Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-16 / 137. (2950.) szám

Ifl82 jcniara 16, csütörtök 5 Medingeihez hasonlóan Curkanovks szenátor is elveszti mandátumát? Prága, jumiue 15. A Deutsche Presse jé- lenti: Medingter szjenáter esetéhez hasonló esetről értesültünk. A eseti nemzeti demo­kratáik liptóiján inegtvá'lasztoitták Ourkano- vúcs .ruszin szenátort, aki ugyancsak 1919- Ibem. kaiptia meg a csehszlovák állampolgár­ságot és 1920 eterjén tette le az áltompoGgjári esküit ő sem volt megváliasztáflakar tte éve éMémpoJgár. Az ő esertében azonban a vá- laszlfcáei bíróság még nem tűzött ki tárgya­lást és mandátuma nincs verifikálva. Kiván- ostak vagyunk — jegyzi meg a Deutsdbe Presse — vaijjon, a formáikhoz szigorúan ra­gaszik odó emberek a koalíciós törvényhozó­nál is olyan pontosan fognak-e dolgozni, mint egy kellemetlen ©Henaőki ember ese­tében. Meghalt Rudnay Béla, ' Budapest egykori rendőrfőkapitánya Budapest, június 15. (Budapesti szerbesz- tfiöségönk tetetfopjeleníbése^ Az 1900-as évek egyik legtöbbet; emdege-teitt stnemélyiBiége, Rudnay Béla volt budapesti remdiórtfiőkapi- tány hosszas betegeskedés utón 75 éves ko­ráiban meghalt. Rudnay az úgynevezett da- rabotmökorszafkbain, lOO^ban Budapest ki­rályi biztosa volt és karhatalmi intézkedé­sei miatt később a parlamentben sok táma­dás érte. 1910-ben munkapárti programmal képviselővé választották. 1919 elejjém, ami­kor ia csehszlovák rezsim berendezkedett Szlotvenszkón, Riudnayt Nyitrám letartóztat­ták, politikai bűncselekmény vádija alapján bűnvádi- eljárást indítottak ellene, majd egyévi fogság utón csere utján Magyaror­szágnak kiadták- Az utóbbi évek alatt tör­ténelmi kutatásokkal foglalkozott és több előkelő család monograifiájfát adta ki. Rmd- nay ^yébként Albrecht főherceg feleségé­neik, Lelbach Irénnek apósa volt. IteTbatih Inén első férje, Rudnay szófiai magyar kö­vet ragyatöis fia Rudnay BáBábak. Milyen lesz a fölemelt jövedelmi pétidé? Prága, junásue 15. A kormány pofittkai kodlégiuma tegnap többórás tanácskozást folytatott a lakásproviaöriumról, végleges döntést azonban nem hozhatott. A pántok kozott dúló egyenetlenség következtében a jövedelmi adó emelését sem tudta letár­gyalni, mert a azodáMemokrata miniszte­rek a jövedelmi adó és az élesatöadó eme­léséhez csak akikor adják hozzájárulásukat, ha a lakásprovizórinimot minden változtatás nélkül hosszaibhitják meg­Az ujj jövedelmi adótörvény a pénzügy- miniszter terve szerint a következő volna: Az évi 10.000 koronás jövedelmek adómen­tesek, 10.000-töl 25.000 koronáig a pótadó az eddigi adóalapnak 30 százalékát tenné ki, 25.000-től 40.000 koronáig 40, 40.000 ko­ronától 60-000 koronáig 50, 60.000-től 100.000 koronáig 60, 100.000-töl 150.000 koronáig 70, 150.000-től 800.000 koronáig 80 százalékot és 300.000 koronán feliül az eddigi adóalap­nak 90 százalékát. A politikai kollégium fel­hatalmazása alapján a pénzügyminiszter az évi 10 000—30.000 korona jövedelemmel bí­ró családos embereknél bizonyos könnyíté­seket vezetne be az uj törvényben. AgyoHHte magát egy ismert budapesti tankigazgató Budapest, juniu6 15. (Budapesti szerkesztősé­günk telefanjel-entése). Ma délelőtt a Lipótvárosi Kaszinó telefonfülkéjében főbelőtte magát Róma JRióhárd ismert budapesti pénzember, a Fővárosi Bank és Váltóinitézet igazgatója, aki azelőtt a Hitelbankiban volt igazgató. Életveszélyes állapot­ban szállították a Rókus-kórházba, ahol a délutáni órákban meghalt. Róna Richárd dúsgazdag ember volt, a gazdasági válság azonban felőrölte idegeit és attól félt, hogy tönkremegy. Minden valószínű­ség szerint idegösszeroppanása miatt követte el végzetes tettét. — Seipel sulyos beteg. Becsből jelentik: Seipel állapotában, amely a legutóbbi hetekben már javulás mutatkozott, a legutóbbi napokban ész­revehető visszaesés állott be. Különösen ag­gasztó tünet Seipel láza, amely ha el is tűnik időnként, mindig újra mutatkozik. A láz ép úgy, mint a kínzó köhögés, állandó rosszullétet idéz felő; Matuska: A felepala széliemének parancsára követtem el a vasúti merényleteket A bécsi eskudtbiróság megkezdte a biatorbágyi szörnyeteg bünpörének főtárgyalását — Lakk- cipőben, selyemharisnyában, heztyüsen ült le Matusha a vádlottak padjára — Állandóan ama misztikus kapcsolatról beszélt, amely egy Bergmann nevű hipnotizőrhöz lüzi — „Foglalkozásom vasúti merénylőu Bécs, jani,us 15. A bécsi bíróság ma reggel a ibel- és külföldi sajtó, valamint a publikum óriási érdeklődése mellett kezdte meg Ma- tuska Sfcüvesziter bünperének főtárgyalását. A törvényszék előtt az ucca képe a nagy bünpenek szenzációs külsőségeit mutatta, kora reggel százával verődtek össze a kiván­csiak, valósággal eltorlaszolták az uocát, meg­töltötök a törvényszék folyosóját és türel­mesen várakoztak az előcsarnokban. A kül­földi sajtó részéről szinte szokatlan aránya érdeklődés mutatkozott meg, a legtöbb lap külön tudósítót küldött a vasúti merénylet bünperének szenzációikat ígérő főtárgyalásá­ra. Amint a -tárgyalóterem ajtajai megnyíltak, beözönlött a hallgatóság és pár pillanat alatt betöltötte a részére fenntartott tereamrészt- Az esküdtek padsoraiban az osztrák és német államvasutak kiküldöttei foglaltak helyet Lagatmafc, anémet államvasutak főtanácso­sának vezetése alatt. Az esküdtek részére külön széksorokat állitottak be. A hallgató- közöns'ég teremrészének első padsorait meg­szállották a bel- és külföldi újságírók, köztük több nagy francia és angol lap tudósítója is. A bíróság asztalán több sindjarab fekszik, kct-kétméter hosszúságú vasúti sxndlaraib, azokon leér észtbe egy másik simrész, amely az amzbachi merénylet színhelyéről száx- mtazik. Ezenkívül a bűnjelek 'között hever egy fran­cia kulcs és más szerszámok, amelyeket Ma- tuska a bécs—berlini D-vonat ellen megkísé­relt merényleténél használt fel. Fölvonulnak á nagy por főszereplői Délelőtt egynegyed tíz órakor ereszti be a teremszolga a huszonkét tanút, köztük van a fekete bársonyba öltözött Matuska Szilveszr iteroé- A szerencsétlen asszony egész testé­ben remeg, ujjai idegesen gyúrják a zseb­kendőjét. Matuskáné az esküdtek padsora előtt telepszik le. Félíiz órakor bevonul a bírósági, élén Zeidlor dr.-ral, az országos tör­vényszék főtanácsával. A bírák és esküdtek után lép a -terembe az áBamügyész és Rei- linger dr. magánvádló, majd Grau®ug dr. és Ettinger dr. védő. Most egy pillanatra csend támad,, a Segyházőrök Mátusfca Szilveszíteirt vettetik a terembe. A hallgatóközons-ég között mozgolódás -tá­mad, minden -szem a -belépőre mered, aki görnyedt háttal, -puha, szinte surranó léptek­kel halad a bíróság emelvénye felé, miköz­ben tekintetét állandóan a karzat felé irá­nyítja. Sötétkék ruhát visel, kezein szürke keztyüt, lábán világosszürke selyemharisnya és lakkcipő. Az első pillanatban nem veszi észre feleségét, akinek arcára férje belépie- kor fájdalmas vonás rajzolódik, Mátuska lassú léptekkel megy, szánté fo- póaáb a helyére, hóna alatt irataival, amelyeket maga elé rak és kitereget az asztalra. Közben, mintha láz gyötörné és cserepessé tenné ajkait, nyelvé­vel állandóan megnedvesiti az ajka széliéi Jókora rakomány papirost rak ki maga elé, lapoz bennük, készül a bejelentett nagy „védőbeszédre", amelynek fogalmazványairól annakidején több híradás jelent meg a lapokban. Matuska letagadja törvénytelen fiát Az elnök megnyitja, a tárgyalást és 'beje­lenti, hogy a bíróság Matuska Szilveszter vasúti merényleteinek bünperiét fogja tár­gyalni. Az elnök szavára Matuska a bírói emelvény elé lép, ajka körül tétova mosoly játszik. Az elnök személyi adatait kérdezi. Elnök: Mi a foglalkozása? Matuska: Vasúti merénylő vagyok. Elnök: Ezt csak nem nevezi foglalkozás­nak! Maga ingatlan üzletekkel foglalkozott azelőtt. Matuska: Igaz, azelőtt kereskedő voltam-. Elnök: Van vagyona? Matuska: Nem, -semmim sincsen. Elnök: De hiszen van egy háza a Hoigazé­ban? Matuska: Helyes, az az én házain, de az na­gyon meg van terhelve. ~ Elmondja azután, hogy mint családfőnek a feleségéről és gyermekéről, valamint édesanyjá­ról is gondoskodnia keik Elnök: Egy 17 éves törvénytelen fia is van. ugyebár? Matuska hallgat. Elnök: Püspökülatvaniban van a gyerek? Matuska (fejét rázza): Nekem nincsen fiam. A biatorbágyi szörnyeteg meglepő nyugalom­mal viselkedik. Törve, magyaros akcentussal -beszéli a németet, de amit mond, hangosan és érthetően ejti ki. A tömeggyilkos csókot dob a vádlottak padjáról Midőn az elnök eskütételre ezólitja főd az es­küdteket, Matuska azt hiszi, hogy neki is esküdnie kefl és keztyüs jobbkezét eskütételre emeli. A fegyházőr leinti és visszavezeti őt a vádlot­tak padijához. Leül, szemét -lehunyja, ajkait ál­landóan nyelvével nedvesíti, arcát különös fin­tor szántja keresztül-ika&ul. Kezd izgulni. Nyug­talanul mozog ide-oda a pádon, hébe-hóba fele­ségére vet egy-egy tekintetet. Az esküdtek eskütétele után a bíróság a te­rembe szólítja a huszonkét tanút, kioktatja, majd kiküldi őket a teremből. Amikor Matuskáné elhalad férje mellett, az csókokat dob feléje. A vád hallatám sírva iakaé a vádlott Az érdemleges tárgyalás csak most kezdődik, a bíróság elnöke fölolvas tatja a több, mint 30 oldal terjedelmű vádiratot. Matuska eleinte nyu­godtan hallgatja a vádat, majd egyre idegesebb és nyugtalanabb lesz, lehúz­za keztyüit, szipogni kezd, maga elé mormol, állandóan előre és vissza hajlong... Egyszer­re kitör belőle a sirás, könnyek gördülnek le az arcán és kezefejével törli azokat. Azonban lassan megnyugszik és ettől kezdve már türelemmel hallgatja a hosszú vádirat föl- olvasását. Amikor ez megtörténik, Ettinger dr. védő emeükedik szólásra és megismétli a vizs­gálat folyamán tett ama indítványát, hogy a bíróság hívja meg szakértőül Alfréd Ad-ler dr.-t, a világhírű 'bécsi indi-vkl-ualpszichológust. Érve­lése szerint az Adler szakvéleményére főképpen azért lenne szükség, hogy kitöltse a törvény­széki orvosszakértők véleményében mutatkozó hézagokat. Az államügyész ellenzi újabb szak­értő 'bevonását, Heinrich Hővel dr. pszkhiáter- orvostanár pedig kijelenti, hogy szerinte semmi­féle szükség sincsen újabb szakértőire, a vádlot­tat ő nem tartja -elmebetegnek, nem forog fönn tehát annak a szüksége, hogy tettének motívu­mait pszichiáterek állapítsák meg. Mialatt a bíróság tanácskozásra vonul vissza, Matuska -engedélyt kér, hogy az orvosszakér­tőkkel 'beszélgessen. Az engedélyt megkapja, -elhagyja a vádlottak padját, pár szót vált az orvoeszaké-rtőkkel. Ezalatt reász-egeződnek a fényképezőgépek lencséi s egy sereg fölvétel készül a nagy pör vádlottjáról. Pár perccel 1! óra után visszatér a bíróság © az elnök kihirdeti döntésüket, a védelem indítványát elutasítja a bíróság, mivel véleménye szerint a két törvényszéki orvosszakértő elegendő szaktudással bír ah­hoz, hogy Matuska elmeállapotáról .véleményt mondjon. „igen? bűnös vagyok? valóban bűnös vagyok“ Most Mtegzetfojtott csendben kezdődik meg Matuska kihallgatása. Az elnök első kérdése: Bűnösnek érzi-e ma­gát g beismeri-e a vádiratban terhére rótt bűn­cselekményt? Matuska hangosan, szinte kiáltva válaszol: Igen, bünps vágyóik, valóban bűnös vagyok. A továbbiakban élettörténetét kellene elmonda­nia a fontosabb mozzanatok felsorolásával, Ma­tuska azoniban rögtön elkalandozik, egy Bergmann nevű telepátával való élményé­ről kezd terjengősen beszélni. 16 éves volt, amikor összetalálkozott a telepatá­val, aki hipnotizálta őt. Azt állítja, hogy azóta is e hipnózis hatása alatt van, a telepata szel­leme gyakran megjelenik neki. El akarja hitetni a bírósággal, hogy a Berg­mann szelleme sugallta neki a vasúti merény­leteket is, amelyeket a titokzatos belső sugallat parancs­szavára követett eL Hóbortos dolgokat beszélt a telepatával való tapasztalatairól: Bergmann Trockijt állította neki példaképül, Trockijból is öt merénylet után lett nagy nnmkásvezér. Már az első hipnótíkus szeánszon megjósolta neki Bergmann, hogy híres ember lesz belőle. Amikor Matuska idáig ér vallomásában telje­sen elhagyja a valóság talaját és fantáziáim kezd. Bergmann — beszéli — ezellemalakban ismételten megjelent neki, közölte vele, hogy tíz év múlva hixea ember, talán miniszter lesz belőle. Miközben Matuska ezeket mondja, bocsánatké- rőleg hajlong a két törvényszéki pszichiáter fe­lé, akiknek a hosszas -megfigyelése alatt sem­mit sem említett ezekből a „jelenésekből és próféciákból". A hipnózis és telepátia misztikus területéről Matuska minden átmenet nélkül csap át találmányainak ismertetésére. Egy szemafor­ról -beszél, amely olyan mechanizmussal lenne felszerelve, hogy automatikusan elhárítaná a vasúti baleseteket. A szemafor hét különböző sfinü fénnyel jelezné a vonatok menetirányt és távolságát egymástól. Van ennél nagyobb ta­lálmánya is — beszéli hivalkodva — de ezt nem árulhatta el a rendőrségnek, s most sem beszélhet róla az újságírók és ilyen nagy nyil­vánosság előtt. Annyit mégis közöl, hogy a Duna áramlatainak elmés kihasználásáról van szó, a vizierők kiaknázásával villamosí­tani tudná az osztrák államvasutakat Matuska a világháborúban A vádlott szóáradatának az elnök vet véget, aki következő kérdésével ismét rendes kerék­vágásba tereli a tárgyalást. Matuska ifjúkori emlékei után érdeklődik, főleg háborús múltját firtatja. Matuska elmondja, hogy először az olasz, azután orosz fronton teljesí­tett szolgálatot Parancsnoka volt egy rohamszázadnak. „Ez volt minden bajnak az oka — vallja könnyek között — olyan viszontagságokat éltem át, amik lelkileg beteggé tettek és az orvosszakér­tők most mégis szimulálást vetnek a szemem­re." Tagadja, hogy a háborúban alantasaival szem­ben kegyetlen lett volna, ő csak kötelességét teljesítette, s hű volt a zászlóhoz, amelyre föl­esküdött. Több kitüntetést kapott, köztük az ezüst vi- tézségi érmet és a signum laudist A háború után megházasodott. Ebben az idő­ben még katonai szolgálatot teljesített, Csan- tavóren parancsnoka volt egy gépfegyveres századnak, majd mikor községe jugoszláv fenn­hatóság alá került, eltávozott onnan. Az elnök megkérdezi: Járt-e valamikor Pá- risban? Matuska: Az a benyomásom, hogy sohasem voltam ott Hagymaüzletek „az emberiség javára“ Becsbe 1927-ben jött először Matuska, ké­sőbb mind sűrűbben ellátogatott az osztrák fő­városba, azt halottá, hogy ott olcsón lehet házakat vásárolni és érdeklődni kezdett az in­gatlan üzletek után. 1928-ban végleg Bécsbe költözött. Erről az időről szólva, nem mulasztja el, hogy bírálatot ne mondjon az osztrák fővá­rosról. Hibáztatja, hogy Bécs lakosságának nagy­része vallástalan, istentagadó ember. Majd ismét bécsi üzleti tevékenységéről beszél s elmondja, hogy legtöbb üzleténél az az elv vezette, hogy hogy hasznára legyen az egész emberiségnek. így például hagymával is kereskedett, már pe­dig köztudomású, hogy a hagyma influenza és tüdőgyulladás ellen kitűnő hatású gyógyszer. Vallomása egész folyamán Matuska kifogásta­lan emlékező tehetséget mutat s a legkevésbé sem kelti azt a benyomást, mint­ha súlyosan terhelt, vagy tébolyodott ember lenne. A hosszas kihallgatás azonban annyira kime­ríti, hogy a -bíróság elnöke délután főiket tőkor szünetet rendel eL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom