Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)
1932-04-09 / 82. (2895.) szám
Eeleile^zett a dunai tervnek? A francia sajtó szerint a londoni konferencia csődje a diplomácia történelmének esirik leggyászosabb eseménye A franciák „többé uiinkat sem mozdítják" — A fiaskó nyílt bevallása -1 delegátusok elutaznak s még a leplezést is alig kísérlik meg — A franciák a németeket, a németek a franciákat okolták I dunai államok sorsira senki som gondol Te is, fiam Brutus? A Prágai Magyar Hírlap hasábjain narpak óta érdekes cikksorozat fut. A modern kapitalizmus egyik kétségtelenül legérdekesebb alakjának, Kreuger Ivarnak élettörténetét foglalja össze ebben a cikksorozatban a szerző, aki Kreugerl, a tragikus végű svéd gyufakirályt még abban a romantikus mezben látja, amelyben ez a kétségtelenül kiváló és bizonyos értelemben típust reprezentáló egyéniség a svéd nemzetnek és a polgári világnak a szemében állott. Kreuger élete és életének törekvése a jövő képét rajzolta elénk, az eddigi kapitalista rendszeren is felülemelkedő tuI kapitaiizmust, amely országhatárokon túl kapcsolja egybe a gazdasági érdekeket, ezeknek a jegyében minden divergáló törekvést megszüntetni, ezeknek alárendelni kíván, a nemzeti egyéniségeket, le akarja törni egy olyan korszakban, amely éppen ezeket a nemzeti individualitásokat segítette virágzó kibontakozáshoz. Volt valami ebben a Kreugerben nagy svéd elődjéből, XII. Károlyiból, aki fegyveres erővel akarta maga alá gyűrni és uralma alatt boldogítani Európát. Bukásuk is egyformán tragikus és sírjukba eltemetődött az eszme is, amit képviseltek. De megmaradt utápuk a legenda. És a legenda kell a, nemzeteknek. Szüksége van a népeknek ideálokra, példaképekre, akik. lelkesítsenek, utánzásra ösztönözzenek, c sej ekedet re bűzd i tsan ak. Kreuger tragédiája most lett csak teljessé, hogy a friss fejifa mellé el kell földelni a legendát is. Mert azt hitték róla, hogy ha céljai túlzottak is voltak, ha módszerei erőszakosak is, de törekvése nemes és eszközei tiszták. Most azonban a svéd nemzetnek szörnyű csalódást kellett megélnie. Az a fair, amely két nappal ezelőtt kelt szárnyra, hogy Ivar Kreuger konszernjének legutolsó mérlegét meghamisította, nemcsak gyászt és aggodalmat keltett, hanem valóságos kétségbeesést. Hogy a köztiszteletben álló s nemzeti bősnek tisztelt ipari óriás közönséges mérlegbamásító legyen, olyan szörnyű tapasztalat, amely minden képzeletet meghaladott. Mert Kreuger pályafutásának legnagyobb aktívuma az a korlátlan bizalom volt, amely- lyel vele szemben nemcsak szükebb hazájában, hanem az egész világ kapitalista köreiben viseltettek. Kreuger az óriási konszern keretében korlátlan ur volt. Nemcsak azért, mert a részvények többsége felett ő rendelkezett, hanem egyéniségének súlya mindenki fölé kerekedett. Senki sem volt ebben a hatalmas üzemben, akinek egyénisége az övéhez felért volna. Direktortársai vagy csupán reprezentatív emberek voltak, vagy ifjúsági barát- jai, vagy olyanok, akik vakon megbíztak benne. Most a leleplezés hatására mindenki megrendült lélekkel áll Kreuger roskadozó nagy alkotása mellett. Hitet és bizalmat temettek el Kreuger reá. És eltemették a tulkapitalizmusnak azt a rendszerét is, amely egyetlen embernek a kezében központosít korlátlan hatalmat. A Caesarok kora megszűnt. A többek akarata és a többek felelőssége kell, hogy érvényesüljön. Mert ha egyetlen emberre halmoznak minden halaimat, akkor bármilyen kiváló is legyen ez az egyéniség, a korlátlan uralom fényében elveszti a felelősségérzetet és romlásba dönti önmagát és mindazokat, akik vakon rájuk bízták sorsuk irányítását. A Kreuger bukására következő nagy káoszból ez az egyetlen maradandó*erkölcsi tanulság a. haszon. London, április 8. Mint tegnap részletesen jelentettük, a londoni négyhatalmi konferencia az egyrészt Németország és Olaszország, másrészt Anglia és Franciaország között kiütött áthidalhatatlan ellentét miatt eredménytelenül végződött. A konferencia ma délelőtti utolsó plenáris ülése nyíltan beismerte a teljes csődöt s a tárgyalásokat ennek következtében bizonytalan Időre elnapolták. A delegátusok meghallgatták a négy vezető delegátus jelentését, amelyből kitűnt, hogy a dunai államok gazdasági összefogását olyan formában nem lehet megvalósítani, mint a nagyhatalmas tervezték, mert a kivétel módjai körül nagy ellentétek merültek föl. A négy nagyhatalom pénzügyi szakértői egyelőre folytatják a dunai államok gazdasági helyzetének felülvizsgálását és a nagykövetek tovább folytatják a tárgyalásokat is, de terminus nélkül és nem egységes konferencián. Az államférfiak a jövő héten Géniben találkoznak s akkor megkísérlik, hogy újabb személyes érintkezésbelépéssel előbbre vigyék a dunai kibontakozás ügyét. Á ma délben kiadott hivatalos kommüniké hangsúlyozza, hogy a négy nagyhatalom Londonban összegyűlt delegátusai „megegyeznek abban, hogy a dunai államok pénzügyi és gazdasági helyzete gyors és azonnali cselekvést követel a dunai államok részéről, valamint a többi érdekelt állam részéről is“. A gyors cselekvés egész Európa érdeke és az első lépést jelenti a kontinens gazdasági újraéledésének utján. A kommüniké egyszóval megállapítja a gyors cselekvés szükségességét, de a konferencia rácáfolt erre az óhajra. A fődelegátusok még ma elhagyják Londont. A konferencia vége Páris, április 8. „Semmi jót nem mondhatok önöknek!“ Ezekkel a szavakkal fogadta tegnap este Flandin francia pénzügyminiszter a délutáni ülés után reá várakozó francia újságírókat. Tegnap este a francia pénzügyminiszter sietve a londoni francia nagykövetségre hajtatott s egy óra hosszat sürgős telefonbeszélgetést folytatott a Párisban időző Tardieu-vel. Beszámolt neki a délutáni ülés tárgyalásáról, egyúttal értesítette, hogy a németek és olaszok mereven elzárkóznak a francia terv elfogadása elől. Tar- dieu, a dunai terv atyja, rendkívül lehangolva és csaknem felháborodással szerzett tudomást Németország és Olaszország ellenállásáról és utasította Flandint, hogy az olasz javaslatot ne fogadja el, azaz utasitsa vissza a kilenchatalmi konferencia tervét. Tardieu tegnap éjjel a Francia Bank kormányzójával tárgyalt a helyzetről. Ma este fél tizenkettőkor angol nyelven nagy rádióbeszédet mond az angol és az amerikai néphez, amelyben a dunai kérdésekről is nyilatkozni fog. Egyébként azonban szenzációsnak ígérkező beszédének szövegéről illetékes körök semmit sem tudnak. A francia lapok óriási izgalommmal tárgyalják a londoni fiaskót és a dunai államok szanálására irányuló törekvések teljes csődjét. A félhivatalos Petit Párisién nyíltan megállapítja, hogy a konferencia óriási kudarccal végződött. A kudarcot Németország csökönyössége és Olaszország intrikálása okozta. Németország egoizmusában a legkisebb áldozatot sem volt hajlandó meghozni a dunai népek érdekében s igy lehetetlennek mutatkozott a kibontakozás. Ha a dunai népek ezek után összeroppannak, akkor a felelősség Németországot terheli, — irja vészt- jóslóan a francia sajtó. Olaszország semmit sem tett Németország katasztrófapolitikájának megszüntetésére, ellenkezőleg tőle telhetőén támogatta a birodalmat és megerősítette negativizmu- sában. A Matin a következőképpen ir: — Mi franciák szégyen nélkül elismerhetjük, 'hogy a négyhatalmi konferencia kudarcot vallott még akkor is, ha a tárgyalások a jövőben folyztatódnak. A delegátusok valószínűleg megtalálják majd az üres formákat, amelyekkel homokot hinthetnek a közvélemény , szemébe, de a való tényálláson ez nem segit. Talán egyedülálló jelenség a diplomácia történetében, hogy a hatalmak ily leplezetlenül beismerik a kudarcot, mint most Londonban tették. A konferencia a diplomácia történelménék egyik leggyászosabb eseménye volt. Franciaország mentségére szolgál, hogy az angol fővárosban nem saját érdekeit védte, hanem azért küldte Londonba delegátusait, hogy felajánlja pénzét a nagy eszmének. A csatát elvesztettük, de a csatát a racionális nemzetközi együttműködés érdekében vívtuk. Ezzel az ügy számunkra el van intézve és többé a kisujjunkat sem mozdítjuk. Franciaország csak a választásokkal törődik Minél súlyosabban Ítéli el a francia sajtó Németországot és Olaszországot, annál hangosabban ünnepli Anglia lojalitását és a Nagybritán- niával való pompás együttműködést. Viszont annyi máris megállapítható, hogy a lapok nagy fölháborodása hidegen hagyja a francia közvéleményt. A baloldali lapok ma például alig néhány szóval emlékeznek meg a londoni tanácskozásokról, a választási küzdelem áll az előtérben és minden mást elhomályosít. A miniszterelnök tegnap este maga köré gyűjtötte a kabin ett tagjait és ismertette előttük a választási küzdelem munkabeosztásának programját. Tardieu holnap kerületébe, Belfortba utazik. Vasárnap Giromanyban elmondja második nagy választási beszédét és a jövő héten Fontaineb- Jeauben a harmadikat. Flandin pénzügyminiszter tegnap Bordeauxban beszélt, Reynaud igazságügyminiszter Marseilleben és Rolíin kereskedelmi miniszter Párisban. Herriot radikális pártvezér tegnap Grandvilliersben (Oise depar- tement) mondott nagy beszédet és bejelentette, hogy Tardieu első választási beszédének érveire a jövő kedden válaszol Lyonban. León Blum ma ugyancsak bejelenti a Populaireben, hogy válaszolni fog Tardieunek, akit a reakció vezérének nevez és aki nagyon rossz köntöst választott, ha a köztársasági kibékülés apostola-, ként akar föllépni. Tardieu egységes frontot kíván teremteni a szocialistáik ellen, de törekvéseire a feleletet a választók fogják megadni. Hideg angol megállapítás London, április 8. Az angol lapok rövid jelentésekben számolnak be a négyhatalmi konferencia tegnapi napjáról és megállapítják, hogy a kiferenciát befejezettnek kell tekinteni. A ma délelőtti ülés elnapolása ugyanis a befejezést jelenti.. Flandin francia pénzügyminiszter még tegnap értesítette MacDonaldot, hogy a párisi kormány nem hajlandó elfogadni az olasz kompromisszumos javaslatot. Olaszország ugyanis a francia tervvel szemben, amely a dunai államok öthatalmi konferenciájára kivánta bízni a kérdés elintézését, a kilenchatalmi konferencia mellett foglalt állást, azaz nyíltan elvetette Tardieu tervét Németország tőle telhetőén asszisztált Olaszországnak. Ezek' után természetesnek lát- zott, hogy Franciaország és Anglia viszont az olasz javaslatot veti el. Franciaország véleménye szerint a kilenchatalmi konferencia a meglévő nehézségeket még jobban elmérgesitené. Az utolsó ülésen a delegátusok elhatározták, hogy a jövőben pontos információkat kérnek a dunai államoktól az ottani helyzetről és Németországtól is részletes fölvilágositást kívánnak azokra a pontokra vonatkozóan, amelyeket Bülow tegnap Londonban előadott, azaz a dunai problémát állandóan napirenden fogják tartani, de uj konferenciára egyelőre nem kerül sor. Genfben az államférfiak ugyan folytatni fogják magánbeszélgetéseiket, de ezek az ösz- szejövetelek nem lesznek hivatalos jellegűek. Grandi olasz külügyminiszter és Simon angol külügyminiszter szombaton Genfbe utaznak, hogy részt vegyenek a húsvéti szünet után, április 11-én újra megnyíló lefegyverzési konferencia első ülésén. Német tervek és vádak Berlin, április 8. Tegnap jelentettük, hogy Bülow német államtitkár Londonban nagy német tervet adott elő a dunai államok megsegítésére. Ezt a tervet Anglia és Franciaország az olasz kompromisszumos tervvel együtt elutasította. Bülow vázolta a dunai helyzetet s bebizonyította, hogy az öt dunai állam magánkon- ferenciája már csak azért sem vezethet eredményre, mert négy állam rendkívül kedvezőtlen helyzetben van, míg az ötödik — Csehszlovákia — relatívan sokkal jobb körülmények között él. Ha az öt dunai állam egyedül köt egyezséget, akkor ez a megoldás nem használ a délkeleti agrár állam oknak, sőt a csehszlovák és az osztrák mezőgazdaságot is tönkreteszi, mig hasznot egyedül a csehszlovák iparnak jelentene, amely ipar viszont most is elég jó körülmények között dolgozik. A dunai államokban á háború óta teremtett ipar tönkremenne és a munkanélküliség újra nőne. Ezek után Bülow rámutatott Németország óriási dunai érdekeire. Németország nem tűrheti, hogy iparát a dunai államokból Csehszlovákia javára visszaszorítsák, annak a Csehszlovákiának a javára, amely most is arán yta a Inul jobb helyzetben van, mint a német birodalom. Mig Anglia és Franciaország együtt alig tízmillió fonttal van érdekelve a dunai államok kereskedelmében, addig Németország érdekeltsége egyedül hatvanmillió font. A német ipar és kereskedelem egyszerűen nem viselné el azokat az áldozatokat, amelyeket Franciaország* és Anglia a birodalomtól — ismét egyedül a bi■ ■ : ' : . • M*: BÍDIÓMELLÉKLET j Előfizetési ár: évente félém-e 150. negyed- ^ SzloVeUSzkÓi és TTlSZÍnSzkÓÍ ellenzéki pártok S^rkesHöség: P ri g» II P a n s k á ulice tl évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, • H. emelet — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; 2”’cra.r,dhévre “AÍYnK? “JT főszerkesztő politikai napilapja FELEL0S SZERKESZT0 »- ,2- 1,1 H képes melléklettel havonként 2.50 Kö-val több ___ .____ _____ Telefon; 34184. Eg yes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.-KÖ. VZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA 8ÜRQÖHYCIM: HÍRLAP, PRftHfl
