Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-22 / 142. (2955.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Kt. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II„ Panská ulice 12. 11. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 11., Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SŰRGÖMYCIM: HÍRLAP, PRflHfl Véres polgárháború folyik az uj gazdasági és társadalmi rendéit küzdő (síiében Uccai harcok, vasutassztrájk, ostromállapot az égisz ország területén Daviia még ura a helyzetnek Samti.ago de Chile, junius 21. Az uj csilei junta az egész Osile területére vonatkozó­lag kihirdette az ostromállapotot, mivel a főváros uocáin rendkívül súlyos összecsapá­sokra került a sor a sztrájkoló munkások és a rendőrök között. Ezen uocai harcokban, amelyek hevességükben elérték az Ibanez diktátor megbuktatását előidéző forradalom küzdelmeit, huszonötén meghaltak és het­venötén sebesültek meg. Valiparaizóban is összeütközésre került a sor a rendőrség és a munkások között. Úgy Santiago de Chilében, mint Yaiparadzóban katonaságot kellett bevonni a rend fenntar­tására. A valiparaizói zavargásokban húszán haltak meg és ötvenen sebesültek meg. Két csilei hadihajé beszaladt a kikötőbe. A ha­dihajók parancsnokai olyan parancsot kap­tak, hogy a rendet föltétlenül állítsák hely­re és minden fosztogatót irgalom nélkül vé­gezzenek ki­Santiagóiban a nép tömeg az arzenált akar­ta megost rom ölni, de a katonaság megaka­dályozta ebben a szándékában. A Moneda- palotát, a kormány székhelyét gépfegyver­osztagok védelmezik. A csilei főváros helyzete annyira vesze­delmes, hogy a direktórium Valparaizóhól tengerészeti csapatokat rendelt. Az uj kormány elleni sztrájkmozgalom egyre terjedőben van. A vasutasokon kívül most már Santiagóban a pékmühelyek munkásai s a vágóhidak al­kalmazottai is sztrájkba léptek, úgyszintén ■sztrájkolnak a bányászok is. A forgalom tel­jes egészében megbénult A villamosok sem közlekednek s a sztrájktörők által ve­zetett villamosokat a sztrájkolók feldöntik és felgyújtják. A nagy Bradden-rézmülben, amelyben néhány nap óta a munkások ezrei sztrájkolnak, ma újból 5000 munkás hagyta abba a munkát. Santiagóban és Valparaizó- ban olyan komoly a helyzet, hogy ,a csilei amerikai követ a juntát felszólította az amerikai állampolgárok életének és vagyo­nának különösebb védelmére. Az újabb zavargások, uccai harcok s a Síztrájkmozgalom kiterjedéséinek ellenére úgy látszik, hogy Davila, aki mögött a tengerészet áll, uralja a helyzetet. Az uj kormány intézkedései közül különö­sen kiemelendő a részleges belső morató­rium kihirdetése. A Durban nevű ángol cirkáló beszaladt Callau kikötőjébe, hogy az angol állafmpol- gárok életének és vagyonának őrzését át­vegye- ügy látszik, hogy m utóbbi napok Mzougásait és zendülé­seit a kommunisták vezetik s az egész forrongást ők szervezték meg. Az összeütközések alkalmával megölt egyé­nek nagy részben a sztrájkoló munkásság so­raiból kerülnek ki. A kormány az ostrom­állapot szigorú végrehajtásával ura a hely­zetnek, de a látszat szerint a hadsereg egyes részei még támogatják a kommunista mozgalmat. Santiago de Chile, junius 21. A pravizóri- kius kormány meghívta Sombard profosz- szort, Paleto olasz tanárt és Doiminique meg Beraca francia professzorokat, hogy a kor­mánynak legyenek gazdasági tanácsadói az újjáépítés munkájában. A négy európai szaktekintély a kormány meghívását elfo­gadta és nemsokára útnak is indulnak- Az európai gazdasági szakértők meghívása vi­lágosan mutatja azt a nagy változást, ame­lyet a kormány végre akar hajtani. Még nemrégiben a csilléi állami bank szervezé­sét Kemmerer amerikai szakértő vezetésé­vel hajtották végre. Santiago de Chile, junius 21. Davila ki­hirdette, hogy rövidesen egybehívja az alkotmányozó gyűlésit, amely foglalkozni fog a Csile számára meg­alkotandó szocialista állami reformmal. Rosszabbodtak a Iausannei konferencia Henriét a rapartdM Itérc xs ül iswaelaSofi tett Pausálé fizetését követeli Németországtól a nemzetközi fizetségek bankja pénztárába - Krizishanguiat Parisban, pesszimizmus Londonban, tartózkodás Washingtonban Lausanne, junius 21. A 1 ausannei konfe­rencia tegnap ért első kritikus pontjára- A konferencia első napjának estéjén rendkí­vül gyorsan és általános meglepetésre sike­rült a megegyezés a fizetségek abbahagyá­sára vonatkozólag s ez Francia ország köz­véleményét egyszeriben mozgósította. Olyan hírek terjedtek el, hogy Herriot huszon­négy óra alatt Franciaország minden szent jogát feladta. Herriotnak Párisba kellett mennie és tegnap hajnalban uj tervekkel tért vissza Lausanneba. Herriotnak az angolokkal folytatott meg­beszélései hétfőn délelőtt olyan hosszú ideig tartottak, hogy már nem jutott idő ar­ra, hogy MacDonald informálhassa a német és angol delegációkat a délelőtt folyamán. Ezért a délután négy órára egybehívott fő­ülést el kellett halasztani. MacDonald, Run- ciman kereskedelemügyi .miniszter, von Pa­pén kancellár és Neurath német külügymi­niszter ezután megbeszélésre gyűltek össze, amelynek elején Herriot is ott volt, de ké­sőbb visszavonult. MacDonald, aki szinte hivatalosan közvetít a francia és a német delegációk közölt, két órán át tárgyalt a né­met miniszterekkel, akik azután a német delegáció többi tagjával tartottak megbe­szélést. Ez volt a helyzet tegnap este. lél téxis áll egymással szemben: az egyik tézis az, hogy Németország kö­veteli a reparációk telje® törlését, mivel álláspontja szerint elegendő repará- oiós teljesi tmény történt, főleg pedig azért, mert a további reparációs fizetségek teljes­séggel lehetetlenek. Ezzel szemben a másik tézist Franciaország hangoztatja. Franciaország követeli a reparációra vo­natkozó jogának elismerését ©s az elisme­rés jeléül legalább is egy végső fizetség teljesítését kívánja. Ha ez a fizetség nem is tenné ki teljes egé­szében Franciaország amerikai tartozásá­Páris, junius 21. Krízis Lausanne-ban, krízis Genfiben és krízis Parisban is! Izga­tott és ideges táviratok, amelyek félig bur­kolt, félig pedig világos formában jelennek .meg a lapok hasábjain, már előre előkészí­tik a francia közvéleményt a konferenciák nagy krízisére. Sőt a Journal már riadót fuj, amely szerint az angolok azzal fenyegetőznek, hogy Lausann ct még ma elhagyják. Parisban mindenesetre nyíltan elismerik, hogy a szép lausanne-i megegyezés, amelyet az elmúlt pénteken a hitelező hatalmak egyezségével értek el, darabokra törött. A nak maradványát, mégis olyan mértékűnek kell lennie, hogy a francia költségvetésiben a német reparációs fizetségekből várt bevé­telek tétele bizonyos mértékének megfelel­jen. E két tézis körül folyik Lausanneba,n az elkeseredett harc. Angol forrásokból szár­mazó közlések szerint MacDonald olyan közvetítő álláspontot foglal el, amellyel a Németország részéről még fizetendő reparáció összegét egyrészt Németország teljesítő képességéhez, más­részt pedig bizonyos hitelező országok feltétlen szükségességéhez szabná. nagy harc a reparáció törlése, vagy a viszo­nyokhoz való illesztése körül folyik. Herriot u$ Javaslata Herriot MacDonalddal és von Papennel folytatott éjiféli tárgyalásaiban előterjesztett egy olyan tervet, mely a Young-erv pénzügyi likvidálását hajthatná vógAe s a mély a Maiin szerint kizárólag a bázeli szakértői bizottság jelentésén alapul. MacDonald azonban rendkívül kínos megle­pettséget árult el ennek a tervnek az előter­jesztéséire s bizonyos mértékű bosszúságának Krizishangulat Parisban adott kifejezést, hogy Franciaország a repará­ciós kérdést újból fel akarja venni, amelyet már eltemetettnek tekintettek. A Petit Pári­sién jelentése szerint Herriot az uj tervben feltétlenül követeli a reparációk bizonyos fe- lesleg-szaldojának fenntartását. A reparációs problémát nem lehet egyszerűen ngy megol­dani, hogy Németország terheit hitelezőinek vállaira tolják át. Ha Anglia és Olaszország még elviselheti a pénzügyi áldozatokat, Fran­ciaország, Belgium és Jugoszlávia ezt nem te­hetik meg. Éppen ezért szükséges, hogy a szerződések tiszteletben tartásának princípiu­mát fenntartsák. A Petit Párisién fejtegetése szerint még Brüning idején beszéltek Berliniben arról, hogy Németország végső kiegyenlítésül 6—7 milliárd aranymárkát fizethet. Most pedig Németország csupán két millió időt akar fizet­ni, még pedig tíz évre terjedő részletekben. Ez tehát csupán egyetlenegy jó annuitás vol­na, holott Németországnak harminchetet kel­lene megfizetnie. Franciaország azonban nem kizárólag a maga számára követel. Herriot terve pausaidrozza Németország fizetségeit s ezek folyjanak be a nemzetközi tízettségek bankjába. Ezen összeget osszák fel az ösz- szes hitelező országok között, Amerikát is beleértve. Herriotnak szinte arcára van vésve a lausan­ne-i csalódás keserűsége. Tegnap az Oeuvre egyik munkatársával folytatott beszélgetést és hangosan igy sóhajtott fel: — Szivacsot az adóssági számlára? Igen, a 'szivacs mindenütt egyforma, azonban az adóssági számla mindenütt különböző­A leszerelési tárgyalás Az az éjjeli tanácskozás, amelyet Herriot Paul-Boncourral és Gibbonnal Morgesben folytatott a leszerelési kérdésben, a francia premier reparációs gondjait inegvokásítot­ta. Paul-Boncon r, Sir John Simon és Gibson genfi tárgyalásaiban kétszer is összeütkö­zésre került a sor. A Malin értesülése sze­rint PauHBoncour úgy a háborús kiadások ^^ XI. évf. 142. (2955) szám ■ Szerda ■ 1932 junius 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom