Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-30 / 100. (2913.) szám

6 1932 április 30, szombat I ' AprsSis ' 1^ Szombat 8 Siüs illa M tliÉtül VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Lengyelor­szágba még ugyanaznap megszerez a „Prá­gai Magyar Hírlap** pozsonyi kiadóhivatala, Lőrinckapu ncca 17., II. (Central passage.) Ilyen útlevelek meghosszabbitását is vállal ]uk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II., Panská ul. 12„ 111. em, eszközli. ❖ KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Automatatelet'on 3529. Fő-ucca 69., I. em. NYITRA1 szerkesztőség és kiadóhivatal: Káptalan ucca 25 — Method-tér 3. POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27-87. Lörinckapu-ucca 17. (Centrakpassage) UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja ucca 7/2. Amim? cb prágai pénzügy igazgatós ág pénzügyi tanácsosa 16 izbeni hivatalos hatalommal való visszaélés vádjával az esküdtek elé került Azzal vádolják, hogy milliókat irt le jogtalanul adóSeíeknek s óriási összegeket költőit, de a pénz eredetéről nem tud íőlvilágositást adni Prága, április 29. A prágai esküdtbiróság ma (kezdte meg Antos Henrik, a prágai országos pénzügyigazgatóiság negyvenné téves pénzügyi 'tanácsosa bűn,pőrének tárgyalását, amely leg­alább két hétig fog tartani. Az államügyészség Antos t tizenhat izbeni hivatalos hatalommal való visszaéléssel vádolja a 40 oldalas vádiratban. Antos a vádirat szerint, mint a föllebbezési bi­zottság előadója, az adókivetések elleni föl!eb­be zéseket nem terjesztette a bizottság elé, ha­nem ó'maga intézte el s a bizottság bélyegzőjét is rányomta az önkényes aktákra. Ezzel az eljárásával súlyosan megkárositota az államot, viszont nagy hasznot hozott be az il­lető adófizetőiknek. VIRÁG ISSZA Virág issza a harmatot nagy szomjasan, A földön is, az égen is már este van. A földön is, az égen is, a réten is És az erdőn bólogató levélben is. A szív leejt minden ruhát, ami nehéz, A merengő most lát vakon, meri égbe néz. A csend fölér a felhőig, a csilDagig, S én .álmodom, te álmodol, ö álmodik. Falu Tamás. — Az állami bíróság uj összetétele. A köz­társasági elnök 1934 végéig terjedő időre ki­nevezte az állami bíróság tagjait. Elnöke Pro- cháaka Rudolf dr., a legfelső bíróság tanács­elnöke, helyettese Brecska Ferenc, a legfelső bíróság tanácsosa. A bíróság tagjai: Bulin Ig­nác dr., Brünn, Csépi c&ka Vencel, Prostitz, Do minik Rudolf dr. egyetemi tanár, Brünn, Drobny János nyug. országos elnök, Pozsony, Fischer János, Plán, Haas Viktor d-r. ügyvéd Mahrisoh Ostrau, Ha-nf Lajos dr. Brünn, Rol­ler Ervin dr., Brüx, Chofz József dr., Prága, Kafka Hugó dr. Königgratz, Kairónak Milán dr., ügyvéd, Vágujh-ely. Kosok Jaroszláv dr., Prága, Krno Vladimír dr. Pozsony, Kurhajec József dr. Zsolna, Kyjovsky Béla dr. Brünn, Langer Lipót dr. Prága, Novotny Károly dr. Brünn, Pelenka Ottó dr. német egyetemi ta­nár, Prága, Pick József dr. Prága, Poledno József dr. Prága, Slaby Emil dr. Prága, Svo- boda Emil dr. Prága, Trslina Zsigmond dr. Pozsony és Vavrmek Ferenc dr. Prága. — Görögkatolikus husvét Pozsonyban. Pozsonyból jelentik: Május 1-én, a görög­katolikusok husvét vasárnapján délelőtt 11 órakor a pozsonyi Szentháromságtemplóm­ban ünnepies görögkatolikus istentisztelet •lesz. — Előadás a csehszlovákiai magyarság gaz­dasági megszervezéséről. A jelenleg Prágában tartózkodó Duika-Zólyomi Norbert dr. e hó 30- án, szombaton délután 5 órakor előadást tart a prágai MÁK klubhelyiségében a csehszlovákiai magyar kisebbség gazdasági megszervezéséről. Utána vita. Vendégeket szívesen lát az egyesü­let vezetősége. — A pozsonyi keresztény szocialisták ün­nepe május elsején. Amint már jeleztük, a pozsonyi keresztényszoclalisták idén nagy­szabású rendezés keretéiben ünnepük meg május elsejét. Gyülekezés reggel fél 8 órakor a pártközpont udvarán (Ventúr ucca 9.). In­nen a keresztény munkásság a Ventor- és Hosszú uccán át a Dóm-templomba vonul, ahol szentmisét hallgat. Kilenc órakor v. térés a pártközpontba, amelynek udvar .ál 10 órakor népgyülés lesz. A nap jele ... -..gét magyarul Bökni Rudolf szenátor, n. merni Sohürger Mátyás méltatja. Délután kedélyes szórakozásra gyűlnek össze a ró. evők. A rendezőség ezen az utón is mr 1 ja az ün­nepélyre a párt vezető tagjait, (Eveit és ba­rátait s kéri őket, hogy minél n gyobb szám­ban vegyenek részt a keresztény munkásság ünnepén. — Tisztujitás a magyar nemzeti párt far ka.s fii szervezetében. Mégse Ily ér őt jelentik: A magyar nemzeti párt farkaséi helyi szer­vezete április 24-én tartotta tisztújító köz­gyűlését, melyen a pártközpontot Morvay Je­nő körzeti titkár képviselte. Morvay beszéde után a követ k^’ő uj tisztikart választottákj meg: díszein: Anda István, ügyvezető el-; tlök: Jvány Zsigmond, a 1 elnökök: KürUiyj Dániel < ■■■' Deák Lajos, jegyző: Csizmadiai Károly, o:lenőrök: Anda Károly és Nagy Ká-j roly. ‘ Adóiéira sok A vádirat beható módon tárgyalja az egyes eseteket. Az első eset egy karlsbadvidéki gyá­rosról szól, aki megfellebbezte az 1921—22. •évre rá kivetett- jövedelmi adót. Föllebfeezését elutasították. Antos azonban az irat aljáról levágta az elutasítási jelentő részt és ked­vező elintézést vezetett az iratra. Az adóleirást azonban még idejében megakadá­lyozták. úgyhogy ezáltal 328.000 korona kártól óvták meg az állam- pénztárt. Egv oilseni kereskedőnek Antos 93.000, majd 71.000, a kereskedő társának 31.000 és egv •gyárosnak 122.000 koronát irt le a jövedelmi •adóból. A három leírás • folytán, amelyeket a vádirat törvényelleneseknek minősít, az állam 337.000 koronával károsult. A vádirat ezután egy földibérlő esetével foglalkozik, akinek Antos lOQ.OCjI koronát irt le, mint örökséget. Az állam itt 36.000 koronával ! károsodott-. Egy pilsenvidéki gazdálkodónak. és j kereskedőnek 257.000 koronát irt le a vagyoná- I hói, mint adósságot, holott ezt az adósságot - három éven keresztül senki^s-em igényelte. Egy 'kereskedőasszonynak a vagyondézsmáját 40.000 koronával szállította le, anélkül, hogy ezt az esetet, csak úgy, mint az előbbit, a föl! ebbe zési bizottság letárgyalta volna. Több kisebb eset föl említése után a vád irat egy kereskedő ügyé­vel foglalkozik, akinek Antos 1.183.000 koronáról 575,000 koronára szállí­totta le vagyondézsmáját és vagyonnöveke- dési adóját. A vádirat hangsúlyozza, hogy Antos össze­köttetésben állott ennek a kereskedőnek a vejével, akinek autója ismételten ott veszte-f gélt a vádlott háza előtt. Antos azonkívül ezt íz autót feleségével ismételten igénybe tette. Eltűnt akták A vádirat ezután két esetről emlékezik meg, amelyekben a vádlott által kezelt akták nyomtalanul eltűntek. Egy teplixzi nagyiparosnak 90.000 koronát Írtak le. Ezt a lírást Antos foganatosította anélkül, hogy az adóbizottság erről döntött volna. En­nek az esetnek az iratai eltűntek. Ugyancsak eltűntek egy nagybirtokos esetében, akinek 1918-tól 1924-ig terjedő jövedelmi adójából 976.000 és a hadipótlékból 5-2CO.OOO koro­nát írtak le. A barátnő Antos magánéletében nem volt szerény. Sűrűn utazott autón, úgy hogy csak autóutakért maradt 10.000 koronával adós, hátaslovat tartott, amelynek eltartá­sa havi jövedelmének csaknem a felét emésztette föl. A legtöbb pénzéibe azonban barátnője, Táv lovsky Stefánia kerüli, akivel a háború vé­ge főié egy borozóban ismerkedett meg. Az államfordulat utáni időkben rávette a nőt, hogy hagyja el a borozót. Egészen 1930-ig 13.000 koronás évi bérű lakást tartott neki egyébként is állandóan nagyobb összegeket költött rá. Pavlovszky Stefánia maga azt ál­lítja, hogy a pénzt többnyire idegen nyelvekben való művelő désére fordította. Sokat utazott s utazásai költségeit mindig Antos fedezte. A svájci tartózkoás 100.000 koronába, három angol-országi ut 60 000 ko­ronába s a framzensbadi időzés 30.000 koro­nába került. Azonkívül Antos ékszereket és bundákat vásárolt neki. Egy prágai éksze­résznél Antos gyűrűkért, fülönfüggőkért karperecekért, amelyek mind Pavlovszky Stefániáihoz vándoroltak. 138 000 koronát fizetett ki. Egy csemegekereskedés 9.000 koronás szám­lát prezentált Pavlovszky Stefániának s a számlát természetesen Antos egyenlítette ki. Pavlovsziky Stefánia azt állítja, hogy Antos is­meretségük tartama alatt körülbelül félmillió koronát fizetett ki érte. A vádlott tagadja, hogy az államot iriegká­Antos magánélete A vádirat kimerítően emlékezik meg a vádlott magánéletéről is. Antos életmódja már hosszabb idő óta nem állott arányban szolgálati jövedelmével és vagyoni viszonyai­val. 1927-től 1929-ig évi 34.000-38.0C9 korona jövedelmet vallott be. „ Ebből a jövedelemből évente mintegy 20.000 koronát kellett fizetnie tarlásdij fejében első feleségének, ebből kellett eltartania második feleségét és fiát Azonban, miit az eisenstei- ná csend őrs ég közli, Antos 1924-től 1931-ig egy eisensteini szállóban minden évben hat hónapra kibérelt egy. szobát, amelyben csa­ládja lakott. Az ezzel kapcsolatos kiadások évente 12—16 ezer koronát tettek ki. Antos 1929-ben Eisensteinben villát építte­tett, amely 200.000 koronába került. A villa most a feleségéé. •rosi tóttá volna, bár megengedi, hogy Pav­lov szky Stefániát támogatta, viszont sokalja az összeget. Azonban . nem tudja megmondani, hogy honnan ered­tek azok ?z összegek, amelyeket köLKött, csak azt hangsúlyozza, hógy ezek az összegek nem állanak összefüggésben adóügyekkel. Ártatlannak vallja magái A vádirat felolvasása után. amely déli ti­zenkét óráig tartott, Antos kihallgatására került a sor. A vádlott kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek a vádirat értel­mében, még részben sem és a vádiratban felsorolt esetek egyikében sem. Részletesen foglalkozik pályafutásával, apró­lékosan taglalja ügykörét s egész agendája technikáját elmondja. Hivatkozik arra, hogy az államfordulat előtt az adókivetések elleni feleb kezesek száma jelentéktelen volt, de a háború után, s főképpen 1926 óta rendkívül •megszaporodtak a fellebbezések, átlag éven­te 100.000 aktát tesznek ki, amelyek a tiszt­viselőket elárasztják munkával, de valameny- nyi fellebbezést mindenáron el kell intézni. — A doku mén tűm okból ki fog tűnni — je­lenti ki a vádlott — hogy ebben az időben az elintézés módja nem lehetett olyan pon­tos, mint régebben. Megengedi, hogy az ügyosztály önmaga bé­lyegezett le egyes aktákat, de ezt munka­erő hiányával magyarázza, mert egy-egy tiszt­viselőre éyente 2—3.000 akta jutott. Délután három órakor a tárgyalást holnap­ra halasztották. Hat év után az amgoí legisiső bíróság mondta ki az utolsó szói egy szenzációs kártérítési pörben Haiszáztizezer Ion os kártérítésre kötelezték az angol nyomdát, mely egy szélhámos megrendelésére portugál bankjegyet nyomott London, április 29. Az angol legfelső bíró­ság egy hat év óta húzódó perben mondotta ki tegnap az utolsó szót. Ez a per annak idején, első stádiumában világszenzációként hatott. A Waterlo et Sons angol nyomda, amely az an­gol hivatalos bánik részére bankjegyeket nyomtat, 1925-ben felült egy portugál szélhámosnak, aki a por­tugál Nemzeti Bank nevében félmillió font értékű bankjegyet rendelt s a bank- jegyköteget forgalomba is hozta. A portugál nemzeti bánik semmiféle megbízást nem adott a bankjegyek nyomására s amikor kitudódott, hogy egy szélhámos visszaélt a bank nevével, a lisszaboni nemzet^ bank kártérítési pert indított az angol nyomda ellen. Az elsőfokú bíróság közel egymillió fontos kártérítést ítélt meg, aminek összegét a má- so'dfoku bíróság 300 ezer fontsterlingre mér­sékelte. A nyomda ez elten is felfolyamodott s a legfelső bíróság harmadfokon 610.000 fontsterHngre emelte fel a megítélt kárté­rítést. ,-------­Eh hez járulnak m ég 150.000 fonsterling ere­jéig a hat év óta (húzódó per költségei, melye­ket szintén az angol nyomda visel. — A nemzetiség bevallási szabadságának bün­tetőjogi védelme Észtországban. Budapestről jelentik: A Magyar Külügyi Társaság nemzeti kisebbségi szakosztálya Lukács György dr., nyu­galmazott miniszter elnöklésével ülést tartott, amelyen Csekey István dr., a szegedi egyetemen a politika professzora tartott előadást: „A nem­zetisé" bevallási szabadságának büntetőjogi vé­delme" címmel- Csekey István dr. előadásában az észt büntetőtörvénykönyv 470-ik szakaszáról szólott és hangoztatta, hogy ez a büntetőtör­vénykönyv az első büntetőkódexe a világnak, amely a nemzetiség bevallásának szabadságát védelmében részesíti, amennyiben azt, aki fenye­getéssel, hatalmi visszaéléssel, vagy a gazdasági függőség kihasználásával valakit nemzetiségének megállapításában befolyásolja, hat hónapig ter­jedhető fogházzal bünteti, majd kifejtette azokat a fontos néposségpolitikai feltételeket, amelyek a nemzetiség szabad bevallásának büntetőjogi védelmét másutt is szükségessé teszik. Az elő­adást vita követte. — Ultrarövid .hullámok — rák- és mandula- operáció helyett. Béicsből jelen tik: A bécsi poliklinika, amely a világ valamennyi inté­zete közül elsőnek alkalmazta a rövidhullá­mokat a betegkeze lésben, újabb sikert ért el, amennyiben Stieböck dr., a rövidhullámú Iherápia kezdeményezője most az ultrarövid hullámokat állította be rá,diu lekezeléssel kombinálva a rákellenes küzdelem szolgála­tába. Mandulamegbetegedéseknél is eredmé­nyesen alkalmazzák műtét helyeit a rövid­hullámú besugárzásokat. — Faburkolat — fényből. A esik ágéi világ­kiállításon érdekes találmányt fognak bemu­tatni, amely feleslegessé teszi a szobafalak festéséi vagy kárpitozását. A készülék külön­leges viílamosreflektorból áll, amely éjjel és nappal látható tetszés szerinti szinti fényt vagy mintákat vetít a teljesen fest ellen fa­lakra. Az uj találmánnyal nagyszerű deko­ratív hatásokat lelhet elérni és a színek vagy minták egyszerű kicserélésével meg lehet takarítani az uj festést vagy tapétázást. — A besztercebányai eskiidtbiróság tár­gyalásai. Besztercebányai 'tudósítónk jelenti: A besztercebányai esküd Ibi róság tegnapelőtt és tegnap két érdekes bünpert tárgyalt. Be­sina András, az egyik per vádlottja Ivorpona község közelében a Havran-tanyáu egy ház­ban lakott Jambridi Jánossal, közösen hasz­nálták az udvart és istállóik is közvetlenül egymás mellett voltak. A két család rossz szomszédi viszonyban élt és múlt óv novem­berében tragikus végű összekoccanás történt közöttük. Valami apróságon összeszólalkoz­tak, Besina egy husángot kapott fel és fejbe­vágta szomszédját, akinek koponyája betört és agy veleje ki loccsant. A szerencsétlen em­ber a helyszínen kilehelte a leikét. A szer­dai fő tárgya Iá són a vádlott azzal védekezett, hogy szomszédja durván viselkedett a fele­ségével szemben, ő védelmére kelt asszonyá­nak és a verekedés hevében ütötte fejbe Jambrichot. A bíróság az esküdtek verdiktje alapján három havi fogházbüntetéssel súj­totta Besina Andrást, aki megnyugodott az Ítéletben, míg az államügyész sem miségi pa­naszt' jelentette be. — A második tárgyalás vádlottja Adamovics Árpád Felsőlehota köz­ségben cigányzenész volt, aki ez év január 14-én éjszaka a zólyombrézói országúton megtámadta Kínét András vasgyári mun­kást, egyik kezével fojtogatni kezdte, a má­sikkal a munkás pénzét akarta elrabolni. A megtámadott munkás segélykiáltásaira oda- rojianl az éjjeli őr, aki elfogta a cigáuyze- nészt és átadta a osendöcségnok. A bíróság kétévi börtönre ítélte a rabláson ért cigányt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom