Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-09 / 82. (2895.) szám

Eeleile^zett a dunai tervnek? A francia sajtó szerint a londoni konferencia csődje a diplomácia történelmének esirik leggyászosabb eseménye A franciák „többé uiinkat sem mozdítják" — A fiaskó nyílt bevallása -1 delegátusok elutaznak s még a leplezést is alig kísérlik meg — A franciák a németeket, a németek a franciákat okolták I dunai államok sorsira senki som gondol Te is, fiam Brutus? A Prágai Magyar Hírlap hasábjain narpak óta érdekes cikksorozat fut. A modern ka­pitalizmus egyik kétségtelenül legérdekesebb alakjának, Kreuger Ivarnak élettörténetét foglalja össze ebben a cikksorozatban a szer­ző, aki Kreugerl, a tragikus végű svéd gyufa­királyt még abban a romantikus mezben lát­ja, amelyben ez a kétségtelenül kiváló és bi­zonyos értelemben típust reprezentáló egyé­niség a svéd nemzetnek és a polgári világ­nak a szemében állott. Kreuger élete és éle­tének törekvése a jövő képét rajzolta elénk, az eddigi kapitalista rendszeren is felülemel­kedő tuI kapitaiizmust, amely országhatáro­kon túl kapcsolja egybe a gazdasági érdeke­ket, ezeknek a jegyében minden divergáló törekvést megszüntetni, ezeknek alárendelni kíván, a nemzeti egyéniségeket, le akarja törni egy olyan korszakban, amely éppen ezeket a nemzeti individualitásokat segítette virágzó kibontakozáshoz. Volt valami ebben a Kreugerben nagy svéd elődjéből, XII. Ká­rolyiból, aki fegyveres erővel akarta maga alá gyűrni és uralma alatt boldogítani Európát. Bukásuk is egyformán tragikus és sírjukba eltemetődött az eszme is, amit képviseltek. De megmaradt utápuk a legenda. És a legenda kell a, nemzeteknek. Szüksé­ge van a népeknek ideálokra, példaképekre, akik. lelkesítsenek, utánzásra ösztönözzenek, c sej ekedet re bűzd i tsan ak. Kreuger tragédiája most lett csak teljessé, hogy a friss fejifa mellé el kell földelni a le­gendát is. Mert azt hitték róla, hogy ha céljai túlzot­tak is voltak, ha módszerei erőszakosak is, de törekvése nemes és eszközei tiszták. Most azonban a svéd nemzetnek szörnyű csalódást kellett megélnie. Az a fair, amely két nap­pal ezelőtt kelt szárnyra, hogy Ivar Kreuger konszernjének legutolsó mérlegét meghami­sította, nemcsak gyászt és aggodalmat kel­tett, hanem valóságos kétségbeesést. Hogy a köztiszteletben álló s nemzeti bősnek tisztelt ipari óriás közönséges mérlegbamásító le­gyen, olyan szörnyű tapasztalat, amely min­den képzeletet meghaladott. Mert Kreuger pályafutásának legnagyobb aktívuma az a korlátlan bizalom volt, amely- lyel vele szemben nemcsak szükebb hazájá­ban, hanem az egész világ kapitalista körei­ben viseltettek. Kreuger az óriási konszern keretében kor­látlan ur volt. Nemcsak azért, mert a rész­vények többsége felett ő rendelkezett, ha­nem egyéniségének súlya mindenki fölé ke­rekedett. Senki sem volt ebben a hatalmas üzemben, akinek egyénisége az övéhez fel­ért volna. Direktortársai vagy csupán repre­zentatív emberek voltak, vagy ifjúsági barát- jai, vagy olyanok, akik vakon megbíztak benne. Most a leleplezés hatására mindenki meg­rendült lélekkel áll Kreuger roskadozó nagy alkotása mellett. Hitet és bizalmat temettek el Kreuger reá. És eltemették a tulkapitalizmusnak azt a rendszerét is, amely egyetlen embernek a kezében központosít korlátlan hatalmat. A Caesarok kora megszűnt. A többek akarata és a többek felelőssége kell, hogy érvénye­süljön. Mert ha egyetlen emberre halmoznak minden halaimat, akkor bármilyen kiváló is legyen ez az egyéniség, a korlátlan uralom fényében elveszti a felelősségérzetet és rom­lásba dönti önmagát és mindazokat, akik va­kon rájuk bízták sorsuk irányítását. A Kreuger bukására következő nagy ká­oszból ez az egyetlen maradandó*erkölcsi ta­nulság a. haszon. London, április 8. Mint tegnap részletesen je­lentettük, a londoni négyhatalmi konferencia az egyrészt Németország és Olaszország, másrészt Anglia és Franciaország között kiütött áthidal­hatatlan ellentét miatt eredménytelenül végző­dött. A konferencia ma délelőtti utolsó plenáris ülése nyíltan beismerte a teljes csődöt s a tár­gyalásokat ennek következtében bizonytalan Időre elnapolták. A delegátusok meghallgatták a négy vezető delegátus jelentését, amelyből ki­tűnt, hogy a dunai államok gazdasági összefo­gását olyan formában nem lehet megvalósítani, mint a nagyhatalmas tervezték, mert a kivétel módjai körül nagy ellentétek merültek föl. A négy nagyhatalom pénzügyi szakértői egyelőre folytatják a dunai államok gazdasági helyzeté­nek felülvizsgálását és a nagykövetek tovább folytatják a tárgyalásokat is, de terminus nélkül és nem egységes konferencián. Az államférfiak a jövő héten Géniben találkoznak s akkor meg­kísérlik, hogy újabb személyes érintkezésbe­lépéssel előbbre vigyék a dunai kibontakozás ügyét. Á ma délben kiadott hivatalos kommüniké hangsúlyozza, hogy a négy nagyhatalom Lon­donban összegyűlt delegátusai „megegyeznek abban, hogy a dunai államok pénzügyi és gaz­dasági helyzete gyors és azonnali cselekvést kö­vetel a dunai államok részéről, valamint a többi érdekelt állam részéről is“. A gyors cselekvés egész Európa érdeke és az első lépést jelenti a kontinens gazdasági újraéledésének utján. A kommüniké egyszóval megállapítja a gyors cse­lekvés szükségességét, de a konferencia rácá­folt erre az óhajra. A fődelegátusok még ma elhagyják Londont. A konferencia vége Páris, április 8. „Semmi jót nem mondhatok önöknek!“ Ezekkel a szavakkal fogadta tegnap este Flandin francia pénzügyminiszter a délutá­ni ülés után reá várakozó francia újságírókat. Tegnap este a francia pénzügyminiszter sietve a londoni francia nagykövetségre hajtatott s egy óra hosszat sürgős telefonbeszélgetést foly­tatott a Párisban időző Tardieu-vel. Beszámolt neki a délutáni ülés tárgyalásáról, egyúttal érte­sítette, hogy a németek és olaszok mereven el­zárkóznak a francia terv elfogadása elől. Tar- dieu, a dunai terv atyja, rendkívül lehangolva és csaknem felháborodással szerzett tudomást Németország és Olaszország ellenállásáról és utasította Flandint, hogy az olasz javaslatot ne fogadja el, azaz utasitsa vissza a kilenchatalmi konferencia tervét. Tardieu tegnap éjjel a Francia Bank kormány­zójával tárgyalt a helyzetről. Ma este fél tizen­kettőkor angol nyelven nagy rádióbeszédet mond az angol és az amerikai néphez, amelyben a dunai kérdésekről is nyilatkozni fog. Egyéb­ként azonban szenzációsnak ígérkező beszédének szövegéről illetékes körök semmit sem tudnak. A francia lapok óriási izgalommmal tárgyalják a londoni fiaskót és a dunai államok szanálására irányuló törekvések teljes csődjét. A félhivata­los Petit Párisién nyíltan megállapítja, hogy a konferencia óriási kudarccal végződött. A kudarcot Németország csökönyössége és Olasz­ország intrikálása okozta. Németország egoizmu­sában a legkisebb áldozatot sem volt hajlandó meghozni a dunai népek érdekében s igy lehetet­lennek mutatkozott a kibontakozás. Ha a dunai népek ezek után összeroppannak, akkor a fe­lelősség Németországot terheli, — irja vészt- jóslóan a francia sajtó. Olaszország semmit sem tett Németország katasztrófapolitikájának meg­szüntetésére, ellenkezőleg tőle telhetőén támo­gatta a birodalmat és megerősítette negativizmu- sában. A Matin a következőképpen ir: — Mi franciák szégyen nélkül elismerhetjük, 'hogy a négyhatalmi konferencia kudarcot val­lott még akkor is, ha a tárgyalások a jövőben folyztatódnak. A delegátusok valószínűleg meg­találják majd az üres formákat, amelyekkel homokot hinthetnek a közvélemény , szemébe, de a való tényálláson ez nem segit. Talán egye­dülálló jelenség a diplomácia történetében, hogy a hatalmak ily leplezetlenül beismerik a kudarcot, mint most Londonban tették. A konfe­rencia a diplomácia történelménék egyik leg­gyászosabb eseménye volt. Franciaország ment­ségére szolgál, hogy az angol fővárosban nem saját érdekeit védte, hanem azért küldte London­ba delegátusait, hogy felajánlja pénzét a nagy eszmének. A csatát elvesztettük, de a csatát a racionális nemzetközi együttműködés érdekében vívtuk. Ezzel az ügy számunkra el van intézve és többé a kisujjunkat sem mozdítjuk. Franciaország csak a választásokkal törődik Minél súlyosabban Ítéli el a francia sajtó Né­metországot és Olaszországot, annál hangosab­ban ünnepli Anglia lojalitását és a Nagybritán- niával való pompás együttműködést. Viszont annyi máris megállapítható, hogy a lapok nagy fölháborodása hidegen hagyja a francia közvé­leményt. A baloldali lapok ma például alig né­hány szóval emlékeznek meg a londoni tanács­kozásokról, a választási küzdelem áll az elő­térben és minden mást elhomályosít. A minisz­terelnök tegnap este maga köré gyűjtötte a ka­bin ett tagjait és ismertette előttük a választási küzdelem munkabeosztásának programját. Tar­dieu holnap kerületébe, Belfortba utazik. Va­sárnap Giromanyban elmondja második nagy választási beszédét és a jövő héten Fontaineb- Jeauben a harmadikat. Flandin pénzügyminisz­ter tegnap Bordeauxban beszélt, Reynaud igaz­ságügyminiszter Marseilleben és Rolíin kereske­delmi miniszter Párisban. Herriot radikális pártvezér tegnap Grandvilliersben (Oise depar- tement) mondott nagy beszédet és bejelentette, hogy Tardieu első választási beszédének érvei­re a jövő kedden válaszol Lyonban. León Blum ma ugyancsak bejelenti a Populaireben, hogy válaszolni fog Tardieunek, akit a reakció vezé­rének nevez és aki nagyon rossz köntöst vá­lasztott, ha a köztársasági kibékülés apostola-, ként akar föllépni. Tardieu egységes frontot kíván teremteni a szocialistáik ellen, de törekvé­seire a feleletet a választók fogják megadni. Hideg angol megállapítás London, április 8. Az angol lapok rövid je­lentésekben számolnak be a négyhatalmi konfe­rencia tegnapi napjáról és megállapítják, hogy a kiferenciát befejezettnek kell tekinteni. A ma délelőtti ülés elnapolása ugyanis a befejezést jelenti.. Flandin francia pénzügyminiszter még tegnap értesítette MacDonaldot, hogy a párisi kormány nem hajlandó elfogadni az olasz kompromisszu­mos javaslatot. Olaszország ugyanis a francia tervvel szemben, amely a dunai államok ötha­talmi konferenciájára kivánta bízni a kérdés el­intézését, a kilenchatalmi konferencia mellett foglalt állást, azaz nyíltan elvetette Tardieu tervét Németország tőle telhetőén asszisztált Olaszországnak. Ezek' után természetesnek lát- zott, hogy Franciaország és Anglia viszont az olasz javaslatot veti el. Franciaország vélemé­nye szerint a kilenchatalmi konferencia a meg­lévő nehézségeket még jobban elmérgesitené. Az utolsó ülésen a delegátusok elhatározták, hogy a jövőben pontos információkat kérnek a dunai államoktól az ottani helyzetről és Német­országtól is részletes fölvilágositást kívánnak azokra a pontokra vonatkozóan, amelyeket Bülow tegnap Londonban előadott, azaz a du­nai problémát állandóan napirenden fogják tartani, de uj konferenciára egyelőre nem ke­rül sor. Genfben az államférfiak ugyan folytatni fogják magánbeszélgetéseiket, de ezek az ösz- szejövetelek nem lesznek hivatalos jellegűek. Grandi olasz külügyminiszter és Simon angol külügyminiszter szombaton Genfbe utaznak, hogy részt vegyenek a húsvéti szünet után, áp­rilis 11-én újra megnyíló lefegyverzési konfe­rencia első ülésén. Német tervek és vádak Berlin, április 8. Tegnap jelentettük, hogy Bülow német államtitkár Londonban nagy né­met tervet adott elő a dunai államok megsegíté­sére. Ezt a tervet Anglia és Franciaország az olasz kompromisszumos tervvel együtt eluta­sította. Bülow vázolta a dunai helyzetet s bebi­zonyította, hogy az öt dunai állam magánkon- ferenciája már csak azért sem vezethet ered­ményre, mert négy állam rendkívül kedvezőt­len helyzetben van, míg az ötödik — Csehszlovákia — relatívan sokkal jobb körülmények között él. Ha az öt dunai állam egyedül köt egyezséget, akkor ez a megoldás nem használ a délkeleti agrár állam oknak, sőt a csehszlovák és az oszt­rák mezőgazdaságot is tönkreteszi, mig hasznot egyedül a csehszlovák iparnak jelentene, amely ipar viszont most is elég jó körülmények kö­zött dolgozik. A dunai államokban á háború óta teremtett ipar tönkremenne és a munkanél­küliség újra nőne. Ezek után Bülow rámutatott Németország óriási dunai érdekeire. Németország nem tűrhe­ti, hogy iparát a dunai államokból Csehszlová­kia javára visszaszorítsák, annak a Csehszlová­kiának a javára, amely most is arán yta a Inul jobb helyzetben van, mint a német birodalom. Mig Anglia és Franciaország együtt alig tíz­millió fonttal van érdekelve a dunai államok kereskedelmében, addig Németország érdekelt­sége egyedül hatvanmillió font. A német ipar és kereskedelem egyszerűen nem viselné el azo­kat az áldozatokat, amelyeket Franciaország* és Anglia a birodalomtól — ismét egyedül a bi­■ ■ : ' : . • M*: BÍDIÓMELLÉKLET j Előfizetési ár: évente félém-e 150. negyed- ^ SzloVeUSzkÓi és TTlSZÍnSzkÓÍ ellenzéki pártok S^rkesHöség: P ri g» II P a n s k á ulice tl évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, • H. emelet — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; 2”’cra.r,dhévre “AÍYnK? “JT főszerkesztő politikai napilapja FELEL0S SZERKESZT0 »- ,2- 1,1 H képes melléklettel havonként 2.50 Kö-val több ___ .____ _____ Telefon; 34184. Eg yes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.-KÖ. VZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA 8ÜRQÖHYCIM: HÍRLAP, PRftHfl

Next

/
Oldalképek
Tartalom