Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-08 / 130. (2943.) szám

* SAtel£Ak/jrtlKÍiA& KOMMENTÁROK SALÉTROM tűnik a magunk zsebére csinálni, de a be­csületes meggyöződésünk és a magyarság nagy egészéért mié áldozatos munka ve­hetett. És hogy mindent megtettem, hogy megállitsam a cseh szlovák politika táma­dásait és hogyha a feltételeimet teljesitik, támogattam rolina a kormánytöbbséget, azért történt, mert ezelőtt hét esztendővel láttam előre a mai gazdasági pénzügyi bajt és válságot és emberi, politikai és be­csületbeli kötelességem volt arra töreked­ni. bog) itt, ezen a földön a magyarság mindenféle értékének konzerválása és megmaradása biztosíttass étk arra az időre, 4 amikor majd újra ránk süt az Isten napja. — Még egy szét a parasz (demokráciáról, amellyel Hodzsa Milán ur oly nagyira van. Én még a háború előtt a vezetésem alatt álló gazdasági egyesületben kieresztülvit- tem a parasztdemokrácia gyakorlati fel­tételeit. 10.000-néJ több magyar kisgazda és földművelő volt a táborban, több mint 50 életre való és rafiiködő tejszövetkezet­ten:, egyéb szövetkezettel, vajgyárral és ál­lattenyésztési és növénytermelő szövet­kezetekkel és ebben az egyesületben fordult elő, hogy midőn a rangokat és elméket eltöröltük és igy is leveleztem, egy méltóságé® ur nem azért haragudott, hogy a tagdíjának fizetésére le­vélben felszólitottuk, hanem azért, mert nem címeztük méltóságosnak, — Magyarok, fogjunk össze a cseh pártok politikája és a nemzetköziség ellen, mert ez az egyetlen ut házunk, földiünk, kenyerünk és családunk megtartására. Vigyázzatok, hogy az unokák ne vessék a szemünkre a nagyapák bűnét! 3 többi szónok Szűnni nem akaró lelkesedés, taps és éljen­zés fogadta Szent-Ivány nagyhatású beszédét. Jaross Andor tartománygyülési képviselő magával ragadó lendülettel mutatott rá a párt uj célkitűzéseinek jelentőségére. Rövi­den ismertette a párt fejlődésiének egyes kor­szakait, amelyeken keresztül a pártnak a szo­ciális tartalmú magyar nemzeti radikaliz­mushoz kellett eljutnia. Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő frappáns hatású beszédében általános hely­zetképet adott a kormánypártok politikájá­ról. Hangsúlyozta, hogy csak az öntudatos, szervezett, erős magyar szervek képesek si­kerrel megvívni a magyarságra váró politi­kai harcokat. Koezer Gyula országos alelmök hatásos be­széde után még Pintér Béla, ilj, Hlavcsika János ée Nagy András szólaltak fel, majd a nívós gyűlés végétért. A gyűlés után az Iványi-vendéglőben tár­sasebéd volt, amelyen Turchányi Imre dr., az országos keresztényszocialista párt körzeti elnöke is résztvett. A társasebéden több fel- köszöntő hangzott el. Az Érsekújvár! pársszervezet ütése Délulán az érsekug'vári pártszervezet, vá­lasztmánya tartott ülést, amelyen Szent- Ivány, Holota, Jaross és Koczor bszélt. Ho­lota megnyitójában rámutatott arra, hogy az érseknjván magyarság mindig példás fegyel­mezettséggel állotta meg helyét a magyarság frontján. Szent-Ivány kiemelte, hogy az érsekujváriak. harci sikereinek az a titka, hogy egészséges, polgári öntudatot nép lakja Érsekújvárt, amely magyaros lelkesedéssel megtartotta vezető pozicióját ebben a. magyar városban, többséget szerzett a városi képvi­selő tostoiletben, a maga vezérét emelte a pol­gármesteri székbe, hogy a polgárság és mun­kásság érdekeit minél hathatósabban képvi­selje. De ebben a nagyszerű eredményben szemé­lyileg Holota János polgármesternek mn a legnagyobb érdeme, aki nagyszerű szervező tehetséggel állította csatasorba az újváriakat s vitte az ismételt, országosan megcsodált sikerekbe, Jaross egy uj magyar szellemiség eljövete­lét hirdette. Ma nemcsak a régi 'kisgazda- párt .keretei szükek a számunkra — mondot­ta, — hanem a magyar nemzeti párt általáno­sabb polgári kereteit is ki kell szélesíte­nünk, mert ma az egyetemes magyar ág minden összetartására, minden erőfeszítésé­re szükség van. Koczor Gyula magas színvonalú előadása után megtartották az érsekujváni választmány tisztujilását, amely programszerűen folyt le. — Fényképezőgép — okmány hamisítók ellen. Londoniból jelentik: W. A- Manefield ezredes, ismert fizikus, olyan fényképezőgépet talált fel, amely az ibolyántúli sugarak segítségével re­konstruálja a törölt vagy vakart írást. A készü­lők leír fontosabb része egy ezüst szűrő, amely a fényforrás y.* ;i fényképező!emez között kon­centrálja a spektrum ibolyántúli sávjait, és lát­hatóvá teszi a törölt írás helyén hátraniaradt nyomokat. \ A háború elején az áintámt laikusai úgy vél­ték, hogy Németország menten elveszti a há­borút, mert nincs salétrom a, salétrom nélkül pedig lehetetlen puskaport csinálni. A németek mosolyogva kitalálták, hogyan lehet a levegő­ből salétromot elvonni s igy biztosítva volt a világháború „zavartalan" lefolyása. Csaik egy ország szisszent föl: Csile, a salétrom birodal­ma. Érzékenyen érintette a csapás és átkozta a háború géniuszát, amely inzsendózuseá tette a nehézkes németeket is. Szerencsére a légből kapott salétrom előállítása egyrészt drága, másrészt minősége nem ugyanaz, mint a csilei salétromé — a különbség körülbelül az, ami a kellemes forrásvíz és a desztillált viz között van — s ha emberölésre „kitűnő" a mestersé­ges ásvány, ipari célokra nem elég finom, ami­nek következtében a asilei salétromüzem a há­ború után újra föilvirágzott. Ma nem erőszakol­juk a mesterséges salétrom előállítását; olyan az, mintha a levegő párájából csapolnánk vi­zet, holott elég van a kutakban, s amire szük­ség van, Csilléből kapjuk. Viszont sokra van szükség, mert. a salétrom az ipar sója, nehéz nélküle kijönni. A komkurrencia ennek éllenére elég nagy, s a csilei salétromot olcsón keli szállítani. Az olcsóságról az északamerikaá Unió gondosko­dik, amennyiben potom pénzzel óriási érdekelt­séget vállalt, a csilei salétromtársaságban, föl­szerelte az üzemet és semmibe sem véve „hu­manizmusát", „demokratizmusát", amely leg­följebb Északamerilkára és a fehér emberekre vonatkozik, egyéb barbár országokra és fajok­ra nem. valóságos rabszolgavilágot rendezett be a csilei Kordillerák salétrom bányáiban, ahol természetesen az amerikaiak a rabszolgatartók, a csilei bennszülöttek a rabszolgák és a csilei spanyolok a rabszolgaíhajesáro.k. Évekig aránylag jól ment a dolog, különösen, amig a washingtoni zsóidban kegyetlenkedő Ibanez elnökösködött Santiagóban, de amint fokozatosan nőtt a v.ilágkrizis és a salétromot fokozatosan olcsóbban kellett adni, tehát a munkásokat fokozatosan rosszabbul fizetni, a csilei nép is fokozatosan nyugtalankodott és minduntalan megkísérelte, hogy lerázza az igát. A temperamentumos ország könnyen elérte, hogy az évenként kétszer megismétlődő forra­dalmak elsöpörjék Portez, Ibanez, vagy Diaz tábornokok kormányait és más PoTtezeket, Dia- zokat, Ibanezeket ültessen az elűzőttek helyére, de az amerikai tőke uralmától nem tudott meg­szabadulni. Mert az uj Portezek, Diazok ée Iba- nezek ugyancsak amerikai zsoldiban állottak, a régiek viszont boldogan engedték magukat „el­söpört etni“ a forradalomtól, mert mindig ma­radt annyi idejük, hogy a féléves kormányzat alatt szerzett milliókkal visszavonuljanak ké­szen álló floridai, vagy kaliforniai villáikba. Amerika szívesen látta a forradalmakat, mert tudta, hogy a délamerikai nép szereti a cirkuszt s egy-egy fényesen sikerült forradalom után hosszabb-rövid ebb időre megnyugszik s nem törődik a salétrommal. A baj két év előtt kezdődött, amikor a világ- krizis veszedelmes méreteket kezdett ölteni, s Anglia, amely nem dolgozott Délaimeriikában a csikágói alvilág módszereivel s fokozatosan el­vesztette lába alól a talajt, ellenoffenzivába, kezdett. Elhatározta, hogy a cél érdekében haj­landó egy-két forradalmat finanszírozni. A wa­lesi herceg, a nagy angol vigéc, bejárta Dél- amerikát, s csodák csodája, alig, hogy hazaért, csaknem valamennyi délamerikai államban ki­tört a forradalom. Egészen nagyarányú, kissé nyugtalanító forradalom. Braziliában Vargas* győzött, Argentinálban frigó yent elsöpörte Uriburu, Csilében libán ezt Montero. Anglia a markába nevetett. Amerika bosszankodott, s Budapest, junius 7. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonijaién tése.) A képviselőház ma megkezdte a pénzügyi tárca köl'ts'égvetésé­nek tárgyalását. Temesváry Imre előadó ismertette a pénzügyi helyzetet- Eszerint 1931 júliustól 1932 márciusáig a költségve­tési év kiadásai 691 millió pengőt, bevételei pedig 730 millió pengőt tettek ki. A bevételi többlet azonban csaik látszóla­gos, mert ezalatt az idő alatt 130 millió pengő külföldi kölcsönt kellett törleszteni és ezért 90 millió pengő hiány mutatkozik a költségvetésben. Az állami üzemek szintién jelentős deficitet mutatnak. A legsúlyosabban érinti a válság a mezőgazdaságot, amely a mull évben az exportárak csökkenése révéin 200 millió pen­gői. veszített. A válság nagyiban fokért a a mu inka nélküliséget, amely a szakszervezetek kimutatásai szerint 1,á31 januárjától 56 szá­igyékezett menteni, ami menthető. Szombaton a csilei példa bebizonyitotta, hogy a krízis Délamcrikában tuÍnagyra nőtt, & ha a két év előtti forradalom már komolyabb forradalom volt, a mostani még komolyabb 6 talán kiindulópontja az uj délamerikai szabad­ságmozgalomnak. Nem tudjuk, vájjon Davila, a santiagói Lenin és Pugó, a santiagói Hitler, akik csodálatosképpen együtt dolgoznak, egye- isitik-e majd az ősi bolivari erényeket, s ahogy a nagy délamerikai szabadsági]ős annakidején lerázta a spanyolok politikai igáját, úgy leráz­zák-e az észak amerikaiak financiális jármát? Davila mindenesetre elkergette Monterót s ki akarja venni a hétszázmillió dotllárt érő salét- romtánsaságot az északi tőke kezéből, hogy ál­lamosítja s ezzel megalapozza a déli köztársa­ságok függetlenségét. Sikerülni fog? Észalk egyszer már legyőzte Dóit, mert erősebb volt. De akkor igaza is volt, ma nincs igaza. Ma Észak rabszolgatartó és a. sok Morgan, VandeT- ibűt, Mellon nem Lincoln ée nem Graint tábor­nok.. Attól függ, vájjon a déliek nem esnek-e be a délamerikaiak tipikus hibájába.: a meg­vesztegethetőségbe. Nehéz nem beesni. Kasimir Edschmit. pompás dél amerikai könyvéből tud­juk, hogy a Portezeket, Diaz okát, Ibanezeket két szenvedély mozgatja: hiúság és pénz. E tulajdonságokkal könnyű forradalmat csinálni, de nehéz következetesnek maradni. Mi igy tá­volból nem alkothatunk véleményt a salétrom birodalmáról. Tudjuk, hogy Délamerika a fehér emberiség Kínája, ahol a forradalmak kiszámít­hatatlanok. May Károly óta úgy látjuk a Kor­dillerák vidékét, ahogy ő leírta: tele személyes torzsalkodásokkal, kegyetlenségekkel, korrup­cióval. Nem tudjuk, a Portezek, Iba.nezek és Diazok között uj generáció érett-e meg, amely komolyabb apáinál és tényleg szabadulni akar-e a dollártól? A csilei kezdet összekuszált. Az uj 'diktátor egyszerűen összeszedi mindazt, amit Európa különféle módon kitermelt a politikában és szintézisbe foglalva, rászabadítja Csiiére. Van az uj kísérletben bollsevizmus, leöntve hitleri 'szósszal, fasiszta szindikálizmussal, az egészet 'belecsavarták a demokrácia lepedőjébe s ráfes­tették a délamerikai tábornok-forradalmak: ob­iigát színeit. Nem hisszük, hogy ebből sok jó fakad. De bizonyos, hogy Délamerika egyre nagyobb hévvel fordul eí Északamerikától, egy­re nyomatékosabban törekszik önállóságra és igyekszik szabadulni a dollártól. Argentína ve­zeti az agrárellenállást, Gálé a salétromon át akar halálos csapást mérni Északra. Jaj az Uniónak, ha mai nehéz helyzetéiben Délám eri­kát elveszti. Észak és Dél szakítása megváltoz­tatná a világ képét, meggyorsítaná a világka­tasztrófát. Jaj, ha a salétrom föllázad Washing­ton ellen. Jaj a világnak, ha a Kordillerák tö­vében gyökeret verne az antikapitalista rend­szerek különös konglomerátuma: ez olyan dél- amerikai hamueső volna, amely tényleg átter­jedhetne Európára, nem úgy, mint a közelmúlt vulkánkitörésének hejósolt következményei. Ha Délamerika függetlenné és erőssé válik, ugyanazt jelenti, mintha Kína levetné mai tunyaságát és magáévá tenné a japánok lendületét, vagy India Gandhi passzív ellenál­lása helyett európaiasan megszervezett modern és szívós offenzív hadjáratba (kezdene Anglia ellen. Bármi történik Csilében, érdeklődve figyel­hetjük, akármilyen primitív kísérlet, mert nem lehetetlen, hogy a tökéletlen kezdetnek tökéle­tesebb folytatása lesz, s a délamerikai forrada­lom kifejlődik, mint. ahogy a játékszer laterna magica a, 'beszélő mozi nagyiparává fejlődött. Szvatkó Pál. zaliékkail emelkedett. Felmerült, az a gondo­lat, hogy a kormány radikális intézkedések­kel segítsen a nehézségeken, igy példán] a külfölddel szemben való kamat szolgált áfás egyoldalin csökkentiésével. A kormány azon­ban nem léphet ilyen utána, a méllyel a mo­mentán előny .mellett a helyzet későbbi ked­vező kialakulásának lehetőségét, elvágná. AiuSahází-Kasnya és Lakatos Gyula párbaja Budapest, junins 7. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Andaiházi Kasnya Béla és Lakatos Gyula képviselők múltkori emlékezetes pa rlanicnli összészól al hozásaik­ból keletkezeti lovugias ügy folyományaként ma súlyos feltételű kard párbaj! vívtak egy­mással. Mindketten több lapos vágást kap­lak. A párbaj után a felek nem béküfltek ki. Kilencvenmillió pengi a mágiái államháztartás deficitje az elmúlt költségvetési évben 1 magyar képviselőház megkezdte a pénzügyi tárca költségvetésének tárgyalását 1932 junius 8, szerda. Iglófüred Subatpin .gyógyhely - Vizgyógyintézet. Gyógyít: IDEGESEKET. HURUTOKAT: Főorvos: Dr. GROÓ BÉLA, Pensió, 36--52 Kc-ig, fürdők, orvosi fstb.-veiíji ,52. 66 Kórig — Kérjen'! prospektust V SpiSská Nová Vés Kupéié : ■ t ', «. * igazgatóságától. 2006 kislakás épülését határozta el Poissny városa Pozsony, juniiua 7. (Pazsonyi szer kés ztősé- gtümk fetofonjelentése.) Kedd délután három órakor Pozsony város képviselőtestülete foly­tatta a híétifön félbeszakiitotl közgyűlést. Bti­zek Vencel javaslatára kilenctagú állandó bizottság kiküldését határozta el, mely a város költségvetését fogja ellenőrizni. A bi­zottság tagjait a városi tanács választja. Ko­vács Lajos dr. a szociális bizottság előadója a város kislakéaépitési a'kciójáról tett jelen­tésit. Eszerint Pozsony városa a jövő évi költségvetésben nagyobb összeget fog be áll i tani a pozsonyi lakásínség enyhítésére és ötszáz lakó kony­hát és 1500 kislakást szándékszik építeni a város. A közgyűlés elviben elfogadja ezt a nagyvo­nalú lakásakcióra vonatkozó előterjesztését és megbízza a város építészeti bizottságát, hogy dolgozza ki a terveket, a gazda .sági ügy­osztályt pedig, hogy megfelelő telkekről gondos Ivódjék- Ez az akció mintegy hatvan­millió koronát igényelne, ez azonban tekin­tettel a gazdasági krízisre és a város pénz­telenségére, nem igen fog teljes mértékben megvalósulni. Lapunk zártakor a közgyűlés tart. Ujjaid basnbát talállak egy horvát községben Belgrád, juníus 7. Otosac horvát községben Pé­ter király szobra mellett a hatóságok ima reggel bomibát találtaik. Az óraművel felszerelt bomba délután három órára volt beállítva. A bomba egyik oldalán ez a felírás szerepelt: „Insurgeneek", a má­sik oldalán pedig egy 'halálfej szerepelt. A teátrálils külsőségekből következtetve, általában azt hiszik, hogy a legutóbbi bombákat semmieeetre sem a po­litikai pártok exponensei hanem éppen olyanok he­lyezték ei, akiknek az a céljuk, hogy a diktatúrát továbbra Is fenntartsák, akik tehát a királyt a hor­vát, ezloven és egyéb kisebbségi pártok eliten akar­ják hangolni. Az elkobzott salétrom Santiago de Chile, junius 7. A United Prés® értesülése szerint a csilei tengerész- tiszteik direktóriuma vonakodott az uj kor­mányt elismerni, amire a tiszteiket elmoz­dították állásukból. Spoerer tengernagy he­lyébe Munoz tengernagyot nevezték ki. Az uj kormány állítólag elhatározta, hogy a Cosaqh Trust, vagyis a csilei salétromtársa­ság vagyonát elkobozza. — Anyák napja Rimaszombatban. Rima­szombati tudósítónk jelenti: A járási gyer­mekvédő egyesület az összes rimaszombati társadalmi és jótékonysági egyesületek és 'iskolák bevonásával szombaton és vasárnap rendezte meg az Anyáik Napját Rimaszom­batban a magyar és szlovák közönség im­pozáns részvétele mellett. A járási szociális ház javára megrendezett kétnapos ünnepély 'szombaton este a Tátra^száiló nagytermében lezajlott estéllyel kezdődött amelynek ün­nepi szónokai Ha nesz Emimé és Holéczynié Jaozkó Ilona voltak. Susztek Ferenc né két énekszámmal szerepelt a műsoron, Lupacs Emiiné és Major Gazella pedig szavalataik­kal emelték az estély színvonalát, amelynek kiemelkedő eseménye volt még a magyar és szlovák polgáristák két ünnepi szimjáté- ka és a Rimaszombati Polgári olvasóköri 'Dalárda férfikarának néhány pompásan elő­adott énekszáma. Vasárnap, dacára a kedve­zőtlen időnek, fél tizenkettőkor megtartották a temetői ünnepélyt, amely alkalommal két sírhelyet halmoztak el virágokkal. Délután három órakor kezdődött' az ünnepélyes feV vonulás a régi vasúti állomás épületétől a Vár őskoriig, a menetben az összes helybeli cserkészcsapatok, iskolásgyermekék, szofco- lista ifjak és százakra menő tömeg vett részt. A Városkertiben rögtönzött szabadsiZinpado'ii nagyszabású miiso ros gyér mókáin iíepély volt változatos tánc, ének, játék, monológ és sza- valatszámokkal. A gyermekek produkcióit óriási közönség nézte végig. Az ünnepély uigy erkölcsi, mint anyagi leimtetben sike­rült és ezért nemcsak a nemes oéll felkaroló közönség, hanem a rendezés óriási feladat ol jelentő munkáját szeretettel és önzetlenül ellátó rendezőséget — Licskó Béla dr. kerü­leti bírósági elnökkel — illeti teljes elisme­rés.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom