Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-15 / 159. (2972.) szám

Scotes Viator lesújtó véle­ménye a jugoszláv diktatúráról London, julius 14. „Jugoszlávia v^szede- lennbeu* cáiniimel Scotus Viator hosszabb cikket irt az Oibsorvcar-bon a jugoszláv dik­tatúra megszilárdulásáról. Sootus Viator hangsúlyozza cikkében, hogy Sándor jugo­szláv király, amikor 1929-ben megsemmisí­tette a jugoszláv alkotmányt, megígérte, hogy rövidesen visszatér a demokratikus kormányzáshoz. Azóta megtanulhatta, hogy a diktatúra mieredek lejtőjén nincs megállás. A reakciós S'krsic8-kormány kinevezése mu­tatja, hogy a király ragaszkodik a diktatú­rához. A titkos szavazást megszüntették, az összes ellenzéki pártokat betiltották, a par­lamenti beszédeket cenzúrázzák, a képvi­selői immunitást elkobozták, a sajtót elné­mították és a gyülekezési jogot megszüntet­ték, a teljhatalmú rendőrség pedig a politi­kai foglyoktól kínvallatásokkal csikarja ki a vallomásokat. A cikk végül megállapítja, hogy Jugoszlávia rendőráJllam és a jugo­szláv király politikája nem érdemli meg a nyugateurópai államok pénzügyi támoga­tását. Magyar-osztrák kereskedelmi tárgyalások Budapest, julius 14. (Budapesti srzerke&Zr tőségünk telei onjelen tése.) Purgly Elemér földművelésügyi miniszter, aki Kenéz ke­reskedelemügyi miniszter szabadsága alatt a kereskedelemügyi minisztériumot is ve­zeti, tegnap este a kereskedelempolitikai tárgyalásokra mindkét tárca képviseletében Becsbe utazott. fiz angol-ír vámháboru London, julius 14. Az ir kormány elhatá­rozta, hogy az angol vámokra való válasz­képpen minden Angliából érkező árut húsz százalékos vámmal sújt. A vámok ma éljjel tizenkét órakor életibelépnek. De Valéria szerdán a parlamentben nagy beszédet mondott és drámai erővel ismét kitört be­lőle az Anglia ellen irányuló fanatikus gyűlölet. Ksrvégia aimektáija Grönland délkeled partvidékét Oslo, jiulius 14. A norvég kormány úgy döntött, hogy tulajdonaiba veszi a vitás dél­keleti grönlandi partvidéket, amelynek bir­tokáért a múlt évben konfliktus tört ki Nor­végia és Dánia között. A dán kormány a norvég kormány eljárása miatt panaszt emel a hágai nemzetközi törvényszéknél. Halálos légi katasztrófa Nabrisdt-Ostrau felett Maeihrisch-Ostrau, julius 14- Ma reggel 9 órakor súlyos repiilöszerencsétlenség tör­tént Aibretehtiee község mellett. A reggeli órákban egy katonai repülőgép keringett Maehrisch-Ostrau fölött 8 akrobatamutatvá­nyokat végzett. Hirtelen mintha a motor kihagyott volna s a gép eltűnt. Kevéssel rá Albrechtűéből az a telefonértesítés érke­zett, hogy ott lezuhant egy aeroplán. Meg­állapították, hogy a gép ugyanaz, airnely Maebrisoh-Óstrau fölött körözött. A 8®e»ren- csétlenséget az okozta, hogy a gép a levegő­ben hirtelen felrobbant, motorja égni kez­dett s az aeroplán 2090 méter magasságból lezuhant. Pilótája, Ma,jer János szakasz- / ....... “""v Lo ndon, julius 14. A kiusíannei szerződés körül támadt mozgalmasság váratlan szen­zációvá! végződött. Tegnap jelentettük, hogy az angol ellenzék felvilágosításit kért a kor­mánytól a Lausanneban állítólag kötött tit­kos szerződések ügyéiben g miután az angol kormány bekérte a Lausanneban érdekelt kormányok engedélyét, Sir John Simon kül­ügyminiszter bemutatta azokat a megállapo­dásokat, amelyeket az egyes hatalmiak a jó- vátóteli konferencián, de a jóvátétel! kérdés­től függetlenül kötöttek. A bemutatott szer­ződés más természetű, mint amilyennek az angol ellenzék várta, de mindenképpen al­kalmas arra, hogy elsőrendű világiszenzációt jelentsen. Kitűnt belőle, hogy Franciaország és Anglia Lausanneban szabályszerű szövet­ségiét kötött, amely sok tekintetben hasonlít a háború előtt létező angol—francia emtente cordiale-hoz. Az eredmény francia szempont­ból annál nagyobb, miért Tardieu a közel­múltban sokszor energikus kísérletet tett az angol—francia antant megkötésére, de Lon­donban mindig elgáncsolták törekvéseit. Vi­szont a szerződés Angliában nem keltett osz­tatlan tetszést és az ellenzék szemére veti MacDonaldnak, hogy ismét Franciaország szolgálatába szegődött. Az a megállapodás, amelyet Sir Simon ‘be­mutatott, hivatalosan az „Aocord de Con- fiamce“ (bizalmi szerződés) nevet viseli. 1 Szakértőik szerint a szerződés lehetőséget Paris, julius 14. A párisi közvélemény rendkívül kedvezően reagál a Londonban nyilvánosságira hozott angol—francia szerző­désre. Mindenki Herriot-t dicséri, akinek végre sikerült megvalósítani a nagy tervet. A mai francia nemzeti ünnep ünnepi hanglu- latát alaposan emeli az a szentimentális ér­tékelés, amellyel a francia, hazafi a francia— angol szövetséget nézi. Herriot és Germain Martin tegnap este az állami szín házban volt s amikor a szünetben az angol—francia szer­ződés legújabb hírét a vászonra vetítették, a nézőközönség percekig ünnepelte a-z egyre népszerűbbé váló miniszterelnököt. Mairchan- deau, a miniszterelnök államtitkára a fran­cia kormány megbízásából Londonba utazott, hogy Franciaország részéről formálisan alá­írja a megállapodást. A francia sajtó állás­foglalása a következőkben foglalható össze: A nagy információs lapoknál maradék nél­küli lelkesedés uralkodik, a radikális szocia­listáknál megelégedés. Ez utóbbiak különö­sen azt tekintik Herriot érdemének, hogy Franciaországot kivezette eddigi nemzetközi izoláltságából. A jobboldali lapok bizalmat­lanul tekintenek a szerződésre, mert nem rokonszenveznek MacDonald külpolitikai irá­nyával, amelyet a franciák most kénytelenek lesznek magukévá tenni. A szocialistáknál nagy a csalódás és szemére vetik Herriotnak, hogy visszatér a háború előtt divatozó külön szerzödések módszeréhez. A lapok a legritkább <^.tb,en nevezik enten­■te cordialenak az angol-francia megállapodást, ellenben hangsúlyozzák, hogy minden más állam számára nyitva áll az ut, hogy csatlakozzék az angol-francia szerződéshez. A Petit Párisién szerint Franciaország és Anglia minden vona­lon közeledett egymáshoz. Ennél szorosabb szövetség szinte elképzelhetetlen. A hűvös Anglia London, julius 14. Az angol)lapok véle­ménye szerint az uj antant értelmének és fela­datának megszövegezése nem elég éles a teg­nap nyilvánosságra hozott szerződésben. Ilyen körülmények, között a lapok egyelőre tartóz­kodnak a kritikától. Feltűnő, hogy a Times mai vezércikkében, mely a nemzeti kormány kilenc hónapos kormányzását ünnepli, egyetlen szóval sem emlékezik meg az angol-francia antant eredményéről. A többi vélemény is meg­oszlik. Kormánypárti körökben szívélyesen üd- vözlik az eredményt, de az ellenzék bizalmat­lanul tekint rá. A Daily Héráid megjegyzi, hogy a háború előtti módszerekhez való visszatérés határozottan visszaesést jelent. Az olyan szö­vetség, amely egy csoport érdekeit képviseli egy másik csoport érdekeivel szemben, köny- nyen veszélyeztetheti az európai rendet. London, juüns 14. Az angol külügyi hi­vatal megvárja, amíg az érdekelt hatalmak beleegyezése megérkezik s azután nyomban nyilvánosságra hozza a Lausanneban kötött úgynevezett gentleman agreementet, amely a tárgyaló hatalmak kevésbé fontos, de jellemző megállapodásait tartalmazza. A gentleman ag- reement a többi hasonló megállapodásokul együtt fehér könyv formájában kerül nyilvá­nosságra. A diplomáciai aktagyüjtemény tar­talmazni fogja a német kancellár levelét is, amelyben von Papén bejelenti, hogy beleegye­zik a francia-angol szerződés megkötésébe. Es Németország? London, julius 14. A Daily Héráid berlini értesülése szerint a német hivatalos körök a következő két feltétel betartása mellett haj­landók elvileg elfogadni az angol-francia meg­állapodást: 1. Németország csatlakozása nem tehető attól függővé, hogy a birodalom adja föl a fegyverkezések kiegyenlítésére irányúié törekvéseit. 2. Németország a belépéssel nem állítható be az adósok Amerika ellen irányuló egységes frontjába. Hearsi ellenakciója Newyork, julius 14. Az angol-francia en- tente cordiale-t Amerikában hidegen és fenn­tartásokkal fogadták. A Hearst-lapok máris heves támadást intéznek a szerződés ellen. Hearst kijelenti, hogy Lausanneban az európai hatalmak előre kitervezeít játékot játszottak. Az antant helyreállítása azt igazolja, hogy Eu­rópában egységes front alakult az Egyesült Ál­lamok ellen. Hearst elsősorban Hoovert támad­ja, akinek engedékenysége következtében az európaiak egyre merészebbek lettek s ma már lehetetlen kívánságokkal állnak elő. Polgárháború Braiiiílsi Newyork, julius 14. Rio de Janoiro-i je­lentések szerint Vargas, Brazília elnöke, elrendelt© az általános mozgósítást, mert a déli államok forradalma egyre nagyobb méreteket öli Az első összeütközés a kor- ős a íelkeiók csapatai káiöU valószínűleg Porto Allegro környékén fog lefolyni. A koTmány reméli, hogy a forra­dalmat néhány nap alatt leveri. A legújabb jelentések szerint Ecuadorban a kormány katonai puccsí érv eket leplezett le. A rend- Őrség töbih letartóztatott. ^ éVÍ ^ (29?2*SZám"Pei>tek" 1932 ÍUKUS15 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- ^ ^ Szerkesztőség: Prágáik, Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, SzloVeUSzkÖÍ és 7TlSZÍ7lSzkÓÍ ellenzéki üártök 11. emelet — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. /•/•/• ./ “ Prága IL, Panská ulice 12. 111. emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több pOlltlríCll TlCLpllGLpjCL Telefon: 34184. Effyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Kő. r$V SŰRGÖMYC1M: HÍRLAP, PRflHfl Váratlan szenzáció a külpoli Franciaország és Anglia síi szövetséget kötött Lausanne titka! — Őriisi lelkesedés Franciaországban — Herriot a nap hőse - Anglia nyugodt - lehangoitság Amerikában ad a versaillesi békeszerződés bizonyos té­teleinek revíziójára is. A toülügyminiszter kijelentette, hogy az alá­író hatalmak fölkérték Németországot, Olasz­országot és Belgiumot, hogy csatlakozzék a szerződéshez. A szerződés sem közvetve, sem közvetlenül nem áll vonatkozásban Francia- ország és Anglia amerikai háborús adóssá­gaival. Ellenkezőleg csak politikai kérdése­ket rendez s mintegy a lausannei megálla­podás politikai kiegészítője. Négy pontja a következő: Az első pont arról intézkedik, hogy a két aláiró hatalom a jövőlben a nyíltság és a ba­rátság szellemében mindig kicseréli az euró­pai helyzetre vonatkozó gondolatait. A második pont a lefegyverzési kérdés gyors megoldása érdekében történő szoros francia—angol együttműködésről szól, de ez a cikkely kimondja, hogy a többi hatalmat is bevonják a gyors megoldás megtalálásá­nak munkájába. A harmadik pont a világgazdasági krízis problémáival foglalkozik. Az aláírókat arra kötelezi, hogy szorosan együttműködnek a gazdasági kérdésekben s egyúttal a többi ha­talommal is érintkezésbe lépnek a világgaz­dasági konferencia gondos előkészítésére. A negyedik pont az uj angol—francia ke­reskedelmi szerződésről intézkedik. Mindkét hatalom kötelezi magát, hogy nem foganato­sít olyatn rendszabályt, amely a másik alá- I iró hatalomnak árthatna. Kettős nemzeti ünnep Parisban

Next

/
Oldalképek
Tartalom