Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)
1932-05-03 / 102. (2915.) szám
1982 májas 3, kftük. 7 fHlREK---UT AZNI... A Tiszába íökte elvált feleségét, hogy megszabaduljon a tartásdij fizetésétől Feltaláltuk a vasutat, a gőzhajót, az automobilt, á repülőgépet. Kiépítették fürdőinket és szállodáinkat. Azt mondjuk, nem élhetünk egymás nélkül, kereskedelmünk, iparunk, szellemünk és kultúránk összeomlik, ha nem érintkezünk a világgal. Büszkék voltunk arra, hogy kicsiny lett a föld és számolgattuk, milyen messze van Páris, London, Newyork, Tokió, öt óra, tiz óra, egy nap, egy hét, egy hónap. S miután mindent feltaláltunk, a gőzhajót, a vasutat, az autót, a repülőgépet, a luxus szállodákat, a külkereskedelmet, a nemzetközi forgalmat, a határainkat elzárjuk és külön-külön úgy élünk, mint a középkori városok, mint a megközelíthetetlen alpesi falu, mint Japán élt 1854 előtt, amikor halálbüntetés terhe alatt tilos volt az országot elhagyni. Mosolyogtunk e középkori elmaradottságon, — s most szerencsésen elérkeztünk ugyanoda. Expresszvonatainkkal, luxusgőzöseinkkel, Rol- ly-Royce-ainkkal és óriásrepülőgépeinkkel elérkeztünk a középkorba. Isten nyugosztalja a civilizációt. A nemzetközi forgalmat. Gubózkodjunk be, mint a selyemhernyók, ne dugjuk ki orrunkat sziik körünkből, mint hajdanán, ne hagyjuk el a falu határát, oltsuk el a villanylámpát és gyújtsunk gyertyát, járjunk ökrös fogaton és kapcsoljuk ki a rádiót. Valaki megkezdte az elzárkózás politikáját és a többiek folytatják. A lavina megindult, dagad és nő; ki tudja, micsoda hatalmas, elsodró tömeg lesz, amíg a völgybe ér? Ki tudja, mi követi az elzárkózás első rendeletéit; ki tudja, hogyan folytatódik ez? Utaznunk már nem szabad. Pénzünk eddig sem volt, de néha-néha összehoztunk annyit, hogy tengert lássunk, vagy gleccsereket. Vagy Párist. Vagy Rómát. Vagy Németalföldet. — S ha nem volt pénzünk: tervezgettünk. Játszottunk az utazás lehetőségével és kikalkuláltuk, hová mennénk, ha pénzünk volna. Nem tudom, jobb-e igy, ha már a tervezgetés is fölösleges? Ha ezt is elvették tőlünk, a reményt, mert most úgyis minden mindegy, nem utazhatunk. Nem tudom, jó-e, ha a valóság nyomorához az illúzió és a lehetőség elrablása is hozzájárult? Legyintünk. Sutbavágjuk a menetrendeket. Nem oldásunk szállodahirdetéseket. Nem nézzük a képeslapokban a távoli vidékek szépségeit. Néni érdekelnek a penzióárak. Nem számítjuk a gyorsvonatsebességeket. Nem tervezünk többé. Isten veled Riviéra. Isten.veled Páris. Svájc bércei. Anglia köde. Hortobágy délibábja. A fjordok árnyéka. Isten veled expresszvonat, wagon-lits, útlevél. Agyő nagyvilág, mi már visszavonulunk egymástól. ff. — Bethlen Díván grófot a magyar revíziós liga tiszteletbeli elnökévé választották. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A hétfői A Reggel értesülése szerint a magyar revíziós liga legutóbbi ülésén tiszteletbeli elnökké választotta Betűien István grófot. Ezt a megválasztást eddig azért nem hozták nyilvánosságra. mert a volt miniszterelnök külföldön tartózkodott. Hír szerint Bethlen István gróf május 22-én a revíziós liga ülésén székfoglaló beszédet mond, amelyben párhuzamot von a revíziós mozgalom feladatai és a mai világpolitikai helyzet -közt.-— Ki lesz Dókus Ernő utóda az egyházkerületi főgondnokságban? Miskolcról jelentik: Dó- kus Ernő, a magyarországi tiszáni.nneni református egyházkerület 34 éven át volt főgondnoka lemondott. A magas egyházi tisztségre a választást a legközelebbi időben Írják ki. Dókus Ernő utódjául farkasfalvi Farkas Géza szikszói földbirtokost, országgyűlési képviselőt, az abauji egyházmegye gondnokát szemelték ki, akinek megválasztása mögé máris egyhangúlag sorakozik fel az egyházkerület közvéleménye. — Negyvenéves találkozó. Az eperjesi katolikus gimnáziumiban 1892-ben érettségizett iskokfársam- kat ez évi julius 12-ére 40 éves találkozóra Eperjesre várjuk. E találkozóra meghívjuk volt tanárainkat és azokat is. akik Eperjesen 1892 előtt érettségiztek. Felkérjük mindezeket, hogy közöljék velünk pontos elmüket. Dobay Zsigmond dr. s. k., ügyvéd, Eperjes. Martényi Ferenc s. k., ny. alezredes. — Nemz kísértés egy beregszászi cseh mulatságon. Beregszászi tudósítónk jelén ti: A cseh műkedvelők egyesülete a Beregiaegyei Kaszinóban mulatságot rendezett. A teremben egy kasírozott fa volt elhelyezve, melyre egy hatalmas § volt felakasztva. A fái magyar csendőrnek és magyar rendőrnek öltözött álarcos őrizte. A rendőr mellén a rendszám helyén egy óriáskifli fityegett- Mind a kelten részegséget színleltek (vagy valóban azok voltak?) és ide-oda dülöngözve egymással dulakodtak. A Pöllháboritó esethez nem füzünk kommentárt. — Magánjelentés a pozsonyi terménytőzsdéről. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja; A mai terménytőzsdén csak árpában volt némi üzlet, ami ennek következtében valamivel szilárdabb lett. A gyilkos csepei gazdálkodót letartóztatták és a beregszászi bíróság fogházába vitték — Rálesett elvált feleségére, akit a révész ladikjából a Tisza hullámaiba lökött Beregsziáz, május 2, (Saját tudósítónktól.) Egy szerencsétlen asszony boldogtalan házassága és válása után tragikus körülmények között lelte halálát a Tisza hullámaiban. Öt éyvel ezelőtt Dara Miklós Csepe községibeli gazdalegény feleségül vette Ropta Jolánt. Házasságuk neim volt boldog és a férj bánásmódja már egy esztendő után arra kényszeritette a fiatalasszonyt, hogy időközben születet* gyermekével együtt elhagyja a családi otthont. A különválás után az asszony tartásdijat követelt maga és a gyermek® részére, párhuzamosan pediig megindult a válóper is. A bíróság szétválasztotta a házastársakat, a tartásdij kérdésében azonban még hosszabb ideig ádáz pereskedés folyt. Dara Miklós nem akart fizetni, az asszony pedig másképpen nem tudott gyermekével együtt megélnie Az éveken át hnzódó pert végül is az asz- szony nyerte meg. A bÍróság ítélete módfelett elkeserítette az elvált férjét, akinek az volt a szándéka, hogy a vese- és hólyagbetegségek különleges ásványvize. Kérdezze meg orvosát! xx Mindem turista legideálisabb talAlkosd* és pihenőhelye Luhaéovice-fürdö. másodszor is megnősül, a ráháruló anyagi kötelezettség azonban megakadályozta ebben. Bosszút forralt volt felesége ellen, elhatározta, hogy eüteszi az asszonyt láb alól. Leselkedni kezdett utána, kereste az alkalmat, amikor majd következmények nélkül a másvilágra küldheti elvált feleségét. A napokban az asszony Hetény község mellett át akart keöni a révész ladikján a Tisaí túlsó oldalára. A révész történetesen távol volt, elleniben ott termett a volt férje, Dara Miklós, áld szintén beült a ladikba. Együtt indultak el s amikor a folyó közepére értek, a férfi felkapta volt feleségét és behajtotta a hullámokba. Azután átkelt a Tiszán ég mint áld jól végezte dolgát, visszatért a falujába. A merényletnek azonban szemtanúja is volt, aki azonnal jelentést tett a csendőrségen. Felverték a partmenti falvak népét és keresni kezdték a Tiszába dobott asszonyt, akinek már csak holttestét vetették ki a hullámok. A gyilkost erélyes nyomozás után elfogták á csendőrök és beszállították a beregszászi kerületi bíróság fogházába. Hogyan leit a montreali szlovák könyvkereskedőből, a kommunista rajongóból a kommunista prakszis áldozata? A kanadai hatóságok kommunista üzelmek miatt kiutasi- totíák, hazatérében a csehszlovák államot szidalmazta, mire itthon letartóztatták Nagyszombat, május 2. (Saját tudósítónktól.) Áz alábbiakban egy messze földre elvetődön, kalandos életű szlovák ember furcsa politikai pályafutásáról számolunk be. Bizonyos Vrabec István 33 éves bikszárdi illetőségű könyvkereskedő kalandos bolyongásáról, amelynek vargabetűje a kanadai Mont reálon át visszavezetett Európába, szőkébb hazájába, Szlovénszkóra, Bikszárd községbe, honnan a csendőrök vitték el, hogy Gigánycsárdá — <Baíex Steoolucní 1. Szabad bemenet. <£>erky Bajos cigányprímás muzsikál. biróilag felelősségre vonassák rendtörvénybe ütköző cselekmények miatt. Vrabec István kispolgári életkörülmények között kezdte életét. Községében vállalkozó szellemű embernek ismerték, aki korafiatal- ságában megismerkedett a kommunista tanokkal és minden erejével rávetette magát a kommunista eszmék propagálására. Rövidesen szűknek érezte az otthoni Macedóniát, világot akart látni, vagy inkább meghódítani a világot, legalább is annak egy csücskét a kommunizmus számára. Hajóra szállt és Kanadába ment, 1928-ban a kanadai Montrealban telepedett meg, ahol szlovák könyvkereskedést nyitott. A városban és környékén nagyszámú szlovák kivándorló élt, akik a fiatalember vállalkozását szimpátiával fogadták és tőlük telhetőén támogatták. Amint Vrabec megvetette üzletének alapjait s a könyvkereskedés virágzásnak indult, visszatért átmenetileg tartalékba helyezett kommunista eszméihez és megkezdte fiatalkori ideáljainak propagálását. Felajánlotta szolgálatait a moszkvai kormánynak. amely természetesen szívesen rendelkezésére bocsátotta propaganda iratait és könyveit. Vrabec szlovák könyvkereskedésében a szlovák könyvek és újságok helyét hamarosan elfoglalták a bolsevisták szlovák-, angol- és magyarnyevü újságai és egyéb kiadványai. A kanadai hatóságok tudomást szereztek Vrabec mindjobban terjeszkedő kommunista, propagandájáról s mikor az már veszedelmes arányokat öltött, a montreali rendőrhatóság a kormány rendelkezése alapján kiutasított Vrabec Istvánt Kanada területéről. A kiutasitási végzés ellen nem volt jogorvoslatnak helye, Vrabec tehát gyorsan pénzzé tette minden ingó vagyonát, pár dollárért eladta nagyobb értéket képviselő üzletét és hajójegyet váltott vissza Európába. A hajón csehszlovák állampolgárokkal találkozott össze, akiknek elpanaszolta Kanadából való kiutasítását, majd a.z otthoni viszonyokról kezdett beszélni, állítólag válogatásnélküli kifejezésekkel szidalmazta a csehszlovák államfőt, a kormányt és a honi viszonyokat. Szembeállította a csehszlovák köztársasággal a ezovjetkormányt és a kommunista berendezkedést, amiről rajongással beszélt, mig a cseh államférfiakról és politikusokról a legrosszabb véleménnyel volt. Ennek a poütizálgatásnak később igen súlyos következményei lettek. De még ezelőtt. Vrabec Berlinbe ment, jelentkezett a szovjetképviseietnél és kérte, hogy érdemeire való tekintettel segítsék ki őt Szovjetoroszországba és juttassák állásba. Berlinben azt a tanácsot adták neki, hogy forduljon a prágai szovjetmisszióhoz. Vrabec Prágába utazott, itt jelentkezett is a missziónál, elmondta kanadai kiutasításának történetét és segítséget kért. Itt azt mondták neki, hogy utazzon haza és várja meg, amig a szovjtekor- mány intézkedik a dolgában. Pár hónappal ezelőtt Vrabec István hazatért BikszárdTa és ott várta a „moszkvai elintézést14, ami azonban egyre késett. Sürgető leveleire az utóbbi időben már választ sem kapott. Néhány nappal ezelőtt Bikszárdról Nagyszombatba tette át a székhelyét. Onnan is szorgalmasan küldte a leveleket a szovjetmisszióhoz, de választ nem kapott rájuk. Megérkezett ellenben egy7 elfogatási parancs, amelyet a vele egy hajón utazó egyik csehszlovák állampolgár feljelentése alapján adtak ki ellene a csehszlovák köztársaság gyalázása és a köztársasági elnök szidalmazása miatt. A nagyszombati csendőrség letartóztatta Vrabec Istvánt, aki kihallgatása alkalmával rezignáltan ismerte be, hogy csalódott a kommunistákban, akik nem méltányolták szolgálatait A feljelentéssel kapcsolatban a tagadás álláspontjára helyezkedett, vitatva, hogy egyetlen szóval is szidalmazta volna a csehszlovák köztársaságot s.annak fejét. A cseudőrség Vrabec Istvánt a pozsonyi ügyészség fogházába szállította. xx A szlovenszkól és ruszluszkói magyar nők lapja; a „Nagyasszony**, — Autószerencsétlenség ért egy pozsonyi pa- plrkereskedőt. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: Tegnap könnyen végzetessé válható baleset érte Kubicsek Sándor pozsonyi papirkeres* kedőt és családját. Kubicsek családjával együtt autón haladt, amikor Pozsony határában szembejött velük egy másik autó. A rossz fordulat miatt Kubicsek autója befordult az árokba ée Kubicsek a fején, felesége pedig a kezén köny- nyebb sérüléseket szenvedett. Az autóban ti’ö két gyermeknek az ijedtségen kívül nem történt semmi baja. Ajánlja a „Nagyasszonyt** nőismerőeel SSF* közt! — Kas«a város 580 szükségmunkást bocsát et Kassai szerkesztőségünk telefonálja: Kassa város tanácsa szombat délután rendkívüli ülőt tartott, amelyen foglalkozott a sáriikségimunkások helyzetével. Mivel a város anyagi helyzete olyan nyomasztó, hogy újabb hitelt nem tud szerezni a szükségmun- kákra, ezért elhatározták, hogy 580 szükségmunkási el fognak bocsátani. A fölmondáeok holnap lépnek életbe. Mindössze néhány munkást hagynak meg a munkában, hogy befejezzék a már megkezdett munkálatokat. Az elbocsátások a kassai munkások körében nagy izgalmat váltottak ki és küldöttség]'lég keresik fel a városházát, hogy a sérelmes határozatott megváltoztassák. — Egy professzionista boxoló súlyos íródon inzultálta Márkus Alfréd budapesti zeneszerzőt. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Tegnap este Grosz Miklós professzionista boxoló egy magánügybői kifolyólag a Dunakorzón knock-outolta Márkus Alfrédet, az ismert budapesti zeneszerzőt. Márkus az úttesten ellvágódott és oly 6ulyos sérülést szenvedett, hogy esetleg félszemét is elvesztheti. A zeneszerző bűnvádi feljelentést tett a boxoló ellen, akit a rendőrség ma délelőtt súlyos testisértós büntette címén letartóztatásba helyezett. Márkus Alfréd a bűnvádi feljelentésben elmondja, hogy Grosz nemrégiben egy táncestélyen megismerkedett leányával!, azóta állandóan telefonhívásokkal zaklatta a családot és leányának udvarolni akart. A boxoló az elmúlt héten is telefonált, amikor a zeneszerző felesége azt válaszolta Grosznak, hogy ne molesztálja őket. Grosz másnap segédei utján pro- vokáltatta Márkust, aki azonban a kihívást nem fogadta el, kijelentette, hogy ő idős ember, nem hajlandó párbajos'dit játszani Ennek következménye vollt azután a tegnap esti inzultus. — Hat havi fogházra ítélték a csallóközaranyosi vérfertuző apát. Komáromi tudósitónk jelenti: A kerületi biróság most tárgyalta Odor Antall csalló- közar anyosi gazdálkodó vérfertőzés! bünperét, melyben az volt a vád, hogy a gazdálkodó tnegron- totta saját leánygyermeket. A csendőrségen a bestiális apa beismerő vallomást tett, amit a főtárgyaidon visszavont, de a tanuk ellene vallottak s a biróság hat havi fogházra Ítélte. — A Dunába ugrott egy budapesti kávéháztulaj- donos. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Vasárnap az Erzsébet-hidról a Dunába ugrott Gönczi László, a Kossuth Lajos-téri E'ysée-kávéház tulajdonosa. A Dunán szolgálatot teljes!tő mentők motorcsónakon az öngyilkosjelölt után iramodtak e» azt sikerült Í6 a vízből kimentem. A kávéháztulaj- donos az utóbbi időkben anyagi nehézségekbe került és valószínű, hogy emiatt akart öngyilkos lenini. A SALVATOR FORRÁS
