Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)

1932-05-22 / 117. (2930.) szám

2 raWffltMAG^AR-HngiAB 1932 május 22, vasárnap. mindig váraink kell, mert nincs senki, aM a kezdenienyeziést vállalná. Hogy Románia és Jugoszlávia külügymi­nisztereit mennyiben terheli ezért a felelős­ség, azt tetézzék el velük azok, akiknek ma- gatairtáeukéirl számot adni tartoznak. Benes külügyminiszterről azonban megálilapilhat- juk, hogy a gazdasági válság okaival és az orvoslás módszereivel tisztában van, csupán a cselekvésihez ni nos bátorsága és ezért igyekszik kitolni azt az időpontot, melyben maga is kénytelen lesz beismerni külpoliti­kájának teljes bukását. Benes 1931 április 23-án a Briand-féle tervet ismertetve a következőket mondotta: „A gazdasági válság strukturális okai azt mutatják, hogy nagy átalakulás folyamatá­ban vagyunk, melynek jellemző kisérő kö­rülménye a mai racionalizálás. Amint meg­állapíthat juk, a válság okai általánosak, az egész földkerekségre kiterjedők és organi­kus természetűek. A válság ezért ily általá­nos és mélyreható... Európát nem lehet másképp megmenteni, mint hogyha a vámok stabilizálásán és leszállításán keresztül Európa szerte eljutunk a szabad kereskede­lemig. Hogy ez megtörténhessék, meg kell tenni az utolsó határozott lépést: tárgyalni kell egyes nagy iparágak megrendszabályo- zásáról- Ez alatt a nemzetközi megrendsza- bályozás alatt gondos, beható, tudományosan és államilag szabályozott kereskedelmi és iparpolitikáit értek, melyet az egyes államok termelését és elosztását szabályozó megálla­podásokkal kell megteremteni és kiegészi- teni a világpiacok felosztásával. Gyakorlati­lag ez aiz államok mai iparosodásának né­hány évire való stabilizálását jelentené és határokat szabna a nemzetközi verseny­nek." Ez Benes tervgazdasági elgondolása, amelyre már több Ízben rámutattunk s amely annyiban különbözik lényegesen a francia tervtől, hogy Benes az ipar állami ellenőrzésére gondol, inig a franciák Lou- cheur szellemében a Kartellpáneurópa meg­teremtésében, a magángazdaság megszerve­zésében látják a végcélt. Benes tehát már egy év előtt felismerte, hogy a termelés és elosztás szabályozása el­engedhetetlen előfeltétele annak, hogy Euró­pa népei a civilizációt romboló válságból ki­lóiból janak. Bevallotta azt is, hogy az álla­mok között olyan megállapodásokat kell létrehozni, amelyek az együttműködésnek egészen uj, eddig szokatlan őszinteségét és harmóniáját fogják megkiivánni. Ha mindezt tudja, kérdjük, mi't tett az elmúlt esztendő BIRKÓZÁS Irta: Schöpflin Aladár Alkonyat felé volt, az evezősök legnagyobb része — már akik nem mentek messzebb túrára — hazatért a csónakházba. A széles terasszon üldögéltek, feküdtek, kuporogtak, kiki a ké­nyelemről alkotott fogalmai szerint. Csöndesen beszélgettek, olyan témákról, amelyek rnegszo- kottságuknál fogva szinte hozzátartoztak pihe­nésükhöz. Nem voltak fáradtak, csak az a halk lankad-tság volt bennük, ami el szokta az em­bert fogni, ha a napi munka és néhány órai testgyakorlás után átadja magát a pihenésnek. Csöndes beszélgetésük akkor lett élénk-ebib, mikor Harmathy a birkózóversenyről kezdett beszélgetni, amit az este látott a cirkuszban. Ez volt a nap izgató sporteseménye, amely az egész várost tűzbe hozta. Egy orosz és egy délamerikai mesztio, — félvilágot bejárt hiva­tásos birkózók viadala volt ez, csodálja a bru­tális izomerőnek az orosz, a mindent 1 eb Író technikai készségnek s az idegek éberségének a mesztic részéről. A fiuk közül csak Harmathy látta, most részletesen, szabatosan, a szakértők hozzáértésével beszélt róla, egy-egy fogást be is mutatott egyik-másik klubtárs testén 6 a töb­biek figyelmes érdeklődéssel nézték. így került általában a birkózásra a szó, 'barátságosan vi­tatkozni kezdtek azon, hogy a testi erő-e a fő- dólog a birkózásban, vagy pótolható-e az izmok fogyatéka a technika finom eszközeivel. Har­mathy az utóbbit vitatta, Kenyeres az előbbit és két pártra szakadt a társaság. Csodálatos­képpen a két párt bizonyos állandó jelleggel oszlott meg; azok voltak a Harmathy nézetén, akik őt tartották a legkitűnőbb magyar úszó­nak, Kenyeres nézete mellé az ő uszóversenyi hívéi állottak. Ez a vita már két év óta tartott, két részre oszlott benne az egész spoítközvéle- raény s a versenyeredmények sem tudták el­dönteni. Egyszer Harmathy ikerült előnybe, de a következő versenyen Kenyeres lehúzta a re­kordját — és így ment a vetélkedés váltakóz- va. Áz utóbbi időben kezdett a döntés — egy­előre alig észrevehetően — Harmathy felé haj­lani, az ő most tetőpontjára jutott fiatalsága már már előnybe jutott, Kenyeres roppant testi ereje és régi tapasztalatai fölött. Az emberek inkább csak benyomás, mint pozitív tudás a-'Jap* telték -érezni, hogy * íiMaJatobfc ncoó tog1 Az államvasutak után a posta bevétele is rohamosan csökken Tömeges nyugdíjazás az államvasutaknál - Olcsóbb lesz a bel- és külföldi telefonbeszélgetés díjszabása? — Hula miniszter egy egységes közlekedési minisztérium tervén dolgozik Prága, május 21. A vasútüigyi minisztérium az államvasutak pénzügyi nehézségei követ­keztében utasítást adott az igazgatóságoknak arra, hogy állítsák össze miudatzon alkalma­zottak névjegyzékéi, akik harmincöt éves szol­gálati idő után uyugdijigényjogosultsággal bírnak, akik 05 évesek, akik több mint egy éve betegek és akiknek rossz kvalifikációjuk van. A rendelet arra mutat, hogy a hatvanöt éven felülieket és a 35 évi szol­gálati időt le töltötteket nyugdíjba küldik. A vasutak nehéz helyzete már nem egyedül­álló az állami üzemek között. A Veceir érte­sülése szerint a posta- és távirdaügyi mi­nisztérium bevételei is megcsappantak. \ levélposta és autó buszforgalom passzív, a telefonforgalom az utóbbi időben erősen csökkent s a posta kénytelen lesz propa- gandaakeiőt inditani a telefonhasználat népszerűsítésére, a telefonfelszerelés ille­tékeit lé fogja szállitani, sőt a bel- és kül­földi beszélgetések díjszabását is olcsóbbá teszi. A lap szerint a postaügyii minisztérium be­vételeinek csökkenése komoly aggodalmat kelt az? illetékes tényezőkben s a postaügyi minisztériumban élénk tanácskozások foly­A NAP LEGSZEBB ÓRÁJA a kávézás ideje. A kávé élvezete hangula­tot, jó kedélyt és kellemes közérzetet te­remt. A IV. sz. Meinl-kávékeverék jele a kávés-kanna. Ezt a jó gazdasági kávét ol­csó áránál fogva, % kg-kint 9.— Ké, igazán megveheti bárki. De mi még ennél olcsóbb keverékeket is tartunk, ahogyan, mint természetes, finomabb keverékeket is. MEINL GYULA KÁVÉBEHOZATAL nak, miiképpen lőhetne a helyzet további rosz- szabbodását megakadályozni. Hula Yiasutülgyi miniszter egy egységes közlekedési minisztérium tervével foglal­kozik, amelyben összpontosítani szeretné a vasúti, autóbusz- és légi forgalmat. Több mint valószínű, hogy tervét az illeté­kes körök meg fogják valósítani. Merénylet készült Mussolini ellen Róma, május 21. Csak ma került nyilvá­nosságra az a szenzációs hir, hogy Olaszország­ban hat személyt, közöttük egy asszonyt, vád alá helyeztek, mert merényletet terveztek Mus­solini ellen. A bünpörnek ma kellett volna meg­kezdődnie, de ismeretlen okokból a tárgyalások megkezdését junius elejére halasztották. Börtönbüntetésre ítélték a kolozsvári Friss Hírek vala­mennyi munkatársát a népszám- láíásról irt cikkek miatt Kolozsvár, május 21. Tegnap Ítélkezett az itteni törvényszék a Friss Hírek című napi­lap ellen az államügyészség által megindított sajtóp őrben. Az ügyészség államellenes bűn- cselekmény cimén vádat emelt a lap összes munkatársai ellen a népszámlálással kapcsolat­ban irt cikkek miatt. A lap ugyanis élesen bí­rálta a népszámlálás kisebbségellenes tenden­ciáját. A biróság Botos János főszerkesztőt hét­hónapi börtönre és 10.000 lei pénzbüntetésre, Albrecht Dezső, Botár István és Szécsi Elemér munkatársakat egyenként hathónapi börtönre s 4000 lei pénzbüntetésre Ítélte. Ványoló Miklós pedig négyhónapi börtönbüntetést kapott. Katz Márton nyomdászt a törvényszék fölmentette a [ vád alól. Valamennyi elitéit föllebbezést jelen- |tett be. alatt az általa is megivalósitandónalk <e»lis- miert cél elérése érdekében? Hozzájárult-e őszintén a népek közötti ellentétek elsimitá- sáíhoz? Volt-e bátorsága levon ni saját meg­állapításának konzekvenciáit, amelyeknek kétségkívül messze tani keltene menniök a kezdeményezéstől való tartózkodáson? A kisan tant konferenciájának eredmény­telensége azt bizonyítja, hogy az idő rövid néhány esztendő alatt felőrölte azokat a gyarló emberi alkotásokat, amelyek önké­nyesen, a tradíciók és a természetes adott­ságok figyelmen kívül hagyásával akarták megteremteni a világ uj, szebb javöt ígérő rendjét. A gazdasági élet kérlelhetetlen tör­vényei erősebbeknek bizonyultak a legrava- szabbul kigondolt Elméleteknél. A kisantanft külügyminiszterei tehetetlenül állnak az eseményekkel szemben és hiába bujtatják gondjaikat optimizmust és derűt sugárzó ki­jelentések mögé. Szerelmi házasságuk gond­talanságának véget vetett a szükség, amely az életben is megrontója szokott lenni a boldogságnak s amely néha ellenségekké teszi az előbb boldog szerelmeseket. Marim* kavios 'külügyminiszrternek igaza van abban, hogy má!r a kisamtant berkeiből is elszállít a szerelem és csupán annyi maradt meg, hogy megszokták egymást és hasonlók lettek egy­máshoz. Maholnap a szegénységben alig lesz köztük különbség. Az elfogulatlan történ.étirás pedig meg fogja áMapitani, hogy mindez másképp is történhetett volna- Tagadhatatlanul gyenge vigasz Középen répa népei számára a gazda­sági válság okozta szenvedésekért. mma—MBMWmm; mi—bi.iüm———— a végén győzni, mert a fiatalsága még nagy fejlődés biztosítékait rejti magában, mig Ke­nyeres, az utóbbi tíz év verhetetlen uszóibajno- ka, már csak hanyatíani fog, túl van hűiminá­ciója idején. Egyelőre ezt még nem mondta ki határozottan senki, csak valahogy benne volt az emberek érzésében. A két híres úszó külön­ben jó barátságban élt, a sporjtvilágban példa­kép emlegették azt a lovagias viselkedést, me­lyet egymás iránt tanúsítottak, a tárgyilagos sportvitákba sohasem elegyítettek személyes motívumokat s mások előtt is csak közvetlen, baráti elismeréssel beszéltek egymásról. — Te tanultál birkózni? — kérdezte vita közben Kenyeres. — Valamikor, mielőtt még úszni kezdtem volna, — felelt Harmathy. —- Azóta abba­hagytam. — Nekem fogalmam sínes a technikáról. So­hasem próbáltam. De azért fogadni mérek,-hogy a földre fektetlek. A vitatkozók fölnéztek; a két bajnok közötti különbséget érintette Kenyeres. Az ő roppant testi ereje tartotta az egyensúlyt Harmathy tüneményes testi ügyességével és hajlékonysá­gával szemben. Harmathy nyugodtan fölállt. — Megpróbálhatjuk. De a vitát ez aligha dönti eh hiszen én nem igen beszélhetek birkó­zás! technikámról. Nem sokat tanultam és azt. is rég abbahagytam. De ha kivánod, megpró­bálhatjuk. Fölállottak, szemben egymással. A többiek gyűrűbe sorakoztak, leguggolva a széles for­raszon, kíváncsian várva a szokatlan látvá­nyosságot. Kenyeres támadott. Neki az volt a modora: már az első pillanattól úgy legyűrni az ellen­felet, hogy az elveszítse bizalmát és ne bírja követni. Nagy testi fölénye egy pillanatra majdnem érvényesült, Harmathy csaknem meg­ingott, de nagy ügyességgel összeszedte magát- és ő ment át támadásiba. A harc kifejlődött köztük, mind a ketten teljes erővel bel efeküd­tek, forgatták, szorították egymást, a verejték kezdett gyöngyözni a homlokukon, a karok, mint le téphet- étién kígyók fonták át a testeket, lábszáraik úgy nekifeszültek, hogy minden inuk külön látható lett a bőrön át, a két fiatal, erős, sporttal kiművelt test összegouiolyodott egy mozgó, ide-oda hányódó tömeggé. A né­zők, jó cimborák és ba-j társak, érdeklődve néz­ték a viadalt, azzal a komolysággal, amellyel a sportemberek minden eportmutatványt nézni szoktak, bár 'hiszen ez csak játék volt, tréfa, a két birkózó mozgásán, fogásain meglátszott, hogy bizony nem sok szakértelemmel viaskod­nak. Még valamirevaló dilettánsoknak sem mondhatók. A zajtalan küzdelemből, amelyben csak a bir­kózók szuszogó lélegzete hallatszott, valami riasztó horkant ás hangzott ki. A nézők önkén­telenül Kenyeresre pillantottak, ő horkantott egyet- és a többiek megdöbbenve látták, hogy az arca eltorzul, a düh grimasza üt ki rajta. Kenyeres elvesztette önuralmát, most ki-tört úri ief ék eze tőségéből a düh, — nem a mostani küzdelem eldönthetetíenséige miatt, hanem vala­honnan az öntudata alól, ahová eltemette a kétéves, soha el nem dönthető versengés alatt. Harmathy nyugodtan, tárgyilagosan dolgozott még, de egyszer -belenézett ellenfele arcába, -meglátta benne azt a félelmetes kifejezést, az ő arca is elsápadt és mintha tükrévé vált volna. Kenyeres arcának. A két -ellenfél most már úgy állt szemben egymással, mint két elkeseredett, esküdt ellenség és viadaluk dühös, szenvedé­lyes izgalomba ment át, minden pillanatban attól lehetett tartani, valami unfair dolgot csinálnak. Ekkor valami hallatlan, elképesztő dolog tör­tént. Küzdelem közben Kenyeres, mikor a fejé­vel a Harmathy nyakához ért, egy artikulátlaa, bősz hangot hallatott és aztán vadul belehara­pott ellenfele nyakába. Fogai nyomán kiserkent a vér és nagy seb nyilt ki Harmathy nyakán. A többieket eddig elnémította a dühös küz­delem izgalma, de most már nem bírták nézni. Fölugráltak és közbevetették magukat. — "Abbahagyni! — harsogta a klub kapitánya és már választotta is szét a viaskodó kát-. A többiek segítettek neki, egy pillanat múlva vége volt a küzdelemnek. A két birkózó sápad­tan, lihegve állt és nem mertek egymásra- nézni. A társaik szóltak hozzájuk csittítólag, szinte félénken, de ők nem is hallották. A dühük hir­telen lecsappant, szégyenkezést éreztek, mint aki olyasvalamit mutatott meg magából, amit szégyenkezve rejtegetni kell. Az egész két cso­porton rendkívül komolyság, de egyúttal za­var is vett erőt-, valami olyannak voltak a ta­núi. amiről nem tudták, hogyan vélekedjenek. Kenyeres tért előbb magáihoz. Sápadtan, sze­mét lesütve lépett Ha-rmathyhoz és kezét nyúj­totta neki: — Ne haragudj, Géza­---­Több et nem tudott mondani, a. hangja, resz­kető volt. Harmathy megszorította a kezét: —• Mért haragudnék? Nem történt semmi. Aztán kihajolt a- viz fölé. kimosta a nyakán a sebet. A kapitány flastromot tett rá: minden­ki igyekezett úgy tenni, mintha- csakugyan nem történt volna semmi. De csöndben voltak, a b^ szélgetés nem tudott (köztük újra elindulni. £ Hasznos tudni, hogy az ivókúrák Igmandi a megfelelő kóresetekben otthon min­den évszakban sikerrel alkalmazhatók Utasítás minden palackhoz mellékelve l - Kapható mindenütt! ===E==5=mWBKgBng=!g^ .... .........................................'■"==

Next

/
Oldalképek
Tartalom