Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-24 / 167. (2980.) szám

1^2 július 24, rasárnaip. 11 — Rejtvén yrovatunik — az anya gtorlódás miatt — jelen számunkból elmarad. — A miniszterelnökség sajtóosztályának új­ságírói pályadija. A miniszterelnökség sajtóosz­tállyá (Prága II., Lützova ul. 5) újságírói pályá­zatot ir ki a következő kategóriájú újságírói eredeti cikkekre: a) politikai tartalmú cikkekre, amelyek belpolitikai vagy külpolitikai kérdések­kel foglalkoznak, b) ujságtárcákra, értekezésekre és ujságszépirodalomra, c) gazdasági aktualitá­sokról szóló értekezésekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve a gazdasági válságra, a termelés egyes ágaira, a mezőgazdaságra, a kisiparra, avagy a gyáriparra vonatkoznak, esetleg olyan értekezésekre, amelyek különböző nemzetközi gazdasági akciókhoz és gazdasági konferenciák­hoz foglalnak állást. Mindhárom kategóriára egyenként 5 dij van kitűzve, még pedig 3000, 2500, 2000, 1500 és 1000 koronás dij. Mindhárom kategória fölött külön háromtagú kollégium dönt. A pályázaton résztvehetnek: szerkesztők és napilapok vagy hetilapok állandó munkatár­sai, valamint kezdő újságírók. A cikkeket úgy az államnyelven, mint a köztársaság valamelyik kisebbségi nyelvén iehet megírni. A pályázaton résztvevő cikkeket gépírással kell megírni, kéz­írásos müveket előre kizárnak a pályázatból. A pályázat szigorúan titkos. Minden munkát jeli­gével kell ellátni és a szerző nevét és elmét külön lepecsételt borítékban kell csatolni, ame­lyet gépírással irt jeligével kell ellátni. A pá­lyázaton résztvevő munkákat a miniszterelnök ség sajtóosztályának kell beküldeni a követke­ző megjegyzéssel: ..Újságírói pályázat". A pá­lyázati határidő 1932. szeptember 3-án jár le. A döntő kollégiumok legkésőbb a pályázati határ idő lejárta után hat héttel teszik; közzé döntésű két. A címet és nevet tartalmazó borítékot csak a zsűri végleges döntése után közjegyző előtt fogják felnyitni. A díjazott cikkek szerzői joga a miniszterelnökség sajtóosztályát illeti, amely a cikkekkel szabadon rendelkezhet. — Halálozás, özv. dr. Kovakőik Antalné szül. Kiss Malvin, néhai Kovalcsik Antal dr.- nak, a privigyei járás érdemes orvosának öz­vegye e hó 17-én Privigyén 60 éves korában rövid szenvedés után elhunyt. A megboldo­gultat gyermekein és rokonságán kívül a hely­beli és vidéki gyászolók nagy számban kisér­ték utolsó útjára. A mélyen sújtott család iránt általános a részvét. — Akció a komáromi munkanélküliség ellen. Komáromiból jelentik: Komárom város képvise­lőtestületében a szociáldemokrata párt megellőz- te a kommunista pártot és memorandumot adott be a munkanélküliek segítéséről. A szociáldemo­kraták ebben a népkonyhának szeptember 1-től való megnyitását, a munkanélküli kataszter alapján minden egyes munkanélkülinek havi se­gély kiadását, tízmilliós uj városi kölcsön felvé­telét, a nyolcórai munkaidő ellenőrzését ég szé­leskörű társadalmi segélyakció megindítását ki- vániják. A javaslat nem számod a város beiyze­5',, lével, mely ma is már egymillió kamatterhet visel, nem gondoskodik a munkanélküli segély fedezetéről, ami pedig több milliót terme M. Ko­máromban ugyanis télen legalább kétezer mun­kanélküli van, a nőmunkásokkal együtt pedig háromezerre is felmegy a számuk. A szoc.-dem. javaslat egyben súlyos kritikát mond a ható­ságokról. — Katasztrofális rozsdakárok a losonci járás­ban. Losonci tudósítónk jelenti: A losonci járás területén, a gabonaxozsda megdöbbentően sú­lyos károkat okozott. Most folytatták le a ká­rok hivatalos megbecslését s megállapítást nyert, hogy a rozsdakár a járás területén 40—80 szá­zalékos károkat okozott. Több község határában olyan silány termés várható, hogy a föld még az elvetett magot sem adja vissza. A járás terüle­tén előreláthatólag jelentékeny m<pmyiségü ve­tőmagra lesz szükség. A SZÉPSÉG — siker, győzelem! Használjon MA- RY-CRÉMET és sikere biztos. Rö­vid használat után eltűnnek a szeplök, májfol­tok, kiütések és egyéb arctisztát- lanságok. Biztos hatáshoz vegven GARNITÚRÁT Mindenütt kap­ható! Póstán küldi: Dr. Lad.' Pollák és Tsa. PieStanv — Börtönbe kerültek a garamvölgyi betörő­banda tagjai. Komáromból jelentik: A múlt év decemberétől ez év február végéig egy veszedel­mes betörőbanda fosztogatta végig Zalaba, Csa­ta, Bény, Garampáld, Kiegyarmat garaimmenti falvakat és élelmiszereket, baromfiakat lop­kodtak össze igen nagy mennyiségben. A csend­őrök márciusban tették ártalmatlanná a társa­ságot, melynek tagjai voltak Bognár Mihály, Szűcs Péter. Kunstár Lajos napszámosak és Horvát Ernő zenész, valamennyien bényi lako­sok, akik a lopott holmikat felélték, vagy Sziics Péterné, Bognár Miihályné, Kunstár Lajosné és Muzsilai Margit bényi lakosok, orgazdák utján értékesítették. Lovász Ilona párkányi lakos pe­dig a Magyarországra átszökni akaró társasá­got élelemmel és fehérneművel látta el a garam- menti erdőben é(? ezzel bűnpártolást követett el. A komáromi kerületi bíróság Krizs-tanácsa előtt a négy elsőrendű vádlott visszavonta a nyomo­zási eljárás során tett vallomását, azonban a ki­hallgatott tanuk rájuk bizonyították a bűncse­lekményeket, a hatrendbeli betöréses lopást. A kerületi bíróság a banda négy tagját hat-hat havi börtönre, az orgazda asszonyokat két-két heti fogházra és Kovács Ilonát bűnpártolásért egyheti fogházra ítélte,, akik valamennyien bele­li,vngodtak. KOMMENTÁROK ★ ★ ★ A pesti nadrágaffér Megkíséreltem, hogy elmélyedjek a porosz eseményekbe, erősen koncentráljam érdek­lődésemet a világtörténelemre) és tudatosít­sam a nagy drámai pillanatokat, amelyek­ben élünk, — nem ment. Valami mindig el­vont. Mohón tanulmányoztam a lapokat, a vezércikkeket, a riportokat, a politikai fejte­getéseket, mérlegeltem az érveket és az el­lenérveket, küzdöttem ellene, nevetségesnek tartottam, — nem ment. Kitört belőlem, hozzá kell szólnom, hogy megnyugodjak. Az esemény túl nagy, semhogy közönnyel kitér­hetne előle az ember. Engem is megragadott a pesti nadrágaffér. Nem tehetek róla. A magyar lapokban ko- lumnás cikkek foglalkoznak vele nap-nap után, bizonyára nagy dolog lesz, legalább is hasonló, mint a porosz vagy a genfi esemé­nyek, kormány- és gazdasági válságok. Ha történelmi visszapillantásokat kívánnék ten­ni, azt mondanám, a nadrágafférok mindig súlyos jelentőségű dolgok voltak, például ama híres harisnyakötő-lepotyogás az angol udvarban, amikor a király odament, fölemel­te a táncoló terem közepén általános meg­rökönyödés között lecsúszott intim ruhadara­bot, fölemelte, meglobogtatta s azt mondotta: honny sóit qui mai y pense. — Ezóta vannak Angliában peerek s a világ gazdagabb lett a legnagyobb kitüntetések egyikével s a kis gyerek is tudja, hogy az angol udvarnál a térdszalagrend miatt csak rövid nadrágban szabad megjelenni. — Vagy a művészetben halhatatlan jelenetté vált az, amikor az Aranylázban Chaplinnak tánc közben csúsz­ni kezd a nadrágja. A művész kegyetlen sorstragédiájává, örök szimbólummá sűrítet­te a kis groteszk történést, — tehát: a nad- ráglehul'lások — hogy úgy mondjam — pol­gárjogot nyertek az udvarnál, a művészet­ben s mint ahogy nagy, nemes dolgok lehet­nek, úgy lehetnek szörnyűségek, vérlázitó, korokat és államokat lesújtó gonosztettek is. Egyes pesti lapok hosszú cikkei arról akarnak meggyőzni, hogy a pesti eset a oadrágletolások utóbbi kategóriájába tarto­zik. Kezdetben kissé csodálkoztam a nagy fel­háborodáson. Elvégre ma a nadrágtalanság korát éljük, évszázadok óta neon volt oly szellős az emberiség toalettje, mint ma s a múltkoriban egy berlini fürdőben észrevet­tem. hogy a hölgyek uszóruhája a szó szoros értelmében már csak egyetlen zsebkendőből áll, amit szellemesen maguk köré csavarnak s hátul masUra kötnek, mert a masli, ugye­bár, nélkülözhetetlen s nem értettem, hogy miért háborodnak föl a pestiek pont ezért az esetért, amikor ma másutt a legnagyobb nyugalommal veszik tudomásul, hogy alig látnak ruhadarabot. Tudjuk, hogy mi történt Pesten- Az egyik előkelő margitszigeti bár­ban hajnal felé, igen emelkedett hangulat­ban, amikor a lokál tele volt előkelő urak­kal és hölgyekkel, egy francia vendég kiállt a terem közepébe és levetette nadrágját. Másnap a lapokban kitört a gyalázat. Azóta a pesti társaság elsősorban a margitszigeti barban történt nadráglevetés borzalmaival foglalkozik. Ismétlem, nehezen értettem meg a felháborodást. Valahogy azt hittem, ezek a hajnali bárok, bármily előkelőek, kívül es­nek a társadalmon, a szertelenség azilumai s az ott történő dolgokat nem mérjük a tár­sadalmi viselkedés függő ónjaival. Tegyük kezünket a szivünkre és olvassuk el Krúdy Gyula visszaemlékezéseit: hány magyar muri volt a múltban, hány exaltált dárídó, amelyen az ország jóakaratai mosolygása mellett egyéb „stiklik" történtek, mint hol­mi nadráglevetések. Egyről tudok, amikor hat megyei urat egy nagy berugási verse­nyen az ivásban győztes ellenpárt levetkőz­tetett s az elázott tehetetleneket stráfszekér- re rakva tízszer végigkocsiztatta a kisvárosi korzón s a kocsis táblát tartott: „itt nyug­szanak a hullák, béke poraikra" felirással. Megbotránkozni holmi n ad r ágieveté se n, amikor manapság minden adóhivatal levet­kőzteti az embert? Ne értsenek félre, nem magáról az eseményről beszélek, amely több, mint Ízléstelenség s a tettest ott a helyszí­nén le kellett volna fogni, elpáholni, hogy kijózanodjék és elmenjen a kedve a hasonló kilengésektől — de minek az az óriási csám­csogd s az esemény körül? A cikkek légiója? A csillapodni nem akaró felháborodás? Hosszú elmélkedés után végre rájöttem s beláttam, hogy az esemény fontos, nagy — vagy legalább tipikus és tanulságos. Pesten azért haragudtak meg a szemtelen nadrág- levetőre, mert idegen volt. Külföldi. Tette tehát provokáció. A nadráglevetés kis esete így válik olyasvalamivé, ami alkalmas a né­pek közötti megértés gyengítésére. Egyesek esetleg máris hangoztatják, hogy a levetkőző francia esete „tipikus francia eset", mert a franciák „ilyen" erkölcstelenek. Mondanunk sem kell, hogy ez nem felel meg a valóság­nak, ellenkezőleg, ha a francia — tegyük fel — a párisi Floridában vagy Perroquet-ban te­szi meg azt, amit Pesten büntetlenül meg­tett, nem viszi el szárazon s az előkelő ven­dégek ott a helyszínén ellátják a baját. Csak éppen országos ügy nem lett volna az affér­ból. Szvatkó Pál. Kitépte újszülött gyermeke szivét egy iglói cselédleány A lelketlen leányasszony már két év előtt is gyermek­gyilkosságot követett el Ig.10, julius 23. (Saját tudósítónktól) Bes­tiális gyenmekgyilkosságot fedezett fel a csendŐTség Kishnilecen.. Elásott gyermek- hullát találtak, mely borzalmas módon volt megcsonkítva. A nyomozás szálai Iglóra ve­zettek s a csend őr ség és rendőrség együttes munkája eredménnyel is járt? mert sikerült a tettest egy fiatalkorú cselédlány szemé­lyében elfogni és a lőcsei kerületi bíróságira száUitaini. Kihallgatása folyamán a fiatal és ártatlan kinézésű leányasszony bevallotta, hogy már évek óta viszonyt folytat egy le­génnyel és annak következményeitől akart kiét ízben szabadulni. A felfedezetten kívül ugyanis egy másik gyenmekgyilkosság is terheli lelkiismeretét, amennyiben első- szülött gyermekét két esztendővel ezelőtt tette el láb alól. A vizsgálat kiderítette, hogy a mostani gyilkosságot páratlan ke­gyetlenséggel hajtotta végre. Kiszakította a csecsemő balkarját és az igy keletkezett nyíláson kitépte az újszülött szivét, azután elásta a holttestet. Az őszi esküdtszéki cik­luson fognak ítélkezni az emberi mivoltából kivetkőzött anva fölött. — Belgiumban letartóztattak egy csehszlo­vák kommunista képviselőt. Brüsszelből je­lentik: A belga sajtóiroda jelentése szerint a rendőrség tegnap délelőtt letartóztatta Sliwka Károly csehszlovák kommunista kép­viselőt, akinél olyan okmányokat foglaltak le, amelyekből kitűnik, hogy a képviselő összeköttetésben állott a belga kommunisták vezetőivel. A letartóztatott csehszlovák tör­vényhozót még tegnap délután a határra szállították. — A tolvaj mellbeszurta a károsultat. Orosz­kai tudósitónk jelenti: Pénteken Molnár János csatái nős, 30 éves földműves kérdőre vonta Német András 18 éves fiatalembert, hogy miért lopkodja el kertjükből az éretlen barackot. Né­met András a dorgálás alatt sunyin lesütötte szemét, majd hirtelen Molnár mellett termett és kirántott kését markolatig döfte a szerencsétlen ember mellébe. A súlyosan sebesül Molnárt Mel- cher dr. oroszkai orvos vette kezelésbe, aki meg­állapította, hogy az orvtámadó kése csupán né­hány milliméternyire volt a vastag véreclén-ytől. Molnár János állapota súlyos, de nem életve­szélyes. Az elvetemült fiatalembert az oroszkai n-- M r( rv- o rr r^fn f ^ — Egyelőre nem alakulhat meg az érsek- újvári kereskedők grémiuma. Érsekujvári tudósítónk jelenti: Miután az érsekujvári já­rási ipartársulat közgyűlésének többsége hozzájárult ahhoz, hogy az érsekujvári keres­kedők kiváljanak az ipartásulatból s meg­alakítsák önálló testületüket, a grémium elő­készítő bizottsága elkészítette a szükséges iratokat és felterjesztette a kereskedelmi mi­nisztériumhoz, hogy a grémium megkapja a működési engedélyt. Amikor az előkészítő bizottság megbízottja a minisztériumban megsürgette az akta elintézését, azt az in­formációt kapta, hogy a kérvényt egyelőre lehetetlen elintézni, mert a grémiumok szer­vezésére vonatkozó rendelet szerint Szloven- szkó területén csak hét grémium alakítását engedélyezték. Miután ez a létszám már be­telt, az érsekujvári grémium csak akkor kaphat működési engedélyt, ha a miniszter- tanács jóváhagyja azt a már előkészületben levő rendelettervezetet, amelynek értelmé­ben Szlovenszkón felemelik azoknak a váro­soknak a számát, amelyekben az önálló gré­m; nm oiif ctlueszemredik. (*) Arany-est Iglón. Igllói tudósítónk jelenti: A Szlovenszkói Magyar Kulturegylet e hó 20-án tartotta meg Arany János emlékezetének szen­telt kultur estjét abból az alkalomból, hogy ok­tóber 22-én lesz a legmüvészibb magyar költő halálának ötvenedik évfordulója. A minden te­kintetben jól sikerült kultur estén úgy a he! /beli, mint a vidéki magyar közönség igen nagyszám­ban vett részt, úgy, hogy a Vigadó kistermét teljesen megtöltötte. A műsor első számaként Smid L, Szepesi A., Vágássy S. és Chalupeczky mérnökből álló kvartett Mozart: 19. vonósné­gyesét adta elő nagy precizitásé;’.I. Majd Puskár István alelnök megnyitó beszéde következett, aki a tőle már megszokott tömör és amellett világos formában közölte mondanivalóját az öt mindig szívesen hallgató közönséggel. Lfj. Ber- zeviczy Béla mélyen átérzett Arany-verseket szavalt nagy hatást keltve. A műkedvelő gárda uj tehetséges tagját üdvözölték benne. A ma­gyar népi zene válságáról tartott élvezetes fel­olvasást Marsehalkó József dr. Érdekes elő­adását stílusosan egészítették ki Bartsch Didy népdalszámai, A meghatóan naiv magyar népda­lok páratlan szépsége lenyűgözően hatott a kö­zönségre. A diszkrét zongorakiséretet Mar- schailkó József dr. szolgáltatta ügyesen. Smic István Lehel méltatása következett ezután Arany János jelentőségéről a magyar irodalom ­ban, mely tanulmánynak is beillett alaposságú­val. A gondosan kidolgozott anyagba beleszór idézetek még elevenebbé tették lelkes előadását, melynek nyomán kaleidoszkopszerüen villantak fel és váltakoztak a legnagyobb magyar epi­kus és ba-lladairó remekművű alkotásai. A tar­talmas műsor utolsó számaként Arany „Tengi; hántása" következett. A nehéz népbalíadáruii. izléseg és a megszokott melodráma-kereteluó elütő hangulatos megelevenitése Vágássy és Fehér dr. érdeme. Übelauer Béla kellemesen ha­tó éneke mellett bontakozott ki a hangulatos kép a kis alkalmi színpadon. Kukoricát fosztó lányok és legények csoportja (Bartsch E., Mada­rász A., Grünfeld E., Nádas B., Kovács M., Ha­vas F., Schwartz Á., O’berlander Gy.) üli körű; a tüzet és serénykedik a csillagos égbolt alatt a tanyaudvaron. Mesemondás is járja. Magukfeieő- ten hallgatják Dalog Esztinek ée Tuba Ferkének szomorú históriáját. Vágássy Sándor ismét soká emlékezetes alakítást nyújtott az öreg mese­mondó megragadó szerepéiben. A melodráma ze­nei kíséretével Fehér László dr. kitünően egé­szítette ki a hatásos hangulatkép harmóniáját. Mindent egybevetve megállapíthatjuk, hogy ha­sonló kellemes, úgy külső, mint belső siker te­kintetében kiváló estében már Tégen nem volt része az osztatlan iglói és környéki intelligen­ciának. • Ruháját ne tisztogassa otthon, mert ház:' 1 receptekkel csak még jetiben elrontja. \ Küldje hozzánk. Olcsón, gyorsan és szak- i szerlien rendbehozzuk. I Mmk vegytiszta és festőgya* Bartská Byslrita xx Jó ellátás, kényelem, gondosság Buda­pesten a Park-nagyszálíodában a keleti pá­lyaudvarral szemben. Leszállított árak. E lap előfizetőinek 20 százalék engedmény. I Idegei erősítésénél alj ItÉltll ügyelSen! Észlelte már magán a kővetkező zavarokat, melyek részben, vagy együtt jelentkeznek és elkövetkezendő Snoj idegkimerültség előfutárjai ? KSw Túlérzékenységet, reszketést, nyugtalanságot, félelmet, Imtlí szivdobogást, szédülést, fejfájást, álmatlanságot, kedvetlenséget, búskomorságot, sírást, némely vég- tag érzéketienségét, zaj idegesitését, hajlamosságot Edj narkotikumok használatára és mértéktelen dohány- Uj zásra, alkohol utáni vágyódást, a szempillák reszke- H&g tését, gyenge emlékezőtehetséget, szekszuális zava- BtVS o rókát és rendellenességeket, izgatottságot, embergyü- Bg*j M löletet és sok más jelenséget, melyeknek erősen BBs megtámadott és legyengített idegrendszer az okozója, Ujj melynek ennélfogva erősítésre van szüksége, hifii Ezen jelenséget nem szabad figyelmen kívül hagyni, Ki; NK mert ellcnkezöképen komoly pszichikai zavarok ke- Htfk jsg letkeznek belőlük, mint pl. beszámíthatatlan ság, az atii 5b organizmus gyors legyöngülése és korai elhalálozás. Kí gjjSj Az önnél fellépő idegessógi tünetek esetleg mutat- {&£* IjH kozó, eltérő fajtájától eltekintve KÍ-,1 . m Írjon nekem és én szívesen vagyok hajlandó Ingyen és portómentesen 1 oly könnyű módszert közölni, mely mindenkinek S jjjfc kellemes és váratlan meglepetést okoz. I m Ez a módszer erősíti idegrendszerét, uj életerőt ad, jfijjj flfi bátorságot és munkakedvet, amit orvosok is igazol- 3| 1 jjföy nak. Sokan közölték velem, hogy ezután úgy érezték ^ magukat, mintha újjászülettek volna. Teljesen Ingyen N* > Kpj küldöm meg ezt a vigasztnyujtó könyvecskét, ha -JiR jjjMj azt levelezőlapon kéri tőlem. Ila nem Írhatna rögtön, v,v őrizze meg ezt a cimet: Sí §§ ERNST PASTERNACK, BERLIN SOf f jgjg Michaelkirchplatz 13, Abt. 162. gpjjj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom