Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)

1932-05-28 / 121. (2934.) szám

Ai „akadémia11 első féléve Hindenburg és Brfinlng vasárnapi találkozóján történik meg a döntés a kormány újjászervezésének személyi kérdéseiben A belügyi reszort élére eröskezü politikust s a nemzetvédelmi minisztérium élére aktív tábornokot kíván Hindenburg - A porosz országgyűlésen lezajlott véres verekedésnek nem tesz bírósági utájátéka! Irta: FORGACH GÉZA Május 5-én már egy féléive múlt annak, hogy Pozsonyban óriási görögtüz mellett, hetedihétországra széló ünnepségek között a kormány életrehivta a köztársasági elnök egymilliós adományával kezdenie nyezett Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodai- mii és Művészeti Társaságot. A szivárvány minden színét felvonultató görögtüz azon­ban nem tudta elkápráztatni a kisebbségi sors mostoha realitásaihoz szokott szemein­ket s már akkor kifejeztük azt az alajposan megindokolt aggodalmunkat, hogy a kultu­rális célok hangoztatása mögött csak egy po­litikai propagandamanőver húzódik meg — ellentétben az alapitó tiszteletreméltó in­tencióival — s az egész látszatintézménynek az egyedüli fontossága a csehszlovák kor­mánypártok szempontjából az volt, hogy a koalíció a nagy látványossággal ország- világ előtt azt mímelhesse a külföld feléi, hogy önzetlenül és áldozatkészen siet a ki­sebbségi magyarság kultúrájának segítségé­re a azt *bizonyithajssa“, hogy Csehszlová­kiában a magyarság számára intézményesen adva vannak a magyar kultúra kiélhetésé- nek százszázalékos lehetőségei. Az elmúlt félév, ezt az aggodalmunkat — sajnos — túlságosan igazolta- Majdnem hét hónap telt el az intézmény megalakulása óta és még mindig nem hallottunk egyetlen egy komoly megmozdulásáról. Egyetlen egy szakosztálya nem kezdte el működését. Szakosztályi üléseiből, beígért, folyóiratából s kiadványaiból semmi sem lett. A kor­mánykörök jelölései alapján megválasztott elnökség tudomásunk szerint még mindig nélkülözi a legszerényebb anyagi eszközö­ket is és Masaryk köztársasági elnök egy­milliós adománya valamelyik prágai bank­ban kamatozik magának .. • Azt rebesgetik, hogy az elnökség tétlensé­ge kényszertétlenség, mert — állítólag — nincs is jogában ennek a félhivatalos intéz­ménynek megkezdeni működését, mivel — risnm teneatis arnici — a kormány nem hagyta jóvá az államfő által kezdeményezett s a saját maga által életrdhivott intézmény alapszabályait. A kormánykörök kegyében álló kis egye-* sületek akárhányszor néhány nap alatt ki tudják járni az alapszabályaik tudomásul­vételét. És ez a vezető „tudományos1* testü­let már hét hónapja vár erre az egy tollvo­nással elintézhető „kormányikegy“-re; holott köztudomású, hogy az alapszabályokat ez esetben egy az iskolaügyi miniszter által ki­nevezett bizottság szövegezte meg és — ter­mészetesen — minden tekintetten honorálta a kormány kívánságait. Mi az oka ennek a titokzatos ailapszabáiy- sik a niér iának? Valóban azért hivták életre ezt az „akadém'át**, hogy megalakulásának külső pompájával be is fejezze életműködé­sét? A csehszlovák agrárpárt és a csehszlo­vák szóciáldémokrata párt illetékes „ma­gyarbarát** köréi mindössze ennyi hivatást szántak volna az európai visszhangra szá­mot tartó kulturális reklám akciónak? Vagy a kormány sajnálja azt a szubven­ciót, amely ennek a magyarság részére Ígért Potemklífi-irlénmé^vnek fenntartásához öl­en <Tedb.i>'V».f-ier.;}! k8-ges volna s amelyre a cseh é« szlovák ku^urin‘élmények állami támogatásához hasonlóan ennek a magyarok részére szemtörlésül adott „akadémiániak** Berlin, május 27. A német közvé'emény még ma is annak a véres kézitusának a ha­tása alatt áll, mely szerdán délután a porosz or-íZággyükcen a német nemzeti szocialisták és a kommunisták között játszódott le és atnelv példátlanul áll a német parlamentariz­mus tö' téne tőben. A botrányt az elnökvá­lasztás izgalmai előzték meg. A pártvezérek hosszabb tanácskozást folytattak, majd kom­promisszumot kötöttek, hogy a délutáni üté­sen az elnökségét minden incidens nélkül vá­lasztják meg. A porosz tartománygyülés elnöke Kerrl nemzeti szocialista képviselő lett, alelnöke Wittmack szociáldemokrata, második alel­nöke Raumhoff centrumpárti, harmadik al­elnöke pedig Kries dr. német nemzeti párti. Az elnökség megválasztása után a tarto- mánygyülés áttért a napirendi vitára. A késő délutáni órákban minden nagyobb izgalom nélkül folyt a vita s annál megle­pőbb volt, amikor azután Pieck kommunista képviselő beszéde alatt kirobbant a verekedés. A képviselő a nemzeti szocialisták padjai felé mutatva azt kiáltotta: — Akik ott ülnek, azok egytől-egyig gyil­kosok. A nemzeti szocialisták erre megrohanták a szónoki emelvényt, tumultus keletkezett s eközben az egyik kommunista Hinkler nemzeti szó- cialista képviselőt ellökte magától. Ez is jogigénye van? A kormány talán azért huzza-halasztja az alapszabályok jóváhagyá­sát, hogy ebben a költségvetési éviben már ne kelljen er.re áldoznia; illetve aizt mond­hassa, hogy az idő előrehaladtával a költ­ségvetés kulturális tételei már kimerültek s erre a célra már nincs pénz? Kérdjük az iskolaügyi miniszter és a bel­ügyminiszter urakat, méltónak tartják-e ezt az alapszabályok körüli gyerekbuvóoskát Masaryk elnök ur alapító Intencióihoz? Nem gondolják, hogy ez a furcsa hallgatás telje­sen diszkreditálja mindkettőjüknek az ala­kulással kapcsolatiban hangoztatott lojális Ígéreteit,? Nem gondolják, hogy ez a büro­kratikus formalisztika sokkal többet árt a kormány és a kormánypártok presztízsének, mint az igy visszatartott állami szubvenció jelent a megtakarítások rovatában? Egyál­talán miért kellett megalapítani ezt az in­tézményt, ha most sajnálják tőle a garast? Ez az eljárás százszázalékosan megerősíti és indokolja azt a bizalma Hanságunkat, amellyel az eleve elpolitizált félhivatalos társaság mega laki fását kisértük. Bizalmat­lan Ságunk dacára több mint egy félévig a várakozás korrekt álláspontjára helyezked­tünk. Tárgyilagosan ki akartuk várni, fog-e tudni ez a társaság a magyar kultúra érde­kében érdemes munkát végezni!. Kritikán­kat fenntartottuk arra az időre, amikor munkáját mérlegre tehetjük. Ezideig azon­mhitegy jeladás volt az általános vereke-1 désre. Az elnök kísérletet sem tehetett a rend helyreállítására, mert a nemzeti szocialisták szempillantás alatt rárohantak a kommunistákra, röpültek a tintatartók, poharak, lámpaernyők, villany- körték, vizesiivegek és iróasztalfiókok. Az egyik nemzeti szocialista képviselő kezé­ben széket lábázva vetette rá magát a kommunistákra, akiket rövid kézitusa után kiszorítottak az ülésteremből. A vereke­désnek mintegy tiz súlyosabban sebesült áldozata van. A legsúlyosabban Jürgensen képviselő, a szociáldemokrata frakció ügyvezetője sérült meg, akit fején talált egy elhajított asztal- fiók. A képviselőt vérbeborult fejjel, ájult állapotban szállá tolták ki az ülésteremből. Amikor a nemzeti szocialisták az utolsó kommunistát is kiszorították, fasiszta iid- v(Ízlésre emelték a kezüket, majd eléne­kelték a Horst-Wessel kezdetű indulót, amelyet a karzat közönségének nagy része is velük énekelt, A véres parlamenti csata után összeült a par­lamenti „vének tanácsa**, másfél óra hosszat tárgyalt, de határozatot nem tudott hozni. A nemzeti szocialisták és a kommunisták kijelentették, hogy a maguk részéről elin- tézettnek tekintik a konfliktust és nem ra­gaszkodnak ahhoz, hogy bűnvádi eljárás utján állapítsák meg, hogy kik voltak a ve­rekedés kezdeményezői és bűnösei. bán maga a kormány akadályozta meg, hogy megmutathassa, mit akar, mit képes alkotni és munkássága mit ér a magyar ki­sebbség szempont jiálból. Eddigi tétlenségé­nek az ódiuma kizárólag . a kormányt ter­heli. Pardon! Miég sem egészben! Mert részben felelős ezéirt a társaság elnöksége is! Mert az elnökség — függetlenül az alapszabályok jó­váhagyásának kérdésétől — ha nem is ko­moly kulturmunkát, de bizonyos munkát már vállalt- Slávik belügyminiszter szavaiból tudjuk, hogy póládul vállalta a magyarországi könyveknek pozsonyi cenzúrázásában való részvételét. Amennyire helytelenítettük a kormány kezdeményezését, hogy ezt a „tudo- mányos** és „irodalmi** társaságot rendőrha­tósági segédmunkára óhajtja befogni, ugyan­annyira: sőt még nagyobb mértékben helytele­nítjük azt, hogy a társaság elnöksége ezt az abszolút tudománytalan és irodalmiatlan, sőt tudomány- és irodalomellenes funkciót vállal­ni meri. Maga az a puszta tény, hogy a tár­saság elnöksége nem cáfolta meg ezt a hirt, bebizonyítja, hogy ezt a rendőrségi segédmun­kát ös széf érbe tőnek tartja a teremtő és építő kulturmunkával s a társaság hivatalával. Már maga ez a „lojális** hallgatása elég ok arra, hogy jövőbeli tevékenysége elé a magyar ki­sebbségi közvélemény indokolt bizalmatlan­sággal nézzen. Ugyancsak bizalmatlanságunkra méltó en­a szociáldemokraták viszont nem voltak haj­landók belemenni a példátlan parlamenti botrány ilyetén való likvidálásába 'és to­vábbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a tiz se­besülttel járó kézitusa bűnöseit biróilag is felelősségre vonják. Berlin, május 27. A Brüning-kormány lété­nek vagy nemlétének kérdésében a döntés súlypontja teljesen az elnöki palotába helye­ződött s az utolsó szót maga Hindenburg el­nök fogja kimondani. Általánosan tudott do­log, hogy a nemzetvédelmi minisztérium és a német nehézipar köréből az utóbbi időben meggyőz­ni igyekeztek Hindenburg elnököt arról, hogy a Brüning-kormány helyzete tarthatat­lan s hogy uj kormánynak kell a helyébe lépni, amelyet diktátort hatáskörrel ruházná­nak föl. y Ennek a kormánynak a parlamenttől függetle­nül kellene működnie. Az említett körök tervé­nek az eddigi jelek szerint Hindenburg elnököt nem sikerült megnyerni, mert az ősz államfő vonakodik magára venni a fe­lelősséget egy diktatórikus kormányrendszer tevékenységéért. Legföljebb a Brüning-kormány rekonstrukciójá­ról hajlandó tárgyalni, olyan értelemben, hogy a főbb resszortok élére más politikai személyi­ségeket állítanának. Elsősorban a nemzetvédelmi minisztérium vezetésében áll küszöbön a személyi válto­zás, mert maga az elnök is ragaszkodik ah­nek az elnökségnek passzív magatartása az erdélyi Helikon Íróinak szlovenszkói szerep­lése- helyesebben az erdélyi irók előadóké r- utjának kormánybetiltása körül. Immár há­rom hónap óta sürgetik a magyar kisebbség kultúrintézményei az erdélyi magyar irók po­litikamentes, tiszta irodalmi ellőadóturnéjának engedélyezését a kormánynál. Politikai vezé­reink kötelességüknek tartották, hogy rögtön segítségére siessenek ebben az ügyben ma­gyar kulturtényezőinknek, ezzel szemben épp a tudományos, irodalmi és művészeti társaság elnöksége nem sietett a testvér kulturegye- sületek támogatására s nem emelte föl „be- folyásos** szavát az engedélyezés érdekében a kormánynál. Ilytárgyu szemrehányásunkkal szemben a társaság elnöksége azzal védeke­zett, hogy nem volt tudomása az erdélyi irók tervezett körútjáról s ezért nem avatkozhatott fogadatlan közbejáróként a dologba. Nőst hát, most még egyszer szives emlékezetébe idéz­zük a társaság elnökének, hogy ez a kérdés még mindig nincs elintézve s még mindig módjában van jóvátenni azt, amit eddig az irodalom és a szellem szabadsága érdekében megtenni elmulasztott­Ha azonban ezután is érdektelenül fogja nézni az élnökség ezt az elsőrangú fontosságú, magyar kisebbségi irodalmi ügyet, önmaga fogja kiállítani saját magáról a legsúlyosabb bizonyítványt. Ma: R®D,ÖMEUÉItl-ET 121. (2934) szám ■ Szombat ■ 1932 május 28 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- A niSZinSzkÓi pllpnzpki nŐrtok Szerkesztőség: Prága ü. Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, ^ SZLOVeUSZKOl PS rUSZlTlüZKUl PLLenZPKl pOTlUK H, emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki * politikai napilapja FFTFLÖS SZERKESZTŐ Prága Panská ",ice 1 * 111 emelet> R képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több _ FŐSZERKESZTŐ r r rj FELELŐS SZERKE S/. 0 Telefon: 34184. Egyes szám ára 1*20 Kő, vasárnap 2.—Ki. DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA SŰRGÖMYCIM: HÍRLAP, PRflHfl

Next

/
Oldalképek
Tartalom