Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)
1932-06-18 / 139. (2952.) szám
1882 június 18, szombat ^r-':<sa-/v\ActoR-HTRLMt ra I, í«m-ejMüazx.; g-.r-rah^vi-rMn ,ar*^ ^ "r—aasa I baier nemzeti szocialisták csatatérré változtatták a mnncíieiti orssámtüSést Hz eg^enniliatilalom megszűnésének következményei München Berlin ellen - Rendűrök az ülésteremben München, junius 17. A bajor nemzeti szocialisták az egyenruha/tilalom megszűnte után fölhasználták az alkalmat, hogy a bajor országgyűlésen ma újra a nemzeti szocialisták hagyományos barna egyenruhájában és a katn- póskereszt jelvényével jelenjenek meg. A tar- tománygyülés többsége provokációnak vette ezt a megjelenést, mert Bajoroszágban az egyenruhatilalom még nem sziint meg és a bajor kormánynak ezen a téren bizonyos autonóm jogai vannak, amelyekkel elhalaszthatja a birodalmi kormány rendeletének végrehajtását. A tartománygyillés elnöke éppen ezért kiutasította a bajor országgyűlésről az egyenruhás képviselőket. A nemzeti szocialisták nem engedelmeskedtek a parancsnak és csakhamar soha nem látott arányú verekedésre került a sor az ülésteremben. A nemzeti szocialisták megrohanták az elnöki emelvényt, úgyhogy az ülést azonnal félbe kellett szakítani. Szünet alatt a rendőrség benyomult a terembe és megtisztította a tribünöket az előtörő nemzeti szocialista képviselőktől. Egy óra múlva az ülést újra megnyitották, de a nemzeti szocialisták újból összeütközést provokáltak, amikor az elnök kihirdette, hogy a házszabályok értelmében a 43 képviselőből álló nemzeti szocialista frakciót a maga egészében nyolc napra kitiltja a tartománygyfílésrő!. Az elnök azonnal fölszólította a nemzeti szocialistákat, hogy hagyják el az üléstermet, de Hitler emberei nem engedelmeskedtek a fölhívásnak és a rendőrök kénytelenek voltak egyenkint kicipelni a teremből a renitenseket. Az országgyűlésen történt események miatt Bajorország elhatározta, hogy Baden mintájára a köztársasági elnök szükségrendelete ellenére továbbra is fönntartja az egyenruhatilalmat Bajorország területén. A külön bajor rendelet szeptember 30-ig szól. Hatuska élgte fejesége waglomásánali filrlfeiii „Az utolsó két évbem egészem más milliár dókat hozó találmány okról ItmiáziálS és titkos utakra merni" A vasúti merénylő bécsi bünpőrének utolsó tárgyalóm napfa — A lérj és feleség drámai párbeszéde a bíróság élőit — Az asszony kezet nyújt férjének, fejét simogatja, Matuska zokogva roskad magába Bécs, junius 17. Tegnap került sorra a bün- pör legérdekesebb tanúja, Schabelski Leó, akire Matuska többször hivatkozott, mint széliemre. Ez a tanú gyujtózsinórgyáros. Elmondja, hogy Matuskát 1927' óta ismeri. Akkor eljött hozzá azzal, hogy alapítsanak együtt Magyarországon egy gyuj- tózsinórgyárat, ő abban pénzügyileg részesedést akar vállalni. Ehrazit kerestetik A tervből nem lehet semmi. Azóta sokáig neon is látta Matuskát, 1930-ban találkozott vélte, akkor azt mondotta, hogy hagymát és mézet importál Magyarországból Ausztriába. 1931 tavaszán találkoztak ismét, akkor Matuska már ingatlanokkal foglalkozott. A tarra említette neki, hogy egy ügyfelének 3—400.000 silling jelzálogkölcsönre van szüksége és Matuska ajánlkozott, hogy a kölcsönt megszerzi, de nem lett belőle semmi. Megint hosszabb ideig nem találkoztak. Egyezer aztán sokkal a vasúti merénylet előtt ismét látta őt. Akkor Matuska megkérdezte tőle, hol vásárolhatna két—háromszáz silling értékű ekrazitot. A tanú azt felelte neki, hogy ilyesmire nem vállalkozik, forduljon az állami róbbantószér- monopóliumhoz, ott talán szerezhet. Matuska akkor nagyon izgtott volt. Hívta őt, hogy vacsorázzanak együtt. Mikor asztalhoz ültek, Matuska nagyon magasra felhúzta a nadrágját és a tanú látta, hogy lába térdig sáros. Nagyon gyanúsnak tűnt fel ez előtte, de gyanúja még erősebb lett, mikor fizetésre került a dolog. A v a csőt a 30 sillingbe került, Matuska fizetett és az egyik 20 siilinges véres volt vMatuska mindenre képes.,,a — Azonnal elmentem a rendőrségié, — beszéli a tanú----ott előadtam tapasztalatomat és azt a gyanúmat fejeztem ki, hogy Matuská- nak talán valami köze van a berlini gyilkossághoz. Akkor töntént, hogy Berlinben megöltek és kiraboltak egy pénzeslevélbordót. Kijelentettem a rendőrségen, hogy Matuskát mindenre képesnek tartom és én levágatom a fejemet, ha nem terheli lelkiismeretét valami súlyos bűn. A rendőrségen jegyzőkönyvbe vették vallomásomat, otthagytam címemet, de azóta sem kaptam semmi értesítést. Az elnöik: ön Matuskával sohasem beszélt bűnügyről? — De igen. Beszéltem vele Kürtén düsseldorfi tömeggyilkosságáról. Matuska akkor azt mondta, hogy milyen marha az a Kiírtén, mert bevallotta bűnét. Én sohasem vállán ám be, — mondta — ha bűnt követnék el, különben is csak nő lehet olyan gyönge, hogy bevallja bűnét. A merényietek költségszámlája Matuska egyik ezredtársa, Kaihan Sándor érdekes epizódokat beszél el a vádlott harctéri „hőstetteiről”. 1916. januárjában együtt harcoltak az orosz fronton, ott barátságot kötöttek, amelyet későbben is ápoltak. Matuska a bia- torbágyi merénylet után nagyhangon beszélte el ismerőseinek, hogy szerencsés megmenekülését istenfélő jámborságának köszönheti. A védő ezután felkéri a bíróságot, hogy számíttassa ki, körülbelül mennyi pénzébe kerültek Matuskának a merényletek. Matuska közbevág: 10.000 sillingre becsülöm az összköltséget. Elnök: Ebben az összegben, ugye, a hölgyismeretségek is benne vannak, hiszen azok is pénzbe kerültek. Matuska a fejét rázza: Ilyesmire sohasem adtam ki pénzt. Most ismét a jiiterbogi merényletre terelődik a szó. az elnök megkérdi, hogy miért hagyta ott Matuska az Angriff című nemzeti szocialista lap egyik oldalát. Talán azért, hogy ezzel is dokumentálja politikai pártállását? Matuska kiáltó hangon: Nem, én nem vagyok a zsidók ellensége, inkább a barátjuk vagyok. A zsidóságnak hatezer éves kultúrája van, ezt senki sem veheti el tőlük. A zsidók építették fel a világot. A nemzeti szocialista párttal Matuska más okokból szimpatizál, helyesli politikájukat s meggyőződése, hogy a nemzeti szocialisták visszaadják a franciáknak a világháborúban elszenvedett vereséget. Az elnök még egyszer megkérdezi Matuskát, hogy a merényleteket tényleg egyedül, minden segítség nélkül követte-e el? Matuska nagyon öntudatos hangon: „Igen, természetesen, mindent én csináltam, és mindent egyedül.* Bejelenti, hogy védőbeszédét csak későbben fogja felolvasni, ugyancsak későbbre halasztja egy vallásos és egy nemzetgazdasági tárgyú „előadásának* megtartását is. A berlini szekta-alapitásról beszél ezután, a szekta helyiségének berendezéséről, az ajtócsengőről, amelyet külön e célra talált fel. A szekta-alapitás költségeit vízi turbinájának jövedelméből akarta fedezni. Matuskáné tanúvallomása napokon. Felső testének konvulziv rángatásai most is tartanak, mintha egy motor dolgozna állandóan a testében. Aanikor meglátja feleségét, jobb kezével fáradtan int neki, azután ügyvédjéhez fordul, pár szót vált vele, sírva fakad, de pár pillanat múlva ismét megnyugszik. ifjúkori emlékek Matuekáné tanúkihallgatása következik s a bíróság teljes két órán át hallgatja ki a szerencsétlen asszonyt. Matuekáné tanítónő volt Magyarországon, gyermekkori játsaótársnője Matuskának. Gyermekkori emlékeiről nyíltan és őszintén beszél, aminthogy a férjével való házaséletéről is minden emiitésrevaiót elmond a bíróságnak. Elbeszéli, hogy házasságuk első éveiben is már idegesnek mutatkozott Matuska, de nem élt kicsapongó életet, nem részegeskedett. Hogy Matuska családjában a tüdővész nagy pusztítást végzett, azt az asszony tudta és félt is a következményeitől. Maga Matuska 19 éves koráiban tuberkulózisra gyanús tünetek között megbetegedett, ezek a tünetek későbben is felléptek s « háziorvos 1900-ban és 1931-he n is többször megvizsgálta Matuskát. Találkozás a telepatával Ab évek mnlásávaJ férjének idegessége is egyre erősebbé vált, &z utolsó két esztendőben fantasztikus tervekkel kezdett foglalkozni, találmányokon törte a fejét, s erőütgette, bog)- müdár- dok&t fog keresni egyik-másik találmányával. Előadásából kitűnik, hogy az asszony nem sokat tudott férjének üzleteiről, Matuaak azt sem közölte vele, hogy Béceben irodát nyitott. 19G4 nevezetes dátummá vált férje életében: a Balatonnál összekerült egy Leó nevű telepatával és ez a találkozás igen mély hatást tett rá. Ez adja meg a kulcsát Matuska misztikus szellem- históriáinak s egyben felkelti a gyanút, hogy a Leó nevű szellemmel való történeteket Matuska csak azért találta ki, heg)- ezzel elmebetegségét elhitesse. Ezek után épp olyan kevéssé valószínű az a meséje is, hogy 16 éves korában egy telepata meghipnotizálta őt és azóta nem tud menekedni e titokzatos férfi mágikus befolyása alól. A mesékkel szemben állanak a tények: Matuska 1931-ben elhidegüH felesége iránt, gyakran ment nagyobb utakra, amelyeknek céljáról rendszerint hazudott valamit hitvestár- sáliak. Ebben az időben Matuskáiból szoknyavadász lett, minden asszonynak utána vetette magát. Érzelmes vallomás Matuskánó jgy összegezi tapasztalatait: Az utolsó két esztendőben egészen más ember lett belőle. Matuska felugrik s érzelmes hangon kiáltja felesége felé: — Csak te voltál a szivemben senki más. Ez a jelenet idegeire megy az asszonynak, egész testében reszketni kezd, meginog s orvosok lépnek hozzá, hogy támogassák. Matuska szünetet kór, de az elnök nem rendeli el. Amikor Matus- kánó valamennyire magáhoztér, férjének a biator- bágyi merénylet utáni viselkedéséről kérdezi az elnök. Az esszony megerősíti, hogy Matuska hor- z&olási sérülésekkel az arcán érkezett Bécsbe (megállapították, hogy a karcolásokat és a horzsolásokat maga okozta). Midőn hazatért, azt mondta feleségének, hogy az idegei teljesen felmondták a szolgálatot. Matuska itt közbe akar szólni, de az elnök leinti. A búcsú A kihallgatás izgalmai annyira kimerítik az asz- ezonyt, hogy az államügyész és a védő is eláll a kérdezéstől, mire az elnök Matuskáné kihallgatását befejezettnek jelenti ki. Az asszony lassú, vánszorgó léptekkel kifelé indul a teremből, elhalad férje mellett, aki kezet nyújt neki. 6 megragadja a feléje nyújtott kezet, azután, mintha anyja lenne, megsimogatja férje fejét. Az elnök elnéz a jelenet felett. Amikor Metuskáné elhagyja a termet. a vádlott magábaroskad és még sokáig sir és szipog. Délután a pszichiáterek terjesztik elő szakvéleményüket, majd a perbeszédek következnek. Az Ítélet kihirdetését a késő esti órákra várják. fiaiiliáng isiiében a szélsőségek között Egy nap két forradalom — Davila újra győz Daviia újra veszít? Bé'.s. junius 17. Matuska bünperének mai. harmadik tárgyalási napján, amelynek végére már az ítélet hirdetését várják, a legnagyobb érdeklődést a vaeajti merénylő feleségének személye és tanú- vallomása keltette. Szimpatikus megjelenésű, kiapolgáriasan egyszerű asszony Matuskánó. fekete bársonyban jelenik meg a bíróság előtt, barátnő jének és háziorvosának kíséretében. Amikor Matuskát a terembe, vezetik, mindenkinek feltűnik, hogy areszine jóval halványabb, mint az előbbi Szantiago de Csile, junius 17. Davila vezérlete alatt uj ellenforradalmi mozgalom keletkezett Csilében. Az ellenforradalom megdöntötte a Grove vezetése alatt uralkodó juntát. Az eddigi jelentések szerint az akciót teíjes siker kisérte és a Szantiagóból néhány nappal ezelőtt elkergetett Davila Cruz tábornok társaságában ma ismét diadalmasan bevonult a fővárosba. A junta a Moneda-palotába menekült, de rövid tárgyalás után megadta magát Davilának. A forradalmi mozgalom elsősorban Grove szélsőségesen radikális csoportja ellen irányult. A változás minden vérontás nélkül folyt le. A bevonuló csapatok ultimátumot intéztek a juntához s az ultimátum lejárta előtt a junta megadta magát. Grove ezredest és kollégáit még ma átteszik a határon. Az uj kormány határozottan engedékenyebb lesz Észak- amerikával szemben, mint Grove lett volna. Az uj direktórium Davila elnöklete alatt máris megalakult. A legeslegújabb Szantiago de Csile, junius 17. A legújabb jelentések szerint a forradalmi bizottság elnöke Saenz tábornok hatalmába került. Saenz tábornok diadalmas csapatai élén bevonult Szaníiagóba és kikiáltatta magát államfőnek. Ugyanakkor manifesztuniot intézett a néphez és kifejezésre juttatja, hogy a hadsereg mindén rendelkezésére álló erővel küzdeni akar a kommunizmus veszedelme ellen. 5 Előfizetőink figyelmébe! Felkérjük azokat az igen tiszteit Előfizetőinket, akik az előfizetési díjjal hátralékban vannak, vagy esedékes előfizetési dijaikat nem küldték be, szíveskedjenek a számlázott összeget postafordultával kiadóhivatalunkhoz juttatni, nehogy a lap küldését be kelljen szüntetnünk. A P* M. ff. Kiadóhivatala.
