Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-14 / 86. (2899.) szám

Kémkedéssé! vádolta meg

tanártársait,hogy © lehessen a gimnázium igazgatója

Nem lett ugyan igazgató, de négy hónapi súlyos börtönt

kapott löltételesen

6 1932 április 14, csütörtök.

3 cseh lapok

Ruszinszkóról

Munkács, április 13.

A oseh lapok, a cseh pártok prágai lapjai fölfedezték Ruszinszkót. A különböző cseh lapok egé&z sereg munkatársa, szerkesztője járja

az utóbbi hetekben Ruszinszkót. Valóságos expedíció jellege kezd lenni, ahogy Ruszinszkót s a Verohovinát járják. S annyi vezércikk, hosszú leírás, írás és kép 12 év alatt összesen nem jelent meg a cseh lapokban, mint az utóbbi -hetekben.

És a cikkek mind elismerik a ruszinság ínségét, nyomorát, szörnyű leromlottságát, de mindennek okát a „magyar múltban" állapítják meg, „évszázados bűnökről és mulasztásról" szólnak, azt állítják, hogy a legutóbbi múlt, a most befejeződő 12 év alatt a kormánypártok sokat tettek Ruszinszkóért és a miezinságért, — de hogy mit tettek, annak pozitívumait nem tudják fölsorolni.

Arról, hogy Ruszinszkóban magyarság is van (még pedig a hivatalos statisztika szerint is több, mint 100 ezer főnyi magyarság) s hogy a magyarságnak felét szintén ínséges és se- gélyreszorulónak állapították meg, arról a cseh lapok és cikkeik nem vesznek tudomást s említést sem tesznek róla.

A ruszinszkói zsidóság már szerepel a cseh lapok cikkeiben és közleményeiben, de „ahogy" szerepel, azt nem igen köszöni meg a ruszinszkói zsidóság. A cseh lapok ugyanis vagy egészen nyíltan, vagy a sorok között azt állítják, hogy a magyar múlt mellett Ruszinszkó és a ruszinság nyomorúságának legfőbb oka a zsidóság, a zsidók által kezelt pálinka! A cseh lapok, a cseh pártok lapjai éppen azt a ruszinszkói zsidóságot vádolják és támadják, amelynek falusi rétege majdnem teljes egészében, várost lakó része meg tekintélyes számban szinte szolgalelkü lojalitást tanúsít a most őket támadó cseh pártokkal szemben. Azokat, akik minden eddigi ruszinszkói választáson meggondolás nélkül, a legteljesebb készséggel a cseh pártoknak voltak a szavazói és kortesei.

Csodálatos, hogy a csehszlovák szociáldemokrata párt klubjában hospitáns két zsidópárti képviselő, aki pedig szavazatainak nagy részét a ruszinszkói zsidóságtól kapta, ezekre, a ruszinszkói zsidóságot vádoló és támadó, igen durva megnyilatkozásokra nem reagál.

A cseh lapokban legutóbb megjelent, Ru- szinszkóról szóló cikkeket érdemes csokorba szedni és kivonatosan ismertetni.

*

A Lidové Noviny március 30-i számában V. Suk dr. briinni egyetemi tanár vezércikke jelent meg „Podkarpatsko és államunk" címmel. A ruszinok, akik a cikket olvasták, sérelmesnek, illetve jellemzőnek találják, hogy Suk ,.Podkarpatsko“-nak (Kárpátaljának) nevezi Ruszinszkót és nem Podkarpatska Rusnak — a ruszin jelleg rovására.

— Többszáz évig rabszolgaságban és rabszolgasorsban volt Ruszinszkó és a ruszinság,

— írja egyebek közt. — 1920-ban Ruszinszkóban sokhelyütt nem volt kémény a ruszin házakon s nem volt azok. mellett „00". A legnagyobb elismerés illeti azokat a cseheket, akik a háború után Ruszin&zkóba mentek dolgozni lelkesedéssel, pedig akkor mindenki otthonában akart maradni, hogy a háborút kipihenhesse. 1920-ban alig volt a ruszinoklakta területeknek kórházuk. (Ma sincs több, sőt kevesebb, mint volt! — Szerk.) A csehszlovák kormány csak akkor tehetett volna többet Ruszinszkóért annál, amennyit a 12 év alatt tett, ha e területtel együtt a Csehszlovákiához való csatolásakor mindjárt adtak volna is legalább vagy 5 ezer milliót. A ruszinszkói ruszinság mostani öreg generációjának mentalitását mi nem változtathatjuk meg, de a fiataloknak még segítségükre lehetünk, ha megérik, hogy majd .egyszer segítségükre leszünk, ha szép hazájuk sorsának vitelét saját kezeikbe vehetik.

*

Az agrárpárt hivatalos lapja, a Venkov április 3-i számában egész külön, sok képpel színezett mellékletet ad Ruszinszkóról s a következőket Írja:

— A magyar iga lenyűgözte a ruszin súgót, düledező, nyomorúságos kunyhókban, térdig süppedő, sáros utak mellett élt a magyarok alatt a ruszinság. (A kunyhók düledezök és nyomorúságosak, az utajk sárosak ma is! — Szerk.) A ruszin nép borzasztó tudatlan, lusta, de ravasz (példákat sorol fel), — hogy nincs lábbelijük télen sem, az itt nem szokatlan, mondja a Vörös kereszt, — fehér, konyhasóra nincs pénze a ruszin ságinak, tehát vörös marha-sóval főz. (Ezt is a magyarok okozták? — Szerk.) Haj ásd on minden egyes ruszin ház évi pálinkafogyasztása 1000 korona értékű, — a cseh orvosok beszélik, hogy ruszin betegeik igen elcsodálkoztak, -mikor — hogy megvizsgálhassák őket — le kellett vetkőzniük, mert a magyar orvos mindig csak Íelölítözve(?) vizsgálta meg ruszin betegét, — sok cseh orvos pusztult el Ru- szinszkóban amiatt, hogy felvette a harcot a ruszin népet pusztító tífusz ellen. — ha munkás kell. ha dolgozni kell, nincs jelentkező,

— a háború után Amerikából ruszin milliomosok jöttek vissza Ruszinszíkóba, de csakhamar tönkrementek, lezüllöttek a pálinka miatt, — második csehszlovák ruszin generáció már többet fog dolgozni, kevesebbet tog lustálkodni, minit a mai, a harmadik csehPrága, április 12. Ma reggel fejeződött be a prágai kerületi büntető bíróságon Wunder Károly dr. negyvenhat éves gimnáziumi tanár pőre, akit az államügyészség becsületsértés bűntettével vádolt. Wunder tanár a ka- deni gimnázium tanára volt s midőn a gimnázium igazgatói állása megüresedett, ő is folyamodott érle. Ugyanerre az állásra pályáztak még Weis, Slawik dr. és Tanzer dr., mindannyian az intézet tanárai.

Wunder, hogy megszabaduljon konkurren- seifcől és mert ő maga a legkevésbé Tolt képesítve az igazgatói állás betöltésére, nem mindennapi tettre határozta el magát: 1929 október 5-én a prágai rendörigazgatóságra névtelen levelet irt, amelyben Weis tanárt és feleségét, valamint Slawik és Tanzer tanárokat Németország és Szovjetorosz- ország érdekében folytatott kémkedéssel vádolta meg.

A névtelen levél alapján megindult a vizsgálat, de a vád teljesen légbőlkapottnak bizonyult. Mivel Wunder ellen irányult a gyanú, hogy ö irta a névtelen levelet, írásszakértő hasonlította össze a névtelen levél kézírását

Wunder doktoréval. Az Írásszakértői vélemény

százszázalékos hasonlatosságot fedezett föl

a két kézirás között.

Ennek alapján az államügyészség Wunder ellen vádat emelt becsületsértés címén.

A tárgyalást többször elnapolták, mert Wunder állhatatosan tagadta, hogy a levelet ő irta volna s arra mutatott rá, hogy abban az időben, amikor a levelet postára adták, egy öngyilkossági kísérlet után rekonvalesz- oensként feküdt. Az öngyilkosságot egyébként egy az esettel független szerelmi históriából kísérelte meg.

Az Írásszakértők többször szolgáltak szakértői véleménnyel, de mindig egybehangzóan és Wundert terhelőn. A mai tárgyaláson is Flanderka írásszakértő fölhozta, hogy elegendő lenne a fele annak, amit a két kézírásról megállapítottak és a legnagyobb határozottsággal lehetne állítani, hogy a névtelen Írója Wunder tanár volt. Wundert a vád értelmében

négyhónapi súlyos börtönre Ítélték)

az ítélet végrehajtását azonban három évre felfüggesztették.

— Kilenc hegyen, völgyön, vízien túl van az ellentéteik hazája: Ruszinszkó. Nincs keresete, mert nincs munkája népének, melyet nyomorúságosán fizetnek, ha van is munka. Proletár sziivafákkal ülteittette tele a magyar kormányzat Ruszinszkót, hogy mindjárt a helyszínen legyen a pálinka anyaga. — A A pálinka alatt itt a rossz időkben denaturált szeszt értenek. — Vannak művészei e földnek, kik ezzel a szerkezettel (t. i. pálinkával) mindent ki tudnak itt vivni, különösen választáson. — Ennek a cégnek egy lelkes híve az, kit képünk ábrázol teljes szombati diszr ben, szombaton itt meghal az ipar és kereskedelem, kilenc farkból van fejtakarója, véletlen ez, vagy szimbólum?

— A másik kép Adler korcsmája Bustya- házán, uj épület, 1929-ben épült, amikor választás volt, ■— ez az ember annyira híve az agrárdainokráciának (agrárpártnak, — Szerk.) hogy korcsmáidcenocel konoráitatott. íme milyen kevés kell Ruszinszikóban egyeseknek ahhoz, hogy egész életükben jólétben éljenek, — csodálatos az agrárdiemokrácia hatalma. — A nép ősi vallása a pravoszláv val!ás(?), de azt elnyomják, a görög katolikus egyház több milliós támogatást kap az államtól. — Mindenki élősködhetiík e földön, mindenkié e föld, csak nem a.zoké, akik idevalók, az idevalók ki vannak zárva a megélhetésből, az ipar az idegenek kezében van, a gyárakban,

lepitetták az ötvösművészettel foglallkoeő németeket és egyedül nagybátyáim foglalkozott ezzel a kérdéssel. E gyönyörű monográfiának egy példányát Alexander professzor a pozsonyi városi múzeumnak ajándékozta. A tragikus véget ért bécsi egyetemi tanárnak számos tanítványa van Pozsonyban. Zaviska, a pozsonyi egyetem professzora nála tanult. Tanítványa azonkívül Heoht dr. hire6 pozsonyi fülspecialista, Mayer József dr. szintén iónévá fül- és szakorvos és Neumann dr. pozsonyi tanár. Együtt dolgozott a híres Bárány profesz- szorral, aki ez upsaiai egyetem tanára. Alexander dr. 1908-ban előadást tartott a pozsonyi fülgyógyászati kongresszuson, múlt év decemberében pedig a pozsonyi orvosi és természettudományi társaság meghívására a fülgenny esed'ás modem gyógyításáról tartott előadást, amelyen az orvosok igen nagy számban jelentek meg. Alexander professzor Becsben született, de

családja a Kőszeg melletti Rohoncról való és a professzor keveset tudott is magyarul.

A háború alatt fő törzsorvos volt és a magyar katonák valósággal! rajongtak érte A háború előtt Rei- ner főhercegnek is a háziorvosa volt.

Koliisch dr. azután magáról a merényletről beszélt.

— A merénylőt én magam is ismertem, — mondotta —, huszonhét óvgel ezelőtt nagybátyám bécsi rendelőjében miét kisfiú voltam jelem és emlékszem rá, hogy

a merénylőn nagybátyáim tényleg orrplasztikai műtétet hajtott végre.

A merénylő tudniillik vérbajos volt, az orrát kikezdte a betegség és nagybátyám parafinplasztiká- val állította henlyre az orr épségét. A bécsi lapokból olvastam, hogy egy második operációt is hajtottak végre a merénylőn, amelyet egy ismeretlen orvos végzett.

A merénylő tulajdonképpen zsarolni akart, kártérítési követelésekkel állott elő nagybátyámmal szemben.

Az elmebeteg ember Morvaországból gyalog jött át Becsbe, hogy a merényletet elkövesse,

Koiiscb. dr. még megjegyezte, hogy úgy Szloven- szkón, mint Ausztriában az elmebetegek elhelyezése a legelhanyagoltabb, úgyhogy Alexander professzor is annak áldozata, hogy ezt a szerencsétlen elmebeteget mint gyógyultál bocsátották el az elme- gyógyintzetből, noha egyáltalában nem volt meggyógyulva.

Vidám rovat

A menyecske: — Gondolod fiacskám, hogy most már jobban főzök, mint az első napokban?

— össze sem lehet hasonlítani — áradozik a férj.

— Akkor áruld el nekem őszintén, hogy mit szeretnél enni legszívesebben.

— Megmondjam őszintén — mosolyog a férj. — Egy rostélyost, — a vendéglőben.

*

Házvezetőnő a gazdag nagybácsihoz:

— Távinait jötlt, hogy meghalt az unokaöccse. Nagybácsi:-— Biztosan pénz kell neki a temetésre.

*

— Rettenetes fájdalmaim vannak az utóbbi időkben. Reuma szaggatja a lábam, az arcom teli van pattanásokkal, a szívműködésem egész rendellenes és amellett kiu nlt a régi gyomorbajom is.

— Akkor igazán remek egészségének kell lennie, hogy ezt mind kibírja.

*

— Remek ez az uj baromiéter. Precíz, komoly

szerkezet, látszik rajta... C&aik azt nem tudom, hol kell megnyomni, ha jó időt akarunk?

*

— A milliomos Buller meghalt.

— Kimondhatatlanul sajnálom

— Hogyan? Hiszen nem is volt rokonod.

— Azért sajnálom.

*

MI TÖRTÉNNE? — Mi történne, ha ez a lift most a mélységbe zuhanna — kérdezte a tizennegyedik emelet közelében egy aggodalmas hölgy, a házmestert.

— Az ég szerelméért — még csak ne is tessék ilyent mondani — riadozik a házmester. — EL- vesziiteném az állásomat!

fürészekben vezető helyen idegenek vannak, a szieszigyárak'ban idegenek ülnek, csak azoknak nincs hazájuk, joguk a munkára, reményük a keresetre, akik évszázados lakói e területnek, az őslakók prédák a korcsmárosok kezeiben! (És ezt mind egy cseíh Lap írja! Szerk.)

*

A Venkov április 6-i számaiban: „Mi a

podk. Husi nyomorúság oka?" címmel a következőket Írja:

— A szarvasmarha árának mesterséges lenyomása ölte most meg Ruszinszkót, — a marha-árak olyan alacsonyak, hogy még a prágai fuvarra sem telik belőle, — Rusziiu- szkóban a bankok 14, 18—25 százalékos kamattal adnak kölcsönt, — a háború utáni időkben úgy látszott, hogy Ruszinszkó az amerikai dollárokkal talpra fog állani, de lesüllyedt megint az állatárak lezuhanása folytán. Azonban mégis hisz az itteni nép — írja az agrárpárti lap — a szebb jövőben, amikor lesz ára termékeinek, amikor ismét szükség lesz munkára és munkásra. (De ez éppen a Ven kévéktől függ elsősorban! Szerk.) *

íme, — egy csokor Ruszinszkóból és Ruszinszkóról. Szép csokor! Vájjon megnézi e jól minden ruszinszkói őslakó és vájjon a ru- szinszkói zsidóság mit szól hozzá?

H. Vozáry Aladár* *

Alexander professzor merénylőjének az volt a rögeszméje, hogy a tanár üldözi őt

A gyi kos két Ízben is volt az elmegyógyintézet lakója A szerencsétlen tanár szlovenszkói vonatkozásai

Becs, április 13. Alexander dr. bécsi orvos- tanár gyilkosa, Soukup skalkai szabómester tegnap részletes vallomást tett a rendőrségen. Elmondotta, hogy ő volt az, aki már Í910-ben megkísérelte a professzor elleni merényletet, de akkor nem sikerült a bosszúja, mert a golyó nem sebesitette meg Alexander dr.-t. A gyilkossági kisérlel után letartóztatták és bíróság elé állították. Már akkor azzal védekezett, hogy

Alexander dr. egy szerencsétlen műtéttel egész életére tönkretette.

Az orrplasztikai műtét nem sikerült s annyira elcsúfította ábrázatát, hogy az emberek irlózattal fordultak el tőle. Kenyerét veszítette és bármint is próbálkozott, hosszú ideig nem tudott állásba jutni. Mindezért Alexander dr. bécsi orvostanárt okolta, aki ellen

A szloven&zhét vonathozások

Pozsony, április 13. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése). A Becsben meggyilkolt Alexander Gusztáv dr. egyetemi tanárnak unokaöccse Költsék Erich dr. pozsonyi ismert fül- és gégespecialista, akivel a Grössling-ucca 34. számú rendelőjében munkatársunk beszélgetést folytatott a tragédiáról.

— Szerencsétlen nagybátyámnak katasztrófájáról — mondotta az orvos — tegnap délután félkettőkor értesültem. Egy bécsi sportláp szerkesztősége és a bécsi rendőrség Is megtelefonálta a gyilkosságot. Alexander professzor a bátyja volt édesanyámnak, aki hatvanéves korában egy hónappal ezelőtt, március 12-én Nagysurányban sziv- szélhüdésben elhunyt A temetés Pozsonyban folyt

szlovák ruszin generáció pedig már öröm teljes kiáltással fogja üdvözölni a szűziesen szép, szabad Ruszinszkót."

*

A nemzeti szocialista Veéerni Ceské Slovo Ruszinszkóról szóló cikkében a kővetkezőket írja:

— A ruszinszkói és ruszin nyomorúságnak a zsidó kazárok az okai, — abban, ami Ru- szinszkóban van, a zsidó kazárok 100 százalékban bűnösök, — rávetették magukat a ruszin,súgna és kiszipolyozzák azt, — megöl ték, eltelték láb alól Egant, akit a magyar kormány küldött ki (a ruszinság megsegítésére!), hatalmuk megfékező eleiden, (ezután egy fénykép következik a cikkben, a fényképen egy csoport szakállas, piajeszes zsidó s a kép felírása: „Ruszinszkó piacának urai") — ezek a kazárok, nem tiszta zsidó fajuak, a „mi (cseh) zsidóink egészem mások, — a kazár zsidó arca, ha leborotválják, tiszta tatár jellegű."

*

A nemzeti szocialista Éeské Slovo egyik vasárnapi száma. Első oldal: jobbra 2 liaptha- sáb szélességben kép, alatta cikk Rusziiuszkó- ról. A képen egy pajeszes, kaflános, strámlis, szombati viseletű zsidóim, — másik kép: egy korcsma, melynek felirata: „Lázár Adler Hosliuec". A cikkl>en a következők olvashatóik:

kártérítési pert indított, de a bíróság elutasította keresetével.

Ekkor követte el az első merényletet, hogy megbosszulja magát az orvostanáron. A bíróság kisebb fogházbüntetésre Ítélte, amelynek letöltése után kiutasították Ausztria területéről. Később

rögeszméjévé vált, hogy Alexander tanár üldözi őt, az üldözési mánia olyan erősen kifejlődött benne, hogy kétizben is elmegyógyintézetbe kellett szállítani.

Mind a kétszer kiszabadult és tovább forralta bosszúját a bécsi orvostanár ellen.

A gyilkosság napjának reggelén érkezett Bécsbe és déli félegy órakor már régre is hajtotta a merényletet.

Revolverének golyója Európa egyik legkitűnőbb laringológusának életét oltotta ki.

le és erre eljött nagybátyám, Alexander profesz- szor is, aki

egyébként igen gyakori vendég volt Szloven- szkón.

Alexander dr. vérbeli sportember volt, lovagolt, tenmiisaeBetit, turistáskodott, nagyon gyaiknam járt a Tátrában. Igen szerette Pozsonyt, sokkal jobban, mint akárhány pozsonyi lakos. Pozsony régi, történelmi nevezetességű uccáin igen szivesen elbolyongott és mindegyik régi háznak tudta a történetét. Miután édesapja aranyműves volt, ő maga is foglalkozott kémiával és alckimiával.

A Besztercebánya melletti Ur-völgyi réz, arany, ötvös, iparművészeiről monográfiát irt, amelyben megírta a ezlovenszkói német ötvösipar történetét. Urvölgybe ugyanis Németországból te-