Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-29 / 148. (2961.) szám

EAUTÜAK/ri 1 KÍ-áAJ&

jugáug 29, atorda.

Liptómegyében alussza őrök álmát az első magyar Urai zseni

A Szentiváni Kúria irói elzarándokoltál Balassa Bálint sírjához j

Romantikus látogatás a Szenííván melletti Hibbe község templomáb a ~ Í898 óta nem emlékezett meg senki á vitézi énekek hős költőjének sírját, J

Liptószentiván, juuius vége.

A szlo'venszkói magyar Írók éppen befejezték eaévi, kiüllíöinöeen jól sikerült szent- ifváni tanácsíko&ájsa ika t, a Kúria tornácán csendesen elbeszélgették a szfövensakói irodalom legéletképesebb ágáról, a Maráról, amely magyar viszonylatiban négy-öl egészen rendkívüli tehetséget sor elhal föl máin állunk — gondolljiunik Mécs Lászlóra. Győry Dezsőre, Szenes Erzsi rét, V oxári Dezsőre —• aimikor valaki, hallván a dicsekvést, vár akik nul megjegyezte:

— Neon csoda, hogy igy van. Itt lebeg a kurta fölött az első magyar lírikusnak a rtzelleme, Balassa Bálint szelleme. Aliig tiz kilométerre van eltemetve, a hegyék között, Hibbe faluban.

Nehezen hihettük el, hogy a magyar | költészet egyik legelső és legrégibb lángelméjének sir ja csaknem jeltelenül fekszik közvetlen közelünkben, itt, ahová évek óta tanácskozni járnak az Írók s ahol gyakran összejön Balassa Bálint múzsájának néhány méltó követője, hogy tüzelje s aj lendületre biztassa egymást. Nem hittem eh mert tudtam, hogy a költő viharos, szenvedélyeiktől feldúlt és tragikus élet után 1594 májusában Esztergom aktit megsebesül]! és ugyanott meghalt A. Balassa-család egyébként Nógrádiban székelt, Bálint Kékkőm született, Egerben udvarolt, Balassiagyarma- fön uralkodott (onnan edőmevűk, a „gyar- mathi“ te) —

hogy kerülhetett volna Bálul holttestei ide föl a Tátra és a Liptói Havasok tövébe, a lengyel határ közelébe, Esztergomtól tírennégynapi járóföldre, ahová annak idején a holttestet váltott lovakon is csak nehezen hozhatták volna el?

Aki állította, érőéi tgette. Már-már azt terveztük, hogy a kúria testületileg kimegy és megkoszorúzza a sirt.

A vita után az. íillető, aki szerint Balassa Bálint itt fekszik a. közelben, hozzám jött: — Nézze, uraim, jöjjön ki velem Hibbére. Autón húsz perc. Gyönyörű kirándulás. Meglátja, hogy igazaim van! •..

Néhány barátommal! szívesen vállalkoztam a kirándulásra.

a másik elágazik északkelet felé. Az autó az utóbbit választja s néhány perc múlva éktelen tülkölések közt befut Hibbébe.

Hibbe tipikusan tátraalji liptói falu. De nagy és gazdag, hatalmas főuocával, szép házakkal s a jellegzetes hegyvidéki építési móddal (az uicca mélyebben va.n, mint a domboldal! ház, úgy hogy a szűk homlokzattal az urnáira álló hosszú házak piucelejárata az ablakok alatt az uocáról nyúlik), vieongó gyerekekkel, templomtornyokkal], az uocán futó patakkal.

Inkább tréfásan megszólítottuk az első öregebb parasztot.

Hé, bácsi, ismeri-e Balassa Bálint, urat?

— Hogyne ismerném — volt a meglepő válasz — ott van eltemetve a katolikus templomiban, abban a kicsiben, lent. A kulcsok a tanító urnái vannak.

Tehát mégis?

A felfedező uí

Csodaszép vidék. Tudjuk, tulajdonképpen, hogy az őstermészet micsoda remek ajándékokkal halmozott el errefelé? Másutt, Ausztriáiban, Svájcban, úgy kifejlődött volna e gazdag terrénumon az idegenforgalmi ipar, mint a szénbányászat, ott, ahol szenet találtak a föld mélyében,

másutt kis, szerény nya/railóteleipek keletkeztek volna az ilyen hegyek között, hogy a szegény ember is jó, tiszta levegőben, megnyugtató erdők, bétrcek és vizek között tölthesee el szabadságát, ha külföldre nem igen utazhat

nálunk e pompás bevételi forrás kevés kivétellel csaknem mindenütt kiaknázatlan. Néhány cseh turistát látunk itt is, ott is, egyébként semmi. Az ut a Vág mentén kanyarog, északon a Liptói havasok, délen az Alacsony Tátra bércei, mindkét hegycsoportban több 2000—2100 méteres hegy, keletről ideláliszik a 2500-as Kriván és a Magas Tálra maeszivja, mindenfelé fenyvesek,

rohanó, pisztrángod hegyi patakok, amelyeken a merész tutajotok számtalan veszéllyel dacolva lehozzák a fát a magas rengetegekből, úgy hogy a tutaj gyakran nagyobb, mint a patak, amelyen megy és h faszállitmánv feneke gyakran kisértőt?- esen recseg, ha he-beütközik a meder nagy köveibe,

fenyveseik, vadvirágok, sziklák, kilátások, perspektívák, színek, változatosságok a 7 -800 méter magasságban futó minit minden fordulatánál — az ember'cszre' sem veszi és a célnál van.

Királylehotánál szétválik a két popr-adi ut, az egyik a Fekete Vág mentén halad tovább,

A sir lölöll

A falu szlovák és evangélikus. Kétezer- kétszáz lakóból csak 237 a katolikus, de a kis nyájnak van pásztora és mestere. És ősrégi temploma, egyszerű, igénytelen, alacsony román kápolnával a tizenharmadik századiból. A templom miniatűr és .szerény, csak Isten szemének szépen kirajzolt nagy jele világit megnyugtatóan a torony homlokzatán. Az iskola miniatűr. ,

Egyetlen kis szoba a tanterem, egyszerűen összetákolt tölgyasztal a katedra, primitív lócák, az iskolapadok, de a falakon szép slöjcLmunkák, mert a nép gyermekeiben sok a művészi kedv, egészségesek és büszkék arra, hogy a szlovák irodalmi nyelv e liptói fáinkból indult útnak.

A világért nem engednék, hogy e dallamos, szép nyelvet elferdíts ék és szívesen 'beszédnek törve magyarul te, mert az öregebb emberek tudnak még magyarul — ó nem elnyomással, kényszerből tanulták, hanem szívesen és gyorsan, a nagy magyar Alföldén, ahová hajdan lejártak munkára és kenyérért.

A tanitó ur örül, hogy meglátogatjuk az ő Balassáját. Sietve előkotorja a hatalmas kulcsokat — a kulcs szinte nagyobb, mint a templom — csikorog a zár s .mi 'belépünk a hite, fehérre meszelt, csendes templomba, amely olyan, mint egy kedves, öreg falusi aipáca.

— 1898-ban hozták ide Balassa Bálint hamvait a liptószentmiklósi vármegyeházáról — magyarázza a tanitó. — Akkor óriási ünnepségek voltak; eljött az egész megye, a minisztérium. A kripta az oltár előtt van, akkor befalazták, azóta senki nem tette be a lábát oda. Két emléktáblát helyeztek el itt, az egyiket a templomban, a másikat kívül a templom falán.

Átolvassuk az emléktáblákat. Az egyik igy szól:

Gyár mát hí Balassa Bálint emlékére állította a Magyar Tudományos Akadémia 1898-ban Lantjáról

szép, gazdag és hathatós magyar nyelven dius képzelő erő, mély vallásos érzés lángoló hazaszeretet, heves szenvedélyek, nyugtalan gondok zengtek hazaszente.

A másik a belső:

Gyarmathi Balassa Bálint vitéz főur és nagy költő Esztergom ostrománál 1594 május 10-én megsebesült ugyanott 1594 május 26-án meghalt s e templomban temeti etett el. ■Szerette hazáját, szerzett éneket és dalt

Harcmezén esett el, a hazáért élt, halt.

E táblát Liptó vármegye közönsége állította 1898-ban.

Nos, Balassa Bálint bizonyára „hathatósabb magyar uyeLven“ dalolt, mint e tábla, de jól esett, hogy a költő itt a lábunk alatt a kópiában mégsem fekszik teljesen jeltelenül.

A táblák megkoptak, alig olvashatók, pedig mindössze harmincnégyévesek. Ez hát a halhatatlanság, az elhagyott falusi sir, a két. too- poi! emléktábla, a szerény hely, kissé félre az országútiéi, a hol nap-nap után az autók százai robognak át a- Tátra felé?

A velünk volt lírai, kiöltő elgondollkoiava állt meg egy pillanatra a kripta fölött..

; Perspektívák,,.

Mégis meg találtuk Balassa Bálintot. lfa 1 szlovenszkói magyar literatura ismét gHó gafbb lett — egy nagy halottal. ijj5"

Madách Imre szlovenszkói sírja szer játszott már politikai életünkben kaeN!

Bala.ssa-.siir, ez a hatalmas í rádiói óka r „ ihletadó szimbólum itt a lengyel 1 Dt mentén, távol a magyarság zömétől, :j a kultúrától, szinte a számkivettesbeír hagy ottan, egyedül, ápolatlanul, ugj 01

csak bekapcsolódhat életünkbe. ’1°1

Be kell kapcsolni. Ápolnunk kell éltető lékeinket. Csodálatos — vagy tudatos^ véletlen, hogy a magyar Írók rendes^ gyüíliéeeiket alig néhány kilométerre in ^ Liptőszent’ivánon szokták megtartani.

Ha jövőre ismét megtartják, idecará 1.4 • k elhalnak e sírhoz, ápolhatják, goafor

i hatják, megkoszorúzhatják. ilÜc

j-g|.

Annál is inkább, mert irodalmunk legt, tősebb ága a Ura, aiini azt igaaőljia, : '

íróink benne maradnak a magyar irod^. i radi'cióiiában, melyét Balassa kezdet .

u i ÜTMmelynek mindig a líra volt legerősebb dala- A nagy ezilovemszlkói magyar iroc pályadijak köiziött van egy Balassa T ^ lírai di'j te- Legfőképpen ezt a dijat j J erősíteni, nem szabad elejteni s kJ t a Kúria kötelessége, hogy állandóví^S gye s mindig a nagy halott sírjánál , I nagy halott emlékére ossza ki.

A templomból kijiavet faggatjuk a ta n.|‘> hogy mit tud a holttest idékerűiéséről.

— Nem tudom, hogyan hootáík ide. £4° tudom, miért került ide. Talán birtokai tak itt a Balassáknak? Lehelt. Várnak,,]3?" télywatk semmi nyoma- Nagyon régen^ kérem. *

A korosméroe sem tud bővelWb feslv^?'0" eitást adni. ö csak az 1898-as ü.nné^:r^ emlékszik. 200 terítékes ebédet adott 7 5a* hadiban és megeredt az eső. Borzaim i volt. Igen, valamennyi ur megjelent £ n^~ ni srtér kínaiból te. Éte a fő-fő nr: a \\ ánHogy is hívták? Ki1 is volt akkor a ff^

Jaj, arra már nem emlékszik. p

Mégis van költői igazságszolgáítatáiSjy, ispán nevét elfelejtette, Balassáéf ism^r

Egy üres „bemenet“ £

Nagy tervekkel eltelve és komoly ö^jj hogy utunk eredménnyel járt, visszaiu Hl# délnyugat felé, Szentivánra. A Hibica; r futunk lefelé, utoljára nézzük meg a m_ pliomot, mely szerényen húzódik me[ oY gőgös transzformátor mögött s béléreW o^k a késő délutánba. Szél van, hideg vgá ~á- jon. A hegyek felhősapkában pihen. í Á'tt is, ott is esősvadrónok portyáznak ánjas vidéken és nehéz szél fújja áf a vc^ . lenit egy személyvonat szalad előre és ’ < ’Y teherautó kapaszkodik Királylehota ’ 1 á- ban. . *’ '

Balassa várának romjait nem talált^01 j De az ut szélén több gyár- vagy m- / «- mot fedezünk fél, csupasz falakat, b?íúí tetőket. kitört ablaküvegeket, mezt ele, O a* főnnel ékeket. Megkérdezzük a soffőCihl mi ez a sok kisebb-nagy óbb rom \ |i 'A len — sokat hallottunk a Vágvölgyé ^lldf tői romijairól, de ezek aligha tartoznak La jük, frissebbek, egyszerűek — s megtuLi hogy r,

régen te sok üzem és gyár működött lefelé. de n éh ány év ó i a min dennek véi?'A gépeket elvitték: belőlük, sőt miég az a. k- rámákat is, a farészeket s most miiider,u- Iedezik.

Az egyik csupasz falon, amely 'mögött, volt más, csak kőtörmelék, ott állf még '?Y fekete betűkkel magyarul:

Bemenet.

Bemenet? Hová? Az enyészetbe?

Szvatkó í-------------------------------------------------------------------------............................................

Aa ipar a forgalmi adó *161 mentes tárgyak jegyzékének kibflritéoét. kóreteli. Ayttiparosoli szövetségei azzal a kéréssel fordul f1

pénzügyminiiszterliez. hogy vizsgálja fölül a iű mi adó alól menl.es importtárgyak jegyzőkéi.. >e l a gyakorlatiban kitibii hogy a jegyzékből ige;«* fontos nyersanyag és íéláru meguevezés? t maradt. . | ■

POLITZER BÉLA

Tátrafüred-i vendéglős éttermei és kávéháza

Rttzsbachliirdön

Kávéház Bar

Katolikus leányiijusági kurzus Kassán

Kassa, jnnius 28.

A Szociális Testvérek 1932 július 20-tőJ 28-ig katolikus leányiijusági kurzust rendeznek Kassán a szent Oreolya-rend zárdájában.

A kurzus célja: összehozni Szlovenszkó és Ru- szinszké katolikus magyar leányait, megismertetni velük a katolikus leányifjusági mozgalmat, belevonni őket a mozgalomba, kiépíteni ennek a mozgalomnak helyenkénti szervezeteit: a leányklubokat, a meglevő klubokat, egyesületeket, kongregációkat, egységes munkára buzdítani e az egységes munkához szükséges alapot megadni.

A kurzus programja Július 20, szerda:

délután érkezés, ismerkedés, házszabályok kihirdetése ; este: Veni Sancte.

A kurzus célja. Schatkház Sára testvér.

Július 21, csütörtök:

délelőtt: A katolikus szociális elvek. (Rerum Nővéréin és Quadragesimo Anno) Pfeiffer Miklós dr. kanonok. — A modern katolikus leánytipus Dr. Farkas Éva testvér.

dóluán: A liturgikus mozgalomról. Bariba Bála h toktató. — A kát., leányklubok hármas célja, írchaikház Sára testvér. — A város megtekin- ése.

Juli® 22, péntek:

d-íelőtt: A katolikus szociális elvek. (Rerum No- veruin és Quadragesimo Anno) Pfeiffer MiklóJ dr. kanonok. — A modernkatolikus leánytipus kialakítása. Dr. Farkas Éva testvér; délután: A liturgia jelentősége az ifjúság életében. Bai tha Béla. — Alapszabály, ügyrend, törvények. Schalkliáz Sára testvér. — A város megtekintése.

Juiius 23, szombat:

délelőtt: A katolikus szociális elvek. (Rerum No- varum ée Quadragesimo Anno) Pfeiffer Miklós dr. kanonok. — A munkaterv fontossága. Dr, Farkas Éva testvér

délután: Az egyesületi élet technikája- Schalkhás Sára testvér. — Énekóra. — Sétakirándtílás a Csermelybe.

JttMus 24, vasárnap:

Közös kirándulás Jászéra. A prépost&ág és « oseppkőbarlang megtekintése.

Juiius 26, hétfő:

u délelőtt: A társadalom fejlődése. Spes» Slndor dr. tanár. — Az egyesületi élet gyermekbetegségei. Dr, Farkas Éva testvér, — Megbeszélés: A csehszlovákiai katolikus leányiijusági mozgalom helyenkénti szerveinek (klubok) kiépítése. Vezeti: gchalkház Sára testvér; délután: A családiasság szelleme az egyesületi életben. Balassa Józsefné. — Megbeszélés folytatása. — Énekóra.

Július 26, kedd:

délelőtt: A mai leányifjuság szociális kötelességei. Spes* S. dr. — Ami nincs az alapszabályban: a közös szellem. Dr. Farkas Éva testvér; délután: A központi gondolat. Schalkliáz Sára testvér. — Sétakirándulás.

Juiius 27, szerda:

délelőtt: Az összefogó munka jelentősége. Spesz Sándor dr. tanár. — A hivatásról. Dr. Farkas Éva testvér;

délután: Barátság és barátkozáe. Balassa Józsefné. — A kurzus végén — e munka elején. SchaJkház Sára. testvér.

Juiius 28, csütörtök:

Te Deum. Közös áldozás A kurzuson való részvételi dij szállással és ellátással együtt (napi háromszori étkezés) 150 Ké.

A részvételi díj befizethető két-három részletben is. Utolsó részlet az érkezés napján fizetendő. Helyibeli résztvevők részére 20 Ké. A kurzus alatt levő kirándulások költségeit mindenki maga fedezi. A kurzus résztvevői részére a kurzus rendezősége a befejezés után — ha elég jelentkező akad — háromnégynapos kirándulási programot állít, össze Kassa környékére.

A kurzuson való részvételre jelentkezni lehet. Schalkhás Sára szociális testvérnél Kassa, Masaryk- körnt 23, aki minden kérdésre készségesen ad választ. (Válaszbélyeget kérünk mellékelni.)

— VörhenymegbetcgecLések Ka&sán. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A kassai tisztifőor- vosi hivatal jelentése szerint június hónapiban 12 vérben y meg be teged é s történt Kassán, melyek között három felnőtt beteg is van. A május havi nyolc, megbetegedéssel szemben ez emelkedést jelent s a jelentés szerint a járványt behurcolták Kassára. A (isztiíöor- vosi hivatal ezért szigorú óvóintézkedéseket léptetett életbe, nemcsak a vörheny, hanem a difteritisz terjedése ellen is, amely a prágai egészségügyi hivatal kimutatása szerint Eurőpa-szerte emelkedik. Ugyancsak a tanév vége elöli elrendelték a/. iskotag> mmekek himlő elleni kötelező beoltását is, amivel kin lönösen a leketeliimlö föllépését akarják meg. akadályozni.

L

**«!