Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)
1932-06-26 / 146. (2959.) szám
_ i!>82 iuni^jg._va;jrna.p. _ t>ra:gai-Mag^ar-hirlai> 7 IlMaüpr ügcrmck magyar iskolába fiién Sir Arthur Keith, a nagy antropológus érdekes megnyilatkozása az állatokkal való kegyetlenkedés — érdekében „Modern köveseik rom'ott idegzetű emberes nem értik meg, kegy a viviszekció tataidon képen a legnagyobb kegyességei jelenti a szenvedő emberiséggei szemben" — Beszámoló a londoni „Research Deienee Soclety" világ érdekességü üléséről A Prágai Magyar Hírlap londoni munkatársától L&ndon, jumius 25. Sir Arthur Keith világhírű angol tudós, korunknak kétségkívül egyik legnagyobb élő antropológusa, akinek a neve ma a legnagyobb tudományos értéket és garanciát jelenti minden nagyjelentőségű modern fiziológiai k1'adásban, páratlanul érdekes előadást tar- toá a napokban — a viviszekció érdekében a londoni „Research Defeuce Society“-ben. Tudni kell, hogy Anglia ezer különc egyesülete között, a legkülönösebb az, amely a védtelen állatok meg kin zása ellen alakult s amely a szó szoros értelmében a legirtóbb, legkönvörtelenebb harcot hirdeti és gyakorolja például — a cirkusza állat —, főképpen pedig a v*dali* tid ámítások ellen. Tudni kell azt is, hogy a legutóbbi időben rendkívül nagy tábora keletkezett újra azoknak, akik — tüzzebvassal küzdenek a vívi- szekció ellen! A legnagyobb mértékben összefügg ez a jelenség azoknak a jelenségeknek egész sorozatával, amelyek a mai ember idegzetének legyengüléséhez, leromlásához vezettek és amelyek éppen úgy, mint minden mai jelenség, gazdasági okokra vezethető vissza. — Egész életünk, — kezdi előadását Sir Arthur Keith, a világhírű tudós —, egész mai egészségi berendezkedésünk, tudományaink minden előrehaladása s az a tény, hogy ma olyan messzire tartunk a beteg emberiség gyógyítása terén — a viviszekc'iónaik köszönthető. — Ötven év óta figyelem a tudomány fejlődését, a gyógyszerek kialakulásának ma már igazán messzeágazó tudományát és kijelenthetem, hogy minden igazi nagy előrehaladás, a tudomány minden igazi nagy vívmánya, a felfedezések egész halmazat*, mind-mind a fiziológiai laboratóriumokban született meg — a praktikus viviszekció segítségével! — A modern utdós, aki életét a tudománynak, a kutatásnak szenteli, egyben el jegyzi magát egy egész életre — a viviszekoióval! S különös, furcsa és teljesen érthetetlen, hogy mégis annyira támadják ezt az egyetlen eszközt, amellyel az emberiség fejlődését elő lehet segíteni. — Különös, mert nincs ember, nincs közösség. nincs egyesület, amely védeni akarná például az atomot, amelyet újabban minden oldalról megtámadnak tudósaink, bombáznak, robbantanak és rombolnak az elképzelhető és elképzelhetetlen erők egész tengerével. Igaz, hogy a modern asztronómusok megnyugtatnak bennünket, hogy mindaz, amit az atommal az ember véghezvinni képes a kísérleti laboratóriumokban, egyszerűen gyerekjáték ahhoz képest, amit maga a természet végez vele az univerzumban. Miért lehetne hát felemelni valakinek is a szavát az atomrombolás ellen? De miért lehel — a hasonlat útjait követve — mégis tiltakozni a viviszekció ellen? Amely éppen olyan, vagy talán még nagyobb tudományos célokat szolgál, mint az a tóm rombolás. — De ezenkÍvül is: mi a legnagyobb szabadságol adjuk meg kémikusainknak, hogy azt tegyenek az elemekkel, amit akarnak, úgy szóljanak bele a természet rendjébe, ahoorv tudnak és ahogy azt jónak látják, hasonlóképpen: sohasem emel senki vétót az ellen, hogy a geológus kimélyitse, megnagyobbítsa, valósággal továbbíthassa a föld testének már amúgy is nagy sebeit, miért emelnek hát szót a viviszekció ellen? — Mihelyt élő állattal, élő élettel való kísérletezésről van szó, abban a pillanatban felemelkedik a nagy tiltakozó szó, abban a pillanatban „uj meglátással" kell szembenéznünk és abban a pillanatban irtó harc kezdődik nemcsak eszünk, de a szivünk, humanitárius érzéseink ellen is! — Ám nézzük csak: minden ,.élet“ meglcinzása ellen tiltakozik-e a hamis érzelmesség?! Senki sem szól például, amikor a legfurcsább, legkülönösebb kertészeti-cirkuszi mutatványokat végzik el az emberek fáikkal, barbár módon össze-vissza nyesvén és vagdosván azokat; * *• senki sem mondja, hogy kegyetlenség, amikor a virágok kertésze és a tápláló növények őre megnagyobbított, megnövekedett formát erőltet a növényre; senki sem törődik azzal, hogy éhségünk és gyomor örömeink kielégítése céljából földünk termelőképességét a végsőkig csigázzuk és kínozzuk, bár ezekből megközelilhetőleg sincsen olyan közvetlen haszna az emberiségnek, mint éppen — a viviszekc lóból. — Ha közelebbről nézzük a problémát, rájövünk. hogy ez teljes egészében: etikai probléma! Ám ha ebben az etikai problémában az érzelmek fognak győzni, akkor kijelenthetem, hogy ez minden racionális fiziológiai *és orvosi tudománynak és kutatásnak a végét jelenti. — Bizonyos, hogy a mai szörnyű viszonyok közepette a nagyközönség érzése, érzés világa, idegrendszere sokkal tulfeszitettebb, gokkal könnyebben szélsőségekre hajló, mint azelőtt volt. Ez a rossz idegrendszer azonnal tiltakozik minden ellen, ami közvetlen kegyetlenséget jelent és egyáltalán nem látja be. hogy ez * kegyetlenség a legk egyetlen ebb érzésből: az emberi fejlődés és haladás megőrzése és fejlesztése érdekében történik. Mindezzel szemben pedig nekem ki kell jelentenem, hogy ha ebben a kérdésben, a vi- viszekció kérdésében megint a szentimenta- iizmus és a hamis érzelgősség győzedelmes1 nemzeti szocialisták beterjesztették adóiavasfataikat a parasi fartománygyQlésiiek fiz égési adórendszer gyökeres reformját követelik Bajorország kitart a nemzett szocialisták eiieni küzdelemben Berlin, június 25. *A nemzeti szocialisták porosz tartományi frakciója terjedelmes adó- javaslatot terjesztett be, hogy — az indokolás szerint — már most megvesse az alapját az elkövetkező nemzeti szocialista népkormány építő munkájának. Kívánja a jövedelmi adó megváltoztatását. Az adómentes jövedelmet 220 márkával 2400 márkára kívánja felemelni. A 8000 márkáig terjedő jövedelemnél az adónak 10 százalékról 8 százalékra való mérséklését kívánja, mig a 17.000 márkánál nagyobb jövedelmeknél olyan fokozatot követel, amely 20 százalékkal kezdődik és 45.000 márka fölött 80 százalékra emelkedik. Követeli továbbá, hogy birodalmi törvény által a nagytőkés vállalatok nyereségeit legalább is a jövedelmi adóra kötelezettek adózásának magasságában adóztassák meg. A javaslat továbbá indítványozza, hogy az 1014 augusztus elseje óta bevándorolt keleti zsidók vagyonát teljes egészében kobozzák el, mert ez — Hitlerek felfogása szerint — egy nem dolgozó fajtának erkölcstelen meggazdagodása volt. Hasonlóképpen követeli a párt tisztviselők vagyona eredetének felülvizsgálatát s ha megállapítják ennek törvénytelen eredetét, akkor ez a vagyon elkobzandó. A Barnát és Sklarek-botrányba bonyolódott egyének vagyonelkobzását is követeli. A porosz miniszterek január elsejével visszamenőleg mondjanak le fizetésüknek 12.000 márkát meghaladó részéről. München, június 25. A bajor tartomány- gyűlés ma délelőtt egybegyült s ennek az ülésnek csaknem ünnepélyes jellege volt. Az összes miniszterek megjelentek helyükön, velük szemben a kizárt barnainges képviselők padjai tátongtak üresen. Hold dr. miniszterelnök röviden megindokolta a kormánynak a birodalmi kormányhoz küldött visszautasító javaslatát. A birodalmi kormány megkeresését tárgyi és jogi okokból nem fogadhatja el a bajor kormány. TárgyUa-g kiderült, hogy a bajor egyen ruha tilalom védelme alatt a legkevesebb összeütközés Bajorországban fordult elő. A birodalmi kormánynak a felelőssége rend— Akiknek a szívműködése rendetlen, erőlködés nélkül úgy érhetnek el könnyű székelést, ha naponta reggel éhgyomorra megisznak egy kis pohár természetes „Ferenc József" keserű vizet, Szivszakorvosok m: {állapították, hogy a Ferenc J' T víz súlyos billentyühibáknál is enyhén, biztosan és mindig kellemesen hat. A Ferenc József ke- seriiviz gyógyszertárakban, drogériákban és 'íi;7ori"T1 -1 '’Vnn kapható. kívül suilyos s ezért ma külön iratban közölte a bajor kormány állásfoglalását Hinden- burggal. A bajor kormány elhatározott arra, hogy a birodalmi alkotmány keretében minden eréllyel megakadályozza a rendnek és biztonságnak felbontását. A bajor néppárt javaslatát terjesztették elő ezután, amely a kormány magatartását mindenben helyesli. A ház a néppárt javaslatát vita nélkül elfogadta, csupán nyolc kommunista szavazott ellene. kedik, ez nem jelenti, mert nem jelentheti többé az emberi tudomány, tehát a maii emberiség fejlődését, de éppen legnagyobb katasztrófáját. — Azt mondják a viviszekció ellenségei, hogy szükség van egyesületekre, amelyek megvédik az állatokat a kínzások ellen és meg is alakítják egymásután ilyen egyesületeiket. Nos, én kijelenthetem, hogy ha szükség van ilyen egyesületekre, akkor még nagyobb szükség van olyanokra, amelyek megvédik a tudomány embereit — az állatvédők kínzásai ellen. Mindenki tudja, hogy az igazi kutató az, akinek egyetlen eszköze a viviszekció, az esetek legnagyobb többségében olyan állatokkal kísérletezik, amelyeknek élete már úgyis reménytelen. De ezenkívül: rengeieg kutató elkábitotf, elaltatott állatokkal végzi el kísérleteit, operációit. Ezek a kutatók mind humanitárius érzésű emberek, telve a legforróbb, legégőbb emberi érzésekkel. Ezek az emberek tudják, hogy ha fel is áldoznak egy állati élelet a kutatás kedvéért, ezzel éppen az emberi élelek egész sorozatát, ezreit, tízezreit, százezreit akarják — és tudják is — megmenteni. — Mindezek tudatában elképzelhető, hogy milyen borzalmasan hat, amikor egészen felelősségteljes emberek szájából halljuk minduntalan és mind többször mostanában, hogy mindazok, akik a viv[szekciói gyakorolják és ebből élnek, tulajdonképpen: aljas gonosztevők és bűnözők. — Sommá sem kegyetlenebb dolog, mint félremagyarázni a kutató tudós szándékál a viviszekció igénybevételekor. Ez valóban ember ietlen dolog, mert az, aki csinálja, nagyon jól tudja, hogy a tudós nem kegyetlenségből nyúl a viviszekció fegyveréhez, de éppen — a legiga- zabb emberi érzésből. — Végső konklúzióképpen kijelenthetem, — fejezte be előadását Sir Arthur Keith —, hogy ha szükség van egyesületekre és közü- letekre azért, hogy az állatokat megvédjék a szükségtelen szenvedésektől, kétségkívül még sokkal nagyobb szükség van olyan egyesületekre és közületekre, amelyek megvédik a tudomány embereit, kutatóit, sőt vértanúit azoktól az igazságtalanságoktól és kellemetlenségektől. amelyeket a kegyetlenségek ellen küzdő kegyetlen emberek fejtenek ki ellenük. Lóránt Mihály. 'A’brechS feliéig első beszéde i mamrar felsőházban Budapest, június 25. (Budapest)! szerkesztőségünk telefonjelenitése.) Albrecht királyi herceg ma tartotta a felsőháziban szüzboszé- dét és ez volt első politikai szereplése is. Albrecht királyi herceg hangsúlyozta, hogy bizalommal viseltetik a kormánnyal szemben, tiszteli a miniszterelnök személyét és a költségvetést elfogadja. Majd áttért a külpolitikai helyzetre és foglalkozott a lausan- nei konferenciával!, amely szerinte megoldást kell hogy hozzon úgy gazdasági, mint politikai tekintetben. Ami az ország belső gazdasági válságát illeti, nagyarányúi telepítési akciót javasol, amellyel kapcsolatban történelmi visszapillantást vet a Magyarországon történt telepítési akciókraVisszalépett s psütsgál kormány Páris. június 25. Ltssabonból érkező Havas-jelentés szerint a portugál kormány visszalépett. Általában úgy hiszik, hogy az uj kormány még e hónap vége előtt megalakul. Viszály Isméd! a aisust exyralkpiéi családban a frőnigéüyfés lédéféteü London, junius 25. A Daily Iierald jelentése szerint a volt német császári ház családtagjainak tanácskozásai rendkívül heves viták jegyében zajlottak le. A „trónbiríoklás" kérdésében folytak le nagy harcok. Az ex- császár, aki nem gondol már a visszatérésre, legidősebb fiának kívánja juttatni a német trónt, mig a volt trónörökösnő elhatározót tan férje utódlása ellen van és a maga részéről legidősebb fiának trónigényeit képviseli. II Vilmos második felesége viszont állítólag <■ saját gyermekeinek trónigényét jelentett?, be. Budapesti nagy könyykiadö kiváló m űrök megismertetése céljából | mindenkinek ingyen és bérmeiitve kild I mintaköteteket rrr7z~ ..„.7*77:77, Pr ágai Magyar Hírlap 3£?adohsvatala> , Közölje cimót e lap kiadó- f PRÁGA címén budapesti kiadó részére. hivatalával, mely azt továbbítja a budapesti kiadó ré- j Nev....-............................................. sz ére. Az alábbi szelvén5^ | Foglalkozás........................................ ki töltve és levelezőlapra j Hivatal és lakás_________________ ra gasztva beküldendő. j Lakhely _______ _________ . __________ , _______‘
