Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-17 / 161. (2974.) szám

10 ^RXG^MaGÍ^-HIRIiAK 1932 julius 17, vasárnap­Huszonkét ház égett le és Í40 ember vált hajléktalanná egy sáros­megyei községben A kár többmillió koronára rúg Kassa, julius 16. (Kassai szerkesz-tőségünk telefon jetentés©.) Tegnap délután hatalmas vihar pusztított Sáros - m egy ében, amely kü­lönösen Bártfa környékén okozott nagy kárt. A Bárfcía melletti Lófalu (Kobyle) községben a villám becsapott egy csűrbe, a<zt felgyújtotta és a csűrtől lángra kaptak a szomszédos há­zak is. a vihar elszakította a telefonvezeté­ket, úgy hogy nem lehetett telefonon értesí­teni a környékbeli tűzoltóságot. Amikor a bártfai tűzoltóság megjelent, akkorára a köz­ségben huszonkét ház és egész csőimé gazda­sági épület égett le. 140 ember vált hajlék­talanná a községben. A kár többmillió koro­nára rúg. Hogyan fejlődött ki Los Angeles? 10 év alatt közel 300 százalékkal nőtt meg az olimpiai város lakossága — Lázas versenyfutás Nyugatról Keletre, az álmok városába — Telekvásárlás éjjel, villanyzseblámpa fényénél — Jack Dempsey uccasorai — Tora Mix, mint teiekspekuláns rli 1 ELŐJÁTÉK Irtat BABITS MIHÁLY Nem zen-e még, nem zene még ez. Mégcsiak hangolnak a zenészek. Most apad az álmok vize. Kenderice. Kenderice. Fészek csippen ... Rigócska rikkian ,,, vagy kakukk zeng föl innén-onaian, emberi hangon, mint egy titok amit a morc éj elhallgatott, de már nem állja, és kibuggyan itt is, ott is a bokorban. Nem zene még ez, nem zene ... A hajnali óra üt bele. * * * Egyszerű szakállas vén ember vagyok —. mondja G. S. Schaw A nagy csalóiddá újabb kijelentései London, julius 16. G. B. Shaw legújabb rádióelőadásában a többi között a következő­ket mondta: —Azt hiszitek, hogy nagy ember vagyok, holott arcképeimből láthatjátok, hogy egyszerű szakállas vén ember vagyok, mint oly sok más. A nagy ember puszta mesebeli lény; létezésé- ban a közönség ma éppen úgy hisz, mint ahogy valaha hitt az egyszarvú, vagy a sárkány lé­tezésében. Ostobaság az az állítás, hogy a gyer­mek felelősséget hárit a szülőre. A gyermek inkább költséget jelent s méltánytalanság, hogy ezt a szülő viseli. Az állam volna köteles a ha­lottak pótlásáról gondoskodni s ezért a szülő­ket jól megfizetni. A halottak pótlásának ösz- szes költségeit ma a szülők viselik, az aggle­gények és aggszüzek teljesen megmenekülnek ettől a tehertől. Ha a nőknek eszük volna, szer­vezett szülési sztrájkkal fenyegetnék a kor­mányt, mindaddig, amíg az állam nem g?tan­tálja anyaságuk összes anyagi következmé­nyeinek viselését. Kijelentette végül Shaw, hogy rendületlenül hisz a következő igazságban: — Ha a pénz bolondja vagy, annyit fogsz belőle szerezni, amennyit csak akarsz. — Doktoravatás. A pozsonyi Kömének y - e-gy e t e - m-en junius végién avatták Kárpiss Bélát az összes orvostudományok doktorává. Ez alkalommal a fel­avatott medikusok nevében Kárpiss Béla hatásos és tartalmas beszédet mondott. Az uj doktor öccse, Kárpiss László, ugyancsak a Komensky-agyetemen a jogi fakultáson kitüntetéssel tette le az első ál­lamvizsgát. Az egyetemi tanári kar Kárpiss Bélát és Lászlót kiváló előmenetelükért 1000—1000 K ösztöndíjban részesítette. Kárpiss Béla a párkányi, Kárpiss László pedig a privigyei járás ösztöndíját kapta mieg. — Magyar középiskolát Dunaszeirdnhiely­nck. Dunisz-erdahelyről jelen tűk: A duna­szerahelyi községi képviselőtestület legutób­bi közgyűlésén napirend előtt fölszólalt Szei-fif Géza dr. (keresztényszocialista) és magyar nyelvű középiskolát követelt Duna- szerdaihely számára. Kifejtette, h-ogy a du- naszerdahelyi járás a köztársaság leigma- igyara-bb járása és szégyen, hogy az ott élő 70.000 főnyi magyarságnak nincs egyetlen magyarnyelvű középiskolája, de még polgá­rija sem. Hivatkozott, hogy ebben az ügyben már öt év előtt elfogadta a képviselőtestület az országos keresztényszocialista párt memo­randumát, amelyben magyar algimnázium, vagy ál-reál iskola fölállítását fürgét te és ad­dig is, amig az megvalósulhat, legalább a szlovák polgáriban kérte a párhuzamos ma­gyar osztáyok fölállítását. Az iskolaügyi mi­nisztérium azonban öt év alatt sem döntött a memorandum sorsáról. A községi képvise­lőtestület egyhangúan elfogadta Szeiff Géza dr. indítványát és annak kivitelével a taná­csot biz!a meg. — A Kassai és Környékbeli Magyar Főisko­lai Hallattok Egyesülete hivatalosain közli: A Kassai és Környékbeli Magyar Főiskolai Hallgatók Egyesülete julius 18-áin este 9 órai kezdettel az Asto-ria-kávéház különter­mében kulteerlőadásokkal egytbekö kötött taggyűlést tart. A kassai és környékbeli fő­iskolára készülő ifin rágó, melyet a maga egészéiben az egyesület — az egyetlen szlo­vén szkói magyar dlákvédelmi szervezet — tagjainak sorában reméli látni, a taggyű­lésre ezúton is meghívja a Választmány. Los Angeles, julius hó­„Los Angeles meghívja Önt Kaliforniá­ba." Ez a kedves mondat olvasható minden levél bori tékán, ami elhagyja a város pos­táit. Májsifél millió dollár az olimpiai játékok propagandájára bizonyára nagy összeg, amit egy város a saját zsebéből költ, csak azért, hogy őt a világ meg ismerje. Ma ez a szó az Egyesült Államokibam: Los Angeles, még magának a nagyhoz é(S gyorshoz szo­kott yankeenek is kissé fantasztikusan hangzik. 1920-ban volt 587 ezer lakosa, ez 1930-ig felszökött másfél millióra és 1932-ben, azaz ma megüti a két milliót. Ez a népvándorlás példátlanul áll Amerika bármely városának történetében, A vágy, Kaliforniába menni, mindenki szivében él Denvertől Newyorkig. Élt már 70 év óta, mikor felfedezték itt az arany- mezőket- De a vágyat nem oly könnyű ■megvalósítani, mert a nehéz ipar, a nagy jövedelmek, a kereseti forrás a nagy töme­geknek Denwertől keletre esik. Kaliforniába csak őszült fejjel, kemény munkában megtakarított vagyonnal kerül az ember- „Dolgozz a keleten, élvezz a nyu­gaton" szólt az ismert jelszó. A visszavonult milliomosok paradicsoma „Tlhe playground of Ameriioa", azaz „Játszótere Amerikának" volt becéző neve Kaliforniának. A háború kicsit meggyorsította az iramot. Mérhetetlen konjunktúrák, hegymagasságu vagyonok és kereseti lehetőségek születtek. A napszámos kapott 12 dollárt naponta, a tanult Szakmunkás meg 30-at. Mig Európa vérzett, addig Amerika tele szívta magát arannyal- A nagy tobzódásban voltak olyanok, akik eltékozoltak mindent, de voltak olyan százezrek is, akik gyűj­töttek. A LÁZ KORSZAKA Mikor aztán vége volt a harcnak, a száz­ezrek siettek megvalósítani régi álmukat éo valóságos versenyfutás indult meg a nyu­gat felé. A vonatok é:s autók öntötték a tö­megeket a városokba. Elsősorban Los An­gelesbe. Az iifju várost az áradat készület lenül ta­lálta. Elöntötte, valósággal elborította. A hotelekben mindenütt függött egy tábla: „No vacancy", ninic,s üres szoba. Kerteli, amit akartak. Mindenki sietett építeni. A telkeket valósággal kiszakították a parcel­lázok kezéből- Még ma is hallok ügynökö­ket mesélni a boldog időkről, mikor éjszaka 2 órakor villamos zseblámpa fényénél adták el a telkeiket az újonnan érkezetteknek. Örült iramban épitkezteik. Szerencsére voltak nagykaliiberü város- tervezők, akik előre látták ezt már évekkel azelőtt és nagyméretű terveik alapján a vi­lág legifjabb metropolisának gyönyörű, egészséges vázat tereim tettek. Érdekes és Kalifornián kívül még az amerikaiaknak sem ismeretes az a félté­keny vetélkedés, ami San Francisko é.s Los Angeles, között ment végibe. A „hoom", az­az a láz ideijében valóságos haragban élt e két város egymással, mert a háború előtt San Francisko, amit a yankee becézőe-n „Gay Eriséé", a víg Fri>cónak hivott, volt Kalifornia legfontosabb és legnépesebb vá­rosa. A láz alatt félve nézték, mint nő a nyakukra Los Angeles.’ Óriási összegekét pazaroltak propagandára, de a tömeg még­is csak a rivális városba tódult- Ma már, belenyugodtak abba, hogy Los Angeles ve­zessen a Csendes Óceánon. VAGYONOK PERCEK ALATT Azok a boldog halandók, akik földjeiket parcellázták a „bocim" alatt, kábító vágyó nokat kovácsoltak össze. Hogy mily ugrás­szerűen szöktek fel az árak, arra a mai May Cosmpany áruházának a Vlne-Street és Hollywood-booilevard sarkán álló telke jó példa. 1916-ban 8 ezer dollár volt az ára, 1924-bein 32 ezer dollárért adta el tulajdo­nosa nagy boldogan, de már 1926-ban gaz­dát cserélt 280 ezer dollárért és 1928-ban a jelen cég 560 ezer dollárt fizetett érte. Hollywoodon a híres cowboy filmsztár Tóm Mix volt egyike a szerencsés speku­lánsoknak. Egy kitűnő „businessnman" szimatjával vá­sárolta és adogatta el telkeit, megsokszo­rozva amúgy is hatalmas vagyonát A kaliforniai „real-estate Iboom" imgatlanláz már 1924-ben annyira ment, hogy Newyorkbam és Csikágóban élők távirat utján vásároltak ál­taluk soha neon látott telkeket. Például Jack Dembsey uccasorokat rendelt. Ekkor irta Arthur Briebain, Amerika legmaga­sabban fizetett újságírója, az ő hírhedtté vált- mondatát: „Végy Kaliforniában egy darab föl­det, tartsad őt néhány évig és később ő tart el téged". Hihetetlen mennyiségű nő élt meg fényesen, mint telekügynök. — Minden befektetés jó volt, ami itt történt, mindenki gratulált annak, aki itt egy foszlány földhöz jutott. Felhőkarcolók, uccasorok és egész városré­szek emelkedtek fel gyorsan, büszkén, impo­nálóan a még tegnap zöldséget termő mező­kön, hirdetve a yankevér bámulatos ener­giáját. Amerika elemében volt... dolgozott Az Állta­in ok összes lapjai himnuszokat zengtek a nyu­gat dicsőségéről. 1926-ban a keleti nehézipar is megmozdult. Egyre-másra kezdték építeni fiök- gyáraiikat az Ígéretnek eme földjén. MINDEN ELADÓ . . . Azután jöttek a túlfűtött agyú, túlhajtok is. A nagystílű ,jproimoter“-elk, a kártyavárakat építő fantaszták és a lelketlen kizsákmányo.ók. Az árak szöktek fel széditő magasságokba, mesterségesen, a keményen dolgozó, de naiv amerikai elkábitó 6zuperlativuszok)ba. Velük együtt az adók is. Kellet valaminek történnie, hogy az ingat­lanok reális értékénél sokszorosan magasabb árát a széditő régiákba való futásálban megál­lítsa. 1928-ban és 1929-ben az Államok népe egy uj játékot talált fölösleges pénzének elszó­lására: a börzén való játszást. Kaliforniát el­feledték. Legalább egyelőre. És az árak megálltak. Az 1929. őszi történel­mi tőzsdekrach után pedig elkezdtek zuhanni. Egyszerre minden eladó lett e szép ország­ban. Százezrek elvesztve vagyonukat s munka nél­kül állván... mint minden amerikai város, úgy ez is óriási erőfeszítéssel igyekszik Csiká- gó sorsától megmenekülni. AZ OLIMPIÁSZ Szerencsére a bűbájos klíma, a világ leggyö­nyörűbb időjárása, az örökös enyhe nyár meg- ’ maradt. És közelednek az olimpiai játékok. Nagy önfeláldozással, a lakosság három milliót költött, eddig az olimpiai építkezésekre. Ha nem is az egész világ, de egész Amerika ott lesz, mert a sport szeretető nagyon iné Ív az amerikai nemzet szivében. A „Los Angelisi Magyar Atléták Clubja", mely most fejezte be uj épületét a Figueroa- stroeten a Stádiummal szemben és amely egy­let reprezentálja az itt é'lő 15 ezer magyart, pompás fogadtatásban részesíti az Európából jövő magyar olimpikonokat. Amerika legifjabb és legmodernebb metropolisa, Amerika kedvelt játszóterén méltó helye a nemzetek e nemes versenyének. Los Angeles szeretettel csöditi az egész világ sportszerető népét Kaliforniába. D. M. A csallóközi telepesek a tönk szélén vannak Prága, julius 17. A prágai Bohemia írja a következőket: A szlovenszkói földbirtokre­form teljes kudarcának bizonyítékát szolgál­tatta a csallóközi telepesek minapi gyűlése. Egy határozatukban elhatározták, hogy az il­letékes prágai köröktől sürgős támogatást kérnek s egyúttal rámutatnak a telepesek katasztrofális helyzetére. A határozat többek között ezeket mondja: „A földbirtokreforgi, ez a nemzeti, forradalmi és állampolitikai cselekedet, a magyar határvidékekre vitt ei bennünket. A haza hívásának eleget téve tiszta magyar vidékekre jutottunk, teljes tu­datában a telepesek történelmi és szent nem­zeti kötelezettségeinek. Magunkkal hoztuk egész vagyonúnkat, iskolákat épiteíünk és ha most nem jutunk gyors segítséghez, kényte­lenek teszünk elmenni, családjainktól elsza­kadva és egzisztenciánkban teljesen megsem­misítve. Hajnaltól estig műveljük a talajt és csak morzsákat kapunk belőle. Hibánkon kí­vül teljesen tönkremegyünk. Pusztulásunk főokai a telkekért és a házakért fizetett ma­gas átvételi árak, amelyeket részben 1928- ban, a kedvező konjunktúra idején állapítot­tak meg. Az árak azonban az utóbbi évek­ben estek és válságba sodortak bennünket. Az ingatlanok és a termények árai tehetet­lenül alacsony színvonalra zuhantak. Ehhez hozzájárultak még 1929 óta minden évben az elemi katasztrófák. Távol vagyunk a gazda­sági és piaci központoktól, a terményeket át­lag csak harminc százalékkal alacsonyabban tudjuk értékesíteni a történelmi országokhoz képest. Ehhez járul, hogy mint nemzeti ki­sebbség ki vagyunk téive a gazdasági és nem­zeti bojkotnak." — Súlyos kimenetelű verekedés a kassai uocán. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: Tegnap este a Ruhiman-uccán Haluska Kál­mán lakatos és Köböl Viktor munkás jsí^sz- szeverekedett, miközben Haluska egy bot­tal úgy vágta fejbe Köböl Viktort, hogy az koponya-csonttörést szenvedett- Súlyos álla­potban szállították be az állami kórházba, Halus'kát pedig a rendőrség őrizetbe vette­— Halálos veszedelembe került négy játszadozó kisgyermek. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: Tegnap délután a Kassa melletti Abaujszin-a köz­ségben Metty Pál gazdálkodó lovait és ezekerét a Hernádba vitte, hogy megmossa. A szekérben négy kisgyermek ült. A folyóban az egyik ló elesett s magával rántotta a másik lovat is, úgyhogy a sze­kér fölíordult és a gyermekek a vizbe estek. A fuldokló gyermekeket úgyszólván az utolsó pilla­natban mentette meg egy arra járó pénzügyőr. Metty Pál elten megindult az eljárás. — Egy szó sem igaz a miskolci „emberevés" his­tóriájából. A P. M. H. pénteki számában beszámolt Kozi-cska-Mosolygó Etel fantasztikus gyermekgyil- kos&ági bűnügyéről. Újabban a következőket jelen­tik Miskolcról erről az ügyről: Kozicska-Moso-lygó Etel szilvásvárad! asszonyt, miután beszállították a miskolci ügyészség fogházába, Sztehlik Károly dr. vizsgálóbíró részletesen kihallgatta és elrendelte e Imeállupotának m eg vizsgálásá t. Koz Lesik a -Mosol y- gó Etel teljesen degenerál-t és korlátolt egyén be­nyomását kelti, akinek szavahihetőségéhez kétség fér. Bár a cselekmény elkövetését a legnagyobb nyugalommal adta elő, minden jel arra mutat, hogy a rémtörténetből, amelyet úgy a csendőre égen. mint a vizsgálóbíró előtt elmondott, egy szó sem igaz s az egész csak egy beteges agyvelő kitalálása. Olyan bizonyíték, amely a vallomást alátámasztotta volna, mind-ezideig nem merült fel sem a csendőr­ségi- nyomozás során, sem a vizsgálóbíró előtt tör­tént kihallgatás alkalmával. Kozicsika-Moso-lygó Eltelt az orvosszakértők vették vizsgálat alá, akik­nek szakvéleménye annakidején felkerül az igaz­ságügyi orvosi tanácshoz is döntés céljából. — Elesett az uccun és eltörte két bordáját. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: Tegnap este Bozsenko B-ozs-ona háztartási',éli teán- az uccán ele-sett és eltörte két hordáját. B-eszá.- litották a kassai kórházba, ahol súlyos áii> p-olban fekszik. — Letartóztatták a fizetésképtelenné vált sz-íak­csini lakiterme’ő vállalat tulajdonosát. Kassai szer­kesztőségünk telefonálja: Néhány nappal ezelőtt közölte a P. M. H„ hogy a sztókcs-ini fakitermelő vállalat bejelent etet fizetésképtelenségét. A milliós fizetésképtelenség nagy feltűnést keltett Keletszlo- venszkón. Az ügyben megindult a vizsgálat és a csendőrség ma déle’ott őrizetbe vette SchSífor Ri- chárd mérnököt, a vállalat tulakloun -ál. aki ellen az a gyanú merült föl, hogy a fizoté képto-lens-'g; üggyel kapcsolatban fél-mil-ró koronás. omlást kö­vetett el. A mérnököt bcczáliilotlák a kacsai ügy és-zs ő-g fogházó b a.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom