Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-25 / 145. (2958.) szám

1932 Imiin s 25, szómba!. 3 A week-end meghozta a reparáciős és leszerelési konferencián a feszültség enyhülését Kompenzációs tárgyalások Németország és Franciaország között - Fantasz­tikus hírek német-francia katonai egyezményről P á r i s, junius 24. Úgy látszik, hogy a week- end nemcsak a szünetet, hanem a feszültség enyhülését is meghozza a genfi és lausannei tárgyalásokban. Paul Boncon r már tegnap este Párisba utazott, pénteken Herriot tér vissza Parisba és csupán Germain Martin pénzügyminiszter marad vissza megfigyelőképpen. A német és a francia delegáció közötti mai ■tárgyalásnak Parisban rendkivüli jelentőséget ■tulajdonítanak. Amint Herriot már tegnap este (kijelentette, MacDonalddal a legutóbbi napok folyamán már véglegesen megegyezett a köve­tendő közöis útról. Parisban ezekből a szavak­ból arra következtetnek, hogy Anglia ma már nem áll abszolút módon a re- parációk teljes megsemmisítésének álláspont­ján. Ezzel kapcsolatban megelégedéssel álla­pítják meg, hogy a német delegáció a repará- cickról való lemondást nem követeli ingyen. Amint a Matin kifejezetten hangsúlyozza, a né­met delegáció elismerte, hogy Franciaországnak joga van gazdasági és politikai téren kompen­zációkra. így meg lehet fontolni a francia tőke közreműködését a német iparban, Franciaor­szág és Németország közös expanziós politiká­ját, különleges francia termékek exportjára ked­vezményes tarifák bevezetését. Elonyárak biz­tosítását nagy német ipari, szállítmányok részé­re, amelyek a francia gyarmatok gazdasági ki­építésére szolgálnak, s végül megegyezést a dunai országok gabonaárainak revalorizációjá- ra vonatkozóan. Talán vissza lehetne térni Mac- Donald eszméjére, amely 10—15 évi tartamra egy politikánkivüli fegyverszünet megkötését veti föl. A leszerelési kérdésben is meg lehet találni a megegyezés útját. Francia politikai körökben már arról is beszélnek, hogy Herriot éppen ezért mondotta le tegnap este az Ameri­ka népéihez tervezett rádiószózatát. A Havas-ügynökség különben elhatározott módon dementálja azt a hirt, hogy a francia delegáció a német delegációtól olyan memorandumot kapott, amely egy né­met—francia katonai egyezmény megkötését ajánlja. Washington reménykedik Newyork, junius 24. Azt az állítólagos aján­latot, amelyet von Papén kancellár tett volna a francia kormánynak a német—francia kato­nai egyezmény megkötésére vonatkozólag, newyorki körökben nagy szkepszissel fogadják. Eltekintve attól, hogy egy ilyen paktum gya­korlati keresztülvitelének lehetőségében na­gyon kételkednek, Washington már eleve igen kedvezőtlenül itéü meg egy ilyan paktum lehe­tőségét, mert ebben a régi diplomáciai iskola további folytatását és uj háborúknak előkészí­tését látná. Egy ilyen terv Hoover lefegyver­zési eszméivel szemben durva ököl csapást je­lentene. Ámbár a Hoover javaslatára megnyilvánult visszhangból nem csendül ki az, hogy Hoover eszméjének gyors megvalósításával lehetne szá­molni, az amerikai kormány fönntartja reményét, hogy a Hoover-terv a lefegyverzés megfelelő alapjává válhatik. A francia biztonsági kívánságokra vonatkozó­lag az álla.mdepartementben azt a feleletet ké­szítették elő, hogy a támadó fegyverek kikap­csolása a legreálisabb biztonság volna, amelyet Franciaország csak megkívánhat. Hoover ezt a követelményt éppen Franciaország speciális követelményeinek megfelelően állította föl. Más­részt Washingtonban tisztában vannak azzal, hogy a gyakorlati eredmény szempontjából a francia kívánságoknak valamilyen formában eleget kell tenni. Megvan a készség arra, hogy egy német—angol—francia konzultatív paktum jöjjön létre, de szükséges, hogy Franciaország egy ilyen konzultatív paktumot ne akarjon is­mét katonai garanciának interpretálni. Egy ilyen garanciába az Egyesült Államok egész tradíciójának megtagadása nélkül nem mehet bele. Lengyel aggodalmak Varsó, junius 24. Hoover leszerelési javasla­tát a lengyel kormány.&ajtó a legnagyobb tar­tózkodással fogadja. Kiszámítják, hogy a Hoo­ver-terv végrehajtása esetén a lengyel hadsereg állományát 65.000 emberrel kellene leszállítani. A Hoover-terv kritikáját Lengyelország áten­gedi francia szövetségesének. Abban az eset­ben, ha ez a terv a leszerelési megegyezés alap­jává válna, már ma kivánják, hogy a lengyel állam számára — a különleges politikai és geo­gráfiai helyzet következtében — kivételes el­bánást biztosítsanak. Genf, junius 24. Az amerikai, angol és fran cia delegációk közötti lefegyverzési tárgyaláso kát ma félbeszakitották. A tárgyalások hétfőn folytatódnak. Német-francia munkaülés Lausanne, junius 24. A német és francia delegáció közötti tárgyalás ma délelőtt folyt le és déli egy óráig tartott. A tárgyalás befejezése után a következő kommünikét adták ki: A német és francia delegáció ma reggel tar­totta meg első munkaülését. Schwerin von Kro- sigk gróf Németország pénzügyi és gazdasági helyzetének beható ismertetését adta. London, junius 24. Azt a hirt, hogy a német birodalmi kancellár és a francia miniszterelnök tárgyalása küszöbön áll, Londonban kedvező jelnek tartják. A Times jelentése szerint, úgy látszik, hogy Herriot és MacDonald között nincs nézeteltérés arra vonatkozólag, hogy Németor­szág most és a gazdasági fejlődés első periódu­sában nem teljesíthet fizetségeket. Franciaor­szág csak azt követeli, hogy az ő számára is moratóriumot biztosítsanak arra az időre, amíg Németország nem tud fizetni. Az angolok első­sorban a répa ráció törlését kivánják, hogy az esetleges német fizetségek ne ártsanak a német gazdasági életnek. Hogy ezt a veszélyt kiküszö­böljék, a francia tárgyalók hajlandók arra, hogy Németország kötelezettségeit nagymér­tékben leszállítsák, vagyis ezeket a kötelezett­ségeket Németország teljesítőképességével össz­hangba hozzák. Beavatott körök véleménye szerint különben MacDonald is föladta volna a teljes törlés eszméjét. MacDonald most azt kí­vánja, hogy a lausannei szabályozás végleges legyen, a világ gazdasági helyzetét ne érintse, hogy Németország gazdasági és pénzügyi egyensúlyát ne borítsa föl és hogy Németorszá­got uj reparáciős fizetségekre ne kényszerítse. Hitei vallanak Szlovenszkó és Ruszinszkó magyar Írói Szociális szellemben -- az egész nemzetért Á Szetifváni Kúria harmadik kongresszusa LiptószeníwÉnhévizen — Átíáslogíaíás a Pcn-clab és cenzúra ügyében — Összeüli a pályadqlmratórmm Szentivánhéviz, junius 24. A szlovenszkói magyar irodalom nagy ünnepi eseménye játszódott le Liptószentiváníban: szerdán, csütörtökön és pénteken zajlott le a Szent- iváni Kúria Íróinak országos konferenciája- Szent-Ivány József nemes vendégszeretete éis áldozatkészsége immár harmadizben hoz­ta össze Szlovén sziké és Ruszinszkó m agyar kisebbségi inóit, hogy meghányjáík-veesók a kisebbségi soréba jutott egymilliós cseh­szlovákiai magyarság irodalmi életének problémáit, azokat a teendőket, amelyek az irodalomszervezés terén kollektilv megol­dásra várnak. Szén t-I vány József nagy múltra tekintő nemesi kúriájának termei­ben indult meg három évvel ezelőtt ez a szervezési munka, amikor az irók „Szent- iváni Kúriaija" leszegezte e munka legfőbb programkövetelményeit: a kritikai éra és a munkakoncentráció jegyében egy központi folyóirat s egy országos jellegű könyvkiadó­vállalat létrehozásának szükségét. Az irók kívánságát a Szentiváni Kúria mellé állott közéleti férfiúink s a magyar irás más, ön­zetlen és önfeláldozó mecénásai azóta már a megvalósításig segítették elő: létrejött az országos könyvkiadóvállalat, melynek köny­veit a csehszlovákiai magyar sajtó minden árnyalata, tehát még a kimondottan cseh­szlovák politikai érdekeltséget szolgáló la­pok is, egyöntetűen elismeréssel fogadta, és megvan a Magyar írás cirnü folyóirat, mely a kezdet stádiumán túljutva miár diadalma­san dokumentálja a csehszlovákiai magyar alkotóerők vitalitását. A második Szentiváni Kúriának a pályád ij kérdés sikeres megindí­tását köszönhetjük, ezen az irókonferencián fogtak össze az Írókkal a megszervezett irodalomitámogatóík reprezentánsai, Csáky Mihály és Esterházy János, s ez összefogás­nak első fejedelmi dokumentuma volt a több mint 90.000 koronát kitevő pályadijak ki Írása. A Szentiváni Kúria mostani harmadik lustruma ezeknek a nagy kezdeményezé­seknek pozitív megorganizálása jegyében folyt le. A harmadik kúria azonkívül érté­kes állásfoglalásaiban a magyar írók nem­zetiféltő lelkiiismeretének szavát szólaltatta meg, amikor nemzeti és szociális építő munkát kíván minden magyar szerzőtől és ■tiltakozik a szellemi alkotások elnéraitását szolgáló mindennemű cenzúra ellen­Ebben a pozitív szellemiben folyt az első két napon a Kúria plénumának tanácskozá­sa, míg a harmadik napra a pályadij kúra tó­rium ülése maradt, A résztvevők A Kúria értekezletén Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselőn, a vendéglátó házigazdán és Esterházy Jánoson, az iroda- ’ lomtámogatók reprezentánsán kívül a kö­vetkező irók jelentek meg: Rrogyányi Kálmán, Darkó István, Darva^ János, I>uka-Zólyomi Norbert, Egri Viktor, Gömöry János, Györy Dezső, Jár no József, Keleombéri Sándor, Sébesi Ernő, Simon Menyhért, Szvatkó Pál ár., Tamás Mihály és Za.pl László. Távolmaradását kimentette: Herczeg Gá­bor, Jaross Andor, Juhász Árpád, Lányi Menyhért, Mécs László, Ráez Pál, Sándor Imre, Sziklay Ferenc, Szemíbalhy Viktor és Tamás Lajos. SzenMvány megnyitója Szent-Ivány József megnyitó beszédéiben bejelenti, hogy Szül lő Géza dr. képviselő, az országos keresztónyszocialista párt elnö­ke, aki eddig mindkét alkalommal megtisz­telte a Kúriát megjelenésével, más fontos elfoglaltsága miatt nem jöhetett el s távira­tilag kíván sikert a Kúriának. Hasonló tar­talmú táviratot küldött Móricz Zsigmond, a Kúria eddigi nagy vendége- Előterjesztésé­re a Kúria üdvözletét küld Szül lőnek és Móricznak és a Helikon Íróinak, akik az eredeti tervtől eltérően engedély hiányában nem jelenhettek meg a Kurta tanácskozá­sain. Szent-Ivány végre kifejezi azt az óha­ját, hogy a Kúria tanácskozásai az összhang, az őszinteség és a pozitív munka jegyében folyjanak le. Gömöry János, a Kazinczy Társaság főtitkára, az irók nevében köszö­netét mondott a házigazdának a Kúria egy- behiivásáért, majd Szent-Ivány méltató sza­vakkal emlékezik meg a megjelenésiben akadályozott Dzurányi Lászlónak a Kúriá­ban és a pályadijak körül kifejtett munká­járól. A Pen-dub kérdése A napirend során minden tárgyról élénk eszmecsere folyt, melyből minden jelenjévé Író kivette a részét Az eszmecserét valóban összhang, őszinteség és tárgyilagosság jelle­mezte. A Kúria Egri Viktor javaslatára meg­bízta Szvatkó Pál dr.-t és Darvas Jánost, hogy vegyék fel a tárgyalásokat a csehszlo­vák Pen Clubbal az itteni magyar irók föl­vétele tárgyában. A Kúria kiköti, hogy a fölvétel olyan formában történjék, mint Romániában, ahol a Pen Club megenged­te egy magyar alosztály létesítését. A Kúria hosszabb eszmecsere után ki­mondta, hogy minden szükséges lépés meg- , teendő az erdélyi Helikon-irók szlovenszkói kőrútjának engedélyeztetése érdekében s a kezdeményezéssel ebben az ügyben Darkó Istvánt, a Magyar írás szerkesztőjét bízza meg. Az áiiamdijakból 13 évig kizárták a magyarokat Darvas János előterjesztésére -a Kúria s% államdájak kérdésével is foglalkozott Meg­állapították, hogy az évenként kiadásra ke­rülő 15—15 államdijiból 13 év alatt egyet­lenegy magyar író sem kapott jutalmait, holott a kisebbségi német irók részesednek ilyen államdijakban, ezért nyomatékosan kívánja, hogy az államdijak kiosztását véleményező bi­zottságba magyar szakértőt, illetve szak­értőket is kinevezzenek s a jövőben a magyar szellemi alkotások értékének megfelelő módon magyar Írókat is jutal­mazzanak. Kemzeti és szociális eszme az irodalcmban A Kúria tanácskozásainak gerincét a Ma­gyar írás iránya s ezzel kapcsolatban a ki­sebbségi irodalom szelleme körüli magas színvonalú, többórás vita alkotta. Az elvi kérdéseket Szent-Ivány József vetette föl. Az eszmecsere után egyhangúlag elfogadták Györy Dezső határozati javaslatét, melyben a Kúria kimondja, hogy, mint az itteni ma­gyar irodalmi élet legátfogóbb fóruma, egy­ségesen és egyöntetűen állást kíván foglalni minden irodalmi és kulturális kérdésben a tiszta irodai miság és kritícizmus jegyében­A Kúriában tömörülő irók — mondja a határozat — a kisebbségi helyzet adott­ságainak Ügy elembe vételével a kisebb­ségi magyarság kollektivumát tekintik munkaterületüknek s ebben az össz- m agy ars ág kollektív urnáért kívánnak dol­gozni, még pedig korszerű irányban, a kor és világáramlatoik figyelembe vételé­vel s ezeknek a magyar kellektivum ja­vára való átértékelésével tiszta szociális irányban. A Kúria minden munkáját ebben a határo­zott irányban óhajtja végezni s ebben az állásfoglalásban tagjai a megalakuláskor programul kitűzött egészséges koncentráció megvalósulását látják. Ugyancsak Györy indítványára kimondta a Kúria, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói írók erkölcsi és gazdasági érdekében kívá­natosnak tartja a budapesti irodalmi körök­kel a rendszeres, gyakorlati, intézményes kapcsolatok kiépítését, ahogy ezt a Heliko­Hlrf P I A G - porcellán a legkényesebb Ízlést is kielégíti. éxJAJS | Minden jó szaáfizletben kapható! j Kérjen ajánlatot a főiéi áltáltól: EPIAG, Prag II., Príkopy 20, Telefon 21839.

Next

/
Oldalképek
Tartalom