Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)
1932-05-08 / 106. (2919.) szám
1932 május 8, vasárnap. 7 Doumer elnök merénylőjének csehszlovákiai élete 1921-től Orvos, iró, lilmszövegszerző, „diktátor“ — Két elvált feleség Csehszlovákiában Prága, május 7. A Lidővé Noviny ma délutáni kiadása a merénylőről a következőket írja: Gorgoilov Pál dr. orosz emigráns ma 32 éves. A ku'báni kormányzóságban lévő Fűlj inszikában született. 1921-től 1930-ig Csehszlovákiába n élt, itt is háza<sodott, de később feleségétől elvált. Gorgulov Csehszlovákiában lakó rokonai elbeszélése szerint apja előbb cári tiszt volt, azután pedig földbirto- íkos és lókereskedő Lubinszkáiban. Gorgulov Pál a középiskola elvégzése után Don szikban tanulmányokat folytatott az egyetem orvosi fakultásán. De orvosi tanulmányait nem fejezte be, hanem katonatiszt lett — állítása szerint — a cári gárdában. A világháború alatt a frontra került és kapitányi rangot ért el. A fronton egy gránát robbanás állítólag betemette és Gordulov megsérült a fején, azonkívül súlyos agyrázkódást szenvedett. A bolsevista forradalom után visszatért bubi nszkáb a és orvosi gyakorlatot kezdetű Később valamely kommunista kórház főnöke lett, de mikor apja halála után a bolsevikiek elkobozták anyjától birtokát, a kommunisták ellen kezdett dolgozni. Amidőn már veszély fenyegette, 1921-ben elhagyta a kórházat és elmenekült. Áilitólag — későbbi feleségének is Így mondotta — egész Lengyelországig gyalog menekült, ahol azonban csak rövid ideig tartózkodott, mert hamarosan átment Csehszlovákiába. Lengyelországban és Csehszlovákiában is a lehetőségekhez képest tengette életét. Prágában áilitólag napszámos- munkát is végzett házépitkezesnél. Hamarosan azonban beiratkozott a prágai Károly-egyetemre, hogy befejezze orvosi tanulmányait 1923- ban letette doktorátusát s ekkor állítólag tanársegéd lelt Samberger dr. és Jerie dr. tanárok klinikáin. 1927-ben mint idegen állampolgár engedélyt kapott az egészségügyi minisztériumtól, hogy orvosi gyakorlatot folytasson Gödingben, ahová átköltözött. Rendelő a pajtában Gorgulov dr. gödingi életét, még inkább azonban jellemét jól ka raktér izál ja az a körülmény, hogy egyéves gödingi tartózkodása alatt folyton változtatta lakásait. Saját bevallása szerint hét lakása volt ott. Egyizben, amikor már nem talált lakásra, pajtában rendezte be rendelőjét. Sohasem fért meg háziurával, nem bízott meg az emberekben, mindenkitől félt, hogy ártani akar neki és sötét komplottokat tervez ellene. Igen lobbanékony természetű volt, csekélységek miatt is hevesen összetűzött környezetével, gyakran úgyszólván dühöngött és teltlegességekkel fenyegetőzött. A dühöngő Gödingi tartózkodása idején Gorgulov dr. újsághirdetés utján megismerkedett Stepka Kvetával, egy preraui szállító leányával, Stepka volt képviselő unokájával. Néhány heti ismeretség után házasságra lépett vele. Gorgulov dr. durvasága azonban hamarosan házaséleiében is megnyilvánult és — amint erről bírósági akták tanúskodnak — nem csupán szavakkal, hanem erőszakoskodással és feleségének ütlegelésével is. Már akkoriban nem volt ritka az eset, amikor Gorgulov megöléssel^ fenyegette meg feleségét és nem egyszer revolvert rántott rá. Amikor Gödingben Gorgulov számára már elviselhetetlenné váltak a viszonyok, át akart költözni Ungarisch-Hradischba, ahol már lakást is talált, de amidőn felesége révén engedélyt kapott a minisztériumtól arra, hogy Prerauban folytasson praxist, 1928 szeptemberében átköltözött Prerauba. Előbb felesége szüleinek házában telepedett le, de már két hét múlva átköltözött Hmelar Katalin Wurm uccai lakásába. Ez az átköltözés nem volt mentes a csendőri asszisztenciától, mert abban a házban, amelyből Gorgulov elköltözött, félték durvaságától. Ez annál is érthetőbb volt, mert Gorgulov durvaságához és dühöngő természetéhez járult még hatalmas tagbaszakadt termete és minden intelligencia hiján levő, vademberre emlékeztető, vonásaiban elriasztó arca. Három hónap múltán Gorgulov megint elköltözött a Zselatin-térre, a háziak (többször kifogásolták, hogy éjszaka idegen nőket visz haza a lakására. Amidőn 1929 júliusában Hmelarné ismét kifogásolta ezt, Gorgulov ordítani kezdett rá. Hmelarné fia, anyja segítségére sietett, mire Gorgulov arcul ütötte, majd élesre töltött browningot húzott elő és a fiatalember mellének szegezte. Hmelarné fiával és leányával a dühöngő elől az uccára menekült, de Gorgulov üldözte őket és az uccán Hmelarné leányát bottal ugyké- zenvágta, hogy a leány keze eltörött. Gorgu- lovot a csendőrök akkoriban bekísérték, kihallgatása után szabadlábra helyezték, de büntető feljelentést tettek ellene. A biintetőtőrvénykőnyv ellen Gorgulov pácienturáját Gödingben és Prerauban többnyire nők tették ki. Tüdőbetegségeket is kezelt, de többnyire magzatelhajtással foglalkozott. Eljárása azonban a legtöbbször nem felelt meg a törvényes követelményeknek s midőn 1930-ban ezért sűrűn feljelentették, amihez még egyéb túlkapásai is járultak, az akták egyre szaporodtak ellene, úgy hogy a minisztérium végül is 1930 április 9-én megvonta tőle az engedélyt orvosi gyakorlat folytatására. Mihelyt ez ismeretessé vált, Gorgulov, aki akkor már a negyedik helyen rendelt, Prerauban gyorsan eladta lakása és rendelője berendezését és elköltözött Prágába. Magával vitte asszisztensnőjét is, akivel egy hónapra rá titokban visszatért Prerauba, de csak néhány órára, mert a csendőrség akkor már nyomozott utána különböző anyagi természetű deliktumok miatt. Ezen deliktumok között szerepelt például az is, hogy egyik lakásadónőjének mosdóját ellopta és eladta egy ócskásnak. Azonkívül szándékosan megrongálta a festményeket abban a lakásban, amelyből elköltözött, számos dolgot, autót rendelt, meg nem fizetett stb. Felesége, aki most huszonöt éves, már régebben, alig egyévi házasélet után elvált tőle és most gyermekével Prerauban lakik anyjával. A gyermek azonban nem Gorgulové. A válóperben Gorgulovot Hudousek dr. preraui ügyvéd képviselte, azonban hamarosan visszaadta megbízatását, amelyet Drábek dr. óimul zi ügyvéd vállalt. Hudousek dr., aki Gorgulovtól különböző Írásbeli el a borát uniókat kapott e alkalma volt betekinteni Gorgulov naplójába is, Gorgulovot patologikus jelenségnek mondja. Ugyancsak megerősítik mindazok, akik Gorgu-lovval érintkezésben voltak, hogy nem volt normális, lehet, hogy háborús fejsérülése következtéiben. Gorgulov igen babonás és rettegő természetű volt. Félt aludni egy újonnan emelt épületben mindaddig, amíg be nem költöztek a .többi bérlők is. Revolverrel a kezében aludt és ha valakinek kaput kellett nyitnia, csakis töltött revolverrel a kezében közeledett hozzá. Preraui tartózkodásának utolsó idejében sokat ivott és igen viharos életmódot folytatott. Magánéletében jelentős szerepet játszottak a nők, akik között prostituáltak is gyakran előfordultak. Az „iró“ Gorgulov nagyzási és feltűnési mániában szenvedett. Gyakran talált ki históriákat, amelyekben természetesen ő játszotta a hős szerepét. Híres iró akart lenni, költői géniuszt látott magában. Prerauban 1929-ben saját kiadásában filmlibrettót adott ki „Az apáca !ia“ címen, amelyben elrajzolt vonásokkal és fantasztikus módon 6aját életét irta meg. A könyv nyomásáért adós maradt. Újabb könyvet is akart kiadni, de gyors távozása miatt erre nem került sor. 1930d>an Oknützben Skif címen irodalmi lapot adott ki, de csak fcét-három szám jelent meg belőle. Saját élet-leírásán kívül csak az ő prózáját és asszistens- nője dilettáns verseit hozta. Filmlibrettóját Gorgulov meg is akarta filmeztetmi. Különböző film-társaságokkal és ügynökségekkel, 6Őt moziigazgatókkal is tárgyalt ebben az ügyben. Csehszlovákiai tartózkodása alatt szenvedélyes ellenzője volt a kommunizmusnak. Sokszor'vita folyamán valósággal dühöngeni kezdett, nyilvánosan azonban politikailag nem szerepelt. Csehszlovákiát nem szerette, gyakran kinevette a légionáriusokat, a zborovi ütközetet st-b. Prerauban gyakran panaszkodott, hogy Bécs-ből is felkeresték páciensek, mig Prerauban mindenki, főképpen az orvosok üldözik. A preraui orvosok azonban még ma is azt állítják, hogy Gorgulov orvosi tevékenysége joggal keltette fel ellenszenvüket. Diagnózisai gyakran Igen furcsák voltak, azonkívül kiderült, hogy a szakterminológiával is hadilábon áll. Múlt ősszel Prágában járt Gorgulov nagybátyja, aki unokaöccsét kereste s még Gorgulov első feleségéhez is fordult, de felvilágosítást nem tudott tőle kapni. Gorgulov volt felesége elmondotta, hogy férjével nászuton Párisban járt. Ott látták az akkori francia köztársasági elnököt, aki Gorgulovnak rendkívül tetszett, mert egyik rokonára emlékeztette. Gorgulov később még többször járt Párisban. Tolsztojjal levelezett... Gorgulovné ma még a következőket mondotta — Csehszlovákiát volt férje második hazájának tekintette. Anyja francia apác-a, apja orosz gárdatiszt volt. Anyja rövidesen meghalt s apja másodszor házasodott. Gorgulov mostohaanyja ma is él. Pált igen szigorúan nevelték egy ortodox kolostorban. Mikor felserdült, Levelezni kezdett Tolsztojjal. A háborúk és a forradalmak az aszketi.kuean nevelt fiatalembert teljesen megváltoztatták. Pál apja kívánságára a gárdába lépett be. Mindig emlegette, hogy udvari bálokon a cár leányaival táncolt. Keresztelőjén jelen volt a cárnő is és egy gyémántgyűrűt adott neki bölcsőjébe. A gyűrűt később nyolcezer koronáért adta el. Ezen a pénzen nyomatta ki 1925-ben Berlinben első könyvét, amely a „Távol11 cimet viseli. Második könyve, „Az apáca fia“. „Franciaországon rmilite..." Prága, május 7. Gorgulov dr. Prerauból való szökésszeru távozása után asszisztensnőjével, Kutya a házban-öröm a házban. Mindenfajta kutyát, gyönyörű példányokat szállít a Canisport Praha-Klamovka Legjobb referenciák. Német leveleket kérünk. Löffelmann kisasszonnyal Prága-Bubenceben la* kott egy nyomorúságosán berendezett szobában^ Ott akadtak rá egy prágai filmtársaság emberei, akik meg akarták filmezni az Apáca fia cimií regényét. Gorgulov ezer koronát kapott volna a filmjogokért. Mialatt a. szerződésről tárgyaltak, Gorgulov Oroszországról kezdett beszélni, majd könnyezini kezdett, siratta Oroszország szomorú sorsát b annak a nézetének adott kifejezést, hogy csak Franciaországon múlott, hogy a szovjetterrort megakadályozza. Szerinte Franciaországnak ezt azért is meg kellett volna tennie, mert Oroszország a világháború kezdetén megakadályozta, hogy a németek teljes erejükkel Páris ellen vonuljanak . Prága, május 7. Gorgulov 1922-ben került Prágába az egyetemre. Vizsgái nem a legjobb eredményüek voltak. Csak dermakologiából é« chirurgiából vizsgázott kitünően. Az első házasság Prága, május 7. A rendőrség megállapította, hogy Gorgulov az 1922-től 1926-ig terjedő időben Prágában megnősült. Egy Na Slupin lakó borbélynak a leányát vette el, akivel akkor ismerkedett meg, amidőn borotválkozni tért be az üzletbe. Házasságuk után beköltöztek a fodrász lakásába, de hamarosan hurcolkodtak, mert állandóan veszekedtek. 1926-ban végül is a férj hibájából elváltak. Prágai házasélete folyamán egyszerre több leány* nyal is tartott fenn viszonyt, kizárólag olyanokkal, akiktől pénzt tudott szerezni. Prágában nagy lábon élt. A havi 600 koronás állami támogatást, amelyet mint emigráns orosz hallgató élvezett, néhány nap alatt elköltötte s aztán nőkből élt. Feleségének egyébként többször hangoztatta, hogy vissza akarja vezetni az embereket az igaz' életutra, mert az emberek rosszabbak, mint az állatok, e ezért vissza kell térniük a természethez. Oly szektát fog alakítani, amelynek tagjai csak állati bőrökbe fognak burkolózni. A „zöld“ program Prága, május 7. Maszlov, az orosz demokrata köztársasági parasztpárt Prágában lakó elnöke, aki annakidején nagy szerepet játszott a cári Oroszország idejében a szocialista pártban, Gor- gulovról többek között a következőket mondotta: Gorgulov 1930. májusában azzal az indítvánnyal jött, hogy mint az orosz fasiszta párt főnöke össze akarja kapcsolni szervezetét Masz- lovék szervezetével, amely a Parasztoroszország cimet viseli. Gorgulov kijelentette, hogy mintegy ötszáz tagja van szervezetének, kiderült azonban, hogy egyetlen egy sem. Később már csak azt kérte, hogy beléphessen Maszlov ék szervezetébe, majd átadta „zöld programjának14 20—30 példányát és egy zöldszinü zászlót, a fasizmus zászlaját. Gorgulov zöld programja többek között azt tartalmazza, hogy Oroszország élén egy diktátori triumvirátus fog állani élén Gorgulov Pállal. — Meghalt Szepesházy Imre. A régi sárost világ markáng alakja szállott sirba Szepesházy Imre volt országgyűlési képviselővel, aki 75 é\ es korában Budapesten hosszas betegeskedés után meghalt. Szepesházy Imrfe a sárosmegyei Eperjesen született. Édesatyja, Szepesházy Nándor a szabadságharcban a Sándor-huszároknak volt a parancsnoka. Szepesházy jogot végzett s a bírói pályára lépve, hamarosan Felsővizközön iett vezető járásbiró ég évtizedeken át meg is maradt ebben a pozíciójában. Annyira szerette szülőföldjét, hogy inkább lemondott az előléptetésről, semhogy elhagyja. 1907-ben ítélőtáblái bíró, de még mindig Fefsővizközön, amely nagyközség érdekében oly sokat tett, hogy a község hálából díszpolgárává választotta. 1910-ben az igazságügy, a kultúra és a közjótékonyeág terén szer- ■ zett érdemei elismeréséül, régi nemességének épségben tartásával, a. felsővizközi előnevet kapja. Ugyanebben az esztendőben az általános választások során Artim Mihály göörögkatolikue lelkésszel szemben nemzeti munkapárti programmal a felsővizközi kerület képviselőjévé választják. Tisza István gróf miniszterelnöksége idején a képviselőházban előadója lesz a kivándorlási bizottságnak, a Tisza-Kör pedig utóbb háznagyának választja meg. Az összeomlás után Szepesházy — mint pártjának javarésze — nem vet ttöbbé aktív részt a politikai életben. Kielégítette ez a megbecsülés, amelyet régi baráti körben mindig élvezett. Halálát kiterjedt rokonsága, köztük a Ghillány, Beöhr, Kőszeghy, Me- liórisz, Rudnyánszky báró családok gyászolják, de mély és igaz részvétet kelt nagyszámú barátainak és tisztelőinek körében is. Temetése május 6-án délután volt a kerepesi-uti temető halottasházából. volt férjéről: Budapesti nagy könyvkiadó kiváló u] irók megismertetése céljából mindenkinek Ingyen és bérmentve küld mintaköteteket r—7- — Prágai Magyar Hírlap Kiadóhivatala, Közölje címét e lap kiadó- I PRAGA elmén budapesti kiadó részére. hivatalával, mely azt továbbítja a budapesti kiadó ré- j Név -------------------------------------------sz ére. Az alábbi szelvény i Foglalkozás......—..........—--------------ki töltve és levelezőlapra j Hivatal és lakás.............................—......... ra gasztva beküldendő. Lakhely____________________________
