Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)
1932-04-27 / 97. (2910.) szám
1902 április 27, s»epda. <PBA^MÁc5^-HIRIiSEí 11 A nemzeti bank főtanácsa szerint a gazdasági helyzet nem Javul Prága, április 26. A Csesziovák Nemzeti Bánik főtanácsának tegnap tartott ülésén a 'kővetkező gazdasági és kerestoedelmii jelentés hangzott el. A nemzetközi poitdkai, gazdasági és pénzügyi kérdések megoldására irányuló nemzetközi törekvések nem haladták meg az elűíké- szitő tárgyalások állapotát. A világgazdaság állapota a heves megrázkódtatások időszaka után csak nagyon lassan mehet át a némileg nyu- godtabb fejlődés napjaiba- A világtermelés élénkülésének gyenge jelei alig érik el az idényszerii hatások terjedelmét. A csehszlovák köztársaság gazdasági állapota a legutóbbi hónapban a bányászsztrájk előtt még nem mutatja a megnyugvás jeleit s az előző hónapok erősen szorult színvonalán maradt. Egyes szakmákban a termelés és az értékesítés nagyon gyengén emelkedett, ami azonban idényszerii jelenség. A pénzpiac állapota nem változott- A márciusi, illetve negyedévi erősebb ultimé után, amikor is a magán- gazdaság pénzigénylése is erősebb volt, a pénzpiac feszültsége fokozatosan engedett. A hivatalos eszkont kamatláb hónap eleji leszállításának következményei a pénzpiacon nem jelentkeztek s a bankok még mindig nem követték a Nemzeti Bank példáját s a kamatlábat nem rendezték. A hosszúlejáratú hitel- igénylések terjedelme semmivel sem csökkent, a pénzpiacon azonban nincs elegendő eszköz az igénylések kielégítésére. A betéti papírok közül estek az állampapírok árfolyamai s ez a hangulat a diszkont kamatláb leszállítása után feni változott meg- A tőzsde csökkenő irányzatában csak a legutóbbi napokban állott be változás, amikor is némi gyenge szilárdulás volt észlelhető. Valamennyi, az év végéig esedékes állam pénzitá- ri utalvány kicserélését sikeresen hajtotta végre a pénzügyi igazgatás. A nagykereskedelmi árak indexe csak jelentéktelen kilengéseket mutat. Az élelmiszerek mérlegelt indexe márciusban az előző hónap színvonalán maradtA mezei munkák április közepén csekély kivétellel folyamatban voltak. Az őszi vetések és a takarmánynemüek állása a kedvezőtlen tél ellenére kielégítőnek mondható. A munka- nélküliek számának emelkedése idényszerii okokból megszűnt s remélhető, hogy legalább az építkezési mozgalommal kapcsolatos szakmákban javulás köszönt be. Helyenkint az ipari értékesítés föllendülését is jelentik- Egyébként a fejlődés iránya nem egységes és egészben véve szorult. Márciusban a külkereskedelem forgalma valamivel emelkedett s a kivitel oldalán különösen a készárunál némi javulás mutatkozott. A külkereskedelem ama nagy feladat előtt áll, hogy a szomszédos és keleteurópaj államok helyett, melyeknek vásárlóképessége nagyon csökkent, uj piacokat kénytelen keresni. Bizonyos jelek azt mutatják, hogy az uj piacok keresése nem lesz eredménytelen fáradozásA gazdasági viszonyok általában tovább is nagyon nehezek anélkül, hogy a nehézségeket előidéző okokhoz újak járulnának. A csehszlovák korona árfolyama változatlan. A munkásbetegbiztosltők betegségei s ezek gyógyítása Prága, április 26. A Központi Szociális Biztositó hivatalos jelentése nyomán a múlt napokban röviden már közöltük, hogy a mun- kásbetegbiztositó pénztárak 1931. évi gazdálkodása 136 millió korona ráfizetéssel zárult. Tévedés volna azt gondolni, hogy ez a hatalmas deficit is az általános gazdasági válsággal s ennek kisérő jelenségeivel, a munka- nélküliséggel, a bérredukoióval, a munkakorlátozással magyarázható. E föltevés ellen szól az a tény, hogy a munkásbetegbiztositók már évek óta ráfizetéses gazdálkodást folytatnak, így a jó konjunktúra éveiben, 1924-ben 3 millió 595.436, 1925-ben 71,875.811 korona, 1926-ban 25,134.008 korona, 1927-ben 77 millió 272.011 korona s 1928-ban 36,891-067 korona ráfizetéssel dolgozott a betegbiztosítás. Az 1929—1931. években hivatalos jelentéseket nem adtak ki s az 1931. évi hiány összegének megállapítása — a Központi Szociális Biztosiló jelentése szerint — előzetes becsléseken alapul. Ezekből a számokból kitűnik az, hogy a betegbiztosítók deficitjét nem a konjunktúra romlása okozta. A baj okát mélyebben kell keresnünk, elsősorban a beteg- biztositást szabályozó törvényekben, másodsorban pedig a betegbiztosító pénztárakon belül már évek óta húzódó politikai pártküzdelmekben. A törvényalkotók nem is annyira szociális szükségletből, mint inkább pártpolitikai agi- tációból olyan törvényes járandóságokat állapítottak meg a biztosítottak javára, hogy azok fedezetére a napi közép munkabér 4.3—4.8 százalékának megfelelő biztosítási dijak távolról sem elegendők. Sőt a biztosítási díjnak „kivételesen és átmeneti időre" 5-6—7.5 százalékra való emelése is kevés volt ahhoz, hogy a betegbiztosítók pénzügyi egyensúlyát fenntartsa. A biztosítási dijak minden további emelése a munkaadó és a munkavállaló számára is elfogadhatatlan, elviselhetetlen s az 5.6—7.5 százalékos dijak szedése pedig egyenesen törvényellenes, meri a törvény erre módot nem ad. Ausztriában olyképpen igyekeztek segíteni a betegbiztosító pénztárak válságos helyzetén, hogy egyrészt az igényeket szükebbre korlátozták, nevezetesen a családi biztosítást megnyirbálták, másrészt a beteg táppénzek összegét is leszállitolták, végül a várakozási időt vezették be s ezenkivüil számos kisebb takarékossági intézkedést valósítottak meg. Kétségtelen azonban, hogy 136 millió koronát kitevő hiány eltüntetésére az éppen említett intézkedések alig alkalmasak. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy a betegbiztosítás nagy óbb szabású szanálási akcióra szorul. A munkaadók és a munkások vajmi kevés kedvet fognak mutatni ahhoz, hogy a szanálás költségeit ők viseljék, mert a betegbiztosítás intézményében különösen a munkások nagyon csalódtak, mert azt kénytelenek látni, hogy a nagy szociális jótéteményhez fűzött reményeik nem teljesednek be s a munkaadók ezt ki is használják azzal, hogy egyetlen alkalmai sem sza- lasztanak el, hogy a munkások előtt ne hangoztatnák „a .szociális vívmány" vérszegénységét. S a biztosított munkás a lehetőséghez képest mellőzi a biztositó által nyújtott jótétemények igénybevételét s csak azért jelent beteget, hogy a betegtáppénzt megkapja s azon rendes orvosi kezelést és valóban gyógyító szereket vásároljon. Mert a betegbiztosítótól ezt nem kapja megA legújabb statisztikák szerint egy közönséges betegnap átlagots költségei ugyanis igv oszlanak meg: 1. betegtáppénz 12.43 korona: 2. orvos dija 3.58 korona; 3. gyógyszerek költ sége 2.70 korona. És ezt nevezik betegség esetére szóló biztosításnak. Ahelyett, hogy az orvosra és a gyógyszerekre költené a beteg- segélyző pénztár, a valóságban a munkás betegség esetére szóló munkanélkü 1 iségi segélyt kap. A munkásbetegbiztositók szanálása során elsősorban a biztositő pénztárok hivatalnokainak a betegbiztosi fását kell rendezni. Ma ugyanis az a helyzet, hogy a munkásbetegbiz- tos’itó pénztárakban mintegy 150 ezer, a ma-, ABC utasok részére. A # Ha Budapestre jön szálljon meg *** a dunaparti elsőrangú BRISTOL szállodában, D , mert olcsó áron nyújt mindent: * szép szobát, kitűnő ellátást és szórakozást, hisz úgy a délutáni teánál, mint az esti vacsoránál tánc van. ^. Mindezt (szobát teljes kitűnő * ellátással) — a szoba fekvésétől függöleg — már napi 12'— pengőért kaphatja. A B C gánalkalmazottaik nyugdijbizrtosrtásárál szóló törvény rendelkezései alá eső hivatalnok van, kikről betegség esetén a magánailkalimazottak betegbiztosító pénztárainak kellene gondos- kodniok. Azonban a hivatalnoki kar munkaadója nemtörődömségből, vagy talán kényelmi okokból elrendelte, hogy saját hivatalnokai betegség esetére maguknál a munkásbe- tegbiztositó pénztáraknál biztosíttassanak Ezt tudva, könnyen megtaláljuk annak a magyarázatát, hogy a Központi Szociális Biztosító által emelt szanatóriumok és üdülőházak miért nincsenek megtöltve ipari és bányamunkásokkal, hanem a munkásbetegbizlositó pénztárak üdülő hivatalnokaival s azok családtagjaival. A nemzetgyűlés föladata tehát az illetékes törvény olyértelmü módosítása, illetve kiegészítése, hogy a járási munkásbe- tegbiztositó pénztárak alkalmazottai betegség esetére nem a saját munkaadó pénztáraiknál, hanem a magánalkalmazottak pénztárainál biztosítaná ók. A betegbiztosítók szanálása nagy feladatának súlypontja azonban a Központi Szociális Biztositó intézetre fog nehezedni. Kétségtelen ugyanis, hogy a szanálás költségeihez sem a munkaadók, sem a munkások nem képesek hozzájárulni, mert a termelést a mai szociális terhek és közadók már a kelleténél is erősebben veszik igénybe. A Központi Szociális Biztositó jelentése szerint a járási munkásbetegbiztositópénztárak a múlt évben 52 millió korona inkasszált aggkori és rokkantsági dijat nem szállítottak be a központnak, bár erre kötelezve vannak. Ugyanez történt azonban már az 1927—1930. években is. amikor összesen 200 millió korona aggkori biztosítási dijat „nem szállítottak be" a járási betegpénztárak a központnak. Ez a 200 millió korona azonban a szociális biztosítási intézmény „belső adóssága", amely elszámolható, hosszú lejárattal rendezhető; ezzel szemben áll a 136 millió koronát kitevő „külső adósság", amelyet sürgősen rendezni kell, mert az orvosok, a gyógyszertárak nem várhatnak évekig jogos illetményükre. Az éppen mondottak figyelembevételével szinte önmagától kínálkozik a szanálás második eszköze: az aggkori és rokkantsági dijak a minimumra csökkentendők, esetleg teljesen megszüntetendők néhány évre, viszont megfelelő méra modern szépségápolásnak a telje*en megtisztított arcbőr Amit ,,lvory' arevtz használata által tökéletesen elérhet mertIvory Sk in Food" arcbőrének minden pórusába behatol, tisztítja, és összehúzza és arcbőrének a szükséges tápanyagot nyújtja. A. ,,Ivory arc vízzel'* (k6. 14-— nagy üv. kő; 35'—) ápolt arcára használjon: „Ivory“ olajos éjjeli Crémet kf. 12'— és .Ivory'* puderbazls Crémet nappalra kf. 12'— Savoy gyógyszertár Bratislava. Mostová 2 Első feltétele ■ *yj mftmzsBBKsnmsm A gyakorlati gazda jövedelmének biztosi fása, a birtokát bérbeadó gazda talaja fermöképességének megőrzése eéljábó olvassa el Fedoa* Jen© s „A trágyázás eíméiele és gyakorlata" 3. mosi megjelent k nvvét, melyet a szerz vételkötelezettség nélkül ú megküld bete kintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Ára 25‘ Iíc. Cim: Abovce p. Strkovcc. tékben emelhető a betegbiztosítási dij, azonban osak úgy, hogy az sohase haladja meg a betegbiztosítás és az aggkori biztosítás mai dijának összegét. Ez a terv annál könnyebben valósi tható meg, mert a Központi Szociális Biztosító kezében van, azt igazolja a Bo- hernia következő megállapítása is: „A Központi Szociális Biztosító intézet csak az általa vásárolt állampapírokon elszenvedett ár- folyamvesztességből bőségesen fedezheti a be te-gbi at o s i tás def ioi tjét." A munkásbetegbiztositás szanálásának harmadik eszköze volna végül a betegbiztosító pénztárak adminisztrációjának átszervezése, A biztosítási dijak emelésével, de másképpen sem lehet ezt az intézményt szanálni addig, amig a munkaadók és munkások által közösen befizetett dijak 65—70, sőt 75 százalékát az igazgatók, ellenőrök és beamiterek fizetései emésztik föl s 25—35 százalék marad az orvosok munkadijára, táppénzekre, gyógyszerekre és kórházi dijakra. Amig ez az arány nem változik meg, addig mindennemű szanálási kísérlet meddő marad. A Csehszlovák Nemzeti Bank most kiadott heti jelentése szerint a bank,jegy forgalom 225 millió 543 ezer koronával 5 milliárd 94Ó millió 911 koronára esett vissza. A hitelezők zsirókövetelései s az azonnal esedékes tartozások 835 millió 798 ezer koronával 905 millió 912 ezer koronára emelkedtek. A váltóeezkont 11 millió 184 ezer koronával csökkent, s 878 millió 289 ezer korona volt; az érték- papi részkört 2 millióval 18.7 millióra emelkedett; az értékpapírokra adott kölcsönök összege 1 millió 988 ezer koronával 85 millió 771 ezer koronára esett vissza. A külföldi követelések és váltókészletek 470 millió 150 ezer koronával emelkedtek, az aranykészlet 269 ezer koronával csökkent s 1 milliárd 642 millió 51 ezer koronát tett ki. Va- gyondézsmára befizettek 7 milliárd 763 millió 345 ezer 571 korona 84 fillért. Az aranyfedezet 40.6 százalékos. A '"SSfto Csáky Sándor szakácskönyve A XX. század szakácsmüvészete Az 1000 oldalú. 160 képpel diamitett hatalmas albumaiéira könyv gazdagon aranyozott váazonkőtáaben 180.— Kfi. Második bővített, kiadás. Kapható JASCHKÓ GÉZA könyvkereskedést ben, KOSICE, Fö-ueea 6a. A szlovenszkói gyümölcsészeti társaság közgyűlése. A szlovenszkói gyümölcsészeti társaság-május 8-áin, vasárnap kilenc órakor Pcd^onyban, a kereskedelmi és iparkamara nagytermében évi rendes közgyűlést tart, amelyen a szokásos egyesületi jelentéseken és választásokon kívül BÜchta Viktor előadást tart a belföldi gyümölcstermés jó értékesítéséinek föltételeiről. A közgyűlést dísz- ebéd. követi. A tengerikereskedelem szokványainak módosítása. A csehszlovákiai gabonatőzsdék állandó választmánya a múlt napokban tartott ülésén behatóan foglalkozott a gabonakereskedelem uj szokványaival, különös figyelemmel az elismert vetőmag-kereskedelemre. Az ülésen végleg elkészítették a tengerikereskedelem szokványainak a tervezetét. Ezenkívül a szokványok általános, bevezető részét is tárgyalták. A tőzsdék állandó választmánya legközelebbi ülését május 20. és 21-én Prágában taítja. Gyümölcsbor kiállítás Pozsonyban. A szlovenszkói gyümölcsészeti társaság az állami gyümölcs- kertészeti felügyelőség támogatásával Pozsonyban, május 7-én egynapos gyümölcsbor kiálb’tást rendez az állami mezőgazdasági kísérleti intézetek előadótermében. Jelentkezések az állami gyümölcsészeti felügyelőség Pozsony (Mafcusková u. 934) címre küldendők. A kiállítás dijtalamul megtekinthető. Görögországban monopolizálják a külkereskedelmet? Papanastazhi görög politikus mo-st dolgozott ki egy törvényjavaslatot, amely szerint Görögország egész külkereskedelme monopolizáltat- nék. A javaslatot a kormánypárti képviselők most tanulmányozzák. Pünkösdkor Abbázia virágkorzójára, meserevüjére . ~ 1*1 B 1 Kéthetes utazás hajóutakkal <RbSgyhetes utazás 860 3<{ VISZI 11128311 3 P M H 1380 Dtt Részletes programot küld s jelentkezéseket felvesz a PMH utazási osztálya, Telefon 27—87 Bratislava, Central Passage. Telefon 27—87
