Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)
1932-06-01 / 124. (2937.) szám
Előfizetési ár: éTente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K6 A képes melléklettel havonként 2.50 K£-val több Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Kfc. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok főszerkesztő politikai napilapja FELEL0S szerkesztő DZURANYl LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prágáik, Panská ulice 12. D, emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 11, Panská ulice 12. 111. emelet, Telefon: 34184. SŰRGÖNYC1M: H1RLRP, PRRHfl Brüning bukása Egyelőre megoldatlan a német krízis ■■un II II I I II ...........IMI ...............■■■.. (s ,p) Prága, május 31. Európa fájó szívvel válik meg Rrün ingtől, a leimond ott német kancellártól, akit az elmúlt két év alatt megtanult becsűin i és szeretni. Kétségtelen, ihegy St'resemannon kívül Brüning volt a német köztársaság politikai életének legmarkánsabb egyénisége, aki gyakran csodákat müveit a parlamentben és olyan helyzeteket tudott megmenteni, amelyek régen elveszettnek látszottak. A legnagyobb csodát, a leheletlent Brüning sem tudta megvalósítani s akikor, amikor minden ellene esküdött, a világkrizis, a nép hangulata, az uralkodó germán szellemiség, kénytelen volt megválni arról a helyről, ahová a véletlen sodorta s ahová egészen más mentalitással került), mint ahogy most elhagyja. Egyenesen végzetesnek látszik a német politikai életiben minduntalan föllépő műsorváltozás: a sorsnak az a különös szeszélye, amely más attitűdökbe kergeti az államférfiak a t, mint amelyeket eredetileg követni akartak. Brüning példáiul határozott konzervatív programmal jött és a baloldal savanyúan fogadta, most pedig mint a gyűlölt „baloldali rendszer" megtestesítője tűnik le a porondról, ahol állítólag semmi egyéb nem tartotta, minit Hindenburighoz fűző misztikus barátság. Viszont nem a birodalmi gyűlés buktatta meg, hanem Hindenburg, a misztikus barát. Hét évvel ezelőtt Hindenburgot a baloldal átkozódásai mellett a jobboldal választotta elnöknek s az uj államfő sürgősen szétifujta megválasztóinak reményeit, amennyiben a köztársasági pártok mellé állott,, mire hét év múlva a baloldali pártok a csalatkozott jobboldal gyűlöletének pergőtüze ellenére hálából újra megválasztották — s az uj Hindenburg első teendője megválasztóinak elejtése volt-, a jobboldalnak szinte alkotmányellenes, mert a parlamenten kívül történő meghallgatása. Az ember e piiagatartás láttára könnyen készen volna a marasztaló Ítélettel, ha nem tudná, hogy Hindenburg becsületességéhez és a lk o talány tisztele télhez nem fié r kétség s ha látszólag különös fejlődést is fut be politikaija, erre mindig rajta kívül eső okok kényszerítik; okok, amelyek a tarthatatlan helyzetiből folynak, okok. amelyek a káoszt és a sürgős változás szükségességét dokúmén télijük. Az eddigi rendszert. Brüning-Hindenburg- rendezernek nevezték. Kitűnt, hogy nem az, s Hindenburg. amint néhány hétre megszabadult kancellárjának szuggeszciója alól, meghallgatta régi barátait és meghallgatta régi énjét. A kancellár bukásából többféle következtetést vonhatunk le- Az első az, hogy Hindenburg elnök hallatlanul nagy presztízsé vei egészen különös helyet foglal el a birodalómban s egyre fokozódó mértékben szól bele a berlini! politikai életbe. Eddig a parlament bizonyos fokú kidribűzösével szü.keágrendeletekikel kormányzott, most pedig kormányát a birodalmi gyűlés megkérdezése nélkül oly szuverén gesztussal küldte el. ahogy talán Vilimos császár sem merte volna. Eddig egyedül rajta múlott, hogy a jobboldal uralomra jutását megfékezze; az ő nevének presztízse tartotta visz- sza a régóta esedékes rendszerváltozást. (Trést pedig, amikor bizonyos magánok okból jónak Látta, egyetlen vasú main délelöttön végrehajtotta a hónapok óta lesett és megszületni nem UHó változást. Hindenburg több mint alkotmányos elnlök, Hindenburg „président de TFimipi-re", a „császári biroA német birodalmi gyűlést feloszlatlak Szeptemberre uj választásokat írnak ki? — Hindenburg tárgyalásai Sürgős éjszakai minisztertanács Angiiéban a német krízis miatt — Lausanne-t elhalasztják ? Hitler hallandó a felelősséget vállalni? Berlin, május 31. Hindenburg köztársasági elnök tegnajp délután megkezdte a pártvezérek fogadását, hogy tájékozódjék a helyzetről és tanácskozzék az uj kormány megalakításáról. A pártok vezetőit a pártok nagysága szerint fogadta s igy tegnap a nemzeti szocialisták és a szociáldemokraták kerültek sorra. Ma délelőtt elsőnek Kaas prelátus, a centrum v ízére jelent meg a köztársasági elnöknél. Ennek a látogatásnak általában nagy jelentőséget tulajdonítanak, mert Kaas tájékoztatni fogja a köztársasági elnököt a centrum állásfoglalásáról. A. centrum a jövőben is Brüníngben látja legkiválóbb politikai bizalmi férfiját és azonosítja magát a lemondott kancellár magatartásával. Illetékes körökben az a felfogás uralkodik, hogy Brüning kiválása a birodalmi politikából egyúttal a centrum kiválását jelenti a koalíciós politikából. A centrum átmenetileg nem akar részt venni a kormányzásban, de a helyzetet nem akarja túl komplikálni. Kaas után Hindenburg Hugenberget, a német nemzeti párt vezérét fogadta. A német nemzetiek magatartása egyelőre bizonytalan, csak annyi nyilvánvaló, hogy rendkívül örülnek Brüning bukásának. Nagy feltűnést keltett az a hir, hogy a német nemzeti párt a Birodalmi Bank elnkének lemondását követeli. Luther a régi rezsim exponált tagja és az uj jobboldali kormány hatalonjrakerülésének esetén kétségtelenül súlyos torzsalkodás támadna közötte és az uj kormány között. A B. Z. a. M. szerint Luther szembehelyezkedik minden olyan politikával, amely a német valuta meggyöngitésére irányul, , holott a német nemzeti párt nem ellenzi a részleges inflációt. Hugenberg után Hindenburg a kisebb pártok vezéreit fogadta és amint tájékozódott a birodalmi gyűlés hangulatáról, meg- .f kezdi az uj kormány dezignálásának munkáját. i ' A déli lapok értesülése szerint Hindenburg környezete nem akarja a nemzeti szocialistákat közvetlenül bevonni az uj kormányba, ámbár a nemzeti szocialisták ezt akarják. Az illetékes körök az úgynevezett pártfölötti kormányra gondolnak, amely átmenetileg vezetné az ügyeket és számíthatna a nemzeti szocialisták toleranciájára. A nemzeti szocialisták e tolerancia fejében a birodalmi gyűlés feloszlatását és az uj választások kiírását követelik. A porosz kormány sorsa egyelőre bizonytalan. A helyzet kulcsa a centrum kezében van, de nem valószínű, hogy Brüning megbuktatása után a centrum hajlandó lesz engedményeket tenni a nemzeti szocialistáknak. Illetékes körök bizonyosra veszik, hogy a kormánykrizis következménye a birodalmi gyűlés feloszlatása és az uj választások kiírása lesz. Hitler feloszlatást kSvetel Berlin, május 31. Illetékes nemzeti szocialista körökből származó értesülés szerint Hitler, Göring és Hindenburg megbeszélései megnyugtató eredménnyel végződtek. Hintíen- burg elnök hajlandónak mutatkozott arra, hogy a kinevezendő kormányt följogosítja a birodalmi gyűlés föloszlatására. Hitler értesítésére adta Hindenburgnak, hogy a nemzeti szocialisták egyetlen olyan kormányt sem támogatnak, amely kompromisszumok alapján venné át az uralmat. A nemzeti szocialista párt mindenkor hajlandó a kormányzást, sőt a teljes felelősséget átvenni, de természetesen csak akkor, ha a birodalmi gyűlést újra választják. Ha uj választásokra dalom elnöke", minit a franciák nevezik, s igy szemimelláthatólag a rendednél jóval több hatalom illeti meg- Brüning bukásának második tanulsága az, hogy a német nép tényleg elorientálódott a kancellár rendszerétől. Bármily szuverénül cselekedett Hindenlburg a konmánybuktatásná], magatartása legfeljebb a parlamentarizmus merev formái szerint volt meglepő, de nemi állt ellentétben a nép hangulatával. A porosz választások megmutatták, hogy a nép jobboldali kormányt akar — jobboldalit, a ceintruimipárt mérsékelő erejével talán, de semmiesetre a szocialistákkal — s a vasárnapi oldenburgi tartományi választás, ahol a szélső jobboldali pártok végre elérték a vágyva-vágyott abszolút többséget, utolsó argumentum ként vonult föl Brüning rendszere ellen. A kancellár néhány nap ellőtt kijelentette, hogy „száz méterrel áll a cél előtt". Nem nevezhető törvényellenesnek, ha valaki a cél közvetlen közelében omlik össze, sőt a leggyakrabban éppen ez fordul elő, amikor a bajnok idő előtt kiadja utolsó erejét és nem tudja befutni már a céltól elválasztó kis távot. Az utolsó száz méter, a finis, a legnehezebb- Talán jobb, ha ezt friss ember futja meg. Elivitathatatlan, hogy” bárki jön Brüning helyébe, külpolitikailag nem kell újra kezdenie a pálya befutását: a lemondott kancellár és külügyminiszter olyan külpolitikát követett, amelynél nyomatékosabbat és hazafiasabbat Hitler sem választhat, ő volt az első, aki megtagadta a jóvátételek megfizetését, pozitív lépéseket mert kezdeményezni az osztráknémet csatlakozás fellé, véget vetett Strese- imann ,Hrfülliungspolitik‘‘-áján.aik és kierőszakolta a német hadsereg és flotta kifejlesztéséi. Mi mást akarhat utódja? Legfeljebb azt, hogy stabilizálja Brüning kezdeményezéseit. A belpolitika nagy változásokat hozhat a birodalomban, a külpolitika nem. Nincs idő rá- Lausanne két hét múlva megkezdődik, a moratórium négy hét múlva lejár, valóban száz méter választ el a céltól — csak azt nem tudni, ki fogja megnyerni a versenyt, a németek-e, vagy végérvényesen és visszavonhatatlanul a franciák. Mindkét fél lázasan készül a finisre, mindkét fél váltott politikusokkal fut, uij embereket állított be, Paris kicserélte Tar- dieut, Berlin Brüninget. Ilyen körülmények között a német k ormány válságnak nagyobb jelentősége van, mint általában a kormány- válságoknak lenni szokott, s legalább oly generális politikai fordulatot jelent, mint Taráién bukása és Herriot hatalom rakerülé- se Franci a országban.’ Itt is, ott is friss erők indulnak a frontra. Nemi lehetetlen, hogy ezek az elszánt,, pihent és merész friss erők rövidesen kierőszakolják a döntést, amit az elfáradt régiek húztak, halasztottak s nem látták be, hogy éppen ez a húzás-halasztás ■a legnagyobb átok. A harmadik következtetés végre, amit Brüning bukásából •levonhatunk, az, hogy a régi rendszer levonulása tisztázza a helyzetet. A birodalom politikai élete eddig felemás volt. A baloldali kormány mögött jobboldali tömeg állott s a legértékesebb erő e •két ellenfél torzsalkodásaiban őrlődött föl. Most hatalomra jut az uj, fiatal német irányzat és megmutatja, mit tud. Külföld, belföld látni fogja képességeit és szándékait s a küszöbön álló lausannei konferencia pompás alkalmat kínál a német jobboldalnak, hogy kimutassa fogaféhérét. Ha Brüningék mennek Lausanneba, bármit fogadnak el, azzal az érzéssel teszik, hogy bem a német nép többsége névéiben cselekszenek- Ez a Étidére most elmúlt s ebből a szempontból mély ér télimé volt annak, hogy Brüninget „száz méterrel a cél előtt" kicserélték, mert ha politikai koncepciója helyes is és meg is fog maradni, jobb, ha olyan emberek hajtják végre, akik már az uj német „rendszert" képviselik. Egyébként: erről a kérdésről még nem igen beszélhetünk. Látni fogjuk, milyen uj kormány alakul a birodalomban. Látni fogjuk, sikerülni fog-e az uj rendszert alkotmányos utón és uj választásokkal stabilizálni. S látni fogjuk, vájjon az uj emberekben van-e elég objektivitás és tehetség, hogy egyrészt nagyobb erővel lássanak hozzá a német külpolitikai célok eléréséihez, mint a halogató régiek, másrészt azonban ne bocsátkozzanak felelőtlen kísérletezésekbe, és bármily világnézeti vagy belpolitikai ellentétek választják is el őket a lelépő rendszertől, külpolitikailag magukévá tegyék Brüning koncepcióját, amely elegendő ahhoz, hogy Németországot kivezesse a rabszolga*- sá?ból és a csődből — csali éppen erős, elszánt, friss és a népet képviselő emberekre van szükség, akik gyorsan meg valósítják. XI* évf* 124 (2937) szám ■ Szerda ■ 1932 júniusi