Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)

1932-05-15 / 112. (2925.) szám

10 1932 május 15, vasárnap. A keresztényszocialista párt megfellebbezte a pozsonyi ligetnek Tyrs-kertté való elkeresztelését Pozsony, május 14. Emlékezetes olvasóink előtt, hogy mekkora vihart idézett föl a köz­véleményben. és a sajtóban az a határozat, melyet Pozsony város képviselete április 28- án szótöbbséggel hozott s amelyben kimond­ta, hogy a Ligeti diszkontét a Sokol-egyesülét megalapítójáról, Tyrsről nevezi el. Nemcsak a magyar és német, hanem a szlovák körök­ben is felhangzóitak kritizáló hangok s most az őlakosság első pozsonyi pártja, az orszá­gos keresztényszocialista párt fellebbezést nyújtott be a városi határozat ellen s kéri az erre vonatkozó iratoknak az országos hivatal­hoz való fölterjesztését, hogy az a határoza­tot megsemmisítse és a Ligeti diszkért régi nevét meghagyja. A fellebbezést, melyet a párt valamennyi városi képviselőtestületi tagja aláirt1, a következő indokolással támaszt­ják alá. — Megsemmisítendő a határozat amiatt az alaki hiba miatt, — hangzik az indokolás — hogy azok a városi képviselők, akik a Sokol- egyesület tagjai, erre való tekintet nélkül sza­vazásra bocsáttattak, bár érdekeltek voltak. Amennyiben ez az alaki kifogás el nem fo- gadtatik, úgy a határozat megváltoztatását kérjük, mert: 1. A névváltoztatás szüksége fenn nem áll, mert az eddigi elnevezés tör­vénybe nem ütközik, senkire sem bántó és évtizedeken át teljesen meghonosodott. 2. A diszkertnek Tyrs után való elnevezése meg- okolatlan, mert Tyrs szokolmozgalma tisztán a Morvántuli országokra szorítkozott, Szlo- venszkóra, sem annak katolikus lakosságára soha ki nem terjeszkedett. 3. A szokolmoz- galom nem öleli fel a magyar és német nfem- zet hozzátartozóit, akik pedig a város lakos­ságának tekintélyes részét teszik, hanem tisz­tán szláv jellegű mozgalom és a városi köz­gyűlésen az ügy 'tárgyalásakor a magyar s né­met nemzet ellen irányuló éllel elhangzott több kijelentés is arra vall, hogy a mozgalom fel nem adja kizárólagos szláv jellegét. 4. A képviselőtestület nem egyhangúan, hanem szótöbbséggel szavazta meg az uj elnevezést, az összhang tehát hiányzik ebben a kérdés­iben és igy nem megokolt olyan névnek használata, amely név nem találkozik az adót fizető lakosság összességének rokon szén vével földalatti barlangban tartották összejövetelü­ket, amely rendszerint a meztelen hivők vad orgiájává fajult. A csendőrség körülvette a barlangot és felszó­lította a szektariánusokat, hogy jöjjenek ki és adják meg magukat. A legtöbben ellene sze­gültek- a parancsnak, sőt amikor a csendőrök be akartak nyomulni, tettlegesen is ellenálltak. A csendőrök fegyvereiket használták és a szekta öt tagját megsebesítették. A fegyverhasználat után a sortüz hatása alatt észretért a megzavart gyülekezet és közel száz ember mászott ki a barlangból, akik közül húszat a csendőrök őrizetbe vettek. riii&EK—^ VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, LengyelOM szágba még ugyanaznap megszerez a „Prá­gai Magyar Hírlap" pozsonyi kiadóhivatala, Lőrinckapu-ucca 17, IL (Central-passage.) Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállal­juk. A többi államokba szolgáló vizumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II., Panská ul. 12, III. em. eszközli. * KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Automatatelefon 3529. Fö-ucca 69., I. em. NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Káptalari-ucca 25. — Method-tér 3. POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27-87. Lőrinckapu-ucca 17. (Centrabpassage) UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja-ucca 7/2. ¥ ¥ ¥ Tamás Lajos: EMBER-MULT Mögöttem is, mögötted is jár valami: Gyerekkor, ifjúság, tudomány, gondok. Ha fát látsz, első a gyökér, aztán a törzs. A törzsön ágak vannak s az ágakon lombok. Valami van mögöttük, de láthatatlan, Az elmúlt, amiből te vagy én lettünk. Kevesebb a hajszál, fakóbb az arc. így beszél az ember-múlt helyettünk. Dolgozol, vénülsz, de a lelked érik. Már törzse van, széles levele, ága. Fonnyadó tested a gazdag avar, Hogy szebben nőjön lelked koronája. Lapunk legközelebbi száma május 18-án (Prágában kedden este, Szlovenszikón szerdán délelőtt) jelenik meg. * — Budapesti szerkesztőségünk uj címe. Budapesti szerkesztőségünk és kiadóhivata­lunk I, Vak Bottyán ueca 4. szám alá költö­zött. Uj telefon szám a: 59-8-98. — Wellner dr. lesz Vavrecska utódja? Értesülésünk szerint Vavrecska bécsi követ utódja Wellner dr, a külügyiminisztérium politikai osztályának a főnöke lesz, aki 1928-ig Csehszlovákia követe volt Athénben. — Magyar egyetemi tanár a pápánál. Róma- ' hói jelentik, hogy XI. Pius pápa Illés József dr.5v budapesti egyetemi tanárt, magyar országgyü- lés iképviselőt külön kihallgatáson fogadta. — Bérmálások a rozsnyói egyházmegyé­ben. Rozsnyóról jelentik: Bübmios Mihály püspök a rozsnyói rém. kai. egyházmegyében ezidém a következő sorrendiben osztja ki a bérmálás szentségét: Május 16-án Divény, 17-én Podkriván,, 18-án Gácsifalva, 19-én Aísó- sztiregova és Felső tisztás, 22-én Nagyrőcze, 2’3-án Murany és Murányhosszurét, 24-én Rá­kos és Ratkóiehota, 25-én Cselnek, 28-án Szád- almás, Jaiblomca és Tornagörgő, 29-én Torna, 30-án Tornaujfaln, 31-én Jászó és Debrőd, Jú­nius 1-én Jászómindszent és Ruditok, 2-án Stósz és Felsőmecenzéif. lemül! arccal ide-oda futkostak, szimatolták és áldották egymást abban a meggyőződés­ben, hogy a „Szentlélek illatát1' lehelik be. Az egyik legfurcsább és legszívósabb szektárius közösség volt a szkwpciji, vagy a megcsonkítottak szektája. Iliig a chlistij szektának, vagyis az orosz flagellánusok szektájának tagjai megeléged­tek azzal, hogy a testet kimerítsék és igy megfékezzék, a szkopcij tagjai gyökeresen szabadították meg magukat a nemi bűnözéstől a testi megcsonkítás révén. Ennek a szektának az alapitója egy közön­séges muzsik volt, Ivanovics Andrási, aki 1730 tálján született. Együgyű és gyötrött lelkére rendkivüli hatást gyakoroltak az evangélium bizonyos szavai: „Ha pedig ke­zed, vagy szemed megbotránkoztat téged, vágd le azt és vesd el magadtól. Jobb neked bénán, vagy egy szemmel az életibe bemen­ned, mint. a gyehenna tüzére vettetned. Bol­dogok a magtalanok! Boldogok a méhek, melyek nem szültek." Ivanovics Andrást mélységesen áthatották ezek a szavak és maga fosztotta meg magát minden eszköztől, hogy el ne követhesse a test átkozott bű­neit. Minthogy nincs eltévelyedés, amely ne volna fertőző hatással a szláv lelkekre, az újdonsült eunuchnak rögtön 12 tanítványa akadt- Egyikük, Szelivanov Kondrati, apos­tolnak csapott fel s városról-városra járva azt hirdette, hogy véres áldozattal kell meg­szabadulni a test pokoli hatalma alól. A propaganda hamarosan olyan mértéket öl­tött, hogy a kormány letartóztatta az eret­nekség vezetőit és az irkucki fegyházba küldte őket. I. Sándor idejében a szekta dicsőséges napokat élt: a neofiták között bojárokat, magas méltóságokat, udvari tiszteket, nagy­világi nőket emlegettek. I. Miklós uralkodá­sa alatt a rendőrség határtalan szigorúság­gal lélpett fel a szkopcij ellen. Ezerféle mió­don üldözték, köztereken megkorbácsolták és bebörtönözték vagy deportálták őket. A szekta azonban a véres üldözések elle­nére mindvégig tartotta, magát. Tagjai éjijei gyülekeztek össze, a testvérek és nővérek fehér ruhába öltöznek, szertartásuk for-ga tagos és eszeveszett táncokkal kezdődik, amelyeket a végki mer ülésig folytatnak. A szellem harcosai A Nelson környékén felbukkant szektá­id usok duhoborcoknak nevezik magukat, ami magyarul szellemi harcosokat jelent. Ennek a szektának szellemi rokonsága van Közép- európai ujrakeresztelőivel és Amerika meg Anglia kvekkerjeivel. Ez a szekta a motloka- nok, vagy tejeevők szektájából vált ki s a 18. század közepén a jelentkezetett. A szekta élén egy Kolesnikov Silvan nevű paraszt ál­lott, aki nagyon sok hívet szerzett mindaddig, amíg Szibériába nem deportálták kényszer­munkára. Néhol azonban mégis megtűrték őket és az egész 19. századon át fennmarad­tak. Kaipustán Iván egykori gárdakáplár az egyes községeikről paraszt kolóniát szervezett Minitopol körzetében. A kolónisták teljes VIDÉKI ESETEK A LÉVAI SZŐLŐHEGYÉN Virágzó gyümölcsfák alatt emberek ballagnak. A helybéliek már sejtik, hogy pincézés a céljuk. — Nohát sógor, nálam kezdjük, — bontja meg a madárdalos tavaszi szimfóniát a ballagók egyike. •— Má' oeztán mé‘? — hangzik az információs kérdés. — Mer' az enyim közelebb van! — csattan fel aa egy csapásra meggyőzni akaró válasz, melynek tar­talmi igazságát a sógor imigyen vonja kétségbe: — Innét énihozzám éppen annyi, mint tülem a anagáétho, hát kezdjük nálam! — De nem jó beszi 6Ógor... A vasárnap is a hétfő mellett van a kalendáriumban, mégis mesz- szebb van a hétfő a vasárnapim, .mint a vasárnap a hétfőhö ... Ezt fejtse meg sógor! — Ez csak olyan figurás beszid, hogy vóna lehet- siges az, hogy messzebb legyen, ha egyszer egymás mellett van? — Hát sógor ,ide hallgasson, azt kérdem én most magátul, hány liter bort iszik meg maga vasárnap­iul hétfőig? — Én e? Vau úgy, hogy megiszok három topóvá' is. Attól függ, milyen vót az alja zás... — No hát lássa! És hát mennyit iszik meg hétfőtü vasárnapig? — Van úgy, hogy semmit, mer* hétköznap nem járok ki a hegyre, csak a feleségem néz ki. — Annyit mondok, hogy magán is nehezen fog ki a zsidó, látszik, hogy kiskorában nem esett a feji re, de azé mégis nekem van igazam. Mert nizze csak sógor! Hát a vasárnap meg a hétfő ügyi egy­más mellett van, mégis vasár nap tu hétfőig csak egy napot vár, de hétíőtü vasárnapig má egy egész he­tet. Má most, hogyha mirigyé magáho térünk, ha megwzijjuík magunkat, nem tudunk előttem megáni, mer a fejünk leszalad velünk a parton, ekkor a két hajlok, ha egymás mellett is van, nem olyan mesz- ezi lesz, mint a vasárnap a hétfőhő, hanem mint a hétfő a vasárnapho. —Ha má úgy van, hál közgyük mingyá helyibe... vagyonközösségben éltek, szorgalmasan dol­goztak, földöt müveitek és ipart űztek és nagy jólétbe vergődtek. 1841-ben mintegy nyolicszázat közülük a Kaukázus vidékére száműzitek, a többi legalább látszólag vissza­tért a z álla mi egyházb a. A duhoborcoik mindazt, ami az ó- és ujtestá- inentumban van, szellemileg értelmezik, így a keresztelés náluk nem vízzel való ke- resztólés, hanem a léleknek hittel való meg- telése. A külső dolgokat ezért elvetik. Nem papnak kell gyónni, hanem a közönség előtt, vagy csupán Isten előtt kell a bűnöket eli.s- merni, hogy bünboosánatot nyerjünk. Egy­házi vezetőik jámbor, erkölcsös életű férfiak, akik buzgón foglalkoznak a szén ti rá sok tanul* mányo'zá'sával. Minden szerdán és pénteken böjtéinek. Húst esznek ugyan, de az óteistá- mentum parancsát követve a dásznóhusfo- gyaisztástól tartózkodnak. A ceremóniát elve­tik, a beresztvetést nem gyakorolják, temp­lomuk nincs, mert szerintük Isten valódi temploma az élő szív. Nem tesznek esküt sem. I. Sándor cárnak rendelkezése méig a zász- lóeskü alól is mentesítette őket. Később Tol­sztoj tanainak hatására a katonai szolgálatot is megtagadták. Dogmatikájuk szerint Isten először Krisz­tusban nyilvánító#® mge magát, Krisztus lelke átszállt az apostolokra és a pápákra, most pedig minden valódi hívőben él, tehát minden duhoborc tulajdonképpen az isten­séget vélte hordozni magában. A halál után a lélek tovább vándorol, a bol­dog lélek emberve, a boldogtalan lélek azonban állatba. A lélekvándorlás tanának egyik követ­kezménye volt, hogy tanai szerint a nyomorék gyermeket meg kell ölni, mert Isten csupán ép testben lakózhatik. Hogy ezt a követelményt csupán elméletileg hirdették vagy pedig gyako­rolták is, nehéz megállapítani. Ellene szól az a tény, hogy a dohoborcok jótékonyak voltak, ár­vaházat alapítottak, amelybe nyomorékokat is felvettek, nincs kizárva azonban, hogy voltak olyan misztikus-asztétikus csoportjaik, amelyek levonták a végső konzekvenciákat is. Alapjában véve jámbor, szorgalmas, erkölcsileg magas fo­kon álló emberek voltak. Hogy az adamitizmusnak, a meztelenül járká- lásnak Oroszországban hódoltak volna, arra nincs megbízható feljegyzés. Az elmúlt évszázad negyvenes éveiben egy Tatarinova nevű udvar­hölgy alapított egy adamita szektát, amelynek szertartásai alkalmával a férfiak és nők Ádámot és Évát utánozták öltözetükben anélkül, hogy bűnbe estek volna. A kolumbiai adamiták, akik duhoborocoknak vallják magukat, valószínűleg valami vallásos rajongásnak, tömegpszichózisnak estek áldo­zatul, ezért kerekedtek fel gyarmatukról és vonultak meztelenül Nelson városa felé ,ahoI a sötét és a hideg börtön várja őket­Véres harc a román csendőrök és egy szehtáriánus csoport között Bukarest, május 14. Besszarábiában Petruni község közelében a csendőrség egy innocentista szekta rejtekhelyét fedezte fel. A szektariánusok egy A KOR LEGNAGYOBB SZENZÁCIÓJA LÉVÁN A világháborút követő idők technikai találmányai között talán még a rádió sem keltett akkora szen­zációt, mint annak idején a villany és a telefon be­vezetése Léváin. Igazi „vidéki" eset ez, melyet ér­demes felemlíteni a félévszázad előtti kor jellem- ‘ zéséül. Az 1884 május 11-dki Bars Írja a következőket: — Pár hóval ezelőtt abban érdekes meglepetés­ben részesült városunk, hogy a lévai mürnatomban a jelenkor egyik legkiválóbb találmányát, a villany- világi tás t vette alkalmazásiba a lévai uradalom e azóta annyira megszoktuk esténként látni azt a ked­ves hatású fényt, melynek élénk sugarai a mümelom ablakain oly gazdagon szűrődnek keresztül. E ma­gántulajdont képező ragyogó lámpák fényéiből jut néhány jóltevő sugár a lévai lakosság önérzetének is... De ez még nem volt elég, ma már egy másik ingerlő újdonságot is szemlélhetnek a vidéki lako­sok, ha megfigyelik azt a temérdek póznát, ame­lyek Lévától Prandorfig sorakozva, tartják fejükön a „távbeszélő sodronyt", vagy ba úgy tetszik: tele­font. Ilyennel is kevés város dicsekedhetik még e hazában, sőt tud búnkkal a magyar telefonvonalak között a leghosszabb: a lévai uradalom központi irodája és a Prandorf közti vonal, amely 17 kilo­méter távolságban közvetíti az illetőknek a szóbeli értekezést a két végponton. Bámulni kell azt a pon­tos hanghüséget, mellyel e vonal a bele adott be­szédet okként szállítja tova, hogy ha a végpontok­ról egymással két egyén kezd beszélgetni, fölisme­rik egymást a reprodukált beszéd hangja után.., FURCSA JUTALOM A RÁKÓCZI MIATT A Bach-korszakban történt Honiban. Egy cigánybauda valamelyik mulatságon rázen­dített a Rákóczi'-indulóra. Az induló abban az idő­ben vörös posztó volt, igy o oigtánybandát a bíróság elé állították. Az Ítélet 25 botütéeről szólt. A bíró szokás szerint azt a kérdést intézte a prí­máshoz, hogy megnyugszik-e az ítéletiben? — Megnyugodni megnyugszom, — feleli a prí­más ,— csak arra kérem a méltóságos bíróságot, hogy a huszonötöt úgy ossza szét köztünk, hogy az én részem is a sógoromra essen. — A sógorom a kontrás, — indokolta meg a fur­csa kívánságot a prímás, — osztán mindig hamisan játszik. Azt a híres Rákóczit is fene hamisan mu­zsikálta, megérdemli érte könyörgöm.,. Zöldszoba-nccai bútorcsarnok! Elsőrendű modern bútorokat nagy vá­lasztékban, kényelmes feltételek mellett a Bútorkereskedelmi r. f.-nál, Pozsony, Zöldszoba utca 5. vásárolhat. KÜLÖNÖS VADÁSZZSÁKMÁNY X. ur, a haijdankori lévai fináncok mindenható vezérénél csak a felesége volt nagyobb ur — a ház­nál. A főbiztos ur igen szerette a vadászatot, de nem- kevésbé szerette a pityizáláet is. Sőt különösen kedvelte a kettőt egybekötve. Ennek meg rend­szerint az lett a vége, bogy a főbiztos „maszatosan" került haza a vadászatokról. Akkor még állt Léván az öreg „Oroszlán" vendég- fogadó, ahol a város iegkedélyesebb emberei talál­koztak. A főbiztos vadászatai is itt végződtek be. E nevezetes eset idején a főbiztos zsákmánya mindössze csak egy vadkacsa volt meg egy bagoly. A zsákmány ott fityegett a (fogasra akasztott vadász­tarisznya zsinegjén. A zsákmány a trédacsinálőkat „heccre" izgatta. Az ötlet csakhamar megszületett a póhárosengés közben. Levágták a madarak fejét és elcserélték. Előre íb jót nevettek rajta, hogy mit fog szólni a főbiztosáé a bagolyifejü vadkacsa láttára... Másnap reggel a főbiztosáé őnagyságá'ban csak­ugyan meghűlt a vér, amiidőn szemlél tartva férje vadászzsákmánya felett, felfedezte a nem minden­napi csodát. De csakhamar megállapította: —Hja, persze, az Oroszlán! Az álmából felriasztott főbiztos ugyan arra hivat­kozott, hogy az Oroszlánban egy bűvész volt, bizo­nyára ő varázsolta el a madarakat, de csakhamar elcsendesedett, amikor a felesége diád álmosán mu­tatta meg neki a két madár nyakán lévő cérna- öltéseket. X. főbiztos ur ezentúl jobban vigyázott vadász­zsákmányára, midőn betért vele az Oroszlánba. , * V v * v ■ v * v v Ky. — Királyhelnue* a Teléry-álrvákért. A Szloven- szkói Magyar Kulit ur Egylet bodrogközi kerülete Királyhelm'ecen május 21 -én a Telléry-árvák javára szinielöadást rendez. Színre kerül: Bőnyi Ador- ján 3 felvonásos ezinjátéka, az „Édes ellenség". A nemes cél érdekében a főbb szerepeket a király- hekneci járás legkiválóbb műkedvelői: dr. Gom­bosáé Székely Magda, Udvarhelyi Bözsi, Kalla Nusi és Szűcs Juci, valamint Barnai Ödön, Kerne- tíhey Miklós, Kun István és Ragály János voltak szívesek vállalni, ami Barnai Ödönné agilis, hozzá­értő és lelkes rendezése mellett az előadás fényes erkölcsi és anyagi sikerét már jó előre biztosítja. — Orvosi hir. Bolemau János dr., nyug. vár­megyei főorvos, fürdőorvos, külföldi tanulmány- utjáról visszaérkezett és lendeléeét Trencsén- teplicen, a Három Szív Házban megkezdte. — Ötemeletes bérházat ajándékozott néhai Légrády Imre a magyar hirlapirók nyugdíjinté­zetének. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A magyar hirlapirók nyugdíjintézetének tegnapi igazgatósági ülésén Lenkey Gusztáv ügyvezető áléinak bejelentette, hogy néhai Légrády Imre dr., a Pesti Hirlap volt főszerkesztője a budai Margit-rakparti ötemeletes, három uccura nyíló sarokpa.lotáját a. nyugdíjintézetnek adományoz­ta. Lenkey hálatelt szavakkal emlékezett meg a nemeslelkii adományozó egyéniségéről. — Egy nagy német jogtudós halála. Berlin­ből jelentik: Wilhelm Pahl dr. titkos tanácsos, a híres német jogtudós, aki hosszabb idő óta tagja a birodalmi gyűlésnek, ma délben berlini lakásában elhunyt. A 83 éves jogtudós a német néppárt szükebb vezérkarában dolgozott s a nemzetközi jogászvilágban tudományos műkö­dése révén nagy megbecsülésnek örvendett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom