Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)

1932-05-26 / 120. (2933.) Második kiadás

Elkobzás után második kiadás. Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K6. A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1*20 Kí, vasárnap 2.—Kt, A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok FŐSZERKESZTŐ politikai napilapja EELEL<ys SZERKESZTŐ DZÜRÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCS GÉZA Szerkesztőség: Prága Bw Panski ulice 12. U, emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal*; Prága IL. Panská altce 12. ül. emelet Telefon: 34184. SŰRQÖNYC1M: HÍRLAP, PRAHA A vvhi<rv-sserep Irta: JAROSS ANDOR Néhány bóinappal ezelőtt aktuális kérdés v,olt a magyar-csehszlovák megegyezés kér­dése, számos hírlapi cikk, hozzászólás bon­colgatta ezt a középeurópai csemegéit, az összbenyomás azonban kétségtelenül az volt, hogy ma még korai volna azt hinni, hogy eljött az az időpont, amikor a vitás, disszo­náns kiérdéskomípdexumok barátságos össze­egyeztetése, a történelmi egyimásruutáltság felismert tudata és a megegyezni-akarás energiája megteremtették azt a hangulatot, amely időtálló kézfogáshoz vezethet­A magyarnyeLvü konmánylap pünkösdi számában Slávik György dr. belügyminisz- ter egy hosszabb nyilatkozat keretéiben fog­lalkozik isimét ezzel a kérdéssel és rámutat arra a szerepre, amelyet egy magyar-cseh­szlovák kiegjyezésmél a csehszlovákiai ma­gyarság betölthetne. Ez a hídszerep nem most őitlik fel először, már sokan előzőleg is foglalkoztak a szlovenszkói magyarság ilyen esetleges szerepléséivel, amiben nincs semmi csodálni való, mert a mai politikai térkép a szlovenszkói magyarokat ilyen szerepre képesítené. A belügyminiszter felhasználja azt a pszi­chológiai pillanatot, amikor rámutathat egyik legutóbbi rendeletiére, melyben a ma­gyar szellemi tenmékek behozatalát az ed­digi határzárlat felfüggesztésével engedélye­zi. A belügyminiszter úgy tünteti fel ezt a rendeletet, mint egy gesztust a szlovenszkói magyarság felé és önérzettel állapítja meg: „Megtettem mindent, hogy a magyar szelle­mi áramlatok szabadon járhassák át az itt­élő magyarság lelkét, hogy élő valóság le­gyen számára az a hídszerep, amelyet a két nemzet között ki kell tölteni." Nem akarok most azzal foglalkozni, hogy a csehszlovák politikai közvélemény kétség­telenül külföldi befolyásra és igy a külügy­minisztérium tapintatos sugallatára csende­sen orientálódik át — mondjuk — közép- európai irányba s mivel ennek a Közáp- európának a magvát Magyarország képezi — mondjuk — egyidejűleg a magyarok felé is, nem akarok semmiféle politikai tőkét ko­vácsolni abból a látszólag kisjelentőséglü fényiből, hogy a csehszlovák köztársaság kül­ügyminisztere néhány percet k alapiévá ve állt a miagyar millenniumi emlék árnyéká­ban pihenő magyar katona emléke előtt Bu­dapesten. Sőt tovább megyek, nem akarok rekrimimálni sem, nem akarom felhány for­gatni, hogy a hídszerepet betöltendő ezlo- venszkóíi magyarság tizenháromé vés múltja mennyiben képesíti ezt a nemzettest-et erre a feladatra, 'nem akarom felsorolni, hogy tizenhárom év kormánykoalícióinak politi­kája mint sáfárkodott azzal a területtel, melyen a magyarság kompakt tömege lakik s mint igyekezett rendszeres romboló mun­kával a „jövő hidját" gazdaságilag meggyen- giteni és teherhordó képességében csökken­teni. Nem, mindezt elmondani egyszerű is­métlés volna s olyan fények újabb csoporto­sítása, melyek nemcsak nálunk, de Európa- szertek ismertek. Ma csak a mát nézzük és a csehszlovákiai magyarság józan hűvösséggel Ítéli meg hely­zetét és vonja le önmagára nézve a követ­keztetéseket. A szlovenszkói magyarság egészséges tör­ténelemszemlélettel néz vissza a múltba, a messze múltba és a kellő távlat lehetővé te­szi, hogy olyan eseményeket, melyek a régi j államjogi kapcsolat folytán a dinasztia érdé- j „Franciaország szive baloldalt ver, de pénztárcáját jobboldalt viseli” lierriof kormányprcgraaija — Paul Faure a szocialisták nevében hadat iiüt a radikálisoknak — Herriot a hivatalos aktákat tanulmányozza Páirís, május 25. Herriot és Taráiéul a tegnapi elyséei találkozón kizárólag a kül­politikai kérdésekről tárgyalt. A megbeszé­lésen résztveíit politikusok kivétel nélkül hangsúlyozták, hogy a belpolitikát neim érintették. Taráién kijelentette, hogy szabá­lyos informatív jellegű baráti megbeszélés­ről volt szó. A miniszterelnök részletesen foglalkozott a jóvátétel! kérdéssel é9 a du­nai problémával. Flandin pénzügyminiszter az állampénztár helyzetéről és az adó jöve­delmiekről értekezett, valamint Lengyelor­szág kölesönkivánságairól. Herriot a Maiim­ban kijeilemiti, hogy uj tárgyalásokra nem kerül sor. A dezignált miniszterelnök ma megkapja a hivatalos aktákat és ezek tanul­mányozása jé néhány napot fog igényié venni, ngy hogy június 3-ig vagy 4-ig, az uj kormány megalakításáig, aligha foglalkoz­hat egyéb kérdésekkel. A kamara folyosóin a képviselők élénken vitatkoznak az uj kormány összetételéiről. Általában nagy szenzációnak tartják Paul Faure szocialista képviselő vezércikkét, amely a Populaire mai számában jelenít meg és amely nyíltan hadat üzen a radiká­lisoknak. Fanre véleményével nem minden szocialista képviselő ért egyet és Renaudel szocialista képviselő például a cikk tartal­ma ellen nyillátkozott. Faure visszaélt Léom Blum távollétével és bombát robbantott, de nyilatkozatával szembe került a szocialista párt nagy részének véleményével. Herriot Faure magatartását „gorombának és sértő­nek" bélyegezte, de „Faure a szocialisták nagydobja, amely óriási lármát csap és be­lül üires". Mindazonáltal Faure akciója után aligha ke inak figyelembevételével alkalm asak vol­taik mély, áthidalhatatlan lelik! szakadékot vonni két nemzet gondolkodása közé, ma átértékelve uj meglátások szemszögébe ál­lítson. A magyarok Mohácsa és a cseh nem­zet Fehérhegye, ha nem is egyszerre, de egymásután alapozták meg a középeurópai Habsburg-uralimat; A magyarok harca a füg­getlenségért Mohácstól tart, a cseheké Fe­hérhegytől, s ha a magyarok 1867-től más szerepet is töltöttek be a monarchia kere­tén belül, mint a cseh nemzet és a dualiz­mus sértő szálka volt ils a csehek előtt, alig volt magyar nacionalista poilitilkus, aki eb­ben az állapotban megnyugtató nemzeti jö­vőt várt volna- A cseh nemzet a világháború romjaiból nemcsak teljes függetlenséget szerzett magának, hanem a szlovákokkal való egyesülés geográfiai kiszélesítésével közel egy millió magyart csatolt államához. A cseh nemzet függetlenségéért való harca tehát befejeződött, úgyszólván nincsen cseh tömeg sehol idegen uralom alatt. valósulhat meg a baloldali kariéi [kormány. Dalaclier radikális képviselő ugyan a szo­cialistákkal való együttműködés mellett foglal állást, de a République-ben megjelent vezércikke pusztában elhangzott szó volt. A radikális táborban mindent elkövetnek ab­ban az irányban, hogy a kistőkéseket meg­nyugtassák és ne keltsenek pánikot, amely 1926 júliusának hangulatára emlékeztethet­ne. A Répubilique Herriot politikáját a kő­vetkező szép mondásban foglalta össze: „Franciaország politikai szive természete­Iokio, május 25. Saito tengernagy s*eon- nxeillátbatóan nagy nehézségekbe ütközik uj kormányának megalakításánál- A tizennégy miniszteri tárca közül eddig mindössze né­gyet töltöttek be, mert számos vezető állam­férfin nemet mondott Saito kérdéseire. Miaitsudeira londoni nagykövet, Japán genfi delegátusa goudolkozási időt kért, mert egyelőre nem tudja, vájjon vállalhatja-e a külügyi tárcát. Jamamoto, ákxt belügymi­niszternek szemleltek ki, évekkel ezelőtt a délmandzsuiriaá vasúttársaság elnöke volt és —ma————iiiimib Véleményem szerint egyik nemzed közvé­leménye sincs előkészítve egy ilyen meg­egyezés praktikus eifogadhatására- Mutatja ezt Slávik cikkének is egyik kitétele, mikor Ripka dr. cseh újságíró cikkére célozva ki­jelenti: „A cikkből azt olvasom ki, hogy Magyarországon a csehszlovák-magyar köze­ledés problémáját még mindig azzal a men­talitással kezelik, melyet a revtzionizmus termelt ki magából." sem baloldalon van, de pénztárcáját jobbol­dalt viseli." — Ezek után nyilvánvaló, hogy; az uj kormány Herriot radikálisainak kn sebbségi kormánya lesz. A miniszterelnök a külpolitika kérdéseiben számíthat a kö­zéppártok támogatására, ha megmarad a patrióta irányvonalon, a belpolitika terén viszont a szocialisták fogják esétről-eseitre támogatni. A helyzet veszélyessé csupán a költségvetési és a pénzügyi vitákon válhat* ahol a politikai meggyőződés eiileuítéfbení áll a pénztárca érdekeivel. állomáshelyén nagy energiáról tett tanul­ságot. ; Tokio, május 25. A japán csapatok és a kínai banditák összeütközésed Osangcsun kö­zelében megbénították a délmandzsuiriial vasútvonal keleti és nyugati mellékvonalai* nak forgalmát. Honjo tábornok, a man Vu- riai csapatok főparancsnoka parancsot adott a nagyarányú offenzivára, mellyel a vidé­ket végleg meg alkarja tisztítani a kínai sza­bad csapatoktól. Ilyen körülmények között vár ránk, cseh­szlovákiai magyarokra az úgynevezett hid* szerep. Betölthetne az a magyar etnográ­fiai sáv, mely Pozsonytól egész Hiusztig hu-* ződik, ézt a szerepet úgy, hogy saját nemi* zeti mivoltát áldozatul nem hozza és törté­nelmi jövőjét nem kockáztatja? Szerény vé­leményem szerint igen. Az előfeltétel azon* bán független tőlünk és a csehszlovák kor* mányzat, valamint a csehszlovák nemzeti, közvélemény magatartásától függ száz szá­zalékban. Meg kell mondani őszintén, hogy itt is elő •kell lélektanilag készíteni a hangulatot. Slá­vik miniszter rendelete mindenesetre tett, melynek értékét a gyakorlat fogja megmu­tatni. Sok jól megszerkesztett törvényünk is van a sok rossz között, de végrehajtásukban a magyarsággal szemben minid egyformák, tapasztalataink ellövi gyáza tót diktálnak. A1 magyar nemzeti életnek nálunk csak rom* ja! vannak, ezeket keli elsősorban eltakarí­tani, bizony nehezen jóvá tehető hibák tor­nyosulnak a csehszlovákiai magyar etnikum területén. A csehszlovák imperializmusnak sok helyiről viasza kell vennie a lábát, ahol Japán offenxhra Mandzsúriában Az orosz határvidéken — Saito kormányalakítási nehézségei

Next

/
Oldalképek
Tartalom