Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)
1932-04-03 / 77. (2890.) szám
10 <PRA:GAI -AYaCŐLAR- Hl RMR 1932 Április 3, vasárnap. Ford uj „királyságot“ ^ a fekete arany exotíkus birodalmában Manaos (Brazília). Már Brazília európait felfedezői észrevették, hogy a bennszülöttig álnidiiátojok a® ösend-őíbent eeoikialfiijan rugalmas labdákkal jáltszaniaik. Persze nem a lábuk- ík.ail, hanem a fejükkel adogatták egymiásnaik a labdát. A labda olyan anyagból készült, amely egy bizonyos erdei fa tejszinü tevéből sűrűsödött '&8em. A portugál hódítók ceaikhamiar egész sereg hasznos tárgyalt készítettek ebből az anyagból, amely minden európai nyelven másképpen hangzik. A brazíliai portugál nyelv a gumit még mindig „seringának" nevezi. Az angolszászok „rubbernak" hívják, más szóval radlngnminak. Sok európai nép azonban megtartotta az indiánok eredeti szavát, a kanosukat. Az uj világ négy uaigy ültietvónytiermiékieit ajándékozott az óv Hágnak: a burgonyát, a kukoricát, a dohányt és a kaik ót. A 'kan csukta levét ehhez a néigyhez képest sokáig melilékesnek tartották, bár alkalomadtán jól felhasználták. Parisban, Londonban és Becsben az emberek már régóta gumiieár- cipőt és gumiköppenyt viseltek és még mindig nem voltak tisztában a kanosukban lappangó lehetős é- gekikiei Ekkor bekövetkezett az automobil korszaka és az emberek ráeszméltek, hogy kanosuk nélkül a világ meg se tud mozdulni. A háncsuk eposza társaságokba, ezért végeznek látszólag nem rentábilis pénzügyi műveleteket. Délaimecika békés 'meghódítása a mostani kritikus korszakban annál ernyedetlenebbül folyik. vFordlandiaa Az Amazon egyik hatalmas mellékfolyójának, a Tapajoznak a partján van az uj királyság, Ford országa, „Fordlandia“, ahogy a braziliaiak nevezik. Voltak már királyságok a világon, amelyek elbújhattak volna mellette, Ford koncessziója hálnom millió acret foglal magában az őserdőből és százhúsz kilométernyi hosszúságban nyúlik el a folyó partján. Ez az emberi civilizáció végső 'határa. A Tapajoz felső folyása még jóformán ismeretlen vidéket öntöz, amelyről sok ember "még mindig azt hiszi, hogy ott teríti el a legendás Eldorádó. Ford 1928-ban fogott hozzá a tapa- jozparti őserdő kiirtásához, hogy ott gurnmi- fákat ültessen- A munkához háromezer bennszülött munkást szerződtettek. Kiderült azonban, hogy az északamerikai pénzemberek nem ismerik a bennszülött indián felverek lelkét. Szervező munkájukat nagy taktikai hibával kezdték el: szigorú alkoholtilalmat hoztak be. A megkezdett munka ennek következtében hamarosan elakadt. Ford a.z első három év alatt hét millió dollárt vet bele az ültetvény- be. Múlt év végéig ilyenformán 1200 hektárt dolgoztak fel az őserdőből és ehhez járult 8Ó0 újabb hektár az idén. Múlt év októberéig 1,200.000 kaucsuikfáí ültettek és több mint tíz millió csemete nő e pillanatban a faiskolákban. Minthogy egy gumifa hat éves kora előtt nem fejhető meg, eddig még egy kiló kaucsukot sem exportáltak Forlandiából. Ford ültetvényét, a Tapajoz partján olyan időben alapította, amikor még úgy Játszott, hogy az autóipar a végtelenbe nő és az Egyesült Államok évente háromszáz millió dollárt adtak ki kaucsukra. Azóta az üzleti kalkuláció lényegesen megváltozott és sokan kételkednek abban, hogy kifizeti-e magát az ültetvény. De Ford nemcsak detroiti gyáraiban óhajtja értékesíteni az itt termelt kaucsukot, hanem Brazília és általában Dél-Amerika számára is fog autógumit gyártani- E pillanatban úgy áll a dolog, hogy Brazília, a ikaucsuk szülőhazája több gumiterméket hoz be, mint amennyit exportál- Henry Fordnak eddig minden sikerült, amihez hozzáfogott. A mi viharosan nyugtalan korunkban kevés olyan kísérlet történik, mint Henry Ford nagyszabású próbálkozása a civilizáció szélső határán, uj királyságban, a Tapajoz partján. Ivar Kreuger gyermekévei, az ifjúkor játékai és tanulmányai a mérnöki diploma megszerzéséig Ivar Kreuger dicsősége és bukása A Prágai Magyar Hírlap eredeti cikksorozata (4) A kanosuk eposzát valamikor költő fogja megírni. Sűrűn énekelték meg az arany kalandorait, Kalifornia és Aiaska aranyásóit. Pedig a eerimgueiro, a brazíliai őserdők kaucsukkeiresője még sokkal regényesebb ailak. Szelíd, szegény indián félvér legtöbbször és kora hajnalban mindennap puskával a vállán és hátizsákkal elhagyja pálimaievéjböl készült házát a nagy folyó partján és behatol az őserdőibe. Lehuliliott fatörzsieken át bukdácsol, mély patakokon kel át., amelynek vizében krökodiiins les rá. Jaguárral és óriáskígyóval találkozik. A bozót, amelyet meztelen lábszáraival súrol, tele van mérges rovarokkal. A kicsi, alig látható állatkák veszedelmesebbek, minit a nagy vadak. A serin- gueiiro minden reggel ímegílátogat száz—százötven gumifalt, útját ,.Estrada“-nak, erdei uccánaik nevezi és mindennap kis lyukiat hasit a fáik évszázados kérgén. Minden fa alá dézsát helyez és estére ösz- szegyüijti a tejszecü fehér folyadékkal teli dézsákat. Mindezt az életveszélyes nehéz munkát, amelyben vagy a vadállatok, vagy a rovarok ölik meg, vég}’ a mérges gőzök pusztítják el, egy pacai vagy ma- nacsi-i dúsgazdag ember parancsára teszi, akit sohasem látott, de akinek pénzzel 'tartozik és aki igen rosszul fizeti. Egészen a háborúig az egyenlítő-vidéki őserdőkben, a Kongó- meg az Amazon partján vadon tenyésző fákról fejtik a kanosukat. Pedig már félszá- zaddal ezelőtt egy angol természettudós a Hevea Brasiliensisnek,. az igazi gumijának néhány példányát Londonba vitte. A Kel Gardens üvegházaiban tenyésztették ki azokat a növendékfáikat. amelyekből Ceylon, Hátsó India és az ázsiai hollandi szigetek óriási kaucsukülitetvényei keletkeztek. Mindeddig azonban a kancsukot romantikus módon, kalandos kereséssel keresték meg. Az uj ülttelvény- kauc 6'iik, amelyet Keleten racionálisan termeltek, egyszerre itt termett mintegy negyedszázaddal ezelőtt és kiszorította a világpiacról a brazíliai p ara -kancsukot. A fantasztikus őseidéi városok, amelyek a Icaucsuk-láz idején nőttek ki a földből, Para, Manaos, Iquitos egyik napról a másikra tönkrementek. A fekete arany csaknem teljesen elértéktelenedett. Egy szép napon az amerikai automobil ipar mágnásai unni kezdték, hogy függő viszonyban vannak az angol kaucsukültetvényesekkel. Az Egyesült- Államok batelmns területén csaknem minden nyersanyagot meg lehet találni, amelyre a unod éra "technikának szüksége van, csak a gumifa nem fejlődik ki a tropikus vidékek fölött. Edison kudarcba fali kísérletei Két jóbarát, Thornas Aiwa Edison és Henry Ford beszélgetni' kedtek erről a kérdésiről. Edison csodálatos élete utolsó éveit arra fordította, hogy gondoskodjon az Egyesült Államok számára az ázsiai eredetű kaucsuk pótlásáról. Kísérleteket tett az északamecikai sivatagokban megtemnő növények levéve!, de ezek a kísérletek nem jártak eredménnyel. Edison meghalt, mielőtt meg tudta volna oldani a feladatát. Ford, az autókirály, .praktikusabb és célravezetőbb megoldásra határozta el magát. Ha már nem lehet Északametri- káJban kaucsukot termelni, akkor legalább Délameri'kiálból hozzák a kaucsukot, még pedig az angol ültetvényesek modern, észszerű metódusával, nem a régi vadregényes módon. 1927-ben bejárta a világot az a hír, hogy Henry Ford Para brazíliai államban, a Ta- pajo folyó partján óriási területet bérelt ki, ahol nagyiban fogja termelni a kaucsukot. Az amerikai nagyiipar Latim-Amerika természeti kincseiben látja annak a biztositékát, hogy sohasem fog kifogyni a nyersanyaga. Braziliiábai megterem a kávé és ha Észak- Amerika rézbányái és petroleumforrásai kimerülnek, Csiliében még mindig lesz elég réz, Venezueláiban marad elég petróleum. Ezért tapasztalható az a vaskövetkezet ességgel keresztül vitt politika, amely meg aka rja teremteni a pánamerikai gazdasági egységei, ezért özönílik be az -amerikai töke a latin köz: A Kreuger-üzemek fejlődése rendkívül gyors tempóban ment végbe. Az induláskor az évi forgalom négy millió koronát tüntetett fel, még a jönköpingi konszern forgalma 14 milliót lett ki. De már a következő év végén az egyesült gyárak vezérigazgatója, a zseniális Ivar Kreuger szintén egy 1-es számjegyet Írhatott a 4-es elé, tehát az üzleti forgalmat már kétjegyű milliók fejezték ki. Néhány óv múlva az egyes helyébe a kettes lépett, 24 millió volt már az évi forgalom. A jönköpingi konszern emberei sem voltak restek, az ő forgalmuk is növekedett, de csakhamar elmaradtak a Kreuger-konszern eredményei mögött. A következő években egyre jobban érett, a gyümölcs. 1917 azután döntő jelentőségű évet jelent a svéd gyuifagyártás történetében. A két konszern egyesül. A Kreuger-konszern tiz üzeme összefog a jönköpingi konszern nyolc gyárával. „Svéd gyufa részvény társaság“ a konszern neve és vezető igazgatója Kreuger Ivar. A svéd piacon megszűnik ezz-e-l minden belső konkurrencia. A külföldön pedig — javában dühöng a világháború. A gyufa-iparnak is megvolt minden oka, hogy elégedetlen legyen. A kivitelt a háborús intézkedések akadályozták, az utak blokád alatt állottak. A konszern raktárad a padlótól a tetőkig zsúfolva voltak árukkal. Az egyetlen üzletfél, akivel számítani lehetett, az elszegényedett Oroszország volt. Végül befejeződött a háború és a hadvezér megkezdhette a békés háború megvívását, Egy gyors áttekintés elegendő volt a helyzet felismerésére, a pusztítás mértékének felfogására. A legfontosabb piacok elvesztek. A legértékesebbek pedig, Indiát és a távoli keletet, Kínát, azt a két gyüjtömedencét tehát, amely nyolc-száz millió embert egyesit, az ősi versenytárs, Japán már elfoglalta a maga selejtesebb, de olcsóbb árujával. Japán a kellő időpontban jelent meg a keleti piacokon és a legértékesebb területekre vetette ki érdekkörének hálóit. Egyeduralmat gyakorolt ezeken a területeken... De nem hosszú ideig. Mert Ivar Kreuger épen Japán e-Uen irányította az első rohamot. És már az első roundban bekövetkezett a kiiock-out. Nyomban megmutatkozott a konszern ütő- ereje és a hadvezér szr a téglájának kiválósága. Egy pillanat alatt visszaihóditoíta a svéd gyufa az elvesztett piacokat, sőt a gyufa impériumának »j határokat jelző pilléreit egészen uj országokba cövekelték le. A brit impérimn államaiban, Hollandia gyarmataiban, az USA-ban. mindenütt győzedelmeskedett a svéd gyufa! Ennek a nagyszerű gazdasági imperialista hadjáratnak vezére volt Ivar Kreuger, akinek érdekes életéiről szóknak a következő sorok: Kalmar, a Kreugerek ősi fészke, ez a Keleti Tenger partján fekvő svéd város tulajdonképpen német alapítás. A középkorban annak ellenére, hogy svéd területen fekszik, német volt. A legrégibb okmány, mely Kalmárra vonatkozik, egy levél a 13. százaid derekáról, amely Lüibeclc váro-s tanácsához van intézve. Anélkül, hogy a Hanza tagja lett volna, a városnak megvolt mindaz a privilégiuma, amikkel a Hanaa-városok bírtak és a Hanza hajóit használhatta. A német kereskedők hatalmas árja Inizó- dott Kalmárba és ez a német eleim fejlesztette a vámost hatalmas kereskedelmi empó- riuimimá. A középkorban a német elem olyan erőssé vált, hogy a németek uralkodtak a vámokban, Kalmar kereskedő-osztálya csaknem teljes egészében német volt és a városnak Németországgal való kapcsolatai voltak a legélénkebbek. A németek bevándorlása az egész középkoron át tartott. A 18-ik században egy Dávid Kroger nevű hajós hajókázott át vitorlásával a Sundon, hogy a kalimari kikötőiben vessen horgonyt. Talán Wisma-riból jött, amely akkor svéd birtok volt, vagy talán Pomanerániából. Ő volt az első Kreuger Svédországban. Az újabb kutatások köziben arra az eredményre vezettek, hogy a család törzs-atyja egy bizonyos Johan Kroger pékmester, aki 1710- ben kapta meg Kalmar polgári levelét. Ez a Kroger Wismarból költözött be Svédországba. 1739-ben halt meg. Legifjabb gyermeke, An-dres, rézkovács volt és ő változtatta meg a családi nevet Kreugerre. De a kiejtés továbbra is Kröge-r maradt. A család aztán elágazott. A német-svéd ösz- szeházaso-dás egy kiváló fajt adott. A család több tagja körül szövődnek a romantika szálai, erős harcosok, bátor hajósok, vagy vakmerő kalandorok, valódi w ük ingek következnek sorjában. De a családi történet érdekes fejezeteire nincs elegendő helyünk ebben a cikksorozatban, ez a dráma a száraz és sivár jelenben játszódik le, színhelye irodahelyiségek, műhelyek és gyárak. A gyufa-dinasztia megalapítója Anders Kreuger fia, Peter, aki Í807-ben halt meg. Három fia köziül Ande-rs Lorenz volt a legfontosabbik. Gazdag házassága és öröksége, valamint üzleti látóköre és energiája következtében ő lett a város leggazdagabb embe-re. Megkapta az oro-sz konzuli megbízást is s 1859jben halt meg. Fiáról, Per Edwairdról, aki 1820-tól 1895-ig élt, már beszéltünk is. Ő volt az a konzul, aki a kis kalmari gyárat vásárolta. Az ő fiát, Ernst Auguslot is megemlítettük. Ez az Ernst Kreuger 1852-ben született és ma is kit-ünő egészségnek örvend. Jenny Forssmamn-t vette feleségül, egy svéd mérnöknek a leányát s ebből a házasságiból hat gyermeke született. Legidősebb fia Ivar 1880 március 2-án született és 1932 március 12-én lőtte magát agyon. Második fiúgyermeke Torsién most stockholmi kereskedő s őt szintén megemlítettük a kalmari gyufa- konszern történetének ismertetésében. Kreuger Ivar gyermekkora derűs és boldog volt. Igen kedvező családi viszonyok között nevelkedett. Iskolapajtásai a kis Ivart szófukar és zárkózott gyermeknek ismerték, néha azonban rendkívül vállalkozó szelleműnek mutatkozott. Senki sem sejtette róla, hogy a sorsnak kiválasztott embere lesz, tanítói gondolták ezt a legkevésbé. Tanítói a gyermeket kissé mogorva és renyhe fiúnak látták, renyhe volt nem annyira felfogásban, minit inkább viselkedésben és kifejezésmódban. Az isikolásgyerek a csinytevésektől sem riadt vissza. Egy ízben puskaport rakott a kályhába, hogy az épületet a levegőbe robbantsa, az udvaron macskákra vadászgatott, de csinytevéseit soha nem tagadta le, mindent őszintén bevallott, ha kérdezték. És már a gyermekben is megmutatkoztak a nagy üzletember tulajdonságai. Bélyeggyűjtőmén ye első volt az iskolában s bélyegeivel valóságos nagykereskedést folytatott. Tanulmányaiból alig érdekelte valami. Legjobban miég a történelemi iránt érdeklődött. Szerencsére felfogása elég jó volt, köny- nyeu tanult és <igy átsiklott a bajokon. Dolgozatai szárazaik voltak. Viszont a matematika gyermekjáték volt számára. De feltűnni és tündökölni sohasem akart. Már akkor kerülte a fényi és ragyogást. Nem volt stréber, I csupán kiüiltöwc- Korán kezdette meg iskoláit 1 s korán is fejezte be. Tizenhat éves korában már kezében volt az érettségi bizonyítványa, de hogy úgy mondjuk, ez tulajdoniképpen hamis útlevelet jelentett a számára. Akik ismerték a gyereket, mindnyájan úgy mondják, hogy ebben a korban egyáltalában nem mutatkozott érettnek. 1896-ban hagyta el otthonát, hogy főiskolára menjen. A mérnöki pályára készült elő. A technikán A stockholmi technikai főiskolán kellett Ivarnak mérnöki képzését megszereznie. Itt sem változik meg magatartása, saját utjain jár s ezért társaitól azt a melléknevet kapja, hogy csöndes. Néha azonban mégis megszólalt és ha egy-egy szót közbevetett a vitatkozásba, akkor szenzációs hatása volt. Gondolatvilága szigorú logikával szilárdan megalapozott tényeken épült fel. De szemszöge oly. , eredeti volt, következtetése olyan fantaszti-' kus, hogy hallgatói csupán csak válhikat vöt__ nógatták. Főiskolai tanulmányainak korából szól ez az érdekes epizód. A mineralogtiából kellett vizsgát tennie. Az áldozatoknak az volt az érzésük, hogy a legkevésbé Ivar Kreuger van elkészülve közülük. Matematikai szemszögből nézve a dolgot ugyanis ő dolgozott a legkevesebbet, az ő kilátásainak kellett tehát a legcsekélyebbnek is lenni ök. Ö azonban letette a vizsgát és társai nagyon csodálkoztak a vizsga sikerén. Csak a vizsga után jöttek rá a trükkre. Egész egyszerűen azokat a kristályokat, amelyek számára leküzdhetetlen nehézséget jelentettek volna, zselére vágta és igy a tanár olyan kristályt volt kénytelen a kezébe adui, amit könnyűszerrel tudott meghatározni. Már sokkal nehezebb kérdés volt az, hogyan helyezze vissza a kristályokat, de ezt is sikerült megoldania. Három évvel később, tehát 1899-ben Ivar Kreuger megszerezte a gépészeti’ és mechanikai diplomáját. Tizenkilenc éves korában tehát már diplomás ember volt. xx A szlovenszkói és ruszinszkói magyar nők lapja: a „Nagyasszony**. i— A törvénytár hivatalos m<agyar fordításának 1932. évi 5. füzete most jelent meg a következő tartalommal: 11. Egyezmény a Csehszlovák Köztársaság és a Litván Köztársaság között a polgári és kereskedelmi ügyekben nyújtandó kölcsönös jogvédettemről és jogsegélyről. 12. Egyezmény a Csehszlovák Köztársaság és a Litván Köztársaság közölt a bűntettesek kiadatásáról és a bűnügyi jogsegélyről* 13. Egyezmény a Csehszlovák Köztársaság és az Olasz Királyság között a volt osztrák-magyar hadsereg kötelékébe tartozó azon egyénekre vonatkozó okmányok, okiratok és ügyiratok kölcsönös kiadásáról, akik az európai háború (1914—1918) kitörése után a st.-germaiini és a trianoni békeszerződések rendelkezései következtében vagy egyéb módon az egyik, vagy a másik állam polgáraivá váltak. 14. Törvény, mely a pénzügyminisztert 1.000,000.000 Kcs-nyi összeg erejéig hitelműveleteikre jogosítja fel- —i A csehszlovák állam törvényei és rendeletéi gyűjteményének évi előfizetési ára 120 Kcs, az egyes füzeteké pedig levelenkint 20 fillér. A régebbi 1922.—1930. évfolyamok terjedelmük szerint 120—'180 Kcs árban kaphatók. Az összes megrendelések egyszerű levelezőlapon az „Államnyomda Kosice" címére küldendők. A pénz előzetes ihekiüclés^ imdlözienti^ „
