Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)
1932-06-17 / 138. (2951.) szám
6 1992 Juains 17, péntek. Dr. Klein űdüiöotthon Kremnica Penzióár jniius 1-töl 48.-K6 kétágyas szoba 44.-Ké egyágyas szoba minden illetéket beleértve Hidegvizgyőgyintézet Diétikus konyöa Üdülőhely Gyermekes családok elhelyezése kedvézfl feltételek mellett 50%-os vasúti kedvezmény Prospektust készséggel küld Dr. Klein Kremnica. dók, hogy minden embernek egyformán fehérnek kell lennie és kell-, hogy egyformán fehér legyen a zászlaja. Elnök: Ez nj dolog. A vizsgálóbíró előtt ön nem mondotta azt, hogy a szellem azt mondotta, holnap visszajön. Az elnök felolvassa Ma tuskának a vizsgálóbíró előtt tett idevonatkozó vallomását, amely szóról-szóra a követ kezők éppen hangzik: — Megjelent egy szellem, egy ember ült a szellemen, aki a tanítóképzőben velem te- leipátikus kísérleteket folytatott. Én akkor tizenhat esztendős voltam és a szellem megjósolta, hogy nagy ember leszek. Most, hogy visszatért, megkérdeztem, hogy mi lesz ‘belőlem. Ekkor azt mondotta, hogy •merényleteket kell elkövetnem, mert csak ak kor lehetek a munkások vezére. Minden hónapban kell csinálnom egy merényletet. Ha a munkások ezt megtudják, nagy leszek a szemükben és a munkások vezér© leszek. Azt mondotta a szellem, hogy ez esetiben eredménnyel küzdihetek az ateizmus ellen. Én erre azt feleltem a szellemnek, jól van, holnap majd megkezdem a munkát. A vizsgálóbíró előtt tett vallomás felolvasásának befejezése után az elnök igy szólt Matuskához: — Ebben a vallomásában ön nem mondotta azt, hogy együtt utazott a szellemmel, az önnek utasításokat adott. — Én már nem tudom, — felelte Matuska —, hogy hogyan volt ez a dolog. Én nagyon jól tudom, hogy kapok majd húsz esztendei büntetést, de akkor jön majd a lépcső. S&nki sem tilthatja meg nekem, hölgy én húsz év múlva ismét felemelkedjem. A lépcső biztosan meglesz, biztosan tudom, hogy én még miniszter is leszek. Ezután a törvényszéki orvosokhoz fordult és ezeket mondja: — Bocsánatot kérek, pszichiáter urak, én mondtam önöknek, hogy én miniszter leszek és erre önök azt válaszolták, hogy akkor én egy anarchista vagyok. Azért nem mondtam el akkor, hogy én miniszter leszek, bár egészen bizonyos, hogy én miniszter leszek Kaíagoniában. Ha harminc évre becsuknak, akkor is miniszter leszek ntána. (Nagy derültség). Elnök: Szóval ön másnap elutazott. Ott volt a szellem a vasúton? Matuska: Kérem én mindent elmesélek. Mondotta nekem, hogy a vonaton villamos áram nélkül közlekednek, tehát nyilvánvaló, hogy a vonatokat át kell építeni. Ez nagy munka és igy minden munkásnak jutna munka Magyarországon, Ausztriában és Németországban és akkor meg lehetne kezdeni a harcot. Én harcolni akarok mindenkiért, a mohamedánért, a zsidóért, a római katolikusért. Harcolni akarok az összes vallásokért, nem úgy, mint az Üdvhadsereg. Én minden vasárnap prédikációt hallgatok. Elnök: Beszéljen a szellemről, bennünket az érdekel. A patent és a vallások szobája Matuska: A szellem azt mondotta, hogy mindjárt hozzá kell kezdenem a merényletekhez. Budapestre egyedül utaztam. Ott béreltem egy lakást. Itt egy szektát alapítottam és felszólítottam az összes munkásokat harcra az ateizmus ellen. Meg voltam győződve arról, hogy nagy munkásvezér leszek. Ha a munkások látják, hogy az összes merényleteket végrehajtottam, máris nagyon sokat tettem értük. A szellem kijelentette előttem, hogy a merényletekkel meg fogjuk ijeszteni a vas ú ti gazgo t óságot. — Miért éppen a vasút,igazgatóságot? — kérdezte az elnök. — Hogy kénytelen legyen bevezetni a villamosságot az összes vonalakon — felelte Matuska. Elnök: Mi az a patent? Matuska: Kérem, ez egy régi dolog, az urak mindenütt láthatják, mégsem tudja senki, hogy én csináltam. Az egész világ meg fogja most hallani tőlem. Minden mozdonyvezető láthatja messziről, hogy hány kilométerre van az előtte való vonat. Három kilométerre azt is láthatja, hogy a vonatot szerencsétlenség érte. Az egész egy szemafor, amely szivárványszinekkel világit. Elnök; Ön ezzel a találmányával házalt Páriában? Matuska: Csak akartam. Elnök; Most térjünk vissza a szellemhez. Matuska: A szellem rábeszélt, hogy mindent kövessek el, akkor lesz sok munka. A munkanét- külisegély politikája rossz politika. Az embereknek nem munkanélkülisegély kell, hanem munka és rossz politika Ausztriában... Az elnök nem engedi befejezni a mondatot, hanem Közbevág: — Mondja kérem, mit csinált volna avasufcigaz- gatóság, ha máj maga rá is ijesztett volna. (Nagy derültség a vasúti szakértők körében). Matuska: Akkor végrehajtotta volna az egész átépítési munkát. A villamosságot a Duna vizével kell vezetni. Olyan turbinát csináltam, amilyent még senki más. A Duna vizét Becsben levezethetem és akkor minden munkás kap kenyeret. Sokat lehet megtakarítani, ha a vasutakat nem szénnel, hanem villannyal fütik. — Mi történt Budapesten? — Semmi — feleli Matuska, ami percekig tartó derültséget kelt. Budapesten felhívtam egy szobafestőt, aki kifestette a szobákat az Ő6szes színekkel. Mindegyik szin egy vallást jelképezett, ezért, a szobában az összes vallások képviselve voltak A robbantások — A merényletekhez szükséges műszereket hol szerezte? Budapesten? — kérdezte az elnök. — Nem, Bécsiben, — felelte Matuska. — Bécsben is a szellem vezetett? — Igen. —• A merényleteknél is jelen volt a szellem? —■ Azt mondta, hogy el fog jönni, ellenőrizni fogja a munkámat, de én nem láttam. — Jelen volt a műszerek vásárlásánál? — Nem, ott egyedül voltam. Kérdeztem a szellemet, hogy hol csináljam a merényletet, mire a szellem azt válaszolta, hogy ott, ahol telkem van. (Matuskának Ans'bachiban, az osztrák merénylet színhelyén tényleg van birtoka). Elnök; Honnan tudta a szellem, hogy önnek Ansbachban telke van? — Azt nem tudom. — Adott a szellem önnek utasításokat, hogy hogyan kell a merényleteket elkövetni? Nem, de az általa alakított szekta alapszabályaiban bennrfoglal tátik, hogy milyen testi és szellemi erők kellenek egy merénylethez. Arra rájöttem, hogy a legegyszerűbb, hogyha a csavarokat meglazítom és kiveszek a sínekből egy részt. Elnök (hevesen): És ön nem gondolt a következményekre ? Matuska; Kérem, az nekem mindegy volt- Én csak azt akartam, hogy álljon meg a vonat. Azt sem bántam volna, ha a vonat tovább megy, csak másnap tele legyenek a dologgal az újságok. Elnök: De ha semmi sem történt és a vonat tovább megy, a lapok nem Írtak volna másnap a dologról! Matuska: Ez igaz, de elhatároztam, hogy egy cédulát hagyok, amelyben megírom, hogy én csináltam a merényletet. Nekem nem volt az a szándékom, hogy valaki meghaljon, csak az, hogy a vonat kiugorjon a sínekből és az újságoknak legyen miről Írni. Matuska erre hosszasan elmondja, hogyan hajtotta végre az alsóausztriai Ansbaohban Szilveszter éjszakáján a merényletet. Negyedórái szünet után folytatták Matuska kihallgatását. Áttértek az ansbachi merényletre, amely néhány héttel később sikerült, a becs— passaui gyorsvonat kisiklott. „Bombát a szerkesztőségek alá !** Mosi arról beszél Matns'ka, hogy az egyik bécsi Dunahidat is kiszemelte magának a merény- et céljaira. Egyszerre csak abbahagyta mon- dókáját 6 minden átmenet nélkül, szenvedélyes hangon kiáltja: „És ha harminc évig kell ülnöm, akkor sem mondok le arról, hogy még egy merényletet fogok elkövetni. A szerkesztőségeket fogom levegőbe röpiteni!“ Matuska általános kihallgatása ezzel véget is ért s a bíróság a vizsgálóbírói jegyzőkönyveket olvastatja föl. 1931 szeptember 15-én tette meg Matuska első nagyobb beismerő vallomását, amelynek elébe bocsátotta azt a kérelmét, hogy a minisztérium engedélyezze feleségének és gyermekének nevük megváltoztatását. Ugyanakkor előre kikötötte a vizsgálóbírónál, hogy a főtárgyaláson a bíróságtól engedélyt kapjon arra, hogy negyedórán át angol, német, francia és magyar nyelven is elmondhassa majd védőbeszédét. Az egyik vizsgálóbírói jegyzökönyben egyebek között a következőket mondja: Én nem érzem magam betegnek, nagyon jól tudom, hogy mi vár re ám. Elnök: Van magának vallásos meggyőződése? Matuska: Igen, ezt bizonyítani tudom. Minden vasárnap templomba járok. Elnök; Hogyan tudja akkor összhangba hozni merényleteit Jézus Krisztus tanításaival? Matuska: Belátom, hogy nagyot vétkeztem, igen rosszat cselekedtem, de nem tudom okát adni. Elnök; 1931 tavaszán és nyarán három életbiztosítást kötött, egyenként 50.000 schillingre. A biztosítási összeg föltűnően magas, mi szüksége volt ezekre? Matuska: Az ügynökök rábeszéltek. Az iratok ismertetés© során közli az elnök, hogy Matuska édesapja és tizenhárom nővére tuberkulózisban halt el. A Népszava olaszgyalázó cikke miatt a magyar kormány sajnálkozását fejezte ki Mégegyszer a szeltemhistória ... Bécs, junius 16. A bünpör mai tárgyalása iránt némileg csökkent az érdeklődés. A bíróság imára tűzte ki huszonkét tanú kihallgatását, I előzőleg azonban ki akarta egészíteni Matuska,! vallatását. Matuska, akit valamivel a tárgyalási megkezdése előtt védőije meglátogatott oellájá-l Budapest, jomkis 16. A Magyar Távirati Iroda jeLemti: A Népszava tegnap reggeli számában „Fasiszta diktátor" cím alatt közlemény jelent meg, amelyben többi között a lap azt mondja „ne keressünk a fasiszta táljakon erkölcsi szempontokat." A magyar kormány, amely mély sajnálkozásának adott kifejezést a budapesti elasz követ előtt afelett, hogy a nevezett lap kizárólag elvakult pártszempontból egy Magyarországgal barátságban élő állam berendezését hazug rágalmakkal támadja, elítéli ezt az eljárást, amely alkalmas arra, hogy a két állam között fennálló viszonyt károsan befolyásolja, annál inkább, mert éppen abban a pillanatban történt meg, amikor Olaszország barátságának újabb, komolyabb tanújelét adja. A magyar kormány sajnálja, hogy az érvényben levő sajtótörvény nem ad módot arra, hogy az ilyen alaptalan, durva rágalommal szemben a törvény megérdemelt szigorát alkalmazhassa. E hivatalos jelentést a Budapesti Hírlap a következő kommentárral egészíti ki: „Ehhez a hivatalos jelentésihez felesleges volna hosszú magyarázatot füzmi. A közvéban, bizakodva és szinészkedő ünnepélyességgel közölte védőjével, hogy „Tegnap csak a szivem felét mutattam meg a világnak, ma majd az egész szivemet látni fogják." E kijelentés után cigarettát kért védőjétől és rágyújtott. Kilenc 'hónap óta ez volt az első cigarettája. A tárgyalóteremben Matuska ugyanolyan idegesnek mutatkozott, mint az előző nap. Tagjai állandóan nervózusau rázkódtak, felsőtestét ide- oda himbálja, ajkai gépiesen mozogtak, mint hogyha valamit mormolna maga elé. Ezektől az ideges tünetektől eltekintve, a testi kondíciója kielégítő, kedélye még frissebb, mint tegnap volt. A tárgyalás elején az elnök megkérdezi, fönntartja-e azt az állítását, hogy bűntetteit ama képzelt, vagy valóságos lény hatása alatt követte el, akit tegnap szellemnek, Leónak, Bergmannak és végül Mayer dr.-nak nevezett eL Matuska arca földerül e kérdésre, amely ismét alkalmat ad neki arra, hogy a képzelt alakról, vagy szellemről beszélhessen. Matuska: Természetesen fenntartom, amit mondottam! Húsz év óta állok ennek a szelleminek a hatása alatt Bármit kiránt tőlem, 'azt mind parancsnak vettem. Elnök: Állítja tehát, hogy mindent ennek a szellemnek a sugallatára cselekedett? Matuskia: Állitom és állítani fogom egész a halálom órájáig. Elnök: És mikor ébredt tudatára annak, lemény teljes mértékben méltányolná tadja annak a nálunk példátlan esetnék a jelentőségét, hogy a magyar kormánynak keld sajnál, kozásáit kifejeznie egy itteni újságnak épp oly; becstelenül hazai italian, mint durván nevelek len viselkedése miatt. Ma világszerte elismerik Mussolini kormányzatának nemcsak kimagasló történelmi sikereit, hanem szeplőtlen erkölcsi tisztaságát is, ami egy e „fasiszta tájaknak" valóságos erkölcsi megiujúlásával. Ha itteni, edaggott s kivénhedt ideológiákba befő- kosodott szocialista pártvezérek ezt nem ismerik el, az keveset árt az olaszoknak, de annál inkább felháborít bennünket, mert ez a durva gyalázlkodás olyan országot ér, melynek számtalan alkalommal megnyilatkozott, nagy- értékű barátsága mély hálával tölt el. Nem Olaszországot, hanem a magyar közönség millióit sérti és ennek a véréi korbácsolja fed ez a hitvány viselkedés, mely olyan pillanatban jelentkezik, amikor Italia ege alatt útban volt felénk a Giustizia per 1‘Ungheria, hogy egy meghatóan fenséges gesztusban újabb szorítását hozza el annak az erős, baráti kéznek. A magyar kormány joggal fejezi ki sajnálatát afelett, hogy a mi „feudális és reakciós" jogrendszerünkben az ilyen merénylet számára nincs törvény" — fejezi be hozzászólását a Budapesti Hírlap. hogy ez a szellem, akinek a sugallatára merényleteket követett el, a valóságban nem is létezik, csupán a maga fantáziájának a szülöttje? Matuska; Már a rendőri kihallgatáson sejteni kezdtem valamit... Amikor Leó Scha- bensky először megjelent, egy ur volt mellette, fej nélkül és haj nélkül és ez azt mondotta, Sohabensky száz patentét csinált. Csodálatos lény volt ez. Csak repülőgépen utazott Belgrádtól Varsóig és mindenhová Államügyész: Meggyőződött ön arról, hogy ennek az embernek tényleg voltak szabadalmai? Matuska: Olvastam a lapokban és fényképeket is láttam. Államiügyész: És miket talált fel ez az ember? Matuska: Mindent, mindent. Államügyész: Ez nem válasz. Miről tud maga? Matuska: Egy bajuszgyára (Schnurrhartfaibrik) is volt. Álliamiiigyész: Talán gyujtózsinórgyárát (Zündschnurrfabrik) akart mondani? Matuska: Igen, gyujtózsinórgyárát. Az elnök véget vet Matuska konfuzos vallomásának és bejelenti, hogy a biróság megkezdi a tanuk kihallgatását. Ezzel a tárgyalás túlesett első fázisán s a biróság áttér a széles körben való bizonyítási eljárás lebonyolítására. Megkezdődik a tanuk ielvonulása A tegnapi tárgyaláson a legfigyelemreméltóbb és érdekes vallomást Darvas Elemér, egy ingatlanközvetítő tette, aki Matuskával a merényletek idején, az egyes merényletek előtt és után gyakran összetalálkozott. A tanúnak feltűnt, hogy Matuska ezekben az időkben nagyon idegesnek mutatkozott s erotikus képzelgések foglalkoztatták. Különben nagyon jámbor embernek ismerte Matuskát s tudta róla, hogy gyakran jár templomba és ólhitalosan imádkozik. Érdekes dolgokat mond Matuska jószívűségéről. A vasúti merénylő mindig kész volt a segítségnyújtásra,, a tanút gyakran támogatta. Amikor Darvas az újságokból értesült a bia- torbágyi katasztrófáról és a szerencsétlenül járt vonat megmenekült utasainak névsorában a Matuska nevét is olvasta, táviratilag közölte szerencsekivánatait Matuskával s kifejezte afölötti örömét, hogy a nagy szerencsétlenségből baj nélkül menekült meg. Házvásárlás- expressztempóban Egy másik tanú, Iíaupt ingatlanforgalmi ügynök ismerteti a Matuskával kötött üzleteket. A tanú közveti lésével Matuska egy házat vásárolt. Nem sokat alkudott, nem sokat nézdelődött s mig más . legalább négy hétig huzta-hálasztotta volna a szerződés megkötését, addig Matuska rövid öt porc alatt elintézte az egészet. Matuska rákiabál a tanúra: Micsoda öt perc? Az Ug-platzi házat fél perc alatt vásároltam meg. Kiugrottam az autóból, rámutattam a házra s megkérdeztem, mennyibe kerül. Másodperc múlva már megkötöttük a* üzletetEgy másik ingatlanforgalmi ügynök, Kram- mer nyolc hónapon át üzlettársa volt Matus-- kának. A társasviszonyt azért bontotta fel, mert Matuska nem volt reális kereskedő s a közös üzleteken kívül a saját szakállára is üzletelt. Elnök (a tanúhoz): Normálisnak találta-© ön a Matuska viselkedését? Tanú: Azt éppen nem mondhatnám, egészen normális ember ő sohasem volt- Államügyész: Az elnök azt kérdezte öntől, megfigyelt-e Matuskán olyasmit, mintha a fejében nem lenne rendben valami. Tanú; Ilyesmit nem vettem rajta észre, nagyon értelmes ember volt, okosan kötötte az üzleteket. Elnök; Hogyan viselkedett Matuska a nőkkel szemben? Tanú: A nők sok zavart okoztak, néha még a komoly üzleti tárgyalásoktól is elvou- ták. Amikor a biróság vasúti szakembereket, köztük a becs—‘berlini D-vonat mozdonyvezetőjét hallgatja ki, Matuska megragadja az alkalmat, hogy szaki s mer étéivé 1 hencegjen. Rögtön utána valósággal siró hangou kér megbocsátást a mozdonyvezetőtől, amiért Anzbachbaa az ő és mások életét is veszedelembe Sodorta. Kihallgatja még a biróság a iieulenbadhi pályaőrt, majd Popper mérnököt, akitől Matuska sind a rabokat és csavarokat rendelt, továbbá egy vendéglőst, akinek üzletében a merénylet idejében betért. A tanuk nagyjában és egészében igazolják a vádirat állításait és adatait. A tárgyalás tart-
