Prágai Magyar Hirlap, 1932. május (11. évfolyam, 101-123 / 2914-2936. szám)

1932-05-13 / 110. (2923.) szám

2 1968 május 13, péntek. a kormányzó képviseletíébem fekete diszmia- gy, abban vtett részt, Hotooik Sómdor katonai attasé, aki katonai egyenruháját viiélt©, a magyar nemzeti hadsereget képviselte a te­metési menetben. Budapest, május 12. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefon jelentése.) Doumer halála al­kalmából ma délelőtt az egyetem! templom­ban gyászistentisztelet volt magásránigu ka­tonatisztek és a diplomáciai kár képvise­lőinek részvételével. Áz isten tisztelet alatt a templom előtt egy díszszázad éllt sorfalai + A párisi politikai tárgyalások Párás, mágus 12. A kamara folyosóin a par­lamenti szünet ellenére élénk élet uralkodik. Az uj kormány megalakításának problémái heves vítákrA adnak okot. A köztársasági baloldal tegnap fiaikéióiiWést tartott, amelyen több miniszter is megjelent. PetsChc, Tardiéu bizalmi embere kijelentette a miniszterelnök nevében, hogy Tardieu a legközelebbi par­lamentben az ellenzék vezérének szerepét akarja betölteni. A radikális párt pártvezetősége május 20- án ülést tart és. ekkor dönti el, hogy mikor hivják össze a párt végrehajtó bizottságát. A végrehajtó bizottság dönt a továbbiakról. Egyelőre nem tudni, vájjon a radikálisok kar- tellkormányt akarnak-e alakítani, vagy a kö­zéppártokkal keresik a koalíciót. Az Ere NouvelFJe mai cikkéből kitűnik, hogy a radi­kálisok szívesebben vennék a koncentrációs kabinet megalakítását, mint a szocialistákkal való együttműködést. A kisebbségi kongresszust junius 28-án nyitják meg Becsben B é c s, május 12. A Wilfan volt olaszországi szlovén képviselő elnöklete alatt működő euró­pai kisebbségi kongresszus vezetősége elhatá­rozta, hogy az ezidei kisebbségi kongresszust Genf helyett Bécsben rendezi meg, hogy így a gazdasági krízisre való tekintettél mégis lehe­tővé tegye a közép- és keleteurópal delegátu­sok megjelenését. A kongresszust junius 28. és 30. között tartják meg. A napirenden az euró­pai semlegességi jog alapelveinek megvitatása szerepel, továbbá a kisebbségi petíciók népszö­vetségi elintézésének fölülblrálása. Ezenkívül a kongresszus foglalkozni fog a nemzetiségi kér­dések tudományos kidolgozásának módjaival. Az európai kisebbségi kongresszusban negyven kisebbség van képviselve. Hl inka csak polgári kormányba lenne hajlandó belépni? A szlovák néppárt vezére nyilatkozik a takarékosságról, a válságról és a dunai konföderációról Prága, május 12. A Poledni List Hlinka András szlovák néppárti képviselő nyilatko­zatát közli. Hlinka kijelentette, hogy nem­zetgazdasági szempontból fölöslegesnek tart­ja a sok minisztériumot. Mire való — úgy­mond — a közélelmezési minisztérium. Nem lehetne-e a posta, vasút és kereskedelmi tár­cát egy minisztériumban összpontosítani. Az Zaleszkl nem kiváncsi a kisantantkonferenciára Az elhalasztott belgrádi ut - A konferencia jelentősége Be lg rád, május 12. Itteni diplomáciai kö­rökben azt állítják, hogy a kisantantkonferen- ciának a francia politikai változás ellenére is nagy jelentőséget kell tulajdonítani. A három külügyminiszter ugyanis uj tervet dolgoz ki a dunai államok gazdasági együttműködéséről és pozitív irányban szándékszik változtatni azon fölfogásán, amelyet a kisantant eddig a békere- vizióról vallott. Hir szerint megvitatják annak lehetőségét, hogy milyen módon közeledhetné a kisantant e kérdésben Olaszország álláspont­jához. Egyébként a konferenciára inden előké­születet megtettek. Benes pénteken érkezik Belgrádba és ezúttal elsőizben utazik Magyar- országon keresztül Jugoszlávia fővárosába. Za- leszki lengyel külügyminiszter látogatását ősz­re halasztották. A külügyminiszterek konferen­ciájával egyidőben a kisantant újságírói is ér­tekezletet tartanak. ellenzék keserű kenyerét esszük — mondotta Hlinka — 'és a jövőben is azt fogjuk enni. Bennünket a bársonyszékek nem csábítanak. Mi a csób-néüiet kormányba nem akarunk belépni. Ez a köztársaság a csehek és szlová­kok köztársasága és éppen ezért a kormány is csak a csehek és szlovákok kormánya le­het. A képviselőhöz asztalára minden nap újabb adójavaslat kerül. A nép elszegénye­dett, az ipar haldoklik, a nagyipar tönkrement A vasutak passzívak, a tartományok nem bír­ják a terheket — s a kormány nem gondol a kedvezmények leépítésére, mint anriíyenek a remiin e ráció, a magas fizetések, a két- és há­romszoros fizetések. Ezért nem lépünk a kor­mányba! Ha Kloifács terve megvalósulna és a szocialisták diktatúrája felülkerekedne, min­den törvényes eszközzel harcolni fogunk el­lene. Mi a lelkiiseméret szabadsága, a gazdasá­gi rendszer és a takarékosság elve mellett vagyunk. Éppen ezért ismétlem: a mai kor­mányba, amelyben az „ide vele“ jelszóval li­citálnak egymásra, ahol 95 különböző alapok­kal diszponálnak és manipulálnak és a mun­kanélküliek számára újabb alapot létesíte­nek, nem lépünk be. Ha jönne egy egészséges polgári kormány, abban az esetben a szlovák néppárt tudni lógja, hogy mit csináljon. A dunai konföderáció kérdéséről A követke­A CSAVARGÓ Irta: RÁCZ PÁL — Készen van? — (kiáltott át az ajtón. — Azonnal! — volt a meleg, gordonkahargu válasz. — Persze a vacsoráról megfeledkeztem. Recsöngette az inast. — Két adag hídegvaosorát, de azonnal. — Bort is. nagyságos ur? — Egy hu téli a badacsonyit. Nemsokára megnyílt a hálószoba ajtaja. Az orvos leejtette az újságot, Ránézett a csavar­góra és hangosan fölnevetett. — Pompás! Pompás! Hiszen maga elegáns, szép fiú! Hány éves? — Harminckettő, kérem. — Mutassa a kezét. A csavargó dőrenyujtotta két kezét és men­tegetőzni próbált. — Jobban nem tudtam rendbeli ózni. — No, egy kis glicerin még nem ártana. Az­tán a bajusz. így szereti? Nem szebb lenne an­golosan? A csavargó lesütötte szemét. — Fekete bajusz csak igy szép. magyarosan. — Igaza van, — mélázott el az orvos. — A haja egy kissé hosszú, de jó, fekete.., Sebaj, annál érdekesebb lesz... Az inas majd elejtette a terítéket. Az orvos azonban kivágta magát. —• János, ugy-e, nem is tudtad, hogy az e&te vendégem lesz? A nagyságos ur azalatt jött. míg te a vacsoráért voltál. Az inas meghajolt. — Tessenek parancsolni! Titokban mégegyszer végignézte az idegent, majd kihátrált az ajtón. Az orvos befelé nevetett. —- Ez most a.kéregét,őt keresi. Nem látta el­távozni, azért gyanakszik. A csavargó is elmosolyodott. Még mindig nem értette, hogy mi történik itt. Az o-rvöö hellyel kínálta: — Tessék! Vacsorázzunk. Falatoztak. A csavargó óvatosan evett. Köz­ben teát szűr-csőit és egy pohár badacsonyit, kV fölhajtót t. Lassan-lassan visszanyerte rugal­masságát. Már ricm alázatoskodott. Egyik lá­bát a másikra vetve dőlt hátra a széken és mé­lyeket szippantott a cigarettábófl. A badacso­nyitól kissé csillogott a szeme, Régen nem iveit, ilyen jó italt. Karikákat fújt a levegőbe és be­szélni kezdett: — Bocsásson meg, tanár ur, de ha úgy gon­dolkodom ezen a furcsa ajánlatán, nem értem annak indítékait. Magyarázza meg. Az orvos szintén hátradőlt és mélyet léleg­zett a cigarettából. — Egészen őszinte leszek. Én se értem meg egészen magamat. A maga viselkedése, a múlt­ja, a szerelme a menyasszonya iránt, az a ma­kacs büszkesége, ahogy ezt a lesüllyedt sorsát- viseli, mind, mind hozzájárult ahhoz, hogy va­lami jót tegyek magával. így keletkezett ben­nem ez az ötlet. A kínálkozó alkalom. A talán soha vissza nem térő eme pillanat, amikor d- küldlhetem magát oda, ahonnan oly tragikusan kiesett. Mint a tapasztalatlan madár a fészek­ből ... De ahová visszavágyik ,.. Mialatt tehát öltözködött és én ebben az újságban lapozgat­tam, volt időm mérlegelni elhatározásom sú­lyát. Van benne egy kis bosszú s egy kis jó- szív. A bosszú magamnak szól. A jó szí ^magá­nak. Azt akarom, hogy még egyszer ízlelje meg ezt a mi világunkat. Nem veszi zokon, ha azt mondom, hogy amolyan alamizsnaként vegye. Ha nem tetszik, még visszautasíthatja, miként előbb a pénzt... Nézze .., Rászántam ezt a ruhát... Itt van még hozzá egy zsebóra. Csák ezüst-, de jó márka .,. Itt van egy -gyűrű, Olcsó, de szép... Itt van egy pénztárca, hogy tudjon fizetni, ha kell... Ezeket, mind, mind rászán­tam. Még egy téliikabátot is kell adnom, de eb­ben a pillanatban nem számit most semmit. Ta­lán ostobaság, amit csinálok, de nagyon szeret­ném, ha igazán jót tennék vele .., A csavargó tágult szemmel bámult. Kereste a. lélekbúvárt ebben az emberben, de valami mást talált, Egy titkos bánatot temető, valaki­vel, vagy valamivel dacoló férfit,. Eszköz-e ő, vagy cél, ennek az embernek a kezében? Fölugrott. Félt önmagától. Nem akart, ezeken elmélkedni. Félt, 'hogy elejti azokat a szép pil­lán a tékát, amik rája várnak. Most agy érezte, hogy nem mindegy neki: mit, akarnak tőle, vagy mit akarnak, véle az emberek. Most, ő akart, valamit. Ő akarta ezt, Ideges türelmetlen­séggel kereste a cilindert. — Már mennék, —* mondotta félénken, és a 'tükör elé állott. Magára vette a felöltőt, Arca, sápadt, volt, de ez még férfiasabbá és esinasabbá tette. Komolyan nézett az orvosra, mikor búcsúzott: — Köszönöm, tanár ur. Köszönöm, mert most már értek mindent. Hálás leszek érette ... Az orvos szájában keserűség keletkezett. Ez az utolsó pillanat fájt neki. Fanyar mosollyal nyújtott -kezet és megjegyezte: — Mulasson jól. És majd holnap elmeséli, érdemes volt-e visszamennie ... Nem boldo­gabb-e „z, aki nem tartozik oda ... Az utolsó mondatná! maga is lesütötte a. sze­mét, mert eszébe jutott a menyasszonya és az a kis falu, ahol az apja hát,ökrös gazda, de a- házuk zsindelyéé és egy vonalban van az istál­lókkal. Aztán fölkapta a fejét, — No, Isten vele ... Mikor az ajtó bezáródott és az inas kiengedte az idegent-, az orvos végigropogt-atta a parket­tet és az ablak elé állva, kileset-t a hóviharos estébe. A szobában csönd volt, de az autó pöfogése az egyetemi tanársegéd fejét hasogatta, * Hajdú megsimogatta az ülést, J áll beletész kelő - dött. Hátradőlt és élvezte a ringást. A villanyt eloltotta, hogy sötétben legyen. így élesebben láthatta az esti várost. Hozzányomt-a arcát a hideg üveghez és úgy nézte a gyalogos embe­reket; a kivilágított kávéházakat, melyek abla­ka mögé oly sokszor visszavágyott, Csak a prí­más vonójának mozdulatait látta. A zenéből nem hallott semmit. Milyen jó volt igy ülni ebben a ruganyosülésü ■puha autóiban. Milyen szép volt ez a város, Így, ebben a rohanásban. Mellette autók suhantak el. Kiváncsiam bámult, utánuk. Ugyan, kik ül­hetnek bennök? Aztán magába mélyed,t. Hova is rohan ő most, igy kioltöz,ködre, uj emberként,? Végíg- simoga-tta. magát. Hátba csak képzelődik? Eszé­bejutott a meghívó. Előhúzta a széles bőrtá.rcát és kiemelte egyik rekeszéből. Gyönyörködve nézegette. Mily szép, Ízléses nyomdai munka, Az autó egy ucca kereszteződésnél megállóit. Hajdú előfecöétt. Felocsúdott, Egy rendőr kö­zeledett féléjük. A Hajdú szive hevesebben kez­dett, verni. Nem szerétté a rend kemény őreit, Talán mást. is... Menekülőn tapogatta magát végig. A rongyait, kereste. Ettől a, mozdulattól eszébe jutott, hogy hát­ha fölismerik? Borzasztó 'lenne... A rendőr intett és az autó ismét megindult. Hajdú azonban már nem dagadozott, belül. Kis­sé összeesett, Azon járt, az esze, ha, bemegy a konzul estélyére, valaki fölismeri. Ebből bot­zőket mondta Hlinka: Nem ártana módot ta­lálni a dunaimenti kis államok közötti megér­tésre és kooperációra. Ez azonban nem je­lentheti önállóságunk feladását. Mi konföderációt akarunk, de sem nemzeti, sem állami tekintetben való összeolvadást. A jóvátételi adósságok rendezésének meg kell találni a módját. Az egyik nemzet nem nyomhatja el a másikat és nem állhat bosz- szut. Hiszen a háború be van fejezve, tehát fejeződjék be a gazdasági háború is. Tilos hiilíöldi pénzt vinni Romániába Bukarest, május 12. A Ranca Natdonala igazgatósága tegnap esti rendkívüli ülésén el. határozta, 'hogy interveniál a pénzügyminisz­ternél a külföldi pénznemek bevitelének be­tiltása érdekében.. A pénzügyminiszter ennek alapján már tegnap este rendeletet adott ki, amely a hivatalos laip mai reggeli számában jelent meg. Eszerint tilos bármely külföldi pénz bevitele az országba. A vámhatóságokat szigorúan utasították, hogy amennyiben kül­földi valutákat találnának a beutazóknál, azt kobozzák el és abban az esetben, ha önként ajánlják fel, a hivatalos jegyzés szerint cse­réljék be leire. A pénzes leveleket a posta a kompenzációs pénztárba továbbítja, amely lei­ben fizeti azt ki a címzettnek. Az intézkedés­nek az a célja, hogy megakadályozza a lei ki­csempészését külföldi pénzek é s arany értékék ellenében. Különösen az aranyimport öltött az utóbbi időben aggasztó mértéket. Bukarest, május 12. A Cuvantul foglalko­zik azzal a kérdéssel, hogy miért nem fizeti az állam a tisztviselőket és megállapítja, hogy a pénzügyminisztérium már három hónappal előre rezerválja a külföldi adósságok törlesz­tésére szükséges összegeket. Az állam bevé­telei elsősorban ezt a óéit szolgálják, Indoko­latlan és igazságtalan — Írja a lap — a kor­mánynak ez az eljárása. Senki sem követelhe­ti, hogy a külföldi adósságok számára már bárom hónappal előbb előkészítsék a pénzt, akkor, mikor a tisztviselők hónapok óta nem tudnak fizetésükhöz jutni. — Menettérti jegykedvezmény a gyorsvona­tokon. A vasút ügyi minisztérium az utazási és turista forgalom érdekéiben elrendelte, hogy május 13-tól kezdve minden távolságon mérsé­kelt áron adjanaik ki gyorsvonatokra menet­térti jegyeket. E kedvezmény értelmében az utasok a rendes szénaélyvonati dijat és a gyors­vonat! illeték felét fizetik. rány keletkezhetik. Ujja! mutatnak majd rá és 'kivezethetik. Fázni kezdett ettől a gondolattól. Tisztában volt vele, hogy Ő, aki oly büszke az elnyűtt rongyaiban, ebben az estélyi ruhában el- képpesztően gyáva. A soffőr fékezni kezdett. Odaértek a nagy­szálló elé, melynek ablakai messze fénylettek a havas estében. Hajdú pénzt vett ki a tárcájá­ból és kifizette a soffőrt. Addig ki se szállt, Már minden izében, remegett. Szeretett volna továbbra is az autó sötétjében maradni és on­nan nézni föl a kivilágított ablakokra, az ara­nyozott termek belsejébe, mint ahogy máskor szokta voöt, — Már mindegy, — suttogta és erőt. pa.ran- 1 ceollfc az akaratába-. Kiszállt. A portás eléje sietett. Ha.jdu még mindig bizonytalanul állt. Iszonyú félelem száll­ta meg. Csak a portás térítette magához. — Parancsoljon, méltóságom uram! Esetlenül fel elit vissza: «— Oh, köszönöm. — Erre méltóatnseék, a márványlépcsőn. Surranva iramodott föl, mint. a tolvaj*. A ru­határnál levetette felső kabátját. Ebben a. pilla­natban érkezett föl az államtitkár leánya, Fe- ketebajiu sugár nő volt, éles, nagy szemmel. Erősen megnézte Hajdút, Föltűnt neki, hogy nem ismeri ezt, a szép férfit. Mindez egy pilla­natig tartott. Hajdú nem nézett rá. Egyáltalán nem nézett senkire. — Csak még egy kis erőt! ... — biztatta be­lülről magát és ingadozó léptekké! indult a. 'kék terem felé. Ott már félhomály volt, A műsor megkezdő­dött, Hajdú csak hátul maradt. Lekuporodott egy ibársöuyzfölyére és félénken nézett, körül a, pompától csillogó aranyos teremben. Nagyon rosszul érette magát, Úgy érezte, hogy valaki néz rája. A szeme állandóan rajta, van és kutat benne. Nem merte megállapítani, hogy ki az. Már a. műsort éneklő szereplőre se mert, föl­nézni. Úgy vette észre, hogy pirul, erősen pi­rul. Szokatlan sejtése volt. Ez a. sejtés üldözte. Fuhloiklott, A levegő meleg és az illatszerek keverékétől nehéz volt. Már ismét kint. szeretett volna, lenni az esté­ben. Fázósan és dideregve az aszfalton. Nem itt, a, teljesülésiben, hanem odakint, a vágyban... Ha úgy, az ablakon keresztül láthatná most mindezt... Milyen gyönyör tépné a testét és milyen vágyak fii fenék belül... (Vége kör.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom