Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-01 / 149. (2962.) szám

A szlovák jövő arca

Irta: ÁRVA PÁL

Jnnnáius utolsó vasárnap éjszakáján leföröl- büetettenül fölrajzolódott a szlovákság firma- mentamára, amely két forró nappal hallatlan lázának hevétől izzó-fehérré gyiult, egy kínos és torz arc s néma vonaglását azóta Zemplénitől Prágáig látják. Egy egész nemzedék ífácies.z hippokratókája jelent meg me- mentós jelenésképpen a végtelen égboltozatnak azon a bebomlt kis darabján, amely Szlovén szkot takarja.

És föl szökött rá egy másik a re is, mind férfiasabb vonásokban egy bátor és elszánt, tiszta arc, mint egy fiatal, pompás csillag, perzselő tüzében életet Ígérőén.

A fáciesz hippokr a tikára most már mindig is rá fog meredni az élők és élni akarók könyörtelen tekintetével az a másik arc s tüzé- ből szemernyit sem fog neki hullaijtani, hogy enyhítse vergődését; szemeit sem fogja lefogni.

A szlovák ifjúság kétnapos trenicsénteplici nagygyűlés kitakarta s felmutatta Szloven- szkó és a szlovákság sebeit azoknak, akik ezeket a sebeket ütötték s aztán behintették az altatás Höfer-porával, mondván, hogy semmi az egész, a csecsemő lestét csupán fölverte a fekvés- és növés-okozL. láz. De a sebek vé- rezbék s az egy'beömlött vér végül is sugarakban zudult azokra, akik még el sem akarták állítani mind vastagabb patak-zását.

Junius 25.-én és 26-án T roncsén tép licen Szlovemszkó és a szlovákok vére szólalt meg a négyszáz fiatalok kicserepesedett ajkán, mint egy piros kiáltás.

Eleddig ki látta őket, a négyszáz lángoló fiatalokat?

Megvolt legalább az akarat, hogy észrevegyék és számba vegyék őket? Őket és ötezer társukat, amióta generációvá tömörültek és sodródtak az élet ki játszira tatlan parancsából?

Közi hatezer főre, tetlrekész, kiművelt, pallérozott főre rúg az első szlovák nemzedék, amelynek többsége évek óta hasztalanul igyekszik sátrat verni a közélet táborában. Hogy' várták ezt a nemzedéket, mennyi terv, remény, vigasz fűződött felserdüléséhez! Hiszen ez a generáció már nem lélegezte be a ,.magyar áfium"-ot, csehek s megbízható szlovákok nevelték a középiskolában, csehek oltották beléje a tudományt az egyetemen, az önálló nemzeti életre való ébredés legkedvezőbb és legelőnyösebb éveiben nőtt föl, amikor hatványozó Ham értékelték benne a majdnem kiteljesedő friss erejét.

Csodákat várlak tőlük, az első ötezertől, akik lelkűkben már nem hordozzák a „magyar méreg" csipetnyi adagját sem, szlovák csodákat és szlovák tetteket reméltek a szabadon szárnyaló nemzeti szellem megtermékenyítő hatásától.

S most, ime, itt vannak. Itt állanak ötvagy hatezren a., őket megillető helyüket követelik a szlovák nap alalt, hogy beváltsák a beléjükvetett reményeket: akarattal terhes a lelkűk s tettek után áhítozó, — oly tettek után, amik ma csoda számba mennek.

Mert nem akarnak egyebet, csak élni és egy jobb Szlovénszkóért élni.

Senki sem ismerte ‘Őket. Senki sem sejtette, hogy ennyi bennük az acél hajlíthatatlansága, a szem és a szív megvesztegethetetlensége, az elszántság tisztasága s a lélek lángolása. Valóban azzá lettek, aminek remélték őket; de nem az iskola, nem a nevelés let te őket azzá, hanem a szemük, lelkűk és szív ük..

I tlillséf wlffeleii ümíís iistatésé! sürgeti a kisebbségek bécsi kongresszusa

KUzel száz (Setegátas 40 milliós kisebbség nevében — WMm és Szila nagyieten- Sáségfi megpyitóbeszéfe - „A kisebbségi kérdés egész Európa sorsproblétnájává válik'*

Szüllő: A történelem egyik fordulóján állunk...

Becs. junius 30. (Kiküldött munkatársunk telefonjelentése.) A nyolcadik európai kisebbségi kongresszus ebben az évben az eddigi szokástól eltérően nem Géniben, hanem Becsben ült össze, hogy módot nyújtson a többnyire keleti és középeurópai államokból jövő delegátusoknak a kongresszuson való részvételre a mai súlyos időkben is. A június 29-én délelőtt 10 órakor tartott megnyitó ülés bebizonyította, hogy ez a gondolat helyes Tolt, mert ez a kongresszus külső méreteit kiszélesítette és belső értékeit is teljesebbé tette.

Kérés nemzetközi kongresszus ült össze oly óriási érdeklődés mellett, mint a negyven- milliós európai kisebbségek delegátusainak RjröliVlifc össze jöveteié. Az alsóauszítriai Landhaus Herrn-gasse-i pompás palotájának amfiteatrumszerii tanácstermében száznál több delegátus jelent meg és a karzatokat megtöltötte az osztrák főváros politikusainak szine-java, az újságírók emelvényén pedig legalább száz újságíró szorongott. Az osztrák újságírókon kiviil a nagy nyugati lapok kö- zépeurcpai centrumában, Becsben aikreditált képviselői teljes számban megjelentek. A megnyitó ülést az osztrák és több német nagy rádióállomás közvetitette a nagyközönséghez, ami szintén hozzájárult a kongresszus propagál iv erejének kiszélesítéséhez.

A kongresszus részvevői

A jelenlévők között ott láttuk a, kisebbségi kongresszusok ismert vezető alakjait. Legtekintélyesebb számban vannak képviselve a németek, akiknek soraiban ott láthatók: Medeinger dr. volt szenátor, Jesser dr. szenátor, Petesr képviselő Csehszlovákiából, Bleyer Jakab egyetemi tanár, volt magyar miniszter, Ulitz felsősziléziai képviselő, továbbá Hassbaoh szenátor és Graebe képviselő Lengyelországból, Grassl szenátor és Kra-ft képviselő (Jugoszlávia), Rotih és Connerth képviselők, illetve Muth temesvári szenátor (Románia), Schiemann képviselő (Lettország) Hesselblatt képviselő és Wrangel báró (Észtország), Schmidt képviselő (Dánia).

A magyarságnak két delegációja van itt: Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, Es- terházzy János és Jaross Andor a csehszlovákiai magyarságot, Jakabffy Elemér dr. és Balogh Artúr az erdélyi magyarokat képviselik.

A katalánokat Mascona professzor, a baszkokat Izaurieta képviselő, az olaszországi jugoszlávokat Wilifan volt képviselő, a görögöket Zervos egyetemi tanár képviseli. A lengyelországi ukránokat Leviokij, Pelenszkij és Rudnicka, képviselők reprezentálják. Az orosz kisebbségek ! megbízottai élén ott látjuk

Kurtyák János nemzetgyűlési képviselőt, továbbá Kuncsinszkij észtországi és Trolim oviiét törsz ági oroszokat. A zsidó kisebbségek megbízottai a következők: Moc'krn Leó, a cionista kongresszus elnöke, Rozmarin, Grünbaum és Fischer varsói képviselők, Margulies csehszlovákiai pártelnök. TadgeT (Bulgária), Laeereon és Vitemberg 'képviselő (Lettország). Az ausztriai szlávokot Marhat bécsi városi tanácsos, Petek karintiai tartománygyülési képviselő és Karai 'burgenlandi tanácsos képviseli Az újságírók között helyet foglalt a Prágai Magyar Hírlap képviseletében Szvatkó Pál dT.

Wilfcn megnyitója

A megnyitó beszédet Wilfan dr., a kongresz- szus elnöke, mondotta. Beszédében hangsúlyozta, hogy

a nemzeti kisebbségek kérdése hovatovább egész Európa sorsproblétnájává fejlődik ésSzüllö Géza dr., a csehszlovákiai magyarság képviselője, mint a kongresszus egyik al- elmöke fámmá nyelven a következő beszédet mondotta:

— Konfucius, a híres kínai filozófus azt tanítja, hogy nemcsak az embereknek van lelke, hanem a tárgyaknak is. Ennek az állításnak igazságát a népszövetség palotája dokumentálja, amely valamikor szálloda volt. A régi szellem ma is élő ott: a gazdag vendégeket jobban szolgálják ki, mint a szegényeket.

— Be kell vallanunk, hogy a mi panaszainkat nem hallgatták ott meg és más nem változott, csak az Ígéretek és mi keserűen állapíthatjuk meg, hogy csak a cimke más, a palack a régi maradt.

— A történelem egyik fordulóján állunk, a nemzeti eszme harcol az univerzalizmus eszméjével. Az univerzalizmus szerint a népeknek — különféleségek ellenére — sok közös anyagi és szellemi javuk van és ezeket a javakat organizálás segítségével közös erővel az emberiség érdekében hatalomra kell juttatni.

— A nemzeti gondolatban nincs benn az univerzalizmus tendenciája. Alapja csak az az érzés, amely az egyforma területen élő, egyforma eredetű, nyelvű, történelmi tradíciója egyéneket egymáshoz fűzi.

— Minél jobban nézik az egyes nemzetek hozzátartozói egyéni jellegüket, annál jobban érzik kidomiboritásának szükségességét. Ennek a törekvésnek csúcspontja a nemzeti gonI pedig azáltal, hogy valamennyi nemzeti kisebbség egyúttal olyan népnek a része, amely egy másik államban nemzeti többséget alkot. A nemzet töredékeinek több államban való szétoszíódása nem akadályozza meg azt, hogy az egyes részek szellemi értelemben ösz- szefiiggö egységet alkossanak, eleven egészet, amelyben elevenen él az összetartozan- dóság érzése. Ez az összetartozási érzés azt követeli, hogy megtarthassák az egységes nyelvet és közös kultúrájukat. Ezt az életlüktetést a politikai határok nem köthetik el.

A kisebbségi- kérdés kizárólag belpolitikán értelmezése tulajdonképpen jogi fikció. A probléma nemzetközi, mert nemzetközi normák alá esik, főleg ezen kérdések összeurópai hatását tekintve. Ami a megoldást illeti, természetesen az egyes államok és a nemzetiségek különböző szempontokat fognak képviselni. Azonban a. kisebbségi kongresszuson az elemi alapkérdéseket illetően egységes nézet uralkodik.

dolat és a nemzeti egyéniség megformulázásá. A modern nemzeti államok mind ennek a ténynek megvalósítására igyekeztek.

— A mi célunk az, hogy megállapítsuk annak módját, mikent őrizheti meg minden nemzet minden országban egyéniségét, kultúráját és így miként érhető el a nemzetek békés együttműködése a kultúra javára.

— Ennek a feladatnak jegyében ültünk ősz* sze a gyönyörű Becsben, abban a fővárosban, amely szomorú tanítást ad nekünk nagy múltjával arra, hogy minden állam és kormány elvesz, ha nem érti meg az idő szavát és nem teljesíti népeinek jogos vágyait.

— Mi, kisebbségi népek képviselői ismét megkíséreljük, hogy a nagyok figyelmét a kisebbségekre irányítsuk, ismét bemutatjuk a kisebbségek helyzetképét, ismét módszereket ajánlunk a kisebbségvédelem jelenlegi rendszerének megnagyobhitására és reméljük, hogy eljön az idő, amidőn törekvéseinket siker fogja, koronázni. így legyen!

A nagy tapssal fogadott előadás után az elnökség többi tagja is elmondotta beszédét.

így Schiemann lettországi német delegátus. Mockin, a zsidó delegáció kommitéjának elnöke. Massferer, a katalán csoport vezetője, Kulcsin- szki tanár, az észtországi oroszok megbízottja. Pelenszkij lengyelországi ukrán megbízott s végül Macihat bécsi városi tanácsos.

(Folytatás a 3. oldal í. hasábján)

Szüli© Gém beszéde

S mert nem hütelenek küldetésükhöz, most nem ők Lehelnek róla, hogy junius 25.-e és 26.-a óta megbélyegzetten állanak itt azok szemében, akik már nem is várták őket, mert titokban már rég elhessegették csoda váró álmaikat róluk s akiknek homlokára ezért most ők ütötték a megszégyenítés bélyegét.

összejöttek,, hogy megegyezzenek egy munkaprogramban, amelynek keretei átfognák az egész Szlovén szk ó életét, amelynek középpontjába oda lehetne állítani az egész szlovákság halkan dóbagó szivét. Nem a maguk hanem a nemzet kenyerének meg1 szerzése és biztosítása hozta őket össze s | már előre kijelen lőtték, hogy nem generációs elindulást szándékoltnak, mert nincsenek „öregek" és „fiatalok" közéleti generációs értelemben, hanem a fiatalság erejével azok ellen vonulnak harciba, akik azért „öregek", mert a „rés puiMicá“-'ból „rés privatá"-! csinálnak.

De hiába indultak el a nemzeti felelősségérzet mindenkit átfogó, tiszta jelszavával, bele kellett ütközniük generációsán az egész előttük és fölöttük járó generációba, mert ebből az egész nemzedékből éppen az

Ihiányzik. így állapították meg azt a két tfencséntepliei napon s mikor megái lapították, rásütötték a béljeget tizennégy év szlovák közéletére.

A oeutraildsta politikusok ott voltak a teremben és fejüket leszeigive hallgatták a kemény vádakat; megkísérelték, hogy megfeleljenek értük, de meg sem hallgatták őket: a diszkusszió elvének ez a flagráns megsértése ne ragadtassa őket lekicsinylő kézlegyintésre, halálos mementóul szolgáljon nekik, fontolják meg, mi minden! kü- vetheltek el a nemzettel szemben, ha —

*■ I

évf. 14$. (2962) szám ■ Péntek ■ 1932 jutius 1 ^

Előfizetési á*s évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága IL, Panská ullce 12.

émo 76, havonta 26 K&í külföldre: évente 450, SzloVeflSzkÓl és rttSZÍnSzkÖÍ ellenzéki pártok R. emelet — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal;

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt _ • •/ • ' Prága ü, Panská ilice 1!. 111. emelet.

H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több politikai napilapja Telefon: 34184,

Egyes szám ára 1.20 Ke, vasárnap 2.—Kő, SÖRGÖNYCJM: HÍRLAP, PRRHfi