Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-12 / 156. (2969.) szám

össze, úgyhogy minden ütés utolsó lapja jel­zi, vájjon a következő ütésnél a bankár vagy a pointeur fog-e nyerni. Tehát nem azt, hogy be kell-e vágni, vagy megállni. A bevágás vagy megállás a baoca- ratnál tudvalevőleg általában véve géipszerü, iha pedig „fanx .tirage" ismételten történt vol­na, a rutinos játékosok azonnal gyanút fogtak volna. Az indikáló kártya változott aszerint, hogy fedőlapja kék vagy vörös volt. (Páro6, páratlan 6zámu, esetleg treff vagy kör figura kéknél, káró vagy pikk vörösnél.) A preparált csomagokat csak késő éjjel csempészik be, amikor a játékosok már ide­gesek, figyelmetlenek és nem szoktak ala­posan keverni. A keveres ilyenkor rendesen csak úgy törté­nik, hogy néhány játékos a csomag végéről levesz egy lapot és találomra beleszurja a cso­móba, ezzel azonban csak azt az ütést rontja el, amelybe a lapot beékelte. Ha tehát például öten kevernek ilyen módon, körülbelül 60 ősz-' szerakott ütésből csak öt romlik el, tehát a beavatott játékos esélye még mindig 90 százalékos marad. Előnye még a brazíliai fogásnak, hogy eme­lésnél nem 'csökken a beavatott esélye. A védelem ellenőrző&zakértőkkel kívánja bi­zonyítani, hogy a feltételezett módszerrel a két klubban nem is lehetett operálni. Érdekes összeütközés várható a védelem és az egyetlen terhelő tanú, Ehrenfeld dr. között. A védelem szerint Ehrenfeld magatartását fon­toskodás és érvényesülési szándék vezeti. A csinos Baum kisasszony Szenzációsnak ígérkezik a feltűnően csinos Baum kisasszony kihallgatása, aki jó viszony­ban'volt Guttmann báróval. Ez utóbbi arra be­szélte rá a.kisasszonyt, hogy pénzét kölcsönöz­ze magas kamatra Lővynek. Ez utóbbi viszont ebből a kölcsönből fizette meg Guttmannak a kártyaadósságát. A jogászok izgalommal várják a bíróság mi­nősítését. A vád ugyanis nemcsak a 197. pa­ragrafus (csalás büntette) alapján, hanem a 203 paragrafus (különösen ravasz fondorlattal végrehajtott csalás) emeltetett és ennek a sza­kasznak a iDüntetési tétele 10 évig terjedhető súlyos börtön. Enyhítő körülmény azonban, hogy a sértettek nem csatlakoznak a büntető- indítványhoz. Szenzációra tehát van bőven kilátás. Csak a bíróság óhajtja gondosan a szenzációnak még a látszatát is kerülni. A „szürke ház", ahogyan az országos büntetőtörvényszék ko­mor épülettömbjét nevezik, megőrzi szürke hétköznapiságát. Sem a tanács összeállításá­ban. sem az ügyész kirendelésében semmi rendkívüli' nem történt. A bíróság számára a felső tizczer botránya puszta bűnügy, amely felett, a törvények és lelkiismerete szerint ítél­kezni fog. Iskolai Mreh A kassai Szent Orsolya Rend a jövő iskolai évtől ovodát óhajt nyitni leánygyermekek részére. Mint­hogy az ovoda létesítésének föltétele megfelelő szá­mú növendék jelentkezése, a Rend vezetősége ez­úton is arra kéri a szülőket, kik leánygyermekei­ket az Orsolyarendü óvodába óhajtják beadni, je­lentsék ezen szándékukat minél előbb az o-rso- íyiták Fő-u. 72. sz. alatt lévő rendházában. A beregszászi magyar internátus uj emeletes épü- ete az idén tető alá kerül de teljes felszerelé­sére és felavatására csak a jövő évben kerülhet a sor. Az Internátus-Egyesület vezetősége azonban addig is gondoskodik arról, hogy a mostani 17 nö­vendék mellett már ez évben felvehessen újakat is, természetesen korlátozott számban. Pályázatokat augusztus 1-ig lehet beküldeni Orosz György titkár címére (Beregszász, Rózsa-ucca 7). A pályázatok­ban ki kell tüntetni a tanulók korát. gimn. osztá­lyát, tanulmányi előmenételét, a 6zülő lakóhelyét, foglalkozását, vagyoni állapotát, ellátatlan gyer­mekei számát. — Felhívás a Brünnbe készülő magyar diáksághoz. A brünni MAKK közli: Értesít­jük azokat a magyar ifjakat, akik az 1932— : :3. tanévben a brünni főiskolák valamelyi­kéi látogatni óhajtják, hogy u liba igazítást (a lakást, ellátást stb. illetően) készséggel s rz-eretefctel ad és a beiratkozásnál segitsé­ükre van a brünni magyar Akadémikusok Keresztény Köre (MAKK). Az információt ' érő levelek 2 darab 1 koronás postabélyeg -•éllékié®ével a következő címre intézen­ők: Szalay Ferenc müegyet. hallgató, — Főiskolai hallgatók figyelmébe. A most érettségizelt és főiskolás ifjak bár­mely csehszlovákiai egyetemre vagy fő­, skálára vonatkozó ügyben (beiratkozás, ta­nulmányi ügyrend, lakás, ellátási viszonyok .db.) fölvilágositást kaphatnak a pozsonyi magyar diákotthon vezetőségétől (Br*ati- dava-Pozsony, Sáfárik-tér 4, I. 6). Írásbeli ’rdeklődés esetén válaszbélyeget kell csa- 'olni. Pesten, Kálvin-tér 11. szám alatt a szlo- venszkói közép- és főiskolai tanuló leányok részére szeptember 1-től családi otthont nvu.j't őz vény dr. Wieszt Gusztáváé. Jelent­kezések özvegy dr. Wieszt Gusztávaié, Topot- öany, Szlovenszkó küldendők. A szakemberek hamisítványnak mondják Szent Metód állítólagos sírjának fedőlapját Durva hibákat követett el nyelvészeti szempontból a hamisító Prága, július 11. Megemlékeztünk róla, hogy a délkeletmorvaországi Stupava község közelé­ben egy Mastalir Klementin nevű spiritiszta öregasszony ösztönzésére megindult a kutatás Szent Metód 6irjánalk felfedezésére s hosszas keresés után „rábukkantak* egy sirfedőlapra, amelyen Szent Metód neve és a püspöki mirta van kivésve, másik oldalán pedig ez. a felírás: „Szent Metód, könyörögj Istenhez érettünk". Szent Metód neve és a felírás ószláv, glagol nyelven van kivésve. A lelőhelyhez mindjárt az első napokiban a bucsujárók tízezrei zarándokoltak el s a „láto- másos" Mastalir Kleimentin egyszeriben az ér­deklődés középpontjába került. Az egyházi kö­rök a legmesszebbmenő tartózkodással fogadták a leletet, mert számos körülmény szólt amellett, hogy közönséges hamisítványról van szó. Kiderült ugyanis, hogy a sirkőlapot egy Vadu- ra nevű volt kőfaragómunkás „találta meg", akinek glagol ábécéja van, azonkívül pedig szakemberek mindjárt első pillantásra gyanút fogtak és semmiképpen sem akarták valódinak elismerni a leletet. A brünni régészeti hivatal London, julius. A világ e, yik legkülönö­sebb, egyben legmegragadóbb és leglebilin- cselőbb művészeti kiállítása nyílott meg a napokban London egyik igen előkelő utcá­jában, az Old Boind Street-en levő Redlfern Gallery-ban. A művész, akinek festményeit mutatja be ez a kiállitásj Charles Sims, a hires angol portréifestő, aki már régen — halott. Müvei azonban most, halála után, sokkal nagyobb izgallmat, érdeklődést és csodálatot váltanak ki, mint életének legvirágzóbb, művészileg legfontosabb korszakában . . . Mr. Qharles Sims, aki tagja volt a Royal Acaidemynek, egyike volt a legjobban fize­tett, legjobban ismert angol portrélfestőknek. Évekig mint az angol akadémia legfőbb ház­nagya, „keeper"-ae foglaltoskodott a legna­gyobb jelentőségű angol művészeti intézmény ügyei körül, később azonban megvált tiszté­től s hosszabb időre — Amerikába költözött. Charles Sims, a maiga régi iskolája szerint, kitűnő portrékat festett angol és amerikai előkelőségekről és ezekért a képekért kitü­nően meg is fizették őt életében. Gazdag em­ber volt, aki élete legvégét saját passziói­nak és a művészet olyan formáinak s kutatá­sának szentelhette, amihez éppen kedve volt. E ze rk i lenes zázhus zonm yole elején ellátoga­tott Skóciába, ahol birtoka volt és ettől kezd­ve egyszerre — a legtökéletesebb mértékben megváltozott az addig abszolút konzervatív irányban dolgozó angol írjüvész egész művészete. Vizfestményeket kezdett festeni egészen kü­lönös témákról, elképzelhetetlen víziókról, fantasztikus tájakról és képzeletbeli, sőt álombéli lényekről. Ezek a képek mind fel­fogásban, mind technikában a legteljesebb mértékben különböztek minden eddigi Sims képtől és egészen egyszerűen: érthetetlenek voltak. Az első ilyen képeket 'természetesen — komoly fejcsóválással fogadták Londonban, annál is inkább, mert nem tudták elképzel­ni, hogy egy olyan „beérkezett" konzervatív művész, mint Mr. Sims, egyszerre minden átmenet nélkül — kacérkodni kezdjen a leg­szélsőségesebb modern irányzattal, a legért­hetetlenebb, legfurcsább extravaganciával. Amikor meghalt, az Akadémiának mégis meg kellett adnia a végtisztességet a festő­nek és ezért a halálát követő nagy akadémiai tárlaton hat ilyen furcsa Sims-képet akasz­tottak fel a tiszteletreméltó Burlington Hou- se falaira! És a hat kép — csodák-csodájára — olyan óriási feltűnést keltett, hogy az akkori aka­démiai tárlatnak szinte kizárólag beszéd­tárgya volt. két tisztviselője inkognitóban ott járt a lelőhe­lyen, de mikor megnézték a kőlapot, amely jelenleg egy erdésznél van, már nem is bocsát­koztak le a lelőhelyre, hanem nyomban visszautaztak Brünnbe. Most két további szakvélemény erősíti meg, bogy a legnagyobb vaJószinüség szerint hamisít­ványról van szó. Pastrnek dr. egyetemi tanár, a szláv nyelvészet kitűnő művelője, a V. C. Slo- vónak adott interjújában kijelentette, hogy meggyőződése szerint hamisítványról van szó. A hamisítókat inkább sajnálja, mint megveti, annyira naivak voltak a hamisítás elkövetésé­ben. Szerinte a feliratot rossz horvát glagolika betűivel vésték rá a kőlapra, de modern cseh nyelven. Rámutat a feltűnő filológiai hibákra, továbbá történelmi tévedésekre és arra a körülményre, hogy Szent Metód idejében még nem volt hasz­nálatban a latin formájú mirta. Vasica. tanár is hasonlóan hamisitványnak mondja a „lelet-“et a Nasinedbe irofctt cikkében, szigorúan tudományos alapon. Hogy mi késztette a sipiritiszta öregasszonyt s körét a hamisítás elkövetésére, még nem nyert tisztázást. Ennek köszönhető, hogy Sims má&ik ilyen tizennégy csodálatos vi/festményét, amelye­ket még nem látott a londoni publikum, most már, halála után, gyűjteményesen is kiálii- tották Londonban. És e képek most a leg­nagyobb művészi sikert és feltűnést keltették egész Angliában, sőt — ha a jelek nem csal­nak — az egész világon! Mr. Nan Kivell, a híres angol esztétikus, aki a kiállítást rendezte rengeteget foglal­kozott ezekkel a képekkel s igy maga már a legkiválóbb ismerője a festő — „eltévelyedé­sének" ... — Igen jól ismerem e képeket — mondotta Mr. Kivell — de művészi véleményem, lé­nyegében, nincs róluk. Egyet azonban ma már biztosan tudok és ez az, hogy spirituális, túl világi befolyásra festette őket Mr. Sims. És ezek a képek, amelyeken eleinte csak ne­vettek az emberek, ma többet, sóikkal többet érnek, mint akármelyik hires Sims^portré! Ahogy ezt a szót meghalljuk, abban a percben az a határozott érzésünk támad, hogy egy egészen más világ élete, ízlése, ideái és körvonalai bontakoznak ki előttünk. Az egyik Sims-kép például gyönyörű, álmatag leánykát ábrázol, aki vékony és finoman megkonstruált ujjai között egész sereg törpe emberkét tart. A törpék csodálatos mozgáso­kat végeznek, kicsiny kezükkel odakapkod­nak a leány ajkához. Egy másik kép: éterikiusan szép női alakot ábrázol, aki elképzelhetetlenül vékony ke­zét a fülére zárja és úgy néiz, vágyakozva a felhők felé. A harmadik, a negyedik, a hete­dik stb. kép, mind-mind ilyen imaginárius víziók ismeretlen felfogású ábrázolása, a rész­letekben sokszor a legtökéletesebb szépsége­ket, sokszor azonban: a legérthetetlenebb el- rajízolásokat és túlzásokat nyújtva! A Rerfern Gallery, amelyik csak néhány napra akarta nyitva tartani kapuit a kiállítás céljaira, kénytelen volt meghosszabbítani a kiállítás időtartamát, annyi a néző és érdek­lődő s mint a Redbern igazgatójától hallot­tam, annyi újabb érdeklődő jelentkezett j— főképpen Amerikából — a képek megtekin­tésére. Mr. Kivell azt. is kijelentette látogatásunk végén, hogy Sims, élete utolsó percében be­vallotta, hogy ezeket a képeket telije® em önkívületi álla­potban festette és már tudja, hogy felsőbb hatalom ve­zette a kezét, amikor ezek a festményei meg­születtek. Mindegyiknek megvan a maga er­kölcsi tartalma, vallotta be ezt is, de hogy ez micsoda, azt szavakkal nem tudta kifejez­ni, csak — mint mondotta — mélyen érez­te .. t Lóránt Mihály. TURIN Arra vagyok kiváncsi, mikor tör k! az első háború a labdarúgás miatt. Mert ami az elmúlt héten Prágában történt egy olasz és egy cseh csapat között, most pedig Turinban, ahol a sportgyülölet féktelen orgiáit ülte s a tömeg közbelépése megakadályozta a Slavia—Juventus mérkőzés befejezését — ez már több, mint a temperamentum egyszerű kitö­rése a pályán, ez már előkészített, rendszeres és országos kampány, amit az is igazol, hogy hosz- szu sajtóelőkészités vezette be. Távol áll tőlünk, hogy a tűnni közönséget mentegessük, akármennyire úgy érezte, hogy amit tesz, mindössze kamatos kamattal való visszaadása annak, ami az olasz játékosokkal a közelmúltban történt. A sport-like semmi kö­rülmény között nem engedi meg a túlzásokat és a fairság elvetését. Még akkor sem, ha indokolt­nak látszik. De a prágai sportnak be kell látnia, hogy a tu- rini eset a cseh csapatok európaszerte hírhedt küzdési modorának egyik elhibázott reakciója. Gondoljanak arra, hogy nem egyedülálló elszi­getelt jelenség, hanem sajnálatos csattanója an­nak a hosszú folyamatnak, amely a prágai spor­tot mindenfelé népszerűtlenné tette. Gondolja­nak erre a prágai sportilletékesek, szálljanak magukba, ne egyedül a kétségtelenül sportsze­rűtlenül viselkedő turini közönséget okolják, hanem vegyék figyelembe a cseh sportnak azo­kat az eredendő hibáit, amelyek a csúfos turini incidenseket lehetővé teszik. Olvassák el figyel­mesen a Pfitomnost-nak, a legokosabb cseh I folyóiratnak cikkeit, melyet Krynica Turinhoz hasonlatos esete után irt a lap. Megállapította a cseh sport külföldi népszerűtlenségének okait. Felállította a diagnózist és terápiát is ajánlott. Nem akarom idézni megállapításait, mert zokon vennék. ____ ________________ A hibát feltétlenül a cseh sport küzdési mód­jaiban és társadalmi primitívségében kell ke­resni. Különben elképzelhetetlen volna, hogy újig más ellenségesebb (például német—francia) sportesemények a legnagyobb rendben folynak le, a cseh sportolókkal és közönségükkel na­gyon sokszor baj van. Ismétlem, a turini eset nem az első. A P. M. H. sokszor előre megmon­dotta, hogy ha a cseh sport továbbra oly mód­szerekkel fog küzdeni, mint eddig, a turinihoz hasonló, sőt a még nagyobb és szégyenletesebb arányú összeütközések elkerülhetetlenek. Leg­utoljára a ping-pong világbajnokság alkalmával beszéltünk erről. Példa elég van. Emlékszünk Antwerpenre, ahol a csehbarát belgák kiverték a pályáról a prágai játékosokat. Genfre, ahol a franciákat annyira felbőszítette a prágai csapat viselkedése, hogy valóban testvérietlen cseleke­detekre ragadtatták el magukat. Vagy emlék­szünk a legfairebb angol tenniszezők nyilatko­zataira, amikor kijelentették, hogy Prágába, ehhez a vad közönséghez nem jönnek többé. És emlékszünk a bécsi jéghokky-s fejbeverésekre. Krynicára, ahol a lengyel testvér alaposan ellát­ta a prágai sportolók baját. Megdöbbentő széria. Egyetlen más nemzet sem dicsekedhet vele és homlokegyenest ellen­tétben áll például a magyarok általános ünne- peltetésével a sportok terén, világszerte. Való­színű, hogy a hiba bent keresendő. Nem szabad annyira mindig győzni akarni, mint a prágaiak teszik ököllel, sajtóval, ordítással, holmi kis szemlehunyásokkal, mint egyszer a Tátrában történt. A cseh sport mentalitását kell megvál­toztatni, hogy a prágai csapatokat úgy fogadják Európában, mint a többi nemzet csapatait. Mert ha a cseh sport mentalitása olyan ma­rad, mint eddig volt, akkor még száz lurinra kell fölkészülni, s mindarra, ami az ilyesféle kalandokból akár politikailag, akár másként következik. ff. — A már mar os uracsai református lelkes z- és tani tó teis tűiét közgyűlése. Nagyisző 11 ősről Írják: A mármaros-ugocsai református lel­kész- és tanítótestület most tartotta meg évi közgyűlését, amelyen Isaák Imre tértsd i lel­kész, egyházkerületi főjegyző elnökölt. Isaák elnöki megnyit ójában követelte a belmisszlói munka intenzivebbé tételét, az egyházi fe­gyelmezésnek széleskörű törvénybe való fo­galmazását és az egyházfegyelmi és vegyes- házasság körüli szabályozásról szóló törvény létesítését. Ajánlotta a.z orzágos református lelkész- és tani tóegye ület megalakítását, amelyben a ruszinszkói egyházkorülelnek autonómiája volna. Kérte a beregszászi ma­gyar internátus hathatós támogatását. Javas­latára az egyesület felkéri az egyetemes konventet, bogy a magyarországi egységes istentiszteleti rendtartást itt is léptessék életbe. Indítványait a gyűlés elfogadta.. Biky Ferenc esperes indítványára az egyesület tagjai kötelezték magúikat, hogy az egyház­község történetére vonatkozó anyagot egy éven belül egy begyűjtik és feldolgozzák. Nagy Gáspár feketeardói tanító értékes pe­dagógiai előadást tartott. — A Prágai Magyar Hírlap nyiírai fiók- szerkesztősége és ii ókki adóhivatala julius 1.-én uj helyiségbe költözött, a Wilson-ucca 15. szám alatti bankpalota első emeletére. niii lllll■llllnl|•|■■l■lll i ni■■■■■i—n—in—unni— min i mini mmiiiibimimiiiiiíhi Sims angol akadémikus festő csodálatos „önkívületi" festményei a londoni kiállításon Szélsőségesen modern irányzat spiritiszta befolyásra Óriási árakat kínálnak a különleges festményekért 6 ■SMM— 1#32 julius 12, kedd. —Hm. ire’ww Din iiiw'—m

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom