Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)
1932-05-08 / 106. (2919.) szám
2 1988 május 8, vasárnap. közel hároim milliárd külföldi adósság visz- szafizetését. Ma már a behozatal bármily nagymérvű megszorítása sem teheti a külkereskedelmi mérleget oly mértékben aktívvá, hogy Németország külföldi kötelezettségeinek megfelelhessen. A viszonyok oda- fejlődtek, hogy a jóvá téteti kötelezettségek teljes kikapcsolása mellett sem képes a leromlott termelés a magánadósságokat törleszteni. A folyamat megindult és akarva, nem akarva az autarkiához vezet, melynek velejárója a legalacsonyabb színvonalon kiegyensúlyozó 11 külkereskedelem. Hogy az autarkiára való törekvés mennyi ideig fog az államok közötti forgalomban dominálni, azt senki sem tudja megmondani. Valósainii. hogy csak átmenet lesz, mely az alakuló nagy gazdasági egységek megerősödését elő fogja segíteni, hogy azután újra helyet adjon a gazdasági liberalizmusnak. Ma azonban ez a törekvés adva van és ezért számolni kell vele. A kereskedelmi szerződések olyan kapu jellegével bírnak, amelyen keresztül az államok közötti forgalmat lebonyolítják- Ha ezt a kaput az egyik fél bezárta, a másik kénytelen róla tudomást venni. Már pedig bizonyos, hogy a legjelentősebb államok termelésük védelme érdekében, Németország pedig a viszonyok által kényszeritve, erre az útra léptek. A dunai államok elhatározását szintén megköti a nagyállamok által kijelölt irány, világos azonban, hogy a kisállamok egyedül nem illeszkedhetnek bele a világkereskedelem uj vonalába, mert egyenként átmenetileg sem törekedhetnek autarkiára. Ezért elengedhetetlen a dunai államok ősz- szefogása és válik az események hatása alatt napról-napra elkerülhetetlenebbé. Hogy a mai helyzet tarthatatlan, azt a legutóbbi londoni konferencián már nyíltan bevallották, sőt Bülow államtitkár kijelentése szerint csupán ebben az egy tekintetben uralkodott a hatalmak között teljes egyetértés. Hogy ennek dacára eredménytelenül végződött a négy nagyhatalom tanácskozása, annak a tökéletlen előkészítésen kivül kétségtelen okát abban találhatjuk, hogy a mérne t és francia választások előtt eme államok vezető politikusai saját országuk ügyeivel voltak elfoglalvaA dunai probléma megoldásában beállott szünet késlelteti a végső elintézést, amely a viszonyok egyre drámaibb leromlása következtében annál váratlanabbul fog bekövetkezni. Nem félmegoldásokkal, mint amilyet a preferenciáiig megállapodások jelentenének, hanem a közös érdekeknek megfelelő szoros összefogással, mely Benes decemberi kijelentése szerint egészen a tervgazdálkodásig fog terjedni. Tagadhatatlan, hogy Benes külügyminiszter az utóbbi időben azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha -módosította volna néhány hónap előtti álláspontját és ma nyu- godtabban nézné az eseményeket. A világgazdasági helyzet alakulása és Csehszlovákiának túlnyomó részben kivitelre utalt ipari termelése a látszólagos nyugalmat nem teszik indokolttá. Viskovsky nemzet- védelmi miniszter kijelentlése az ipar egy tekintélyes részének leépítés érői és Benes pártelnökének, Kloifácsnak a ,.Pfitomnost“- iban a gazdasági helyzetről írott cikke a pesszimizmus megnyilatkozásai. A dunai államok közül az agrárállam ok helyzete annyiban kedvezőbb, hogy a lakosság nagy részének ellátása ezeknél köny- nyebben biztosítható- Az ipari munkásság elleniben magasabb élet igényeivel olyan terheket ró az államokra, amelyeket állandósítani neim lehet. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a kivitelnek folyton erősödő megszorítása még nem ért véget és igy a munkanélküliség terén sem értük még el a mélypontot. Az átmeneti, idény okozta csökkenés az általános helyzetet alig befolyásolja. A dunai államok szempontjából kétségtelen az, hogy a segítséget elsősorban önmagukban kell megtalálniok. Ha a nagyhatalmak fognak is egyik vagy másik államnak kölcsönöket nyújtani, ezt csak akkor fogják megtenni, há az érdekelt államok előbb kiépítik a gazdasági együttműködés által a prosperitás előfeltételeit. Ennek csak egy módja van, tudniillik az oly sokszor hangoztatott nagy termelő és fogyasztó terület megalkotása. Ez felel meg a világgazdasági fejlődést befolyásoló nagyállamok törekvéseinek. Ezen belül a stabilitást kölcsönző bizalmat a népek közötti ellentétek megszüntetésével kell kiépíteni. Csehszlovákiának fontos szerepe lehetne az újjáalakulásban. Ehhez azonban uj irányra, a tényleges helyzet felismeréséből folyó konzekvenciák levonására kellene az illetékeseknek magukat elhatározni ok. Különösen fontos volna ez azért, mert a középeurópai államok között Ausztria után Csehszlovákia termelése függ a legjobban a külföldtől és mert esetleges taktikai hibák lényegesen csökkenthetik Csehszlovákiának helyzeti előnyétA Bethlen István által megpendített olasz- magyar-osztrák megoldás elszigetelhetné Csehszlovákiát. Miire várnak tehát? Az idő- veszteség több áldozatot követel, mint amennyi kockázattal a bátor kezdeményezés járna. Mikor tör végre utat magának az igazság és józanság, hogy megszabadítsa az emberek millióinak lelkét a nyomor és bízó n y tál a n ság lidércnyomásá f ól ? * BÁLOKBAN és HORDÓKBAN jönnek a legtávolabbi országokból a kávérakományok ha.jószámra a Meinl-céghez. Keverök, kik szinte művészek szakmájukban, készítik a különböző kávéfajtákból a híres Meinl-kávékeverékeket. A finom, erős fekete- es tejeskávéhoz szolgáló I. sz.m&mI- keverék, melyet Y kg-kint 14.— Kő-ért bocsájtunk áruba, kávézacskóján & fenti képet viseli. Természetesen finomabb és olcsóbb keverékekkel is szolgálunk. MEINL GYULA KÁVÉ BEHOZATAL Fedor képviseld Intervenciói Lőcse érdekében Matousek és Slávik minisztereknél Prága, május 7. Jelentette a Prágai Magyar Hírlap, hogy Fedor Miklós országos ke- resztén yszoci alista párti képviselő vezetésével Lőcse város küldöttsége Trapffi pémzügy- -mmis'zternéíl járt a város lakosságát súlyosan érintő 'adókérdésekkel kapcsolatiban. A küldöttség másnap Matousek kereskedelmi minisztert kereste.fel, aki nagy elfoglaltsága dacára fogadta a lőcseiefcet. Fedor képviselő részletesen ismertette a miniszter előtt Lőcse iparának és kereskedelmének rendkívül súlyos helyzetét s a város azon kérését terjesztette elő, hogy a kormány találjon módot e két értékes társadalmi osztály megsegítésére s főleg a forgalmi adó teirén kérte a könnyítések maximumának engedélyezését. Hangsúlyozta a képviselő, hogy hathatós segítség nélkül ezt a két osztályt a teljes anyagi pusztulás veszedelme fenyegeti. A miniszter átvéve a város memorandumát legmesszebbmenő jóindulatéiról biztosította a küldöttséget s megígérte, hogy az előterjesztések áttanulmányozása után mindazt meg fogja tenni, TAVASZ Ma: MÓRICZ ZSIGMOND Nincs annál szebb, mint mikor felszakad a tél. Pirkad a kerítés töve. A gyerekek kibújnak a fütött apró házakból. A kiscsibék kelnek a tojásból s már az ajtó előtt csipognék. A kutya nagyokat kerekít az udvaron s végtelenül ugat a szomszéd kutyái felé. A szekér elakad az utón a falu közepén a sárban, hogy feloldódott a jégbefagyott latyak. Más ilyenkor az ember szive is. Megpezsdül a vér és kacag a száj. Hamis szavak jutnak a legények eszébe s a lányok még hamisabban válaszolnak. Már a kakasok kukorékolnak, a bikák bődülnek s a verebek az ereszen verebeinek. És megindul a nyáj a mezőre. A disznók ugy túrják egymást kifelé a kiskapun, hogy csak ugy sodornak. Az uccán ügetnek a süldők, a kocák, a kanok. A vén kondás pedig erőt vesz magáin és csikósnak érzi a dicsőségét, akkorákat cserdit az ostorával. Tutul, dudál, kiált egyet-egyet, hogy: — Csikk mán le!... — azzal füttyre áll a szája, kopott bajusza alatt. — De jó kedve van Mihály, — kiált rá a gazdasszony, aki kieresztette a malacokat s köténye alatt tartva a két kezét, fázós tavaszi örömmel nevet. — Házasodok. — Kit vesz el? De a kanász nem felel, egyel ugrik s görbe botját oda repíti a kiugráló kordába. Csak ugy legény kedésből, mert nem akar kárt a világért se, de mi csináljon, ha ő se fér a bőrébe. — Nézzék mán, ez a vén ennber megbomlott vérségire, — mondja a gazdasszony s a szomszédok felé kacag egyet, aztán beszalad az udvarba, a reggeli napsütésben fürödve. Másnap reggel folytatja a diskurzust. — Még mindig jó kedve van Mihály. — Házasodok. — Kit vesz el? öreganyát? — Hohó, távol legyen. S nem felel többet, üreg kalapját félsze- mére vágja s megy a csürhével. Még nótára is gyújt. Gazdasszonyok nevetnek rajta. Szegény öreg félkegyelmű, hatvanesztendős, most meg házasodik. De a kondás nem néz rájuk, bele bonyolult a magát a nótákba, felujulnak benne gyerekkora emlékei, mikor ezt a mesterséget kezdte. Nagy dolog az, annyi sarat taposni életibe. Mindig csak a disznók a barátai. Az is folyton változik, mert mikor már magához szoktatta a serteszőrü barmot, kit levágnak, kit eladnak, jövő tavaszon kezdheti a téli terméssel. Még megörül, ha a tavalyiakból talál. — No megvagy még süliü, — rikkant rá s a disznó röfögve futriká! előtte. Nagyon nem érti a kondás mesterséget, ki azt hiszi, hogy unalom lehet ott élni a mezőn s a röfögőkkel tölteni a napot. Sok különös dolgot tudnak ezek, és ugyan észnél legyen a kanász, aki azt akarja, hogy becsülettel végezze az esztendőt. Mert ahány disznó, mind más csapáson szeret járni. Nem kicsi dolog az, rendre kapálni őket. Pedig azt is meg kell adni, hogy a disznó szereti a rendet, ha jó kézbe van. Arra mén, amerre kell, ott túr, ahol szabad neki. Mihály ötven esztendő alatt kitapasztalta a disznó természetének minden esi nija-b inját. Csak igy tavas z- szal kell észnél lenni, ha osztán beletörődnek, akkor má nincsen semmi baj. — Mihály bácsi, csak nem hagy fel kend avval a jókedvivel. — Házasodok. Ennél többet nem mond se este, se reggel, h iáiba faggatják. Házasodik, persze. Van neki pásztodakása a községnél. Ott van a pásztorháziba, az első házba lakik a csikós, gulyás, csordás, az utolsóba meg ő. Rangbeli ember, ötven észténhasznos tudni ,hogy Schmidthauer természetes Igmándi keserüvize, gyorsan megszabadítja a romlott ételek káros következményeitől. Utasítás minden palackhoz mellékelvel - Kapható mindenütt! amit a mai viszonyok között megtehet. A küldöttség ezután Slüvik György belügyminiszterhez ment, aki — tekintettel arra, hogy éppen a miniszteri tanács ülésére volt indulóban — csak Fedor Miklós képviselőt fogadhatta. A képviselő több lőcsei lakos állampolgársági ügyéiben interveniált, továbbá a volt vármegyei utkaparók nyugdijrende- zése (emelése) ügyét sürgette meg. A miniszter kijelentette, hogy a kérdést a törvény előírásainak megfelelően rövidesen el fogja intézni s az elintézés mikéntjéről a képviselőt Írásbeli utón fogja kiértesíteni. Fedor képviselő egyúttal szóvátette a belügyminiszter előtt azt az anomáliát, hogy az alacsonyabb rangú közigazgatási tisztviselők nagyon gyakran még törvényhozóknak is megtagadják a felvilágosítást közérdekű ügyekben. Kérdezte a minisztertől, vájjon megengedhetőnek tartja-e ezt akkor, amikor a miniszterek a képviselőknek mindenkor hajlandók kisebb jelentőségű ügyekben is felvilágosításokkal szolgálni. Slávik miniszter válaszában megállapította, hogy a hivatalnokok kötelesek hivatali hatáskörükbe eső ügyeikről felvilágosításokat adni a hozzájuk forduló feCieknek. Majd a küldöttség tagjai: Hládek József polgármester és Tischler Szilárd iparos Fedor 'képviselő vezetésével a miniszter tanácsára felkeresték a belügyminisztérium elnöki ügyosztályának vezetőjét, Piateia dr.-t, e előtte panaszt emelitek az iglói járási hivatal egyik tisztviselője ellen, aki egy lőcsei iparos jogos panaszának elintézését érthetetlen módon halogatja, aminek következtében súlyos anyagi károsodás éri az illetőt. Az esetet az ügyosztály azonnal jegyzőkönyvbe vette. Hládek polgármester ezuitán előadta a városnak azt a kérelmét, hogy államositsák a lőcsei rendőrségeit, ami által a város egy jelentékeny költségvetési tételtől szabadulhatna. Patera dr. kijelentette, hogy a kormány a legnagyobb készséggel teljesítené ezt a kérelmet, azonban a mai gazdasági helyzetben a beQügyi kormányzat újabb terheket nem vállalhat. Felhívta a város vezetőségét, hogy adjon be a minisztériumhoz kérvényt ebben az ügyben s a kérdést a minisztérium evidenciáiban fogja tartani mindaddig, amíg a pénzügyi helyzet nem engedi ennek megvalósítását. A küldöttség a közeli napokban beszámol Lőcse polgárságának eljárásai eredmén yeirőL. Lőcse város közönsége bizonyára a legnagyobb hálával vesz tudomást arról az önzetlen, fáradtságot nem ismerő munkáról, amelyet Fedor Miklós országos keresztényszocialista párti képviselő a város súlyos egzisztenciális kérdéseinek kedvező elintézése érdekében elsősorban Prágában kifejik deje. A csordásnak van egy jánya, olyan nem egészen magánál való, de jó kis gömbölyű. Olyan, mint egy jó kis hizó süldő. Ezt veszi el. Kell asszony a háznál. Hogy az őszszel elhalt a felesége, a harmadik, — olyan halandók ezek a nőstények... Jó kis jány az, derék kis jány. Beszélni ugyan nem igen tud, csak olyan hangokat ad, mint a kismalac. De azért nem bolond ám az, ugy megfőz, kitakarít, mint annak a rendje. Mihály elgondolkozik a világ során. Nagyon jól esik a szivének, hogy azt tudhatja, hogy vau neki otthon valakije. Gyereke sose vét, hálistennek, minek; hogy abbul is kondás legyen?... Vagy annak, hogy elmenjen hazulról s lenézze az apját... így majd csak kihúzza már ezt az életet... Olyan meleg a szive körül, mintha jó vásárt csinált volna. Gömbölyű kis felesége lesz má neki. Nem bír magával, fütyörész, dudorász s egész nap boldog a tavaszi napsütésen. — Mihály bácsi még most is jó kedve van? — Megházasodtam. — Hőj teremtette. Hová tette az eszit. Hatvan esztendős, osztán húsz éveset vesz. Mihály szembe néz, mosolyog kicsit. — Az a jó. — No jó, de hát magának idestova kitölt. Tíz esztendő múlva hetvenes lesz, busz esztendő múlva nyóevanas lesz. A felesége meg akkor negyven lesz. v — Negyven? — A bizony... — Hát asse baj. Azon is tehet segíteni. — Hogyhogy? — Hát megfiatalítom. — De hogy? — Hát ha negyven lesz, elkergetem, én meg veszek fiatalabbat... A tavaszi kacagás végigharsog a falum a kanász hetykén billeg a disznó farkánál, kalapját még jobban lehúzza, a nótája még frissebb lesz s meg van elégedve a világ sorával* -
