá: a porosz junkerekhez és a ve­lük egy érzelmű katonákhoz, mert ezek nem­csak csinálják, hanem szívesen, meggyőző­déssel is csinálják a diktatúrát. Egyáltalán nem bizonyos, hogy ez az egyetlen lehetsé­ges, még kevésbé bizonyos, hogy a legin­kább célravezető mód a probléma megoldásá­ra, — azt kell róla mondani, hogy kísérlet, a mai rendnek jobboldali elképzelés szerinti megmentésére s egyáltalán kétséges, merre- felé fog elsülni. Nem fogja-e még jobban fo­kozni a bizonytalanságot. E pillanatban még az sem bizonyos, miért csinálták, amit csi­náltak: Hitlerek pressziójára-e, vagy pedig azért, hogy ha már diktatúra kell, inkább ők, az arisztokraták csinálják, mint a mégis csak plebejus nácik. Erről tovább kombinálni azonban nem az apai!tikos elmélkedő dolga. Természetesen á valóságban a dolgok nem ilyen sematikus logika szerint folynak, mint ahogy én itt levezettem. De a sémának mégis van értelme: szemlélteti a dolgokat. Minden­esetre megmarad a tény, hogy a diktatórikus forrna az európai kontinens egyre nagyobb részére teszi rá a kezét. E pillanatban, ha Oroszországot is Európához számítjuk, a kon­tinens nagyobb fele diktatúra alatt. áll. S Oroszországot leszámítva, mindenütt úgy lé­pett fel, mint a fennálló rend megvédésére való kísérlet. Kiinduló pontja mindenütt az, hogy a parlamenti rendszer erre képtelen. Erkölcsi indokolása az, hogy: salus reipubli- cae suprema lex. Végső következtetésében nem jelent mást, mint szakítást a XIX. szá­zaddal. Mert a mai államok politikai beren­dezkedése, a parlamenti rendszer s mindaz az ideál és eszme, ami ennek mögötte van, a XIX. század eddig nagynak és véghetetlen- nek tartott vívmánya. 1800-ban még az egész európai kontinen­sen az abszolutizmus urakodott. Napóleoni, vagy legitim, „Isten kegyelméből való" ural­kodóké, az a dolgok lényegén nem változtat. Akkor még csak költők és utópisztikus álmo­dozók gondolkodtak népszabadságról, az em­berek egyenjogúságáról s az ezt megvalósító parlamentarizmusról. Két nagy eszme alakí­totta át. az emberek gondolkodását a század első felében: a nemzeti eszme és a liberaliz­mus. Az előbbi a nagy nemzeti egységeket hozta létre, Olaszország és Németország egye­sítését, a Balkán felszabadulását a tőrök ura­lom alól, de bizonyos tekintetben szétbom- lasztőnak is bizonyult, legalább is a Habs­burg! monarchiába belevitte a bomlás csiráit. Az utóbbi meg terem'ette minden államban a nép so'uverainitásának eszméjén alapuló par­lamentarizmust. Nemzetiség és parlumenta- .rizmue dogma volty bálvány, mindezeket gyé­— Uj magyarnyelvű hetilap Beregszászon. Beregszászi tudósítónk jelenti: „Hadikárosultak Lapja" elmen Beregszászon uj hetilap indult, amely a hadikárosultak és rokkantaik szövetsé­gének, az úgynevezett Nagyijának kíván hivata­los lapja lenni. A beköszöntőt. Brascsajkó Gyu­la dr. ungvári ügyvéd, az ukrán irányzat egyik főexponense irta. A lapért, a felelősséget Fábián János beregszászi rokkant vállalja. Á lap leg­fontosabb közleménye azon híradás, amelyben bejelentik, hogy a Nagyija egyesület a Rokkant Ház létesítése céljából 2 millió koronás tárgy- sorsjátékra kapott engedélyt; Szlovenszkói vándor a budapesti Szaharában Irta: Nyiresi-Tichy Kálmán III. Reggel. Szobahőméreék 30 Celsius. Lent az uccá- kon egy kifi levegő jár. Egy üveg behütött Yoghurt a rokonázenvese-ég eleven szobra. De hamar vége van. Most villanyosokra és autóbuszokra vagyok ítélve. Egyik szemközti utitársam homlokán pom­pásan megfigyelhetem a veríték-képződést, előbb linómén gyöngyözik, majd a kis gyöngyök nagyob- 'bakkó ugranak össze, végül tulhizás folytán el­nehezednek és aiáperegnek. Budán, a Ganz-gyár irodáiban. Minden tiszt­viselő fehérben, ingujjban. Telefonbeszélgetéseket hallgatok ki akaratlanul, a várakozás ideje alatt s e beszélgetések kizárólag a körül forognak, hogy X és Y kijön-e a strandra és miikor? A hatalmas üzem. mely mozdonyokat, hajóikat, elevátorokat, fantasztikus vas-gigászokat épített ezrével, ma alig pár háló-, meg étkező-kocsin dolgozik, ősszel talán jobb lesz, mondják... Ha nem, nem lehet tudni, pú következik. A Kéve jubiláns, kiállításá­ról tárgyalunk. Kilátásai kizárólag erkölcsiek. — Anyagi eredményről &zó sem lehet. Aki erre vár, jobb ha bele sem fog. A Várfok uccán hasztalan hegyitura Szablya- Frieohauf professzorék után. Nincsenek honn. A Szénatéren a.z autóbusz megállónál egyetlen Mária- szobor oszloiptaíapzatö juttat annyi árnyékot, r.mennyi megvéd a napszurástól, mig a kemencévé fűtött autóbusz ©lőrobog. A Lánchidnál leszállók, neüi bírom tovább. Levegő kell. egy kis dunai szellő. Feketére égett, nyitott mellű cserkészfiuk vágnak neki a hídnak, a hídfőnél egy nagy uccai hőmérőt néznek meg. lemondóan legyintenek . .. Dumaparti lócán ülve olvasok, élvezem a hős szellőt, a szőke szép Duna látványát a pesti palota- sorokkal. De légigézőbb előttem a parthoz állt „Szent István" MFTR gőzös fedélzete, melyen bar- natesrtü matrózok tömlőkkel locsolnak. A tömlő több helyen lyukas és minden felé fröcsköl, de senki nem óvakodik tőle. Sőt. Gyönyörrel állnak bele az áldott zuhatagba. Szeretnek én is hajó- fedélzet lenni. Valaki mellém ül. Hölgy. Ponyvaregényt hoz. Kicsit olvas, de többet sandít felém. Ja? Ránézek: a szájáról csurog a rúzs. Utálatos. Gyerünk tovább egy lócával- A déli harangszót már a Károlyi park­ban hallgattam, közvetlenül, rádió nélkül. Még megnéztem azt a szószéket, amelyről Tóth Tihamér szokott mikrofonba prédikálni. A zsúfolt barokk pompánál is jobban megfog az a különös kék, szórt fény s légióként — Isten bocsássa — az az üde hűvösség, amely a pompás 'boltívek alatt terjeng. Elbád, nem megy. Csak italt, Italt. A főur ismét elindítja a jóságos szélmotort s míg az étlapot né­zem, a jobbra-balra haijbókáié szélkerék mintha rám nézne abdaeeólna: Ne ott keresgélj, hozás* in­kább még egy sört. Szót fogadtam. Ebéd utón hula- állapot, hőség árnyékban M C. Délután vakmerő elhatározással újabb kemence-kúra, hogy átjut­hassak Fenyvesekhez. Horthy Miklós körtér, az uj Szt, Imre szobor. Lenke tér: kis tó. nádassal, vörös tenniszpályák. üres telkek és hatemeletes vadonat­új bérpaloták. Hatodik emeleten laknak Fenyvesék is. Simándy Paja nem jött. Hűtlen kígyó. Szloven­szkói magyar könyvek és lapok fődirigense Pesten. — elég nehéz dolga van, meg lehet neki bocsátani. Odafent csak akkor kezdünk élni, mikor a nap alábbszáll. A terraszon szellő indul, a figyelmes háziasszony felöntözi a kőpadlót. Fenyves György, (nyolc hete van e világon) szintén kikerül a ter- raszra bölcsőjével együtt. A háziasszony könnyes szemmel meséli, hogy itt a terrasz felett látták Rómába repülni Endreszéket s ugyaninnen látták a Déli Vasút magas töltésén befutni a drapériás gyáazvagónt... Meneküljünk vissza, fel a hegyok közé! A személyvonat pirít, főz. izzaszt, puhít. Vala-. hol Gödöllőn rohan el mellettünk a gyom. Tomboló dübörgéssel fut be. mint fekete ördög, szörnyű iramával magasan felveri maga körül a pályatest kiizzot porát s mint modern Wotan, kavargó felhő­ben és dübörgéssel tűnik el pillanatok alatt a lát­határon. Kisterenyén két narancs hiteti el velem, hogy kevésbbé vagyok szomjas. Somosujíalun ke­rekes kút alá tartóm az ökleimet, hogy rajtuk át érezzék valami hűvöset. A váróteremben a legyek bántatlanut hancurozhat.nak rajtam, annyi ener­giám sincs már, hogy elhajtsam őket. A vámvizs­gálatnál a vonatban egy magyar vámtiszt udvaria­san érdeklődik, hogy mennyi pengőt viszek magam­mal? Ki tárom előtte ásító tárcámat: sajnos, üres. Pedig csakugyan hozni szerettem volna. Mosolyog, szalutál, tovább megy Fülek! És borul! Hatalmas tál leves, három pohár sör után valahogy élek. Valami sűrűbb étel­re gondolni egyenesen utálat. Elnyom a hőség, fá­radtság. Az üres étteremben a pincér egy asztalra borulva szundit. Igaza van, beállók partnernek. Mintha vízióm volna: nehezen nyíló, álomterhes szemeimmel Gerő Guszti kollegám felém mosolygó arcát látom, mulat rajtam, hogy így nekikesered­tem az asztalnak. Aztán együtt keseregtünk bajdus életünkön. Hajnali vonattal jár be Fülekre k zomónogyárba, délután ilyenkor haza Losoncra, naprólnapm. Külföldre készül, ahol még keresni lehet, valami alexandriai céggel tárgyal. Szélmham port ver be az étterembe, az ég meg- dördül és az ablakokon dobolni kezd az eső! Óli áldott, drága zuihatag! Zuhog, zuhog, olyan a hang­ja, mint a selyemsuhogás. Beszállásnál mindenki gyönyörrel ázik, még az arcát is feltartja az esőnek. Otthon még egy korsó tej, -F négy pohár sza­mócaszörp. Nna, mintha végre múlnék a szomjúsá­gom? A Szaharái vándor oázisba érkezett. — Vége — r sálával vissza szorította a párisi nő rendetlen erotikájának kösbecs-ülésben álló kvalitásait s n>a még Európában is a legkeresettebb árucikkek közé tartozik. Ziegfield ur nagy forgalmat bonyolított le találmányával. Méltón sorakozik Ford mellé. De mint ahogy a Ford-kocsi számtalan jó tu­lajdonságuk ellenére nem az automobil ideálja s különösen Európában hamar kiszo­rult á divatból s Ford alkalmazkodni volt kénytelen, úgy tűnik Ziegfield ur girljeinek divatja is, különösen azoknál a vevőknél, sl:i.k a cfeasist többre becsülik a karosszériá­nál. Savaik ó Pál. ' ilyen raffinált gyereklányok kellenek. Áron a lányok vesztettek lélekben, kipótolták test­iben a sok torna gyönyörű kiegyensúlyozott karosszériát épített a gyenge cbásis-ra. A girlből így vált szépségideál, igv vált az „amerikai nő", amely lóieknélküti ruganyos-

Next

/
Oldalképek
Tartalom