Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)
1932-06-03 / 126. (2939.) szám
Adóemelés, vagy az állami tisztviselők fizetésének leszállítása? Trapl pénzügyminiszter válasza a szociáldemeítrata párt küldöttségének Tőiről é® távolról néztük ezt a toulthirális csereforgataiat, rögtön az elején, tíz évvel ezelőtti hirdettük entnek a lapnak a hasábjairól, hogy a rokonát mkturálju szláiv testi víér- nyélv sóikkal nagyobb mértékben lesz befolyással a szlovák nyelv állagára és egyéniségére, minit a szomszéd, de távoli strukturáljál magyar nyelv. De nemcsak a két szláv nemzeti kiül túr a kölcsönhatásában meglevő tehetetlenségi erők működtek itt közre: közreműködött egy tudatos, tervszerű erőkifejtés is: e ezen a ponton odaértünk a Mátkáiban kirobbant nyelvi harc lényegéhez. Mert a cseh filológusok, éllükön Vézny professzorral, mesterségesen is siettetni akarták ezt az okszerűen jelentkezett cse- hesedési folyamatot s a Matica helyesirásá- bán kodifikálni kívánták azokat az újításokat, amelyek a szlovák nyelvet szókincsben és kiejtésben lényegesen közelebb hozzák a cseh nyelvhez. Kicsit siettek, türelmetlenek voltak s a szlovák nyelv tisztaságának, egyéni zamatjának védelmezői a sietségen észlbetkaptak s felhördültek: El a kezekkel! Eddig s ne tovább! Már az egész élet a cseh testvérnétp lelkiségétől van átitatva, az utolsó fellegvár a szlovák népi kultúra őrtornya a Matica, illetve annak nyelv-szabályozó szerve: Váznyék ide is be akartak hatolni a nyelvi expanzió filológiai öltözetű trójai falovával. A falovat azonban leleplezték és ki tessékelték. Ennek a fordulatnak sokkal mélyebb jelentőséé van, mint ahogy a csehszlovák körök vélik. Egyszerűen politikai akciónak bélyegzik, nyelvi és politikai szeparatizmusnak, tehát le az „irredenta** Hlinkátval, Rá- zussal és Turócszen tmárt ónnal. Pedig ez nem politikai harc, sokkal több annál: kultúrharc. Nemcsak jelszóosata, nem ipszilon- háboru, hanem a nyelvben lefektetett népié niiségért vállalt küzdelem. A nemzeti lélek fellegváráért való sikraszállás. Fölismerése annak, hogy itt a nemzet egyénisége forog kockán a filológusok hazárd kezében, Hogy itt egy nyelvi expanzió nyújtogatja csápjait a szlovák nyelv légiben bőségesebb értékei felé. Eddig és ne tovább! De a nagy csatazaj dacára a másik oldalon a szlovák puristák sem mérték föl még ennek a Vázmy-féle nyelvújítási stratégiának az igazi szellem történeti1 jelen tőségét. Többről van itt szó, mint nyelvújításról: itt a nyelvtudós korifeusok olyan irányban akarják meglazitani a szlovák irodalmi nyelv eddigi megállapodott formáit, hogy a szlovák nyelv a morva nyelvvel folyjon őez- sze és idlők során a morva nyelv sorsára és rangjára jusson. A nyelvösszeolvadási teória megvalósulásának az a legfőbb akadálya, hogy a szlovák irodalmi nyelv egy meglehetősen távoli nyelvjárásnak, a középszlo- venszkói zólyomi-turóci-liptói népnyelvnek kipallérozásával és irodalmi színvonalra való emelésével jött létre. A cseh nyelvtől sokkal távolabb esik, mint a nyugatszloiven- szfcói, amely alig tér el a morva dialektustól. A szlovák nyelvújításit irányitó csehszlovák nyelvészek most kísérletet tettek arra, hogy az irodalmi nyelv középszloivenszkói jellegét meglazítsák és „átmenetileg** a nyu- gatszlovenszkói nyelvjárás formáit is becsempésszék az irodalmi helyesírásba, eltekintve attól az általános szabálytól, hogy ahol a szlovák nyelvnek uj szóra van szüksége, azt elvből ne önkészite He szavakkal pótolja, hanem a kész cseh nyelvből vegye át, egyúttal pedig az évszázadok során becsúszott hungarizmusokat és genmanizmiujso- kat cseh szavakkal és szólamokkal váltsa föl. A legfontosabb nyelvújítási tételük azonban az, hogy a szlovák nyelv az olyan szóváltozatok között, melyek a különböző nyelvjárásokból fölmerülnek s amelyek egy- kéjppen elfogadhatók, ne a közép szí ovensz- kói, begyöikeresedett, tradicionális hangtannak megfelelő alakot válassza, hanem azt az alakot, amely a legközelebb ál a cseh nyelvhez. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a cseh, illetve a csehszlovák filológusok lassan, de annál, biztosabban a nyugatszloven- szkói morvaizü szlovák nyelvet akarják az irodalom nyelvévé megtenni a Stúrok, Hviezdosláivok, Slád'kovicok zengzetes klö- zépsal oven szik ói idiómája helyett. A szlovák nyelvújítás Vázny-iránya hadat üzent Tu- rócszentm árion hegem ón iájának s a morvával akarja összeolivasztani a szlovák nyelvet. F# minden jel arra mutat, hogy minden hatalmi eszköze meglesz arra, hegy nyelv- stratégiáját, mely eddig az „együttműködés** formájában csúszott be észrevétlenül a nyelvújításba, nyílt harcokban is toválbb- f oly láss a s a mártó,ni fellegvár védőit, ügyes dialektikáival holmi idejét múlta nyelvi ma- radiság szeparatista harcosainak tüntesse Prága, juuius 2. A cseh szociáldemokrata párt küldöttsége tegnap fölkereste Torapl pénzügym inis z teir*t e kénldé&t iintézétt hozzá, igazaik-e azok a hírek, hogy az állami alkalmazottak fizetését le akarja szállítani. Trapl azt válaszolta, hogy az állami bevételek valóban olyan erősen csökkentek, hogy bizonyos pénzügyi intézkedés ehhez Uagrár, jun.ius 2. (Ruszinszikói szerkesztőségünktől.) A ruszimszkói országos választmány legutóbbi ülésén a 'beruházási és közmunkák ügyének egész sora szerepelt s ezzel ebiben a nagy munkanélküliségben úgyszólván az egyetlen munka alkalmat nyújtó testületté vált az országos választmány. A beregszászi és n agysző Hősi kórházak fejlesztéséhez saükségeskét millió koronáuyi hitel megszerzését a választmány végre elhatározta, bár a kérdés pénzügyi része szin te elhári th atatlan ak adály okba ü tközik, mivel a kórház nem hasznot hajtó intézmény. löl. Az első harci etapp már tisztán látható: a nyugati nyelvjárás fölemelésével megindult a szlovák irodalmi nyelv denaturalizá- lása, megindították a inonvásitó folyamatot. Az ortodox szlovák irodalmi nyelv hatás- területét — ha másként nem megy — nyelvi szakadással ki fogják szőri tani a nyugati nyelvterületről, hogy így szakaszonkint- diadalra juttassák a morvás szlovák nyelvet. A szlovák nyelvújítási harc tehát akörül forog, hogy a szinszlováikok ortodox irodatai múltú nyelve m ar ad-e meg irodatai nyelvnek, vagy pedig a cseh nyelv felé fejlődő, ahhoz egyre inkább közeledő morvás szlovák nyelv? A csehszlovák nemzetazonosság politikai hívei természetesen a nyelvazonosság NOÉBÁRKÁJA Irta: Csathó Kálmán — Kezdem érteni! — feleltem. — Maga valami cserekeres kedést akar létesíteni . . . — Persze hogy azt! Lényegében azt, aminthogy eddig is cserekereskedés folyt, csak a pénz közbe volt és van iktatva, mint törvényes értékmérő csereeszköz. És az egész onnan származik, hogy az emberek ezt az értékmérő csereeszközt összetévesztették az értékkel. Eleifeljtették, hogy a pénz csak értékmérő és csak csereeszköz. De maga nem érték. Imádni kezdték, mint az aranyborjút. Istent csináltak belőle, bálványt és csodatevő erőt tulajdonítanak neki, holott önmagáiban véve értéktelen, haszontalan jószág és csak annyit ér, amennyit kapni lehet érte. Az igazi érték az áru. A termény és a munka. Nem a pénz. Nem az arany! A papiros még kevésbé. Ha nincs arany és nincs bankó, afelől még nagyon jól meg lehet élni. Ha búza van, zsír van, cipő van, ruha van, bor van é; zene van- Vannak falusi emberek, akik nél a hetekig nem látnak egy krajcárt se és egészen jól megvannak nélküle, mert a kertjükben megterem, anafi kell nekik, meg az állatjaiknak, Hiigyje el, ez az ország is egészen jól megélne abból, amije terem, csak éppen, sót kellene néki idegenből venni és legfeljebb a narancsot kellene nélkülöznie, meg a kávét. De hát narancs meg kávé nélkül a háború alatt is egészen jól meg tudtunk lenni . . . Sőt meg lehetne kapui paprikáért, meg hasonló magyar specialitásokért. De nem ez a lényeges! Ez más lapra tartozik! Amiről én beszélek, az az, hogy össze kellene hozni a munkanélküli suszter! a munkanélküli földmlvessel, mészárossal, szabóval, asztalossal, orvossal, színész- szél, hivatalnokkal, ügyvéddel, eladósodott gazdával és kereskedővel és meg kellene szervezni köztük a forgalmat, teljesen függőt leken folyamodni. Tervbe vette a jövedelmi adó progresszív emelését a 23.000 koronán felüli jövedelmeknél- Amennyiben a kormány ehhez az adóemeléshez nem adná meg a hozzájáimilásá/t, javasolni fogja az állami alkalmazottak karácsonyi remunerá- riójának teljes törlését és az állami alkalgos választmány Alsóvereoke községet, melynek iekolaépitési költségeihez 190 ezer K szubvencióval járul hozzá. A nagyszőllösi iparostano nciskola építéséhez 50 ezer K segély nyújt, míg az ungvári iparostano ne iskola palotájának építéséhez 100 ezer K szubvencióval járul hozzá. Kárpátalján jelenleg 14 uj iskolát épifíienek. (Tudtunkkal ebből egy se lesz magyar iskola. Szerk.) E célra az országos választmány 625 ezer 475 K segélyt utalványozott, míg öt híd felépítését 446 ezer K-val hajtja végre. felé haladó morvás irányzatot támogatják s ebben a törekvésében a prágai centralizmus uj oldaláról mutatkozik be, itt látjuk a csehszlovák centralizmus kultúrpolitikai harci programját, a csehszlovák nyelvi expamzio- n izmus myeivujitásL megfogalmazását. E stratégia kultúrtörténeti számítása világos: ha a szlovák nyelv a morva nyelvig jut ed, akkor neon lesz íkülön nyelv, hanem csak egyszerű nyelvjárása a ceeh nyelvinek s egy csapásra meg! lösz oldva az egységes nemzet eddigi- kétnyelvüsiégének nehézségei. így számítanak a centralista nyelvújítók- Kérdés, hogy a szlovák nemzet többsége megelégszik-e azzal a szellemtörténeti szereppel, melyet ezek a centralista nyelvújítók a mül és elkülönítve a többi, még munkában lévő és a régi rendszer alapján kereső suszterektől, íöMmiveséktől, mészárosoktól, szabóktól, orvosoktól, színészektől, gazdáktól és kereskedőiktől. Ezek pénz helyett utalványokat kapnának egymástól, amit az igazo l vány os tagja a szervezetnek pengő értékben volna köteles elfogadni a másik igazolványos tagjától a szervezetnek . . . — Megálljon csak! — szóltam közbe. — Nem gondolja, hogy ezzel borzasztó nagy 'konkurrenciát csinálna a 'többi iparosnak, gazdának és kereskedőnek? — Csendet kérek! — felelte. — Most nem azokról van szó, akiknek még megy valahogy, hanem azokról, akiknek már sehogy se megy! Rövidesen úgyse fog menni már senkinek, tehát csak ezekről érdemes gondoskodni, akik már benne vannak a bajban, mert bajban l&sz maholnap a többi is s akkor azok is bekerülnek amúgy is ugyanebbe a szervezetbe. Ebbe a szervezetbe kell tömöríteni mindazokat, akik ma nem tudnak megélni. Élesen elkülönítve a többiektől. Ebiből iki lehet alakítani egy olyan hatalmas gazdasági és kulturális egységet, amely meg fog tudni élni önmagából. Attól se kell félsy, hogy nyersanyagot nem kapnak, mert azok a gazdák, akik ma se az állatjukat, se a gabonájukat nem bírják olyan áron értékesíteni, hogy cipőt meg ruhát vásárolhassanak, portékáéi-1 szívesen fognak adni mindent. Ezt persze meg iis kell adminisztrálni, és erre kellenek azok a diplomás proletárok, akik ma a rendes forgalomban nem jutnak álláshoz. Sőt. speciális vitás és peres esetek is lesznek, úgy, hogy az ügyvédek és bírák is munkát kaphatnak a szervezeten belül ... Itt van az egész rendszer, kidolgozva. Felolvasom magának. Hallgassa meg! Ebben a pillanatban zaj hallatszott az előszobából. Több férfit]ang és a Rozié. Az én látogatóim hirtelen pakíkoln.i kezdte az írásait: — Tudtam! — morogta, — Egy félóráig se má z olták fizetés éneik százalékéz érinti leszállítását. Az interveniáló képviselők megjegyezték, hogy abban az esetben, ha a második terv megvalósítására sor kerülne, már most kö- vetelniök kell azt, hogy a fizetésleszállitás ne érintse azokat, akiknek jövedelme az évi 24.000 koronát nem haladja túl. lalatba, míg Nagykorúját és Técső községek viztelenitési munkálataira 100—100 ezer K-t irányzott elő. A közgazdasági élet terén gyakorolt jogánál fogva jóváhagyta a nagyszőllösi, ökörmezői, munkácsi, téesői, ilosvai és perecsényi járások 1982-ik évi járási költségvetését, majd elhatározta, hogy az országos hivatalok tisztviselőinek és hivatalnokainak oly összegű karácsonyi remunecációt fog kiutalni, mint amilyent az állami tisztviselők kopnak. Slménfalvy Árpád dr. tartományi képviselő indítványt nyújtott be az országos hivat álhoz, melyben azt javasolja, hogy a szegény- és egyéb ma már hoí'lttőkct jelentő volt megyei alapokat az ország használja fel sziikeégimunkák végeztetésére, hogy a nagy nyomort ezzel is enyhítse. Az országos választmány az indítványt — kormánypárti többségről lévén szó — elvetette. Ezzel is bebizonyította az országos választmány többsége, hogy a legfontosabb köz- gazdasági ügyekbe is politikát visz be s a | legéletrevalóbb javaslatokat csak azért veti | el, mert az ellenzéki oldalról jött. szlovák nyelvnek szánnak. A nyelvújítás nemcsak nyelvkérdés, de egyúttal nemzeti létkérdés, mert ha a szlovák nyelv a morva nyelv sorsára kerül, akikor nemzeti egyéniség szempontjából a szlovák nemzet is a morva nemzet sorsára kerül, vagyis elveszti külön egyéniségét. A nemzeti jelleg legfőbb attribútumáért folyik tehát a harc. A nemzeti egyéniségért. A nyelvújítás fölvetette a dilemmát, mi legyen a szlovák nyelvvel: maradjon annak* ami eddig volt, a legszüáJvabb szláv ktözép- nyeltv, vagy pedig a cseh felé fejlődjön s morváivá legyen. Ez a kérdés, választhattok, szlovákok! hagyják nyugton az embert ! Rozi belépett: — Kérem, — szólt izgatottan. — A Lipőtí mezőről vannak itt. Hogy egy őrüli nem jött-e ide? A lakásom ugyanis szemben van a tébolydával és ilyesmi elég könnyen megesketik. Ránéztem a látogatóra, de ez már az ablakban állt, amit csodálatos gyorsa-sággal felrántott. —- Kérem, — kezdtem, de ő abban a pillanatban ősz szakállát meghazudtoló fürgeséggel átvette magát az ablakdeszkán s úgy lógott kifelé, egy emeletnyi magasságból, megkapaszkodva a keresztfában. A következő másodpercben ezt is elengedte és hallottam, amint nagyot puffan a kerti porondon. — Jézus Mária! — sikoltott Rozi, én pedig az ablakhoz futottam. Noé akkor tápászkodott fel éppen és felnézett. • — Tartóztassa őket egy kicsit! — kiáltotta és elrohant a villamos megálló felé. Már akkor ott állít mellettem az ablakban a három ápoló is, akik érte jöttek. — Ezt már utói nem érjük! — mondta bősz- sznsan az egyik. — Pedig ezért elcsapnak bennünket, ha valami bajt talál csinálni! . . . — Ugyan már, — szóltam, — mi bajt csinálhatna? Egészen csendes álmodozónak látszott — Ez kérem? Na hiszen! Csendes, amíg nem ellenkeznek vele, de ha nem akarja valaki elismerni, hogy igaza van, hát azt rögtön fojtogatni kezdi! Uraságodnak szerencséje volt, hogy valószínűleg nem vitatkozott vele... — Arra tudniillik még nem került rá a sor. — feleltem. — És különben is nagyon sok dologban igaza volt, ha jól meggondolja az ember . . . —1 Tessék? — kérdezte az egyik és egy lépést tett felém. Sietve feleltem: — Nem! Nem! Nem úgy értőm! . . . Persze, hogy őrültségeket beszélt! Csak éppen, lio.iv ízé... De hát őrült! Persze, hogy őrült! Mi is lenne egyéb? * (Vége.) Milyen közmunkákat ad ki és támogat a rusziiszkói országos választmány! A rusiiassksí országos választmány ülése - Elvetették Siménfalvy dr. indítványát a „holt“ alánokról Igen szép szubvencióban részesíti az őrs zár Ezenkívül több útszakasz építését adta ki vái-
