Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)

1932-05-26 / 120. (2933.) Második kiadás

-Jj

______________________

1932 m

ájas 26, csütörtök. "

KOMMENTÁROK

*

JÓ BOLT

Az üzleti felár fogalom a multiból, az inflációiból és a konjunktúrából, amikor valamit, ami például száz koronában került, a zugkere&ke- dők százötven-kétszáz koronáért adtak el, mert kitünően fogyott s az általáno sszétkapkodás- ban az élelmes kereskedő igyekezett az árakat hozzáidomitani a keresletihez.

Évek óta nem hallottunk felárról.

Az elmúlt héten a prágai raoc-án hozzámlépett egy ismeretlen, jólöltözött ember és bizalmasan a fülemibe súgta:

—i Van még jegyem az osztrák—icsehre. Kis felárral megveheti.

Néhány másodpercnyi gondolkodás után, amig tudatosítottam magamban, hogy mi lehet ez a fontos „osztrák—eseh“ (persze futballmérkőzés), megkérdeztem:

— Hogy adja?

t——í Száz koronáért a harmincötöd jegyet.

Itt volt! Itt volt az emlék a régi jó múltból. A felár. Még nem halt ki. Majdnem megöleltem az embert, — de a jegyet nem vettem meg.

A régi konjunkturavilág boldog kinövésével való találkozásom annyira meghatott, hogy érdeklődni kezdtem a futballügy üzleti része iránt. Nem hiszik el, hogy mi mindent tapasztaltam. A nemzetközi sportiparban nincs pangás, ellenkezőleg, a bolt úgy virágzik, mint még soha, öreg rókák mondják, hogy nagyobb érdeklődés futballáru iránt az aranykorban sem létezhetett, s a futball népszerűségéhez ma számos hajdan exkluzív sport járult, igy a boxon kívül a tennisz, az atlétika, az úszás, az automobilversenyzés. Valamennyi elsőrendű bolt. Mint mindenben, a régi rómaiak a „panem et circenees“-ben is fején találták a szöget, sőt, az emberek az arénák levegőjéért, a gladiátorok küzdelmeiért ma nagyobb összeget hajlandók áldozni, .mint a kenyérért.

Egyik barátomhoz, aki előkelő funkcionárius a futballaeszociációban, a hírneves meccs előtt százszámra érkeztek a levelek. Elmesélte, hogy rendes áron már két hónappal ezelőtt nehezen kapott jegyet a vasárnapi „osztrák—cseh “-re, azóta pedig elárasztják a fantasztikus felár- kinálatok. Néhány nappal ezelőtt egy szloven- szkói gyógyszerész négy jegyet rendelt s ezer korona jutalmat kínált annak, aki megszerzi. Tessék elképzelni: négy jegy száz korona, felár ezer korona, hatszázkilométeres ut Prágába, hatszáz vissza, szálloda, élelem, szerényen számítva ez is hat-hétszáz korona, a meocsecske belejön a patikusnak kétezer koronájába. Valaki a szálloda portásától kért jegyet, e amikor látta, hogy szerezni tud, barátainak is rendelt, természetesen nap-nap után nagyobb és nagyobb felárral. „Egyremegy — mondotta —, csak jegy legyen." A prágai sportpályán 28.000 ember fért el hivatalosan, de 35.000 jegyet adtak el, ebből legalább tizenötezret háromszoros, ötszörös felárral 6 még igy is maradt vagy

30.000 érdeklődő, aki nem jutott jegyhez. Káromkodnak is a prágaiak, hogy mindenük van, de pont nagyobb futbalpályát nem építenek. Víz, szél, fergeteg nem tartja vissza a közönséget — sőt, minél rosszabb az idő, annál jobban keres a pályatulajdono6 sportklub, mint vasárnap is az „osztrák—cseh“-en, amikor a szakadó eső nem befolyásolta a hetekkel ezelőtt eladott jegyeket, de a klub külön ötvenezer koronát kapott a biztosítótársaságtól, mert hat milliméteres eső ellen biztosította pályáját vasárnap délutánra. Vannak még jó boltok, ugyebár?

Azt mondhatnák, a prágai „osztrák—<cseh“ valami kivételes eset volt, s nincs mindig igy. Mindig és mindenütt igy van. A Davis-cup küzdelmeket kiárusították. Az úszásokat is. A szegény, szerencsétlen Németországban vasárnap háromszázezer ember nézte végig az Avus-autó- versenyt, ahol a legolcsóbb jegy száz korona volt, s a pályát csak autókon lehetett megkö- zeliteni. A néhány hét előtti „osztrák—magyaron1* ugyanolyan áruzsora folyt a jegyekkel, mint. a „magyar—olaszon11, vagy mást az „osztrák—csehen“. Bécsben nyolcvanezer ember nézte végig a küzdelmet, ezt egy brünni mérnök mesélte nekem, aki meccsről-mecesre szaladgál Középeurópában, mint a motola, s vele együtt egy egész különös karaván, mely a világért nem hagyna ki valami nagyobbfajta mérkőzést. A vidékiek ilyenkor fölruccannak a fővárosba. Bármibe kerül. Drága az ut, szörnyű a tultö- möttség, de a- kétórás önfeledt orditás a pályán megéri a pénzt és a fáradságot, különösen, ha hozzászámítjuk a kétnapos csevegést a mérkőzés előtt és a kétnapos csevegést a mérkőzés után a futiballról és a játékosokról. Az emberiség átlag négy napig beszél ma egy-egy mérkőzésről, igen, az emberiség, mindenki, a verebek nem slágereket csiripelnek, hanem azt, hogy a „Sindelár az egy zsonglőr", hogy a „Vogl kettő öreg" és a „Planicska repül, ha véd". S hogy mennyire fontos az, hogy Planicska repül, ha véd, azt a borbélyomnál láttam szombaton: amikor mesélte, borotvatartó keze reszketett — először láttam nála —, ennélfogva én is reszketni kezdtem, s csodálom, hogy a pamacs nem mondott valamit Turayról. (Itt kell mcgemlite- ncm azt a különös esetet, ami tavaly történt ugyanennél a borbélynál. Az újságban cikk állott, a történelem eltűnt, nagyságairól. A prágai esob borbély dühöngött: „Mi az, hogy Ortíh eltűnt — mondotta —, hisz* a kisgyerek is tudja, hogy tréner Csőiében.")

A régi Rónában és a huszadik századiban egyformán korszenvedély az aréna-láz, A pályaláz. Az emberek ölni képesek érte. Láttam, amikor egy gyönge és jámbor szabó feidiátázott egy óriást, mert azt merte mondani, hogy Sá- rossy lábán megrándult egy izom. Képes lett

volna nekimenni az óriásnak az afront miatt. A MÁV, az ünnepélyes, korrekt és hivatalos MÁV, az „osztrák—magyar" előtt hirdetményeket adott ki a következő szöveggel:

—. Értesítjük a nagyérdemű utazóközönséget, hogy a bécsi osztrák—magyar labdarugómérkőzésre külön gyorsvonatokat indítottunk, s gondoskodtunk arról, hogy a Ferencváros és a Hungária közönségét külön kocsikban helyezzük el.

Nehogy az ősi budapesti íutball-guelfek és futball-gibellinek útközben, Becsig, gulyássá aprítsák egymást. A MÁV szívesen tette: üzlet volt. Jó bolt. Az egyetlen jó bolt ma. Ha pénzem volna, futballpályáhba és jó profi futbah listákba fektetném, itt még lelhet valamit ke-* resni, s nemcsak Dempsey menezsere gazdagodott meg, hanem sok más menezser is.

Mi következik mindebből? Az, hogy a krízis! relatív dolog. Bizonyos institúciók és rendszerek tényleg kritikus helyzetbe jutottak, mert ellentétben állnak a kor szellemével, öregek, kisajtoltak; de ha valaki ügyesen csavarint egyet az emberiségen, ugyanannyi pénzt tud kipréselni ibelőle, mint eddig. Vannak még jó holtok. Csak kellőképpen lanszirozni kelll, — hogy Planicska repül, ha véd.

Szvatkó Pál.

All a harc a Matica körűi

Hodzsa u] tudományos társaságának megalapítása ellen nyilatkozott az általa össze' hivott megbeszélő ülés — A kilépett Matica-tagok a Safarik-Társaságban helyezkedtek el - Dérer Hodzsa ellen, Hodzsa lapja Dérer ellen

Prága, május 25. A Sloiveinská Matica körül kitört ádáz harc tovább folyik lankadatlan hevességgel.

Mi is megemlékeztünk róla, hogy Hodza Milán dir. egy interjújában fölvetette azt az eszmét, hogy

meg kell alapítani a Stefánik-Társaságot és a St efán i k - A k adóim iát, mert a Maticát a május 12-iiki események után — amikor, mint ismertettük, a közgyűlés elvetette a helyesírási bizottság által kiadott uj helyesírási szabályokat — nem lehet össznemzeti intézménynek tekinteni. A Lidoivé Noviiny szerint Hodza tegnap estére összehívott számos szlovenszkói kultur- munkást, hogy tervéről tárgyaljanak. Bevezető szavaiban kd jelem tette, hogy nincs remény rá, hogy a Matica keretén belül lehessen rendezni az állapotokat s ezért javasolja, hogy uj kulturális társaságot alakítsanak, amely a provincializmus szűk köréből kilépve a cselhsz'lovákizmusoin keresztül hatolna el a világhoz. Ebiből a társaságból időik múltán kifejlődhetne a szlovák akadémia, amely az egész kulturális Szloivenszkót reprezentálhatná. Hodza indítványáról hosszas vita indult meg, amelyben többek között resztvettek Srobár dr. és Stefánek dr. volt miniszterek, Ivánka dir. képviselő, Med- veoky dr., továbbá Vázny dr. magántanár, Bújnák és Kleícanda egyetemi tanárok- A felszólalók a lap szerint jobbára Hodza dr. indítványa ellen beszéltek

s annak a nézetüknek adtak kifejezést, hogy a Maticát kell visszaadni eredeti küldetésének, mert nem lenne opportunus dolog szétforgácsolni az erőiket.

A május 12-ifci események miatt kilépett Maticantagok egyébként — ugyancsak a Li- dové Noviuy szerint — testületileg beléptek a Safarik-TárSaságba, amely vendég jogot nyújt nekik mindaddig, amiig nem lesz számukra lehetővé téve a Malacába való visszatérés békés tudományos munkájuk biztosítása és a viszonyok ujjá- rendezése révén ...

Három brünni szlovák diákegyesület a Matica mellé áSiotft

A Slovák és a Nároidnie Noviny leközld három brünni szlovák diákegyesület, a Tátrán szlovák akadémikusok egyesülete, a K ríván szlovák akadémikus egyesület és a Szlovák evangélikus akadémikusok Zoch-iköre nyilatkozatát, amelyet a három egylet százötven tagja nevében a cseh és szlovák nyilvánosságihoz intézett. Ez a nyilatkozat így szól:

„Százötven Brüninbein tanuló szlovák akadémikust, akik a Krivan, Tátrán és a Szlovák evangélikus akadémikusok Zoeh-köre című egyesületekben tömörültek, bántóan érintett, hogy egyes cseh és szlovákul ilró lapok helytelen, sőt nem méltó módon Írnak a legutóbbi szlovén Szkói esemény ékről. Minden bizonnyal magától értetődő, hogy sem igy, sem hasonló utón meg nem valósul az igazi testvéri szeretet és a csehszlovák viszonosság, de mély sírját ássák neki. Kivált nehezen viseljük el egyes lapoknak a szlovák Matica legutóbbi, ez év május 12-iki közgyűléséről Írott elferdített és tendenciózus híreit. E hírek szerint a szlovák Maticának a szlovák helyesírásról hozott határozata állítólag a szlovák szeparatizmus megnyilatkozása, sőt mi több, egyenesen a szlovákok ellenséges érzületének a megnyilvánulása a csehekkel szentben.

Mi szlovák akadémikusok, akik itt, a testvéri Morvaország területén vagyunk kénytelenek tanulni, konstatáljuk és legjobb tudomásunk és lelkiismeretűnk szerint kijelentjük, hegy ezek és hasonló állítások valótlanok. A szlovák Matica a szlovák nemzet

óhajtásához képest csak a szlovák nyelv tőzsgyökerességét és megőrzését védelmezi. Ez joga, sőt kötelessége. A szlovák nyelv védelmét parancsolja ránk szivünk és eszünk. A szlovák nyelvért harcoltak, szenvedtek, sőt meghaltak legjobb férfiaink. Ezért számunkra szent. De az ész is azt parancsolja, hogy védelmezzük a szlovák nyelvet — melyet sok cseh testvér is elismer — mivelhogy valamennyi szláv nyelv ösz- szekötő nyelvét jelenti. Nem értjük, hogy mint lehetne a csehszlovák köztársaság érdeke, ha a szlovák nyelv eltűnne- Nem a nyelv egységére, hanem a szellem egységére van szükség. Ezért teljesen egyetértünk a szlovák Matica eljárásával, őszinte odaadásunkat fejezzük ki neki és Ígérjük, hogy az általa járt utón fogunk mi is haladni."

(A nyilatkozat aláírói: Hudec Imire elnök, Fajnor István elnök és Solic Cyrill elnök.)

A krakkói egyetem szlovák rektora az uj helyesírásról

S'udhy Kamii dr., a krakkói egyetem szlovák lektora levelet intézett a Sttovákhoz, amelyben felszólítja a Matica nyelvészeti osztályának tagjait, hogy ne lépjenek ki a Mátkából, hanem sokkal inkább

járuljanak hozzá a nyelvészeti osztály eddigi ál- tudományos jellegének eltüntetéséhez.

Rámutat arra, hogy írásaiban élesen kikelt az ellen, hogy egyes tagok a helyesírás örve alatt meg akarják változtatni a nyelvet, holott a változtatásokhoz a legkisebb tudományos alapjuk sem volt. A szlovák ifjúságnak, amely tisztára szlovákul irt, ezért a szlovák nyelvből rontották az előmeneteli jegyeit. A tavaly alkotott uij helyesírási szabályokat

a helyesírási bizottság öt tagja tudománytalan

diktátumának mondja,

amely minden tudományos alap nélkül gyökerestől akarja kivágni a régi nyelvtani alakokat, a szlovák főnévi és igeragozást és sokszor olyan alakot hagy meg vagy teremt mesterségesen, amely ellentétben áll a szlovák nyelv szellemével.

Dérer és Hodzsa ellenkező véleményen

Az aff érhez hozzászólt Dérer miniszter is, aki nyilatkozatában mélységesen fájlalja a maticai eseményeket, mert szerinte a Matiica csak akkor fogja megoldhatni föladatait, ha elkerüli a politizálást, Szerinte valakit a Mátkából kizárni vagy kiikerget- ni, avagy pedig ottlétét és munkáját lehetetleamé tenni csakis azért, mert az illető cseh, — nem szláv és nem szlovák élj áráé, hanem magyarón zsentrizmustól szagos. Aki azt állítja, hogy a fiatal szlovák kultúra cseh segítség nélkül is el tud fenni, az nem mond igazat. A legutóbbi eseményeknek az a színezete van, hogy nem a tudomány és a kultúra emberei, (hanem exponált politikusok akarnak irányt szabni ennek a kulturinstituciónak, ami lehetetlen. Szerinte sajnálnivaló, hogy a Matica ellen intézett politikai támadás további természetes következményeket von maga után és hogy sok jelentős kul!- turmunkás elhagyja a Maticát. Az uj konkurrens társaság megalapításáról szóló híreidhez a következőképpen szólt hozzá Dérer miniszter: „Politikusok, el a kezekkel a szlovák kultúrától. A Matica zuhanását a ludák és národniar irányú politikai vezérek okozták. Nagy hiba lenne, ha az uj kulturális társaság nem a szlovenszkói kulturmunkások szükségletéből alakulna meg, hanem politikai tényezők ellenlépéseként, akik a Maticában Hlinkával és Rázussal szemiben politikailag vereséget szenvedtek. Amennyiben Szlovenszkónak olyan társaságra van szüksége, amely pótolná az eredeti feladataitól elpártolt Maticát, íróinknak, tudósainknak és egyéb kul- turmunkásainknak kell megalapitaniok azt." Mint látni, Dérer miniszter nyilatkozatában nem csupán a néppárti és národniar vezetők ellen fordul, hanem Hodzsa élten is. A Slovensky Dennik viszont kifogásolja a miniszter nyilatkozatát s annak a nézetének ad kifejezést, hogy

egy politikusnak a nemzet kulturális ügyeivel is kell törődnie.

Azt írja, hogy „nem jó lenne, ha a szlovák nemzettel csak Dérer, avagy Rázus-féle politikusok törődnének."

Ebből a polémiából figyelemreméltó az a tény, hogy amikor a május 12-iki közgyűlésen felvonultak a Matica politikus-tagjai is, a csehszlovák lapok politikai betörésnek, ludák és národniar majorizá- lásnak mondották ki a közgyűlés határozatát. Egyszersmind élénken fájlalták, hogy a politika behatolt ebbe a legfőbb szlovák kultúrintézménybe. Viszont most Hodzsa, — Dérer miniszter szerint — szintién politikai alapon akarná az ellenintézményt megalapítani s lapjuk, amely politikai aktusnak bélyegezte május 12-ét, védelmében egyenesen kötelességévé teszi a politikusoknak a kulturális ügyekkel való beható törődést.

Tintsges házkutatás a cseh fasiszta pártvazetőknél

Prága, május 25. A prágai rendőrség ma a kora reggeli órákban házkutatásokat tartott a cseh fasiszta szervezet egyes funkcionáriusainál. Alapos kutatást végeztek különösen Mares pénztárosnál és Kolár Tamásnál, az ifjúsági szervezet vezetőjénél s különböző nyomtatványokat, a tagnévsort foglalták le náluk. Később megejtették a házkutatást a szervezet titkárságának és a fasiszta lap szerkesztőségének a helyiségeiben is.

A cseh fasiszták az utóbbi időben különösen a falvakban fejtettek ki nagyobb tevékenységet s az egyes községekben megejtett képviselőtestületi választások során váratlan és meglepő sikereket könyvelhettek el főleg a cseh agrárpárt rovására. Az agráriusokat ez a jelenség komolyan nyugtalanítja s minden befolyásukat latba vetették, hogy a hatóságok szigorúbb esziközökkel lépjenek föl a Gajda vezetése alatt álló fasiszta szervezetek izgatásai ellen, sőt — értesülésünk szerint — azt is követelik, hogy a szervezetet oszlassák föl. Az agrárpárt jobbszárnya szinte a saját keblén nevelte föl a fasisztákat s még csak nem is olyan régen ők voltak azok, akik Gajda védelmére keitek. Az agrárpárt balszárnya Udrzsal mln'sztereínökikel az élén azonban a szociáldemokratákkal egyetértőén elsőnek ejtette el Gajd át s a választási bíróságban az agrárpárti tag szavazata tette lehetővé, hogy Gajdát megfosszák mandátumától. Most Gajda azzal fizeti ezt vissza az agrárpártnak, hogy az agrárok legerősebb cseh bástyáit támadja ^örra s tömegesen szedi el a választóikat. A mai házkutatásoknak valószínűleg még folytatásuk lesz.

teszlria piaüefeea beleteli i § cicidet?

London, tmújixs 25. A Daily Héráid első oldalán szenzációs jelentést közöl bécsi tudósitójától, aki szerint az osztrák kormány pénteken vagy legkésőbb szombaton bejelenti Ausztria csődjét és a köztársaság ezután nem fizet többé kamatot külföldi adósságai után. Ausztria lenne a negyedik európai hatalom, amely bejelenti a csődöt s a csapás az angol és az amerikai hitelezőket súlyosan érintené. A lap szerint Németország csakhamar követni fogja a középeuróp-ai hatalmak példáját, mert a német külkereskedelmi mérleg egyre rosszabbodik s néhány hónapon belül Németország teljesen pénztelenné válik. A kormányok egy év óta nem tudják rendezni ezt. a súlyos kérdést, holott valamennyien tudják, hogyha Németország bejelenti a csődöt, akkor a nyugati hatalmak pénzügyi helyzete is a 1 a.pv ető e n me gr e n d ül.