Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)

1932-05-22 / 117. (2930.) szám

14 T^G&-MAGfeR-HTHIi2© 1932 májúé 22, vasárnap. ———■—a—Maaaamp———■—i xx Park-szálloda Budapesten, VIII, Ba­ross-dér 10. Keleti pályaudvar érkezési ol­dalával szemben, kocsi felesleges. Legmo­dernebb komfort. Olcsó szobák, teljes ellá­tás már napi Pengő 9.50-től kezdve. Reif Bútorgyár Banská Bystrlca. Komplett lakás és irodaberendezések. Állandó kiállítás! Tervek és ajánlatok díjtalanok. Szőnyeg és gyermekkocsi gyári lerakata. xx 3 szó, mely könnyen megjegyezhető: Urániabank, Novézámky, Banská-Bystrica. — A magyar nemzeti párt tisztújító köz­gyűlése Gálócs községben. Kassáról jelentik: A magyar nemzeti párt gálóosi helyi szerve­zete ia naplókban tartotta meg tisztújító köz­gyűlését, Ladányi Isit vám elnöMésével. Ha- rasizthy György körzeti titkár, a párt kassai kerületének kiküldötte részletesen ismertette a párt munkáját, a 'mezőgazdaság, kultúra, ipar etb. terén. A hatásos beszéd után meg­választották az uij tisztikart, mely a követke­zőkből áll: elnök: Ladányi István, a 1 elnök: RuszJka István, jegyző: Tamaska Pál, pénztá­ros: Tóth István, ellenőrök: Juhász Péter, id. Perdnk Sándor, gazda: Kuthy Ferenc. A me­zőgazdasági szakosztály elnöke: Ladányi Zsigmond, ailelnök; Vágner János. A közgyű­lés táviratilag üdvözölte a párt vezérét, Szen-t- Ivány Józsefet, Törköly József dr. orsz. el­nököt, Blanár Béla dr. kassai elnököt. Dobsinai jégbarlang a világ legnagyobb természeti csodája. Felvilágosítással szolgál az Igazgatóság, xx Szülők figyelmébe! (Diákok nyaralása egy tátrai erdei lakban.) Közeledik a nagy szünidő. A gondos mamák és apák azon tö­rik a fejüket, hogy szorgalmas fiaik számára miképen tegyék a nyarat — olcsón — a leg­kellemesebbé? Alig kínálkozik ideálisaké hely, hol a tizhónapi munkában elfáradt gyer­mek legkedvesebb szórakozásait megtalál­hatja, mint a Tátra közelében, Blazov (Ba- lázsvágás) község Csertésiz nevű vadregényes völgyében fék vő fenyőerdőn. Az érkező kis vendégeket két, fából épített hajlék várja, melyek a hűvös éjszakákon, vagy rossz idő­járás esetén pompás menedékhelyet nyújta­nak. A szebbnél-szebb kirándulások gyakran ismétlődnek. A Szallvátor-iforrás, Lőcse, Sae- pesváralja, Lubló- és Baldóc-fürdők ott fek­szenek egy lefelrjebb 15 kilométeres körzet­ben. Bőséges táplálkozás, tejkura, fürdés a tiszta vizű és pisztrángduis Tárcában e az ál­landó tanári felügyelet mind azt a célt szol­gálják,, hogy a gyermekek megedzett testtel és lélekkel nézzenek a következő tanév mun­kája elé. Esténként pásztortüz mellett folyik a mesemondás, vidám nótázás és zenélés. Könyvtár, hangszerek, gramofon és különbö­ző társasjátékok egészítik ki az erdei lak fel­szerelését. A hazai szláv nyelvek gyakorlá­sára is bő alkalom nyílik. — A diákok háti­zsákban meleg pokrócot, felöltőt, kispárnát, a lábukon pedig jó erős cipőt hoznak. Nya­ralásra csak kimondottan egészséges fiukat fogadok el! A jó egészségre különben oly nagy gondot fordítok, hogy a gyermekeket orvossal többször is megvizsgáltatom. A multévi hasonló nyaralás teljes sikeréről a kedves szülőktől hozzám érkezett levelek ta­núskodnak. — A nyaralás julius hó elsején kezdődik és julius hó 30-án ér véget. A har­minc napig tartó nyaraltatás összköltsége 500 korona. Amennyiben összesen csak tíz diák részére van hely, ajánlatos a mielőbbi jelentkezés! Jelentkezéseket folyó év június hó 15-ig fogad el az erdei lak tulajdonosa, Mankovits Ákos reálgimnáziumi tanár, Mu- k a öevo—Munkács. Tartós onduiálást, halfestést, isak speciális szaküzletben végzik a legjobban és a leg- megbizhatóbban. Ilyen régi, közismert szaküzem Béres MiháSy hölgyfodrász és kozmetikai üzlete Kassa. Fö-u 85 r.Andrássy-paiota" Szolid árak! A KELETSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNTÁRSU­LAT MŰSORA KASSÁN: Vasárnap délután: Az asszony. Vasárnap este: Nyitott ahlak. Salamon Béla ven­dégszereplésével. Hétfő: Nyitott ahlak. Salamon Béla vendégszerep­lésével. Az EPERJESI “SCALA“-MOZGÓ HETI MŰSORA: Vesárnaip és hétfőn, május 22—23-án: „HYPPO- LTT“, a diadalmas sikerű 100%-os magyar hangosfilm. Főszereplői: Kaibos, Csór t,os, Ha- raszthy, Gőzön, Jávor, Gőth. Kedden, szerdán, csütörtökön, május 24—25-26- án: „Suszter suszter ellen“ (Skalni óévei). A hazai filmgyártás legsikerültebb vigjátéka. Fő­szereplők: Theodor Pititek, Emil Fiala. Pénteken, május 27-én népelőadás: „A nagyváros virága4*. Szombaton és vasárnap, május 28—20-én: „WEEK- END A PARADICSOMBAN44. Énekes, zenés né­met, slágervígja lék. Főszereplők: Kiara Rom­ánc r, Julius Falkcnsfcin, Oltó Waliburg. SzmHÁzKönVvKabTüRA. A berlini operaszezón 1932 tavaszán Leromlott színház és közönség — Verdi-reneszánsz A „sone“~tól Richard Straussig Berlin, május 21. (A P. M. H. berlini tudósí­tójától.) Németország a világnak igen régóta Úgy abszolút, mint .relatív értelemben véve is a legtöbb operaszínházzal bíró állama; valaha minden kis fejedelemségnek, mindegyik Sere- nissimusnak büszkesége volt a saját operabáz, a társadalmi élet gócpontja, amely a feudális felső réteg és egy intellektuális, gazdaságilag és kulturálisan jól megalapozott, széles közép- osztály életstandarájához tartozott. Magában a fővárosban, Berliniben még nemrégiben a há­ború után is volt idő, mikor négy operabáz ját­szott az egész szezonon keresztül. Ez az állapot tehát egyelőre nem változott a háború utáni években sem. Az egyes német ál­lamok kormányai kötelességüknek tartották a kitünően decentralizált német kultúra legna­gyobb díszének, a zenének és a német zene leg­nagyobb díszének, az operaüzemnek teljes fönntartását; sőt az opera még magánvállalko­zók számára Í6 üzlet volt, mig a helyzet meg nem rosszabbodott és az egyre jobban nehezedő viszonyok és tovatűnő konjunktúra közt a pénzügyminiszterek észre nem vették, hogy az operafönntartás nemcsak a legnobilisabb, de a legköltségesebb passzió is. Az opera arisztok­ratikus és polgári publikuma — sajnos — szintén észrevette, hogy operaszükeéglete »— étvágya még mindig fönnáll ugyan, de — a mód nincs meg többé hozzá. A megfogyott anyagi lehetőségek természetes következménye a nivócsökkenés — a prominens dirigenseknek, énekeseknek a német operaszinpadokról való teljes, vagy időszaki eltűnése — volt, ami me­gint csak a látogatottság újabb csökkenését vonta maga,után. Ehhez járul még, hogy az utóbbi években elterjedt a mechanikus zene is és ez a válság így most. már annyira elsülyo- sodott, hogy huzamos idő óta a szakkörök ko­molyabban vitatkoznak róla, vájjon fönntart­ható-e, megmenthető-e az opera, mint műfaj egyáltalán. Ezekhez az általános nehézségek­hez hozzájárul az operánál még egy speciális baj: a produkció kérdése is. Hisz az utánpót­lást, müsorkérdést, a produkció tendenciáját úgy megoldani, vezetni, hogy az részint fejlő­dést is biztosítson, viszont másrészt közönséget is találjon, —• prózai színházak számára sem könnyű föladat; mennyivel inkább nem az az operánál, ahol a műfaj belső determinációjá­nál fogva a nehézségek még sokkal nagyob­bak. Abból a 40—50 operából, ami egy operaház szezonalatti műsorát teszi, a Berliniben jelenleg játszó két operánál (Staatsoper unter d. Linden és Stadtische Oper) három érdekességet lehet regisztrálni. Ezek, három generációiba nyúlva vissza, egyszersmind megvilágítják a mai operai színjátszás tendenciáit is. Az első: egy pá­ratlan intenzitás^ Verdi-reneszánsz. A közismert és standard operaállományhoz tar­tozó Verdiken kívül Berlinben jelenleg hat „uj“ Verdi-operát játszanak, átdolgozva, a ma már zavaró szöveg- és cselekményben naivitások eliminálásával; ezekhez — Simoné Boocanegra, Don Cários, Maobeth, Maclht des Schicksals, Othelto, Falstaff — tervbe van véve a jövő szezonra még kettő. Mit jelent ez a Verdi­ül ossz? Egy kissé a jelenlegi produkció stagná­lását, —• 'legalább is a rentabilitás szempontjá­ból, egy kissé a vezetőik ijedelmét, — honnan lehetne a műsort fölfrissiteni? — de leginkább a közönség melódiaétvágyát. Az opera mai kö­zönsége Németországban legalább felerészben nem azonos már a háborualattival sem; a jelen­legi Verdi-reneszánsz tehát főképp egy uj hallgatóságnak a természetes zenei evolúcióját jelenti. Verdinek két generáció előtt lezárt és a mai operamüsoTokiban első helyet elfoglaló al­kotása mellett a szezont másodszor Kurt'Weill „Die Bürgschaft41 című operájának premiérjével lehet jellemezni. Weill, a Dreigroschenoper komponistája, olyan uj zenei zsánert teremtett meg, amely föltétlenül az elmúlt évek egyik legnagyobb sikere. Mig azonban a Dreig.ro- söhenoper törpe zsáner, a „BüT,geohaft“-iban kiderül, hogy a „song-stilus“ ennyit nem bir el, nagy formákat nem képes kitölteni. Ismét a mai produkció csődje tehát? Nem, in­kább egy nem teljesen sikerült kísérlet, amely som a publikumra, sem Weill további alkotá­sára nem lesz maradandó benyomás és hatás nélkül. A harmadik fölemlítendő operai 'esemény, egyben talán a szezon legnagyobb sikere, egy Richard Strauss-repriz: Ariadne Naxos szi­getén. E mti keletkezése Verdi és Weill közé, az 1910 körüli évekre esik, erre a már kissé dekadens, tulfinomult kultúrájú, de kulturá­lisan még le nem épitő korra, amelyben a Rosenkavallier és a Pfitzner Palestrinája született. Ariadne tiszta kulturopera, kora szellemi civilizációjának legtökéletesebb tü­körképe. A daraib keletkezése közismert: eredetileg a Moliére-tféle „Le bourgois genti!homime“-iból sok viszontagságon át érte el mai alakját. Ennek az operának a meséje is igen érdekes. Ajz elő­játékban a bécsi újgazdag egy fiatal .komponis­tától antik tragédiát rendel meg saját háziszin- pada számára, amit az estély keretében az utána következő (oommedia delkarte-szerü) harlekintáncokkal és tűzijátékkal be fognak mutatni. Látjuk a színpadon a háziszinpadot hátulról, látjuk a kulisszák fölállítását, látjuk elhelyezkedni a tragédia szereplőit, mig végül pár perccel kezdet előtt jön az érdekes hoff- mannsthali fogás: a' háziúr elrendeli, hogy a tragédiát és a Harlekin-trupp táncát a szín­padon egyszerre játszák le, mert a kettőre külön nincs idő, és hogy „egy ilyen gazdag házra egy üres, lakatlan sziget rossz fényt ne vessen44. Az ezután következő egyetlen fölvonásban ez aztán meg is történik. A szintén két részre osztható zene az ezek által képviselt típusban máig el nem ért csúcs­pont: a tulajdonképpeni opera; súlypontjával a zenekariban, a híres Ariadne-zenefcariban, amely celestával és zongorával együtt 36 szolisztiku- san kezelt hangszerből áll. Schöniberg és Hin- demith után fülünk j élvezettel veszi föl a pár hangszer polifóniáját, a straussi melódiaveze- tést. Az itt elért hatás, a siker bizony azt mu­tatja, hogy az opera még nem egészen halott — s talán éppen a Rosenkavalier, Elektra, Ariad- ne már lezárt iránya fogja jelenlegi viszontag­ságain átsegíteni. — a — (•) Oelónyi József nagysikerű vendégszereplése Kassán. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Valóságos ünnepi előadásai voltak a kassai magyar színháznak szerdán és csütörtökön, amikor Cselényi József, a budapesti Nemzeti Színház kitűnő művészének ven­dégszereplésével Kacsóih Pongrác szépségekben gazdag mesejátéka, a János vitéz került felújításra. A színház parádés köntösben hozta ki a darabot, melyhez uj díszleteket festetett s ezek a díszletek (a kitűnő Bercsényii Tibor munkája) külön is érté­ket adtak az előadásnak. Ebben a díszes keretben még inkább érvényesült Cselényi József művészete, amellyel minden tekintetben briliáns módon hozta színpadra János vitéz poétikus alakját és egy pom­pás élménnyel tette gazdagabbá a színházat mindkét estén zsúfolásig megtöltő közönséget, amely a ven­dégszereplő művészt forró ünneplésekben részesí­tette. Cselényi mellett Tímár Kató játszotta sok szívvel Iluskát, Jeney János Bagó trombitást, Szi- gethy Irén a gonosz mostohát (mind a ketten na­gyon jók voltak), Kovács Kató a francia király­leányt. Mihályi Ernő a francia királyt (kár, hogy élvezhetetlen, együgyű és ripacskodó figurát csinált szerepéből), a többi szerepekben pedig Farkas Pál, Némethy Zoltán, Lengyel István illeszkedtek bele hibátlanul a díszes előadás keretébe. A zenekar élén Fischer Károly végzett kitűnő munkát, a da­rabot Iványi Dezső rendezte. A két zsúfolt ház igazolja, hogy a kasai közönség szívesen jön szín­házba, ha jó darabokét, jó előadást kap, főként a ma­gyar levegőjű darabot nézi meg szívesen, ezért a direkció a jövőre vonatkozóan okulhatna ebből a példából és a sok gyenge mai operett mellett gyakrabban tűzhetne műsorra egyet-egyet a ma­gyarosabb levegőjű régi, értékes darabok közül. (*) Iván Mosjoukin hangos filmet csinált. Iván Mosjoukin, mint Párisból jelentik, befejezte első hangos filmjét. Ebből az alkalomból a párisi újsá­gok interjút kértek tőle, amelyben annak a re­ményének adott kifejezést, hogy filmje nagy siker lesz, de ugyanakkor megemlítette, hogy a néma film több színészi lehetőséget nyújtott neki és hi­vatkozott legkiválóbbnak tartott alakítására, Ver­ne Gyula Sztrogoff Mihályra, amely — a művész véleménye szerint — életének legkimagaslóbb ese­ménye volt. Soha még annyira át nem élt egy szerepet, mint ennek az orosz tisztnek a karakte­rét. A könyvpiac szenzációja! Szemben les a Halál (A Piave partján) Irta: Dr. Schaller Sándor A frontélet leírása a maga valójában. Semmi szenzációhajhászás, semmi túlzás. Kapható minden könyvkereskedésben és a szerzőnél (Kassa Fazekas u 31.) — 35 SKoronas arban. (*) írókból, művészekből, tanárokból álló zsűri fogja megbírálni az „Én Lapom44 cirnü gyermeklap teheteégversenyén, melyik gyermek munkája viszi el a pálmát. A legfigyelemreméltóbb írás szerzője értékes jutalomban részesül, az Én Lapom munka­társainak sorába lép s fényképét valamennyi újság leközli. Csak előfizetők vehetnek részt a pályáza­ton! Uj regény kezdődik a kitünően szerkesztett lapban. Akik eddig elmulasztották megrendelni a lapot, siessenek előfizetni, mert gyermekük játszva tanulja meg mindazt, ami az életben szép és hasz­nos. Előfizetési ár negyedévre 18 Kö. Szerkesztő­ség: Kassa, Ruman-u. 15. (*) Rövid berlini híradó. Berlinben ismét meg- indult teljes erővel a filmgyártás. Bolváry Géza egymásután négy filmet készített. Bolváry szer­ződtette filmgyárához Gustav Fröhlichet, aki ezen­túl kizárólag csak Bolváry-filmefeben játszhat. —. Magda Schneider hat filmre szerződött, az egyik­ben Jan Kiepura lesz a partnere. — Ábrahám Pá3 két nagy filmzenéjét komponálja. Az egyik film női főszerepét Magda Schneider játssza. — Alpár Gitta valószínűleg a Csárdáskirályné filmválto­zatának főszerepét játssza. Partnere nem a fórja lesz. — Joe May két nagy filmet rendez, az egyik­nek hőse egy Kreuger-szerü pénzügyi zseni. —i Igen nagy produkcióra készülnek az UFA műter­meiben. Az UFA eddigi sztárjai szerződtek a jövő szezónra is. — Különösen érdekes film lesz az, amelynek cime: Egy nőorvos naplója. A kéziratot Thea von Harbout irta. A film rendezője Sagan, aki a Leányok az intézetben cimü filmet is ren­dezte. — Elisabeth Bergner két nagy film női fő­szerepét játssza. Az egyik film meséjét Henry Bernstein irta. Cime: Az álmodó száj. A másik fil­met, amelyben Bergner fellép, Londonban készíti a London Film Company, amelynek két vezére Korda Sándor és Bíró Lajos. (*) Csodálatos vakáció. (Farkas István uj ifjúsági könyve.) A szlovenszkói könyvpiacon ritkán jelen­nek meg ifjúsági könyvek s minden vállalkozást, mely a magyar gyermekeknek könyvet kiván jut­tatni asztalára, örömmel kell üdvözölnünk. A gyermekkönyvkiadáshan a komáromi Szivárvány gyenmekujság jár elől jő példával, Farkas István­nak most megjelent Csodálatos Vakáció könyve immár a vállalat negyedik kötete. Az elegáns ki­állítású, képekkel bőven ellátott könyv egy kis regény, mely az YMCA árvaváraljai táborában ját­szódik. A losonci Varga-uccáról indul el a regény kis hőse, egy szlovenszkói iskolásgyerek és a könyv végigvisz bennünket Szlovenszkó legszebb tájain. Finoman lokálpatrióta 6 nagyon természetbarát. Életes és mai könyv ez: nincsenek benne vér­fagyasztó kalandok és különös hősök. A hősök maguk az egyszerű, nyaraló szlovenszkói iskolás- gyermekek, a könyv tendenciája: testvériség, nem­zetek közötti barátság, természetszeretet. Egy üde nyári tábor életével ismertet meg a könyv, sorra felvonulnak előttünk a nyaraló társaságok jelleg­zetes alakjai, képzeletünkben újra viszontlátjuk az _ árvái hegyeket. Történelem, földrajz, erkölcsi0: tanulság finom erei hálózzák be a könyvet. A könyv jelentős részét egy különös álom teszi, így a meseszerüség is helyet kap a regényben, mely kedves olvasmánya lesz a szlovenszkói gyermekek­nek, akik valószínűleg kedvet kapnak hasonló utakra. A Szivárvány szerkesztőségét dicséret illeti a könyv szép kiállításáért. Kitűnő Hanmos-illusz- tráöiók díszítik a könyvet, (sz.) (•) Londonban nincs szinházi*krízis. A Daily Mail írja, hogy a London Pavillon múlt heti bévé-, tele 3200 fontot tett ki. Egy revü előadása csinálta ezt a hatalmas kasszasikert Sorban állnak a je­gyekért, mint a legnagyobb'szinházi konjunktúra idej'én. (*) Arcképfestők a mai nőkről. Londonból je­lentik: Megváltozott-e a nők külseje az utóbbi 25—30 évben, ezt a kérdést vetették fel London­ban a királyi akadémia arcképkiállitásával kap­csolatban. Az arcképek az angol nőtipus minden válfaját megörökítik és igy nagyjából kifejezik a mai átlag angol nő külső jellegét. Ha összeha­sonlítják ezeket a mostani arcképeket a 25—30 éves portrékkal, akkor az eredmény olyan, mint­ha két különböző emberfajt hasonlítanának ösz- sze. Az arckifejezések teljesen mások, mint 25—- 30 évvel ezelőtt. Az egyik angol lap körkérdést intézett néhány híres portréfestőhöz. Dávid Jag- ger, az angol királyné arcképfestője, ezeket mon­dotta: „óriási különbség a mai nő külseje és a 30 évvel ezelőtti nők megjelenése és arcképkifejezé­se között. Azt hiszem azonban, hogy ennek csak a ruha az oka. Más-más ruhában teljesen megvál­tozik egy nő arcklfejezése és karaktere. Ha a mai nőket 30 évvel ezelőtti ruhákba öltöztetnék, ak­kor éppen olyanok volnának, mint a régi portrék modelljei44. Ezzel szemben Bertrand Park, egy másik hires festőművész azt tartja, hogy a nők arckifejezése tényleg megváltozott az idők folya­mán. Ennek az oka részben testi, részben lelki jellegű. A fizikai okok közé tartozik elsősorban a sport és az egyre higiénikusabbá váló életmód. A lelki okok közé tartozik az, hogy a mai nő függetlenebb és öntudatosabb, mint amilyen az anyja volt fiatalkorában. Ennek az a következmé- . nye, hogy a mai nők arcvonásai határozottabbak. Álla erőteljesebb kifejezésü, szájának vonala va­lamivel merevebb és keményebb, mint azelőtt. —< László Fiilöp szerint a legtöbb mai nőnek — sof- főr arckifejezése van. Ma már nem látni úgyneve­zett „bá.jos“ női arcot. Hiányzik a nő életéből a nagy lelki nyugalom, a teljes belső harmónia. A mai nő, még az is, aki nem dolgozik rendszere­sen, fokozott tempójú ideges, nyugtalan életet él és ez megkeményiti a vonásait. A mai nő általá­ban, mint a mai ember, az egész életet elsieti, mohón keresi a mozgást, a változatosságot, szó­val „soffőr típus44. A portréfestő kiolvassa ezt a nő arcából. László szerint a mai nők nem olyan szépek, mint a *20—30 évvel ezelőtti. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom