Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-03 / 151. (2964.) szám

A TRENCSÉN TEPLICl TETEMREHIVÁS Ma: TARJÁN ODOJV A sivár é^jt-makában egyelőre még csak halvány reménysugár a fiatal szlovák intel­ligenciának a társadalmi rendre, Szí o ven- eakó gazdasági, politikai és kulturális hely­zetére és a szlovák közélet irányítására vo- natfcoaó állásfoglalása. Erinek az ifjúságnak következetességén és áldozatra kész elivihüségén • fog mrulni, hogy idővel tisztitótüzaé váljék ez a kis láng, mely megszabadi.tja dermedtségétől Szlovenszkőnak a korrupció mákonyától be­teg testét. A szlovák fiatalság állásfoglalása, éppen azért, mert csak magárumegnyiilatikozás és mert egyesíteni tudta politikai pártállásra való tekintet nélkül az uij szlovák értelmi­ség minden számottevő képviselőjét, egye- nésen kortörténeti dokumentum lesz a jövő történetírója számára. Az elhangzott kritika súlyos igazságaival ody hatalmas rést ütött az üzleti realitások­ra épített, a Szlovenszkónak és Ruszinszkó- nak csupán tulvilági boldogságot Ígérő pártdemolkrácia testén, hogy azt a centra­lizmus boszorkánykonyhájának bűvészei aligha fogják az egyéni lekenyerezés eddig alkalmazott módszereivel befoltozhatni. Ha valaki érveket keres a demagógiává lealacsonyított demokrácia ellen, annak csupán az ifjú szlovák intelligenciának a közéletről, a politikai és kulturális beren­dezkedésről és a mai vezérekről alkotott véleményét kell szembeállítania a mai kor­mányrendszer hivatalos megállapításaival. Az egyik oldalon a béklyóba vert nép­akarat, mely a 'rendszert támogató pártok minden versengése ellenére, a korrupció közös mocsarából táplált pártszervezetektől kapja az igazságot elhomályosító szemüve­géit. A másik oldalon a nemzeti ideáljaihoz ragaszkodó tisztalelkü fiatalság, mely meg­győződésének erejével és tisztaságával le­rázza magáról a centralizmus által rákéúy- szeritett, de nem testére való zubbonyt. Abban a szánalmas vergődésben, amely­ben a hivatott vezéreket nélkülöző szlovák nép eddig nem tudta magát megtalálni., biztató kezdet a. trenosénteplici tetemre- hi vás. H'Iinka kiégett kráter. Az ő felekezeti szempontoktól gátolt és ezért az egyetemes szlovák érdekek átfogiására képtelen fellob­ba násai mindig nélkülözték az államférfit jellemző tervszerűséget, higgadtságot és előrelátást. Pártja nem tudta magától távol- tartani azokat a káros befolyásokat, me­lyekkel kormánytámogatásának idején meg­ismerkedett. A harcias ellenzéki szellemet mélységes álomba ringatta a hatalom által kielégített egyéni érdek. A fórumon már csak a derék jó Ráznis Márton hirdette a szlovák igazság igéit, egyedül, magárahagyatottan. Jő szándékkal, de nem elég bátran és az eredmény eléré­séhez nélkülözhetetlen meg nem alkuvás- sál. A centralizmus számításait vaskos vonás­sal húzza keresztül a fiatal szlovák intelli­gencia állásfoglalása. A sok száz résztvevő közül egy sem akadt, aki vállalta volna a centralizmus vedelmezesét. Ami Trencsén- lepli’oen történt, leszámolás volt a m-,: kor­mányzati rendszerrel és elindulás a jolbb jövőt igérős utón. Az emellyedettebb erköl­csi felelősség lándzsát tört a hazug tanokat hirdető, korrumpált és a mai helyzetért fe­lelős öregek felett. Nem keresett kompro­misszumokat, mert tisztán látja a jelent és a jövők A csehszlovák iskolákból kikerült, csehszlovák tanárok által, csehszlovák szel­lemiben nevelt szlovák fiatalság emberi jo­gait követeli A maga lábán akar járni, a saját fejével akar gondolkozni, a saját mód­ja szerint akar üdlvözülni. Sem mankóra, sem gyámra nincs szüksége. Az előadók feltárják a szlovákság fájó se­beit. Fölpanaszolják, hogy a mai rendszer elfojtja a meggyőződést és alakoskodásra kényszeríti a fiatalságot, melyre, mihelyt a saját fejlővel mer gondolkodni, .rásütik a magyarónság vádját. A gyűlés egyhangúlag elítélte a centra­lizmust s az autonómia melleit foglalt ál­lást, melynek az alkotmányiba való felvéte­lét követelte. Az autonómiát egyesek (az elenyésző kisebbség) a regionaliizmus, má­sok a föderalizmus alapján óhajtják megva­lósítani. Az első esetiben a törvényhozás közös, az utóbbiban különálló volna. De egyék abban, hogy minden megoldásnak biztositania kell a szlovák nemzet termé­szetes fejlődését. Egyetértenek abban is, hogy felelősségre kell vonni azokat a szlo­vák politikusokat, akik a centralizmust csi- nájták és magatartásukkal elősegitették azt1, Herriot utolsó szava: Franciaország lemond a reparációkról, Eta Németország négymüárdot fizet Döntő stádiumban a lausannei konferencia — Optimizmus a megegyezésre vonf Ifozóiag - A konferencia eredmény?? fedezése a jövő hét eleiére várható? LauíSflune, julius 2. A Havas-ügynökség pénteken, este jelentést, adott ki, amely sze­rint Németország főhitelezői a következő ala­pon megegyezésre jutottak: 1. Amint Németország a fizetőképesség ál­lapotába jnt, a Nemzetközi Fizetségek Bank­jának elnöksége határozni fog a német biro­dalom által garantált és a Nemzetközi Fizet­ségek Bankjának már most átnyújtandó bon­nak mobilizálásáról. A bonnok a mobilizálás pillanatától kezdve kamatosak. A fizetség végösszegét csak szombaton állapítják meg, azonban mintegy 4 milliárd aranymárkát fog kitenni. 2. Ettől függetlenül Németországnak a Hoo- ver-moratóírium alapján megállapított Young- annuitást fizetnie kell. Németország hitelezői valószínűleg fenntartják a cselekvési 'szabad­ságot arra az esetre, ha az amerikai kormány december 15-én az adósságtörlesztési fizetsé­gek újból való folyósítását követeli. Bizalom Parisban Páris, julius 2. Pénteken este tíz órakor az éjjeli gyorsvonattal Herriot miniszterel­nök újból elutazott Lausauneba. A minisz­terelnököt Parisban különös megtisztelésben részesítették. A radikális párt elhatározta, hogy deputációt küld ki a pályaudvarra. A gratulálok között volt természetesen a frak­ció vezetője, Francois Albert, sőt a Herriot eílen irányuló palotaforradalom- vezetője, Ber- gery is. A delegációban az összes miniszte­rek is megjelentek. Amikor a vonat kigör­dült a pályáudvarról, az egybegyűltek han­gosan kiáltozták a búcsút intő Herriot után: ,-Bon chariice“. Herriot nevetve viszonozta a forradalmi dal ismert szavait: „Ca ifa“. A párisi sajtó a német delegáció ellenállá­sa dacára úgy hiszi, hogy szombaton megtörténik a megegyezés Lau­sannéban. Németország vég fizetségének összegét való­színűleg né'gymilliárd arany már kában fogják megállapítani. Azt az összegét, amely a hiva­talos francia ajánlatnak megfelél, valószínű­leg már a hitelező hatalmak tegnapi ülésén megállapították volna, — mondja Pertinax az Eoho de. Va'rLs-bav azonban MacDonald az utolsó pillán a íífcvp, jgy manővert kezdett, amennyiben Pirelli olasz delegátusnak adta át a szót, ámbár a delegátus egyáltalán nem akart felszólalni. Pirelli azonban gyorsan át­látta a helyzetet és nyomban indítványt for- mnlázott meg amelyben csupán két milliárd végösszeg megállapítását javasolta. A fizetség módja A konferencia a bázeli nemzetközi fizetsé­gek: bankjára rójja azt az elég súlyos felada­tot hogy a német bonnok kibocsátásának ha­táridejét megállapítsa. A nemzetközi fizetsé­gek bankjánál működő német delegátusnak meg lesz a joga, hogy megtehesse szakértői javaslatát, de vétójának nem lesz elhalasztó jellege. Ezzel meg akarják akadályozni, hogy Németország fizetőképességének megjavulása esetéin csupán magánadósságait törlessze. Olyan óvatossági rendszabályokat is bevezet­nek, hogy Németország uj kölcsönök felvéte­lével né tehesse lehetetlenné a megváltási bonnok kommercializálását. Lausanne, julius 2. Herriot Lausann-eba váló megérkezése után reggel kilenc órakor már felkereste MacDonaldot és a konferen­cia irodájának délelőtt tíz órakor kezdődő tárgyalására vohatkozólag a következő nyi­latkozatot tette: — Franciaország kész arra, hogy lemondjon a reparációs kérdésnek az amerikai adósságok kérdésének való közvetlen egybekapcsolásáról* Kész arra is, hogy a német fizetségeknek csök­kenő skáláját fogadja el, amely német fizetsé­gek hét milliárd márkában legyenek megálla­pítva, valószínűnek tartja azonban, hogy min­dent beleszámítva csupán négy milliárdnyi fi­zetségre kerül a sor. Ezzel szemben kész arra, hogy a versaillesi szerződés 8. fejezetéről, vagyis a reparációs fejezetről véglegesen le­mondjon és ezt a fejezetet töröljék. Herriot hozzátette, hogy ez a maximuma a francia engedményeknek és igy is a legsúlyo­sabb harcokat kell majd folytatnia a kamará­ban, hogy ezek az engedmények keresztülmen­jenek. Tovább már nem mehet és abban az eset­ben, ha a németek ezt a javaslatot nem fogad­ják el, a lausannei konferenciának meg kell hiúsulnia. A konferencia köreinek általános politikai nézete úgy foglalható össze, hogyha Néfnteor- szág a versaillesi szerződés 8. fejezetének tör­lését rendkívül olcsón vásárolta meg és a kon­ferencián nagy eredményhez jutott. A döntő tárgyalások Lausanne, julius 2. Herriot francia minisz­terelnöknek Lausanneba való visszatérésével szombaton délelőtt megkezdődött a lausannei konferencia döntő pillanata. Reggel kilenc órá­tól kezdve egymást követték a különböző meg­beszélések. Először Herriot tartott intim meg­beszélést a francia delegációval és ez az ülés a kiszivárgott hirek szerint meglehetősen élénk és izgalmas lefolyású volt. A konferencia kö­reiben ugyanis nyilt titok, hogy Herriot több ízben találkozott a francia delegáció tagjainak ellenállásával. A francia miniszterelnök reggel kilenc órakor MacDonaldhoz ment, akivel egy teljes órán keresztül tárgyalt. Délelőtt tiz, órakor az angol pénzügyminisztert és Runciman angol kereske­delmi minisztert. Az az angol-francia-olasz megbeszélés is egy óra hosszat tartott. A kon­ferencia befejeztével eltávoztak az olasz dele­gátusok és most von Neurath báró német kül­ügyminiszter lépett be DacDonald tárgyalási szobájába. Az angol-francia megbeszélés déli fél kettőig tartott és már hosszú időtartamáról is következetetni lehet, hogy Herriot uj aján­latokat hozott magával Párisból, amely ajánla­tok bizonyára megbontják az angol-trancia- olasz egységes frontot. Mint megbízható forrás­ból hírlik, a mostani tárgyalásoknál nem any- nyira a pénzügyi szabályozásról, mint azokról a politikai előfeltételekről van szó, amiket Fran­ciaország szivisen szeretne realizálva látni. Úgy látszik, hogy a francia miniszterelnök felkapta azt az ajánlatot, amelyet von Bülmv államtit­kár az első német emlékiratban fektetett le s amely egy négyes hatalmi paktum megkötésére irnáyult. Ebből lehet megmagyarázni azt is, hogy német részről csupán von Neurath kül­ügyminiszter tárgyalt MacDonalddal. Amikor Heriot kollégájával. Gerilláin Mar- tinnel elhagyta MacDonald tanácskozási szobá­ját, hosszabb huza-vona, után nyilatkozott az újságíróknak és ennyit mondott: •— Nos, igen, az egyik oldalon a kép nagyon szép, a másik oldalon azonban ők inkább Ber­linben vannak, mint Lausanneban. (Folytatás a 2, oldal 2. hasábján) W Ne fogadja el a lapo?» mélynyomása S oldalas képes melléklet nélkül MAI SZÁHUHÜ » Kfcí-tí HÉTTEL 28 CLBAl Ára 2 korona SZ^m " VdSdrndP ■ 1932 julius 3 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága DL Panská tiBce 12. éwre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, Szlove7lSzkÓÍ és niSZÍnSzkÓÍ ellenzéki pártok tt. emelet — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt • •/ • ' PTága H, Panská nttce 12. ül. emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOlltlKCH n&pllCipjCL Telefon: 34184. Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Kt. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl

Next

/
Oldalképek
Tartalom