Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-13 / 157. (2970.) szám

i982 íuniafi 15. saserda* mint ötszörös inga ti anfedezete van, tehát ez sem infláció. 3. Az összes községi ingó törzsvagyon — ideértve az összes községi alapokat is — le­kötése mellett a Szövetség azok összértéké­nek ölvén százaléka erejéig ötven év alatt kisorsolandó 4.5 százalékos községi jóléti nyereménykötvényeket bocsát ki, amelyekért az állam külön garanciát vállal. Ezeket a köt­vényeket a Nemzeti Bank nem köteles lom­ba rdirozni. 4. Megállapítandó a törvényhozás által tör­vénnyel, hogy minden ország a Szociális Biz­tosítás Alapjából mennyi összeg erejéig te­kintendő részesnek és ez a törvény kimon­daná, hogy az Alap köteles ezen rész egvhar- mada erejéig az illető érdekelt ország közsé­gei részére a szegény alap és a szegénygon­dozási ügy, valamint azon szükséges és hasz­nos beruházások céljaira, amelyek a községi munkanélküliek részére munkaalkalmakat képesek biztosítani, a Szövetségnek ötven­éves, négyszázalékos amortizacionális köl­csönt adni és pedig az összes járások egye­temleges jótállása és az állam subsidiarius garanciája mellett. 5. Ha az 1—4. alattiak nem volnának ele­gendők a cél eléréséhez, akkor a hiány fe­dezésére az állam nyújt a Szövetségnek köl­csönt és pedig négy százalék mellett tiz évig 100—100 millió koronát, amely kölcsön a tiz év elmúltával kezdődőleg negyven év alatt (fizetendő vissza. A kölcsönért az ország és az összes járások egyetemlegesen állanak jót. A! Szövetségnek a jelzett utakon rendelke­zésre jutó anyagi eszközzel először is a régi községi kölcsönöket kell hosszúlejáratú amor­tizacionális kölcsönné átalakitani (50 éves 4 százalékos, 3 és fél százalékos kamat fél szá­zalékos törlesztési részlet.) Itt kényszerkon­verzió szükséges a törvény rendelete alapján. A jelzálogos hitelezők tartoznak jelzálogos követelésüket a Szövetségre átruházni, ahol azokat részükre a Szövetség könyvébe jóvá­írják, amikor az adósság-átvállalás által jel­zálogos követelésük könyvköveteléssé válik, amellyel állami jótállás mellett a községek jó­léti szövetsége tartozik. A Szövetség a jelzá­logos hitelezőket, épp úgy, mint a nem jel­zálogos hitelezőket, jogosult községi jóléti nyereménykötvényekkel kifizetni, akik azt kiegyenlítésül száz százalékban kötelesek el­fogadni. És pedig a terhelési határig, amely a községi ingatlan vagyon értékének kéthar­mad része, a hitelezők négyszázalékos köz­ségi jóléti nyereménykötvényekkel fizeten­dők ki. A terhelési határon túl levő kölcsö­nök, valamint azon községek kölcsönét ame­lyeknek nincs ingatlan vagyonuk, vagy nincs egyáltalán ingatlanuk, főként 4 és fél száza­lékos községi jóléti nyereménykötvénnyel fi­zetendők ki. A községfejlesztési program megvalósítása érdekében szükséges uj kölcsönöket a Szövet­ség adja az egyes községeknek és pedig rész­ben a Nemzeti Banktól nyert készpénzköl- csönből, a Szociális Alapból nyert készpénz- kölcsönből, az államtól nyert készjpénzköl­es ön bői és a 4-5 százalékos községi jóléti nye­reménykötvényekből. És itt csak a hosszú le­A román éüsenil&róég smmmt szeg miétárténál ja fel a iiasfar lilp¥ii@S#Itllllilil agitációs Útjukon A kormány karhatalommal akadályozza mte a magyar oárt választási propagandáját járatra és az olcsó kamatra kell gondolni, rögtön megvan egy nagy megtakarítás. Amit most költenek a községek, azon nemcsak a múltak terheit lehet viselni, de a jövő meg­építését is keresztül lehet vinni. A község- tfejLesztés uj virágzó gazdasági életet jelent, mely a teherbírást összegszerűleg is fokozza. Uj alkotások, uj teherbíró adóalanyok,' for­galmas gazdasági élet, vállalkozási kedv, mert nincs többé elviselhetetlen községi pót­adó! És az állami adóbevétel is folyton és folyton számszerűleg emelkedik, úgy hogy adócsökkentésre kerül a sor. így a terme­lési költség biztosan leszáll. A községek jóléti szövetségének vállalt öb- Iigája jól biztosítható, meri az egyes közsé­geknek a szövetségtől igénybe vett kölesö- nei, kamatai és tőketörlesztési részletei az 'évi községi költségvetésbe felveendők s azok mindent megelőző kifizetése száz százalékig biztosítandó. Tehát a Szövetség teljesíteni tudja a Nemzeti Banktól és Szociális Alaptól felvett kölcsön annuitásának fizetési kötele­zettségét, de teljesíteni tudja az általa ki­bocsátandó községi jóléti nyereménykötvé- uvek után járó kamat- és tőketörlesztési fi­zetéseket is. Erősen számításba jön az is, hogy a községek a Szövetségben törvénynél (fogva egymásért egyetem legesen szavatol­nak. Az aranyfedezetnél is biztosabb erős ingatlanfedezet alapján kibocsátandó uj bankjegyekkel uj alkotó tényezőt, forgótőkét visz a gazdasági életbe, amely az alkotások és fedezetek további láncolatát, jelenti. A nra- n.icipiális élet ilyetén való mobilizálása te­hát óriási jelentőségű. De teljesíteni tudja vállalt kötelezettségét azért is, mert az állam törvénnyel megálla­pítottan szabatossági kötelezettséget vállal: 1. azokért a tőke- és kamatfizetési köte­lezettségekért, amelyek a községek jóléti szövetségét a községek volt hitelezőivel szemben követeléseiknek a Szövetségre való átruházás és a Szövetség könyveiben való jóváírás folytán terhelik; 2. amennyiben a községi volt hitelező köz­ségi jóléti nyereménykötvénnyel nyerne ki­elégítést, az ezen kötvényeken alapuló köte­lezettsége kért. Az állam ezen szavatossági obligó biztosí­tására felvesz a fenti 1. és 2. alatti követelé­sek kamata és tőketörlesztési összege haar.z százalékának megfelelő összeget azzal a ren­deltetéssel, hogy amennyiben ezen összegre szükség nem lenne, vagy a szavatosság azt ki nem merítené, ugy a felhasználatlanul ma. radó összeg az állam által a szövetségnek tíz évig évenként kölcsönként adható 100—100 millióba betudható, illetve a 4-5 százalékos községi jiqjéti nyereménykötvények, biztosítá­sát célzó tartalékok alkotására fordítandók. Az állam a szövetségi óbligók zavartalan tel­jesítésének biztosítása végett az állampénz­tári készletekből egy félévvel a kamatok és tőketörlesztési részletek esedékessége előtt, megfelelő kamat ellenében, a törvényhozás által megállapitandó mértékben előleget bo­csát a Szövetség rendelkezésére. És vegyük még ide azt a gondolatot, hogy a Szövetség a községi vagyon tűz és betörés elleni biztosítása végett alapot létesít s min Kolozsvár, juliius 12; Az összes erdélyi m agya rpárl i lap ok nagy felháborodással Írnak arról, hogy Be<tl»len György grófot, a magyar párt el­nökét, a Székely föl dőli tett propaganda- kőrútja során az egyik községben a csendőréig szuronyt szegezve akadályozta meg abban, hogy útját folytathassa­A kormány ugylátszik csendőrökkel akarja megakadályozni — írják a lapok — hogy a magyar párt bárminemű propagandát ki­fejtsen jelöltjei mellett. Az összes lapok ér­tesülése szerint a csendőrség a magyar párttá! szemben tanúsítandó magatartására vonatkozólag a den község tűz és betörés ellen ott tartozik biztosítani. Itt is községi megtakaritás és szö­vetségi jövedelem jelentkezik. A Szövetség teljesítési képességét biztosit- ja a Szociális Biztosítási Alappal szemben az összes járások és az ország együttes és eg vetem leges felelőssége, mely törvényben kell, hogy biztosítva legyen. Az egésiz megoldás voltakép egy belső köl­csön. És itt a községi jóléti nyereménykötvé­nyek külföldi elhelyezéséről beszélni sem kell, mert azok a külföldre nem is kerülnek. A községi régi hitelezők fölveszik a kötvé­nyek nagy részét,, miután azokkal fizetődnek ki. A községfej]esztési célokat szolgáló uj köl­csönök legalább ötven százalékban kötvé­nyekben perfektuál óidnak és pedig árfolyam- veszteség nélkül, amelyek lombard utján egyhar mad részben uj bankjegyeket juttathat­nak a községnek. Ha mégis maradnának el nem helyezett kötvények, azok a jövőre néz­ve tartalékolhatok, vagy azokat mindjárt föl­veszi a belföldi piac, mihelyest a törvény ki­mondja, hogy a négyszázalékos*és néigy és fél százalékos községi jóléti nyereményköt­vények oly értkpapirok, melyek óvadékká pesek, pupilláidé biztosítékkal bírnak és al­kalmasak arra, hogy azokba az állami, or­szágos járási és községi pénzek, közhatósági kezelésiben álló pénzek és letéti pénzek, to­vábbá gyámoltak és gondnokoltak pénzei gyümölcsözŐleg elhelyeztessenek! A kötvé­nyek állami hatóságoknál, az országos hiva­talnál, járásoknál, községeknél, valamint bármelyikük alá tartozó intézeteknél vagy vállalatoknál, üzemeknél, üzleti biztosíték és bánatpénz fejében elfogadhatók, ha e bizto­sítékokat a fennálló szabályok szerint nem kell'készpénzben letenni. De ki lehet és ki is kell törvényben mondani, hogy a községi, járási és országos alapok huszonöt százalék­ban, a külföldi biztositó társaságok dijtarta- lékai húsz és a belföldi biztositó társaságok dijtartalékai tiz százalékban ily kötvények’ ben helyezendők el. A községek szanálása és a községifejlesztés egészséges programjának financiális ellátása conditio sine qua non-ja az általános földié­be rrende zésnek, a mezőgazdasági hitel meg­felelő rendezésének, a mezőgazdasági műve­lődés szükséges fejlődésének, az értékesítés elképzelhető ió megorganizálásának, a szö­vetkezeti eszme diadalmas hódításának, a szövetkezeti hálózat jó kiépítésének és a ter­melési költség lehető leszállításával a terme­lési rentabilitás beállításának. Vagyis az ál­talános emberi jólétnek, az emberi együít- munkálkodásnak a jobb jövendőért, A községek szanálása és az egészséges községfejlesztés megépítése a köztársaság minden országának létérdeke, Itt megvan a lehetőség az összes népek harmonikus össze­fogásának, És ha ez az összefogás létrejön, ak­kor annak a politikának, amelynek egyik eszköze a gazdasági elnyomás, az igazságta­lan hatalmi célzata meg kell, hogy semmi­süljön! A szabadság és testvériség mint köz­érdek fog megnyilvánulni. Előre tehát! Minden nép java fogjon hozzá ■a cselekvő munkához! . (10) Egy pillanatig vágya támadt, hogy kölcsön­kérje ezt a könyvet, amelynek imént hallott szavai ugy hangzottak lelkében, mint valami homályos tanács... Hátha volna még valami egvé-b mondanivalója is a könyvnek az ő szá­mára? De aztán elmosolyodott e naiv ég hozzá mél­tatlan gondolaton ... Annyira mégsem „gyáva fickó", mint a. re­gény „Belzebub-!elkü tudósa", hogy együgyű mesék rozsdás és primitív edényében párolja le magának a bátorság esszenciáját. S nem is szabad megfosztania az öreg cselé­det az ő szellemi vacsorájától. Még pár órára sem! . Az ajtó mellett falra erősített fogashoz lépett tehát és leakasztotta róla a laboratórium kul­csát. A süket Antal szünetet tartott éppen. Akién Tamás tudta, hogy most egy kis érte­kezés következik. Várakozón és tétován állott tehát meg. S csakugyan következett. — Na, könyvecske, most aludni megyünk, így. ide teszlek szépen, bar át ócskám, akit na­gyon szeretek, bár nagyon sok benned az urak­nak való finom beszéd... De te vagy az -egyét­ién ,a kinek 'beszédét meghallom, pedig nem is ordítasz a fülembe... Mi kettőn már csak meg- 1 eszünk valahogy, barátocskám!... Várj csak. Hogy is mondtad? Bromimkulóz? Homonkulóz? Nőm, valahogy másképp! Az asztal fölé hajolt újra s lapozott a könyv­ben. A pörgetett papírlapok zizegése hallatszott csak egy pár pillanatig. — Aká! Megvagy! „Ho ... mun .... ku ... iusz!" Reggel majd megkérdem a gazdámat, hogy micsoda ördöngős dolgokon törte a ko­bakját ez a miszter Blakvicz ... Hiszen a gaz­dám laboratóriuma is afckurátoe olyan, mint. a vérvámpir boszorkánykonyhája ... Még meg­érem, hogy ő is ... Ejnye Antal!, Antal! ... bo­londokat gondolsz!,.. Hogy merhetsz ilyent? Már látom, hogy egészen megzavar ez a bo­szorkánymester. ... Székéit hátratolta... Felállt. Nyújtózko­dott ... — Ho ... műn ... ku ... Iusz — tagolta még egyszer a süket Antal és végigsimitotta izgal­maktól fűtött homlokát. Alden Tamás kilépett a fülke ajtaján és azt meztelenül húzta, be maga mögött. Arcán különös mosolygás játszott. .. — íme — suttogta —, a laboratóriumom le­gendája már útban van ... Mi lesz holnap, ha szárnyra kap az uj szenzáció? És lesz-e hol­nap? ... Lesz-e egyáltalán holnap? Mire érthette ezt? Ki tudná? ÖTÖDIK FEJEZET, melyben a lélek sokféle kísérletet tesz, hogy megmentse saját — börtönét. De Olden Tamás már elindult céljai felé a labirintusban, amelybe a sor forgószele sodorta s ahonan nincs többé visszatérés. Az uj szenzáció!... Mert az lesz bizonnyal. Egy véres ember­re nos tragédiája lesz ez Vagy valami felfogha­tatlan rejtelem, amely előtt, megdöbbenve áll majd meg a világ? Még nem tudta, de — mintha kiemolkedeht volna saját lényéből és valahonnan felülről néz­né ezt a kérdést — egészen hűvösen és objek- tiven érezte (— nem is érezte, hanem tudta —), hogy ez az éjszaka számára a végzet éjszakája lesz. És tudta azt is, hogy ő el fog indulni a. sötét utón, melyet számára az eanber&orsokat intéző Valami kijelölt. ' A tépelődés tollászkodó hollója és a félelem sápadt fehéren meglapuló galambja, kirőpült leikéből és azt valami nagy, nyugodt, egyen­letes fényesség töltötte meg. Fényesség, amely elől hunyorgó szemmel húzódott, el minden alakja és minden érzése földi életének. Ez a nagy fényesség, mely meggyőződések­nek tisztítótüzet sugárzó kohójából áradott; leikéből kiégette a salakot és .megedzette őt. Már nem menekült, nem rejtőzködött ama gondolat elől, hogy meg kell tennie a döntő kí­sérletet. Már tudta, hogy meg fogja tenni! És egészen természetesnek találta, azt is,- hogy annyi kegyetlen tépelődésben töltött éj­szaka után, amelyek nem hoztak- sem megol­dást,, sem nyugalmat számára, egy egészen je­lentéktelen és hétköznapi epizód tette világos­sá az ő nagy problémáját: Nem szabad félnie a balál rémeitől! A süket Antal együgyű lektűrjének bölcses­sége adott neki tisztálátást, és erőt. Pedig ho­gyan tiltakozott a.z imént annak még a fölte­vése ellen is, hogy egy ponyvaregénytől kérjen tanácsot és erőt,! Az előcsarnokba ért, amelyből kétkarú s az emelet magasságában ölelkező lépcsősor veze­tett a felső szobasor folyosójára. Tétovázva állott meg Itten. Puritán egyszerűségű hálószobája vonzotta ott, a folyosó túlsó végén. , Neon álmatlan éjszakáinak e kinzókamrája maga, hanem a hálószoba falán az a kedves ikép, amelynek eredetijétől az imént búcsúzott el — ugy lehet — örökre. Szomjúságot, érzett szivében ... Vágyott, rá, hogy még egyszer léikébe szívja a,' szelíd és kedves arcvonásait, amelytől, ime, -— meg kell válnia. De ha alkalmat keres, hogy még egyszer bú­csút vegyen, — lesz-e ereje még azután is arra., hogy a kis csigalépcsőre téve lábát, elinduljon az ő egyéni kálváriájának stációi felé? Bár lelkében tiltakozott e lealázó győngeség ellen, ez a gyarlóság mégis hatalmában tar­totta. Alig volt, képes ellentállni az egyre ujabib formában jelentkező kísértésnek, amely szón volt, hogy útjáról eltérítse. Érezte, hogy megszédül, eltántorodik, ha nem követi a fürdőző fiuk példáját, akik a. viz hidegségétől való félelmüknek ugy vetnek vé­get, hogy belevetik magukat a. habokba. Ugy van! Bele kell vetnie magát, hogy túl legyen mindenen. Nem is volt, már ura tettének, amikor keze —■ melyet nyilván a Sors vezetett. — a villany­lámpa gombjához tévedt... A következő pillanatban a lépcsőház meny- nyezetén kigyula dt a csillár koszorúja és fehér villanyfénnyel árasztotta, el a, csarnokot. Tulfeszült idegzetére, mint, valami vízió ha­tott ez a ragyogó kép. Lábai alatt a száz szín­ben pompázó szőnyeg, mintha virággal himes pázsit volna s a lépcsőfokok márványhasábjai sziklák nyers tömbjeivé alakultak át... Nem is lépcsőház ez, hanem a. szenvedések hegyorma, amelyre bátran és magányosan kell elindulni annak, aki méltó a megdicsőülés fé­nyességére. És ö elindult rajta ... Fönn az emeleten, a csarnokká, elmélyített, folyosó öblében, verítékező homlokkal és zi­háló mellel állott meg. A csarnok homlokfaláról egy misztikus fest­mény varázsa, ragyogott, le rája. Még emlékezett a, bozontos üstökű, ősz fes­tőre, akitől ajándékul nem akarta, elfogadni e nagyszerű vásznat, amikor csodaszerben sike­rült, operációval visszaadta öt az életnek. És ez a kép mégis az övé lett. Végrendeletében hagyta rá az ország e leghí­resebb egyházi festője s az övé lett, amikor évekkel később mégis elköltözött az élők sora ból ez a szelíd és kedves öreg művész. (Folytatjuk.) többi ellenzéki pártokkal szemben tanú­sítandó magatartástól eltérő utasítást ka­pott a kormánytól. — Egyébként Bethlen György gróf incidensé­hez hasonló eset történt Háromszék megye- ben is. Szentkereszthy Béla báró volt képviselő Abrudbányai Ede dr. és Barabás Endre képviselőjelöltek kíséretében agitációs ut­ján autón Gelence községbe tartott, a község határában azonban a csendőrök feltartóztatták és nem engedték tovább­menni. Ezenkívül számos más helyről is érkezett hasonló panasz, a kormány részéről azon­ban semmi sem történt. 2 VISSZA A TÚLSÓ PARTRÓL FANTASZTIKUS lEfrtNY lila: RALASTHY MARCELL

Next

/
Oldalképek
Tartalom