Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)
1932-05-15 / 112. (2925.) szám
Ig82 máflm 15, ragániiap. »RS<OT-7V\aGÍAR;H!KLAB 5 Pünkösdi ajándék a szlovenszkói magyar irás számára A Kassai Schalkház-kávéházi Asztaltársaság 2600 koronás pályázatot ir ki szlovenszkói vonatkozású magyar regényre — Júniusban ül össze a kuratórium a tavalyi pályadijak kiosztására Prága, ápr. 15. A szlovenszkói magyar Írás pünkösdi asztalára gyönyörű ajándékot helyez e«l egy kis kassai magyar társaság. Azoknak az irodalmi pályázatoknak a sorozatához, melyek a Liptószentivánfürdő-részvény- társaság 3000 koronás dijávail vették kezdetüket s a Dzurányi László által kezdeményezett 75.000 korona értékű 29 pályadijban és az Esterházy János-Béle 15.000 koronás történelmi pályadijban nyerték betetőzésüket, most egy újabb szépirodalmi pályázat ki Írása csatlakozik. A kassai Schalkház-kávéházi Asztal- társaság tagjai azok az áldozatos magyarok, akik ez év irodalmi tavaszát utánozásra méltó példaadással nyitják meg, amikor lapunkat a következő pályázat kihirdetésére kérik föl: Kassai Scha’kház-kávéházi Asztaltársaság irodalmi dija: Szlovenszkói vonatkozású kisebb terjedelmű magyar regény, csakis szlovenszkói íróik részére. Ne legyen naturalista, még kevésbé destruktív. Dij 2600 korona. Határ- idő 1932. december 31. A pályamunkákat a Prágai Magyar Hírlap szerkesztőségéhez kell beküldeni. A magunk részéről a föltételeket azzal a megszorítással egészítjük ki, hogy január elsejei számunkban fogjuk közölni a szerkesztőségünk által kiküldendő két bíráló nevét s a húsvéti számiban hirdetjük ki a pályázat végleges eredményét, úgyhogy a megjutalmazott szerző husvétra a dij birtokában lehessen. A kassai asztaltársaság nemes tette nemcsak a szlovenszkói írás eseménye, hanem a magyar társadalmi élet ígéretes jelensége is. Jelentősége abban domborodik ki, hogy a kollektív jellegű irodalompánolás életrevaló utánzásra méltó példájaként szolgjl. A dij ösz- fzegét ugyanis az asztaltársaság 21 tagja adta össze éspedig nem egyszerre, hanem havi 5—10 koronás részletekben. Ez a gyüjtésmód a legkönnyebb, nem jelent megterhelést, könnyen végrehajtható kollektív tett. A kassai kezdeményezők hozzánk intézet levelükben nemes szerénységgel hangsúlyozottan kérik, hogy nevük ne kerüljön a nyilvánosság elé, de a levélnek az a szakasza, mely a gyűjtés módjáról szól, a nyilvánosság elé tartozik. — A kisebb városokban is akad 10—20 irodalombarát — írja szószólójuk — akik önmaguk havi megadóztatásával egy-két év alatt sok pályadijat írhatnának ki. Uymódon lenne azután eperjesiek, rozsnyóiak, lőcseiek, helmeciek, gálszécsiek, komáromiak stb dija. A mai gazdasági helyzetben egyesek nehezen áldozhatnak nagyobb összeget, de gyűjtés esetén mindenki leróhatna adóját az irodalom oltárán. Példaadó, arany szavak. A szlovenszkói magyar irás megérdemli ezt a pozitív támogatást. Az uj pályázat kiírása kapcsán módunkban van jelenteni, hogy a múlt évben kiirt pálya- dijak odaítélésének és kiosztásának ügye rövid időn belül elintézést nyer. Junius folya- ján való megjutalmazása felől határozzon, a bírálók kezében kintlevő, illetve már befutott n agyszámú pálya műnek a vélem ényezés al apián való megjutalmazása felöl határozzon, a dijakat kiutalja, illetve, hogy azokat a pályázatokat, melyekre pályamű nem érkezett, vagy csak gyengeértékü, nemjutalmazható müvek érkeztek, újból kiírja s ezekre a pályázati föltételeket megállapítsa. (<*• 3) Előfizetőink figyelmébe! Felkérjük azokat az igen tiszteli Előfizetőinket, akik az előfizetési díjjal hátralékban vannak, vagy esedékes előfizetési dijaikat nem küldték be, szíveskedjenek a számlázott összeget postafordultával kiadóhivatalunkhoz juttatni, nehogy a lap küldését be kelljen szüntetnünk. A P. M. H, Kmdóhwafala. Herriot az élen Az algebra a több ismeretlennel bíró egyenlegeket úgy oldja mjg hogy először az ,, e^yik ismeretlen értékét számítja ki és az- utáj az így nyert eredmény segítségével á'ia- 4 irtja meg lépésTŐl-lépésre a többi ismereteden e:lékét. A politika nem exak' tudomány, mint s matézis és nemcsak ismeretlen, hanem gyakran egyáltalában meg sem mérhető imponderábilis tényezőkkel is dolgozik. Gobiiieau monda'i- egy bel /cn Niec*io Macch'aviliivel: „Nincs tukmárty, amely a viszonyoktól annyira függne nv.it a politika, oiars Uidcxány, melynek számításait a .cg- hdebb meglepetés, a legenyhébb szélfuvrí- :a* úgy 1 alomra dönthetné mint az állam tudományét.4' De a politikus helyzetéi is megkönnyíti, ha az egyenletben szereplő egyik x-szel már megbiikííott és annak ismeretében foghat hozzá a történelem, az élet e nagy tanító mestere ábal neki feladott kérdés megfejtéséhez A egutőbbi francia esemejyek ismeretében mi is tisztábban látunx ?. jövőbe mini nn- nakelótle és ha majd az amerikai einök\á- la-ztás i- lezajlót* már, az 1932. év végén oly világtörténelmi fonto-ságu események .észe- se.vé lehelünk, amelyek jóra fogják ‘enni a,t a sok hibát és mulasztást, amit a népek és a v'lág soi&ŐL.ak intézői tizennégy ho-szu esztendő amit elkövettek. Iránén,ország belpolitikai viszonyainak ismerői már két,három esztendővel ezelőtt szinte apodik ;kus határozol'.ággál előrelátták azt, hogy a következő kanuru válaszadók a baloldali pártok győzelmi/el fagnak végződni. Ennek ellenére az utóbbi hónapokban, de küiői örou Hitler már-, üm é- fi&n m lm dületes offenzivájának láttára a politikai élet egyes javasasszonyai azt a jövendölést kockáztatták meg, hogy a német horogkeresztesek megerősödése a francia népet vissza fogja tartani a baloldali pártok támogatásától és ismét a jobboldalnak fogja átnyújtani a győzelem pálmáját. Nem így történt! A francia nép már május elsején, a kamarai választások első fordulójában megmutatta, hogy bizalma Tardieu és szövetségesei iránt alaposan megrendült. Ekkor azonban eldördült az őrült orosz forradalmár revolver© és kioltotta Doumer francia köztársasági elnök nemes és ártatlan életét. A javasasszonyok kara erre ismét azt kuvikolta, hogy ez a gyászos esemény a francia választókat a jobboldali pártok karjaiba fogja hajtani. A következmények azonban ez alkalommal még sokkal, de sokkal erősebben rácáfoltak a jóslásokra és a francia ellenzéknek oly fölényes helyzetet szereztek, amelyre talán maga sem volt elkészülve. Ez az eredmény azonban mindenesetre megfelel a tények logikájának és a parlamenti váltógazdaság elvének, amely egy oly igazán demokratikusan kor* Irta: Almás* Mihály Hiányzott országban, mint amilyen Franciaország, természetszerűen magával hozza azt, hogy a kormány által szükségképpen elkövetett hibák az.ellenzék felé terelik a választóknak ama rétegeit, melyekre e hibák következményei leginkább kihatnak. Herriot a radikális párttal és általában a baloldali kartellel tehát ismét diadalmasan vonul fel a francia politika élére, mint nyolc esztendővel ezelőtt, bár a helyzet, amelyet maga előtt talál, egészen más, mint l^dnben. Hiszen a francia nemzetgyűlés néhány nappal ezelőtt kimondottan jobboldali politikust állított a köztársaság élére, éppenséggel nem Herriot kívánságára, akiről tudjuk, hogy eredetileg Painlevé jelöltségének támogatását Ígérte meg. Az uj államfő, Lebrun, Poincaré legszűkebb baráti köréhez tartozik és miként Poincaré s a francia nacionalizmus nagy apostola: Barrés, ő is Lotharingiából származik, arról a földről, amely Jeanne d‘Arcot adta Franciaországnak és a kék Vogézek tövében legjobb melegágya volt a francia nemzeti érzéseknek azokban az évtizedekben, amikor e tartomány egyik része porosz uralom alatt sínylődött. Lebrun tehát a francia nacionalizmus képviselője lesz az Elyséén, bár az ő nacioalizmusa nem fog oly mélyen belenyúlni a francia történelembe, mint Raymond Poinearé-é, Alexandre Millerandé, vagy éppenséggel Mac Mahoné. A háború utáni Franciaország nem kíván erős egyéniségeket a harmadik köztársaság legmagasabb méltóságában, ezért nem választotta meg Clemenceaut, a tigrist és Briand-t, a nagy varázslót a francia állam fejévé és ezért esett választása most Lebrunra, a szenátus tapintatos, de kevésbé ismert elnökére. Herriot tehát most is a jobboldalhoz tartozó államfőt talál az elysei palotában, de azzal a különbséggel, hogy az nem fogja elkergethetni, mint nyolc esztendővel ezelőtt a radikálisok és szocialisták számára oly felette kényelmetlen Millerandot. Mindez azonban mit sem változtat azon, hogy a legközelebbi esztendőben Herriot fogja intézni a francia állam sorsát, mert ha valahol, úgy Franciaországban áll az a tétel, hogy az államfő reprezentál, de nem kormányoz. A kérdés csak az, hogy a szociáldemokraták, vagy amint ők nevezik magukat: „a harmadik munkásinternacioná- lé francia osztálya44, élükön Léon Blum-mel vállalni fogják-e a kormányzás felelősségét, vagy pedig Herriot kénytelen lesz a középpártok egyrészére támaszkodni. Bennünket ennél a kérdésnél sokkal közelebbről érdekel az, hogy Herriot kormánya külpolitikai tekintetben milyen magatartást fog tanúsítani. Bizonyos az, hogy a francia külpolitikának meg van a maga határozott iránya, amelyet sokkal inkább a külügyminisztérium .magasrangu diplomatái és azok élén a c&eh- barátságáról ismert Berthelot testesítenek meg, mintsem a mindenkori külügyminiszter. Angliában máris meg vannak győződve arról, hogy a francia külpolitikában az uj baloldali kormány sem fog nagyobb változásokat előidézni. Mindazonáltal bizonyos az is, hogy Herriot egészen más gondolatvilágot képvisel, -mint Tardieu. Az utóbbi a háború alatt Amerikában legfőbb intézője volt a francia propagandának, a világháború után a békekonferencia főtitkára és OLémenceaunak valóságos jobbkeze volt, a békeszei'ződések megfogalmazásánál döntő szerep jutót neki és mint „La paix“ ci.mü munkája mutatja, a békeszerződésekre valósággal esküszik, amellett a nehéziparhoz is 6zoros kötelékek fűzik, úgyhogy lélektanilag mindenképpen csak érthető, ha a külpolitikai reakciónak nálánál kevés határozottabb hive volt Európában. Ezzel szemben Herriot filozófus-létek, foglalkozására nézve a derűs Délfranciaország legnagyobb városának. Lyonnak polgármestere, aki már ismételten ‘annbizonyságát szolgáltatta annak, hogy 1 'ntétét nem homályo- sitja el a versaillesi béka-z. tződés szem-ellenzője. Néhány nappal a választás előtt a „Ré- puiblique44, -a radikálisok vezérlapja o ’ ■ ’ g ment, hogy a francia—német antant me foglalt állást — „minden kölcsönös sérelem gyors likvidálása érdekében44. Magáról Herriotról pr;- dig úgy hírlik, hogy a népszövetség egyezség- okmányának híres 19. cikkét, amely tudvalévőén módot nyújt a népszövetségnek arra, hogy az érdekelt hatalmakat a szerződések revíziójára hívja föl, akiként akarja módosítani, hogy ez a fölhívás nem egyhangú, de szótöbbséggel hozott határozat utján történhessék meg. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a nemzetközi jogászok túlnyomó többsége, ellentétben különösen a német és a magyar fölfogással, azt vitatja, hogy a 19. cikk csak egyhangú határozattal alkalmazható, beleértve az érdekelt államok képviselőinek szavazatát is. Herriot tervezett reformja tehát igen nagy haladást jelentene a népszövetség hatáskörének kiterjesztése és a többségi elv megvalósítása felé s egyszersmind szakitana azzal a képtelen .állapottal is, hogy az érdekelt maga is birás- kodhassék saját ügyében. Poincaré egy alkalommal ugyan úgy jellemezte Herriot gondolkodását: „ez egy ember, akinek nemzeti reakciói támadnak44, de ezt csak azok fogják rossznéven venni a legközelebbi jövő francia miniszterelnökétől, akik lelkűkből kivetették a nemzeti érzést, hazájuk szeretőiét és fajukhoz való ragaszkodásukat. Franciaországnak már ma is számos kiváló, hűséges fia a békeszerződések revíziója mellett foglalt állást, amely eszme a megvert Tardieu-kabinet- ben is oly kitűnő képviselőre talált, mint amilyen Flandin pénzügyminiszter. Herriot tehát egy uj és jobb Európa megteremtésére irányuló törekvésében számos ellenfelének támogatására is számíthat, egészen eltekintve sok millió francia polgártól, akit lángoló hazaszeretete éppenséggel nem akadályozott meg abban, hogy arra a Herriotra szavazzon, akit a túlzó nacionalisták nem egyszer a nemzet ellenségének igyekeztek föltüntetni. Miként nyolc esztendővel ezelőtt, úgy most is a Herriot jegyében kel föl a pünkösdi nap Franciaország egén. Reméljük, hogy ez alkalommal hosszabb ideig fogja a francia köztársaság hajóját kormányozni, mint legutóbb, ■amikor választási győzelme ellenére hamarosan át kellett adnia annak a Poincarénak, akitől a francia nemzet akkor joggal várta az értékét vesztő frank megmentését. Franciaországban •az a szokás, hogy pünkösd reggelén piros cseresznyével és vörös borral kedveskednek egymásnak az emberek. A pünkösd piros örömének, pirospozsgás életkedvének jelképe ez. Az egész világ őszintén kívánja, hogy Franciaországot, amely már annyiszor haladt az emberiség élén, uj kormánya ennek a pünkösdi örömnek és életkedvnek jegyében ismét arra az útra vezesse vissza, amely az emberiesség, az igazság és a szabadság: eszméinek megfelel. IGYUNK KASSAI SÖRT I 12* PRIMUS GYÁRTJA; 1S" ** BAUERNÉBL és FIA bt. KOSICE Rendezik az idegenforgalmat Ausztriával, Németországgal, Magyarországgal és Jugoszláviával? Prága, május 14. Ausztria és Csehszlovákia megbízottai tegnap megegyezést kötöttek az utazási forgalom megkönnyítése kérdésében. A megegyezés érvényessége azonban még a két ország nemzeti bankjának a jóváhagyásától függ. A megegyezés a gyógyfürdőkben való tartózkodásra és az általános utazási forgalomra vonatkozik. Az osztrák hatóságok hajlandónak mutatkoznak 4000—G000 korona kiutazási valutát engedélyezni mindazon személyeknek, akik valamely csehszlovák gyógyfürdőben akarnak tartózkodni, azonban ezt csakis hatósági orvosi bizonyítvány bemutatása ellenében adják meg. A csehszlovák megbízottak viszont hajlandónak mutatkoztak a kölcsönösség alapján ugyanolyan összeget engedélyezni az osztrák gyógyfürdőkbe való utazás esetében. A kiutazási valutába nem számítják bélé az útiköltséget. Az ezer koronányi utipémz engedély nélküli kivitelére vonatkozó rendelkezés továbbra is érvényben marad és az utasok vagy utazási osekkönyvet, avagy külön valuta könyvet kapnak, amely feljogosítja őket arra, hog yAusztriában az ott fennálló hitelükből 2000—2500 korona öszeget igénybe vehessenek. Hasonló tárgyalások folynak Németországgal is. A magyar—csehszlovák idegenforgalom kérdését a két állam kereskedelmi delegációja fogja a legközelebbi összejövetelén elintézni. Végül Jugoszlávia is megkezdi a tárgyalásokat Csehszlovákiával. mert nagy érdeke, hogy ez évben is a jugoszláv fürdőket nagy számban kereshessék fel Csehszlovákia lakosai, j
