Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-20 / 163. (2976.) szám

______ 19G2 JaMne 90, sgeurda. <K öCmaA\&&$KRHIiai® lenleg Anglia, Olaszország és Franciaország bír. Ez azonban csak késé ősszel fog bekövet­kezni, nieri előbb a német viszonyoknak kell kialakulni ok és az amerikai elnökválasztás szín#tékának le kell zajlania. Ezért nem győz­zük elégszer ismételni, hogy a világpolitikai nagy fordulat előreláthatóan akkor fog el­jönni, amík'OT az 1032. év a vége felé jár. Közópeurépa sorsa termesze lesen csak függ­vénye a riJáglxeiyz.et általános alakulásának, de azér bennünket a legközelebbről termé­szetesen ez érdekel. Lausannehan egy bizott­ságot létesítettek a keleti jóvátételek végle­ges rendezésére és egy másikat a középeuró- pai pénzügyi és a gazdasági kérdések megol­dásának előkészítésére. Lausanne után nem lehet kétséges az, hogy Magyarországgal és Bulgáriával szemben a jóvátóteli kérdésben legalább is azzal a jóakarattal fognak eljár­ni a hitelező államok, mint Németországgal szemben és nem fogják összekapcsolni e kér­dést az opInasok ügyével, hiszen ez utóbbiak követelései magánjogi természettel bírnak s a jóvátételekhez semmi néven nevezendő kö­zük nincsen. A középeurópai gazdasági bi­zottság, amelynek megalakításában Walko Lajo-s magyar külügvmin isztér szívós kitar­tásának is' jelentékeny része van, a legtá­gabb értelemben vett Középenrópa és benn© az agrárállamok gazdasági helyzetének meg­javítására hivatott. Tardieu tervének tehát testet keli öltenie, de egészen más formá­ban, mint ahogy ezt még néhány hónappal ezelőtt la elképzelték. A bizottság elnöke ugyan francia ember, George Bonnet lesz, te­hát a vezetést Franciaország biztosította ma­gának, amelytől a kezdeményezés is ered. De a konferencián nemcsak az öt dunai államot: Csehszlovákiát, Magyarországot, Ausztriát, Romániát és Jugoszláviát fogják meghívni, amelyekből nemrég a dunai konföderációt akarták megalkotni, hanem rajtuk kívül Len- gyelországot, Bulgáriát, azonkívül Angliát, Németországot és Olaszországot, sőt Svájcot, Hollandiát és Belgiumot is. Európa huszon­négy államából tehát tizenkettő képviselve lesz rajta, azaz Európa fele ott lesz. Ez ugyan bonyolultabbá fogja tenni a tárgyalások me­netét, ugyanakkor azonban jobban biztosítja azok sikerét, mert egyfelől együtt lesz az eu­rópai négy nagyhatalom ás egyiknek sem kell félnie attól, hogy riválisai lehengerlik, más­felől pedig szóhoz jutnak azok az államok is, amelyek nem tartoznak ugyan a szó szoros értelmében veti Középenrópákoz, de azzal ál­landó gazdasági összeköttetést tartanak fenn, azt kiegészítik és így az ő részvételük nélkül végleges és áldásos megállapodások úgysem köthetők. Walko Lajos magyar külügyminisz­ternek az egységes pártban elhangzott be­szédéből megtudtuk, hogy olyan megállapo­dásokra gondolnak, amelyek preferenciái! s vámoknak bizonyos tekintetben módosított rendszerén fognak felépülni. Hogy ez a mó­dosítás miben áll, azt egyelőre nem tudjuk, bármennyire is kiváncsiak vagyunk rá. Re­méljük azonban, hogy a kora ősszel egybeülő középeurópai konferencia szerencsésebb kéz­zel fogé rendkívül kényes és bonyolult kér­désekhez nyúlni, mint a nagyhatalmaknak ta­vasszal oly nagy kudarcba fűlt londoni érte­kezlete. Még Széchenyi munkált és i Mmm Sárgakönyvet is elkobozták a munkácsi könyvrazzián Hagy fest a valóságban a magyar kónyvbehosatalaak Slávik miniszter álta! bejelentett „szabadsága" 7 Mnoo&ács, július 19. (Saját tudósítónktól) A mttnfcácá rendőrség a matt héten „kőnyvrazziátb tartott az egyik itteni köny­vesboltban s a következő könyveket foglalta le és vitte ej felülvizsgálatra: Belga gizürkektimyv. Francia Sárgakönyv. Angol Kékkőn yv (az illető államok kormá­nyainak hivatalos kiadmányai). Zilaihy La­jos: A két fogoly. Benedek Elek: Nagy ma­gyarok élete (1911-os kiadás). Mátyás ifjú­sága (Népkönyvtár). Magyar könyvtár: A világháború naplója. Jósika M. br.: Csehek Magyarországon (1905-ös kiadás). Gróf Szé­chenyi István munkáiból (1907, Franldin- TÁTSulat). Magyar Népkönyvtár: Kossuth Lajos élete és halála­Igy néz ki a valóságban a magyar kultur- határzárnak Slavik György beiügyminisz- által nagy garral bejelentett feloldása! Ezt nevezik mifelénk a magyar szellemi termé­kek behozatali ^szabadságának^!? Mit szó! mindehhez a köztársasági elnök általi alapi tett Csehszlovákiai Magyar Tudo­mányos, Irodalmi és Művészeti Társaság? És mit szól az ilyen „kultureseményekhez^ például a prágai Pen Club? „Prága nea ismeri Raszinszkót is nem is akarja megismerni” fi üáraM Listjr feltűnő vezércikke üBszinszkóréS — fi nyelvi és egyházi kísérletezéseket be keli szüntetni - Szabad folyást keli engedeti a nép nemzeti, gazdasági és szociális fejlődésének Prága, jul'iois 19. A németi demokrata Národni Lástyben ma igen érdekes vezér­cikk jelent meg Ruszinszkóról. A cikkíró beismeri, hogy Prágában az államfordulat előtt nem sokat tudtak Rusziuszkóról és megállapítja, hogy Prága még ma sem íb- rneri Ruszinszkót. — Az államfordulat utáni első napokban Ruszinszkó titokzatos ország volt előttünk — írja a cikkíró — csak annyit tudtunk ró­la, hogy rajta keresztül nemzetünk kezet nyújt a nagy orosz nemzetnek. Tudtuk azt, hogy a háború alatt, különösen 1915 tava­szán, az orosz hadsereg innét akart a ma­gyar aMdr©, Budapest és Béta felé vonul­ni. Tudtok azt, hogy ezen országiban a ma­gyar rezsim elnyomta (?) az orosz nemzeti gondolat minden megnyilvánulásét. Ez volt minden, amit Ruszinsakóról tudtunk októ­ber 28-ika előtt. Az államfordulat utáni el­ső napokban a szláv érzelem által diktált számos intézkedés történt a szegény ruszin testvérek megsegítése érdekéiben. A cseh orvosok harcot indítottak a járványok el­len, amelyek megtizedelték a népet, a cseh tanítók, a cseh hivatalnokok szeretettel mentek a ruszin nép közé, hogy magasabb életnívóra, higiénéra neveljék azt. Ez az idealizmus azonban gyorsan elmúlt. Az egyiket Ruszánszkóba kergette a párt- alapitási terv, a másik kísérletezett az is­kolákkal és egyházakkal, a harmadik po­litikai terveikkel ment le, hogy Ruszinsz- kót elidegenítse Oroszországtól és kö®e- leiblb hozza Ukrajnáihoz! így kezdődött az uj nyomor Ruszinokéban. Az egészséges nevelés helyett nyelvi és egyházi sür- . zavar támadt, a rendes demokratikus közigazgatás helyett Jött a roe&zfo&tásu pártpolitika, as ideaUznzno helyett a csú­nya materializmus, Ruszsmszkó továbbra w a rejtély országa maradt, amelyet Prá­ga meg neon értett, mert nem is igyeke­zett megérteni­És még ma sem akar a nemzet leikébe néz­ni, csak egy célt köved, a rövidlátó párt- politika célját. (16) A detektív érzelgősen kapta magát rajta, amikor az elitint tudós előtte feltáruló lelkének redőit fürkészve, idáig jutott logikájának fo­nalán. —• Halló! — kiáltott föl. — Vigyázat öreg cimbora! Veszedelmesen közel jársz a lírai gon­dolatokhoz. A holdvilág pedig a ez erei mesék­nek, költőknek és a gonosztevőknek kedvez, te azonban detektív vagy, aki a világosságot ke­resed. Az igazság napját. Furcsa,, de igy van: a napot keresed — tolvajlámpával és kicsiny egyvelőd mécsesével. Ez az utóbbi most na­gyon pislog. Az olaja van kifogy óban, a ka­nóca rövid, vagy a sötétség túl erős, amivel birkóznia kell? Ki tudhatná ezt? De csak ne csüggedj, cimbora és vigyázz: a fő a realitás, Csak az! Mikor igy leszerelte költői térségekre elka­landozó temperamentumát, újra nekilátott a dolgokat megközelíteni igyekvő elemző' müve­iének. — Szóval, legalább egy asszony volna e tu­sié?) életében! Egy igazi, húsból, vénből való asszony. A bűn sok sötét sikátorán eredtem már el. egy szelmesen muzsikálva fodrozódó is­meretien szoknya után s egy gombból, melyet a megtorlást akaró nemez is szakított le ruhá­járól. egy elejtett hajtőiből,' vagy csak a női formákhoz tapadó selymek egyéni mórion áradó illatáról rátaláltam a nyomra, mely a tetteshez vezetett. De itt nincs asszony. Nincs, nincs, nincs! Hogy miiért nincs, az a nyomozás sike­rének nézőpontjából mellékes. J'fol fogja meg hát a szálat, hogy lebonyolít- hassa <• kusza gombolyagot? Akién Tamás nem kereste á társas élet Örö­meit, Ismert, vagy titkolt szenvedélyei sem. voltak. Az ilyesminek nyoma marad az illető otthonában, bárhová is ragadta a gazdát a sors. Egy föl jegy zés, egy levél, egy tétel a ház­tartás mérlegéiben, egy cím, amely nyomra ve­zet. Vagy ilyesmi. Ennek a tudós férfiúnak évei beteg ember­társai, könyvei 'és vizsgálódásai között teltek el. Az ő Eszméjének nagy kultuszát szolgálva egyedül, halkan, egyformán lépett esztendő az esztendők nyomába az ő életében, mint a haj­nali rónáiéra szürke csuhában és alázatos.szív­vel ballagó szerzetesek sora. Nem volt ez életben semmi gyanutkeltő, semmi titokzatos, vagy takargatni való. Hol vesse hát meg lábát a jót tagadó, mert a bűnt kereső detéktiv-ösztön? A város szélén hatalmas és remek park kö­zepén álló otthona, a Phönix Villa 'is az élete nagy munkáját szolgálta. Első emeletén a tu­dós nagy müMéséeff berendezett, sóik art.iszti- kus kincset rejtő lakosztályának szobái sora­koztak s jfct volt könyvtárszobája és labora­tóriuma is az épület E betűjének egyik rövi- débb — nyugatra eső — szárnyán. A földszinten A'lden professzor magánklini­kája nyert elhelyezést, ahová nem a vagyon protezsálta be a betegeket, hanem bajuk sú­lyossága, amely a,z orvos állandó éber felügye­letét követelte, vagy betegségük érdekes volta, amely a, tudós számára :zg,i!ú problémákat nyújtott, E betegszobák hosszú sorának végén volt A Idén professzornak hálószobája. Puritán egy­szerűség i). helyiség volt ez, melynek berende­zése csak abban különbözött a.z egyágyas 'be­tegszobáktól, hogy egyik belső sarkában csi­galépcső vezetett föd az emeleti könyv társzó -, bába, A könyvtárt ajtó kötötte össze a laborató­riummal, ahová a süket Antalon, e nesztelenül oso-nó, hallgatag takarítógépen kívül senkinek sem volt szabad belépnie, mert újszerű kísér­leteit még legmeghittebb barátai előtt is titkol­ta A'lden Tamás. E laboratóriumnak, mint a többi szobának is, ajtaja nyűt a kert felé üveg­falú folyóséra is. Ezután a képtár, a dohányzó, az edfogadó szalon, az ebédlő és a vendégszobák következ­tek, amelyebben azonban örökké a csend la­kott egyedül. Alidén Tamás professzoron és háznépén kiviül egyetlen állandó lakója volt Phönix Villának. A tudós tanár asszisztense, Miss Ellinor Grant volt e az lakó. Egy szőke és fiatal angol orvosnő — Dor­ner Frank szövegezte ezt igy —, aki megosz­totta híres tanárával és nagyszerű főnökével a Phönix Villában, folyó szamaritánus munkát, Lehet, hogy a csillogó intelligenciájú és nőiesen bájos lény volt az első igazi nő a. tudós életéiben? Dorner Franknak nem volt szüksége alakos­kodásra, keresztkérdéeek csapdáinak felállítá­sára, hogy megtudja, mily sokat jelentett az eltűnt professzor számára ez az üde és vonzó lény. Könyvtárszobájában porlepte garmadában hevertek hálás uralkodók, világhírű művészek, irék és tudósok dedikált fényképed. Emlékek egy sereg megcsodált és nagyra.ta.rlőtt hérosz­tól, akiket panaszkodni, nyögni, jajgatni hal­lott, a kínoktól szü'kölve és a halál félelmétől ólmos arccal. Egerek módjára visítottak a, halál markában é« akiknek ő adta, vissza az életet, amelyhez oly nagyon ragaszkodtak. Nem törődött, semmit ez emlékekkel, melyek­re annyi imás vajmi büszke lett volna. Ott he­vertek a lomtárba jutott holmi sorsára, az e]- porosodó felejtésre itéive mindezek az arcképek. Puritán hálószobájának olajfestésü falán,, azonban szemben a, fehér zománcul ággyal e leg­intimebb otthon egyetlen díszéül mi«s Elinor arcképe függött ezzel a.z egyszerű ajánlással: Mesterének, hálás tanítványa. A cikkíró eaután étieden Mked az ukránt- zálási mozgalom ellen, amely Oroszország ellen irányul, majd igy folytatja cikkét: — A saintgermaini békeszerződés elis­meri Ruszin szkó legszélesebb önkormány­zatát és elsősorban is, az orosz nyelvinek biztosit rendkívüli jogokat. Annakidején diplomatáink Páriában nem beszéltek az (ukrán nyelvről, hanem a ruszinszkói oro­szokról. Parlamentünk ratifikálta a saint­germaini békeszerződést és alkotmányunk Ruszinszkónak önkormányzatot, a lakosság­nak pedig az orosz nyelv jogát biztosította. S mi történik ma? Elegendő volt az ukrán jelszót kiadni s valamennyi baloldali párt a szociáldemokratáktól a nemzeti szocialistá­kon keresztül a komoran istákig egységesen ezen jelszó mögé állott. A lakosságra nj he­lyesírást kén yszeritettek, az iskolákba be­vezették a kisorosz dialektust, az orosz iro­dalmat elnyom! áík, így fest ma Rnszioszkó. Továbbra is megmaradt annak az ország­nak, amelyet Prága meg neon ért, mert nem akarja megérteni Tulajdonképpen mit tudunk róla? Ami időnkint az alkalmi tudósítóktól a lapokban megjelenik. Megtudtuk azt, hogy egész Ru~ szinszkóban alig van néhány száz (!) mun­kanélküli, de ugyanakkor kénytelen az or- szágos segélyakció a munkanélküli családok 15.000 gyermekéről gondoskodni. Legfőbb ideje annak, hogy Fölhagyjunk a kétes politikával, a nyelvi és egyházi kí­sérletezésekkel és gondoskodjunk arról, hogy Rnszinszkóban a nép saját nyelvé­nek szellemében szabadon nevelkedhes­sen, gazdaságilag és szociálisan fejlődhes­sen. Csak akkor lesz Ruszlnszkó a köztársaság­nak ama csücske, ahol az államellenes ele­mek nem fognak tudni a zavarosban ha­lászni. Egyszer azonban már — fejezi be a N. I> — a Ruszinszkóból jövő figyelmezteté­seket is meg kell érteni­Julius 24-én lépnek életbe a magyar-olasz keres­kedelmi és pénzügyi megállapodások. Rómáiból jelentik: Az annakidején Magyarországgal megin­dult gazdasági táTgya-Msok a napokban befejezést nyerteik a ikjegészátó jegyzőkönyv aláírásával, amely az 1928. évi kereskedelmi szerződést bízó nyes vámok tekintetében módosítja. Aláírásra ka­rdit ezenkívül a kereskedelmi forgwkwnbtS szénné- só fizetések Bzabdlyorásáre vooatikooő egyezmény k. (TQmng-egyezjnóny.) A két kormány ugyan­akkor tamdmény tárgyává tette a február 2S-án Rómában aláirt és a köksöoös kivitel eáömozditá- sát oéteó magyar-olasz egyezmény gyakorlati vég- rehflfjtáeánák módozatért. A footeratitett megálla­podások a két kormány között létrejött megegye­zés szerint julius 24-ém lépnek éftetbe. Éppen annak a képe függőt itt, aki megosz­totta vele életét a munkában, aki mindig mel­lette volt eleven valóságéiban is. Az, hogy ezt a képet ennyire megbecsülte, érthetően beszólt. Akit ez a kép ábrázolt, na­gyon fontó6 lehetett az eltűnt tudós számára. ... Dorner Frank aznap talán már ötödször hajtatott M a Phönix Villába, amelynek már minden zegét-zugát ismerte — és bej el öntette magát dr. miss Elinor Grantnál. Az kissé sápadtan, szomorú arccal s a szó korinál is meremgőbb szemmel, de azért, kész ségesen fogadta a detektívet. Hiszen ez az ember abban a rejtélyben nyo­moz, amely őt annyira, lesújtotta, amely egé&z érdeklődését lefoglalta és mint valami lassan szivárgó vérző seb ott tátongott a lelkén. Már neon voltak könnyei. Az első napok kegyetlen gyászában elapad­tak azok, de a sajgás nem enyhült.. A veszte­ség szivén találta és leteritette őt. Nem tudta, visszanyerni életkedvét, mely pedig a fiatal korban oly könnyen ugrik talpra, és hajlamos, hogy a sírról letépett virágot, mosolygó arccal tűzze kajába. A virrasztásban töltött éjszakák ólmos kari­kát rajzoltak vörösre sirt. és most- bágyadt fé­nyű szeme köré. Szörnyen szenvedett ő, ki egészen a. katasz­trófát hozó éjszakáig azt hitette el magával, hogy a nagy tudósnak kijáró hódolaton felül a hálás tanítvány, vagy a kézenfogva vezetett, gyermek szelíd szeretető fűzi őt az orvosta- ná'ihoz. De valódi érzéseinek ama szinte ka.- tasztrofális kirobbanása óta, amely csaknem a szerelmet kolduló megalázkodást kényszeri tet­te rája, ezerszeres fájdalommal érezte, mit ve-, szitett. Alden Tamásban. A gyötrelem oly öröktü/ái parazsaival rakta, meg szivét; ez az elemi erővel rátörő fájdalom, amit csak olyankor érzünk, amikor a. szivünk egyetlen drágáját, életünk legkedvesebbjét szakítja el tőlünk örökre a sors. Egész életének álompa.1 étáját, látta üszőkbe roskadoi. Csüggedten, összeomolva, és remény telenül meredt e soha többé föl nem építhető romokba, amelyeknek csak parazsai élnék mindhalálig. 2 VISSZA M !!!!§« PARTRÓL FANTASZTIKUS Rf«tNY Mi: PMASTfSY PfAMIU

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom