Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)
1932-04-27 / 97. (2910.) szám
^RAGAI-yvVACíVARHIRIiAE? 1932 április 27, szerda. „Nem lehet pusztulásra szánva Széchenyi, Kossuth, Deák, Andrássy és Tisza nemzete" Berzeviczy Albert beszéde a budapesti Tisza István- emlékünnepen helyzet folytán szükséges radikálisé uj rendezéséről, a gazdasági és hitelviszonyok intézményes megjavításáról, a túlméretezett bürokratizmus sürgős megszüntetéséről, a hivatali állásoknak őslakókkal való betöltéséről. 11. Végül legsürgősebben gondoskodjék a íkárpátaljii nemzetközileg biztosított önkormányzat életbeléptetéséről, mert 12—14 évi tapasztalat meggyőzte a kongresszust arról, hogy a kárpátalji jog- és társadalmi, szociális, kultur- és gazdasági helyzet gyökeres javulását, egészséges viszonyokat, gazdasági fejlődést csak akikor remélhet Kárpátalja minden népe, ha Kárpátalja népei törvényes önkormányzatúik keretében saját, sorsaikat önmaguk fogják intézni. A javaslatot a kongresszus egyhangú lelkesedéssel magáévá tette s melegen ünnepelte Siménfalvyt. A továbbiakban fölszólaltak még Varga András (Mezővári), Mester András (Nagyié ereg), Fekésházy Zoltán járási képviselő, Kur- may Bertalan (Beregszász) és Varga János (Kisgejőc). Az autGRftrciia-tervezet Ezután R. Vozáry Aladár a Gergely Albert dr. által kidolgozott autonómiatervezetet ismertette. A kongresszus magáévá tette a tervezetet s kimondta, hogy jogi szerveivel fölülbírálta tj-a, a nyilvánosság elé tárja és a kormány elé terjeszti. Vozáry lelkes beszéde után Földessy János szólalt föl, majd a ruszinszkói németség üdvözletét Thonhai- zer, a románságét Draxler kiküldött tolmácsolta. Kerekes István dr. lelkes szavai zárták be a méötóságos lefolyású pártszövetségi kongresz- szust. ü lássál wllasiiissif margójára Kassa, április 26. (Kassai szerkesztőségünktől.) A kassai választások lezajlott alt, az elkeseredett agitáció után csendesebben, mintsem gondoltuk volna. A legcsekélyebb rendzavarás sem fordult elő sehol, csupán vasárnapra virradó éjjel, a szesztilalomnak megfelelően, néhány berúgott ember kurjongatta végig az uccákat. A szociáldemokraták szombaton este nagy lampionos, zenés felvonulást rendeztek, (úgy látszik: előre ittak a medve bőrére) s ezen a felvonuláson néhány kommunista össze pofozkodott a szociáldemokratákkal. Ezeken a pofonokon kivül nem történt jelentősebb esemény az egész választás alatt. Az eredmény mindenki előtt ismeretes. A csehszlovák sajtó most, persze, kárörvendezr ve bizonyítgatja, hogy a magyarság pártjai döntő vereséget(?) szenvedtek és hogy Kassa nem magyar, hanem csehszlovák többségű. Akik gondolkozás nélkül beugranak a kormánypárti érveléseknek, nem tudják azt, hogy a magyarság mandátum vesztesége mögött olyan okok állanak, melyek éppen a magyarság szövetkezett pártjai javára billentik a mérleget. A legnyomósabb ok, mint jelentettük, az, hogy az 1927-es választás 22.021 szavazata helyett most 26.661 érvényes szavazatot adtak le, tehát 4.64-0 szavazattal többel s ennek a szavazattöbbletnek túlnyomó része csehszlovák szavazat volt a hivatalnok- osztály állandó szaporodása miatt. Ez a szavazattöbblet magával hozta, a magasabb osztószámot, amely az 1927-es 430-al szemben most 545 volt s ez a második oka pártjaink mandátum veszteségének. Ez abból is látszik, hogy két pártunk mindössze 462 szavazattal kapott kevesebbet mint 1927-ben és ez a minimális differencia mégis négy mandátumába került a nagy osztószám miatt. (Hasonló a kommunisták esete, akik most 619 szavazattal kaptak többet, mint 1927doen, mandátumaik száma mégis ugyanaz maradt). A legsúlyosabb ok azonban az volt, hogy a választási névjegyzékből kimaradt közel 3000 választó neve, (szándékosan-e vagy véletlenül, azt majd a bevezetett vizsgálat dönti el) s ezek között 2000 körül jár a kihagyott magyar választók száma, akik jelentékeny részükben szintén a magyarság pártjainak káderjeihez tartoznak. Ezek az adatok pártjaink térvesztésévé ellen bizonyítanak s egészen más megvilágításba helyezik a négy mandátum elvesztését. Nem is számitva ide azt az ugyancsak nyomós körülményt, hogy éppen a magyarság táborában még mindig jelentős számmal vannak olyanok, akiknek nincs rendben az állampolgárságuk, ezért nem szavazhattak. Mindezeket figyelembe véve nem úgy fest a helyzet, ahogy azt a kormánykörök szeretnék beállítani és Kassa a magyar pártok mandátumcsökkenése ellenére sem lett szlovák, hanem legalább öt ven százalékában megmaradt magyarnak. ■Cr A magyar tábor megbontására alakult kis pártok szintén sokat ártottak és részben el is érték céljukat. Többszázra tehető azoknak a szavazatoknak a száma, melyet ezek az adhoc krá pártok vittek el a két magyar párttól és 1174 szavazat ment veszendőbe azért, mivel öt kis párt egyáltalán nem jutott mandátumhoz. Ez mindenesetre elégtételül szolgál részünkre, ele figyel mez tető ül is a jövőre | nézve, hogy a meglévő magyar tábort még i .intenzivebb munkával kell összetartani, hogy 1 Budapest, április 26. A Tisza István Társaskör, Tisza István gróf születésének évfordulóján emlékünnepéiyt rendezett- A Társaskör az Országos Tisza István Emlékbizottsággal együtt elhatározta, hogy amai nehéz időikre való tekintettel nem tár&asvaosora keretében gyűl egybe. Az emlékünnepélyt a Tisza István Társaskör Dorottya-uocai helyiségének nagytermében tartották meg. A terem, amely a régi .Lloyd-épület és a Nemzeti Kaszinó régi helyiségeiben van, szin- ültig megtelt előkelőségekkel, akiknek a sorában ott volt Bethlen István gróf, Wlassdcs Gyula báró, Ráday Gedeon gróf, Perényi Zsigmond báró, Karafiáth Jenő kultuszminiszter, Telelri József gróf és Ripka Ferenc főpolgármester vezetésével a magyar közélet szi- ne-java. Az ünnepi beszédet Berzeviczy Albert mondotta— Immár több, mint tizévé® gyakorlatunktól, hogy mgdicsőült nagy vezérünk, Tisza István születésének év napját emléklakoniával ünnepeljiü!k meg — kezdte Berzeviczy — s az özvegye ajándékából bírt serleget az ő emlékére ürítsük, ezúttal eltértünk, mert úgy véljük, hogy a mai idő s a mai körülményeik nem kedveznek a lakomának. E helyett csak ide, körünknek annyi történeti emléktől megszentelt nagytermébe hívtuk össze azokat, kik velünk ama nagy emlék kultuszában egyesülnek s igazgatónkat, Horánszky Lajost kértük fel, hogy éppen elkészült s legközelebb közrebocsátandó Tisza-étetrajzából olvassa fel azt a fejezetet, mely a Tisza István születésének korát festi. — Ma nem akarjuk magunkat a nagy férfiú elvesztése feletti fájdalom gondolatainak engedni át. Ma vissza akarunk gondolni arra, hogy ezelőtt hetvenegy évvel a Gondviselés kegyéből nemzetünk egén egy csillag tűnt fel, I. A P. M. H. húsvéti számában „A ruszinszkói helyzet o>kai“ címmel megjelent cikkemben a ruszinszkói általános ínség, nyomorúság, munka- és kér esetnél küliség főokaiül a ruszinszkói gyümölcstermés értékesithetetleneégét és a ruszinszkói erdő-kitermelés és faipar teljes megállását neveztem meg. Mindkettőnek oka: Ruszin&zkó területi elhelyezettsége, a ruszinszkói termékek piachiánya, különösen pedig a magyar—csehszlovák vámiháboru. A cikk megjelente után s a cikkel kapcsolatban részben több levelet kaptam, részben személyesen kerestek föl többen. E megnyilatkozások összességének véleménye az volt, hogy Ru- szán&zkó mai kétségbeejtő, a világgazdasági válságtól független oka valóban a ruszinszkói tüzifatermelés eladhatásának lehetetlensége, a ruszinszkói erdőkitermelés és faipar tüzifapro- duktumának piachiányában van. megfizetett árulók ne férkőzhessenek többé .sorainkba és ne tehessenek kárt közöttünk. & A pártbomtó alakulatok közül egyedül az ócska ybr iga deres Guzmann Miksa városi pártja kapott egy mandátumot,' de ahhoz is csak a második skrutlniumiban jutott hozzá. Kiváncsiak vagyunk, milyen arccal és milyen lelki ismerettel ül be Guzmann ur a képviselőtestületbe, ahol mostanáig a felesége ült, de a keresztény szocialista padsorokban. Vagy politikai analfabéta ez a Guzmann ezredes, hogy ilyen pártbontásra vállalkozott, vagy pedig szomorú gyászvitéz, aki szándékosan csinálta, amit csinált és akkor méltó a magyarság legteljesebb megvetéséire. Az a hir járja különben, hogy az ezredes ur nem óhajt kifelé aktív részt venni a várospolitikában, hanem minden idejét kuliszr szák mögötti telekparcellázásoknak és ucca- rendezéseknek óhajtja szeu telni. A parcellázásoknál természetesen saját telkeit óhajtja előnyben részesíteni. — A képviselőtestületi padsorokban pedig szárnysegédével, Nógrádi Albert „hajóskapitánnyal" óhajtja magát helyettesi titel ni, esetleg idővel le is mondani az ő javára. Ez az utóbbi volna a leghelyesebb is — az ő szempontjából. sx Még csúfosabb kudarccal végeztek az úgynevezett „Sportolók és 30 évesek"*, akiknek HmiIdea dr. ügyvéd volt a listavezetőjük és a „kosicei republikánusok", akiket viszont Pamely hivatva volt évtizedeken át bevilágítani a nemzet életének útjait. Pályája zenitjét látszott elérni, mikor a ránk kényszenitett háború rettentő megpróbálta tás ti őt találták az ország kormányának élén s ő emberfeleti erővel szentelte magát a reáuebezedő, sorsdöntő feladatoknak. Ha a háború reánk nézve győzelemmel végződött volna, az ő kipróbált ereje hivatott és képe® lett volna egy nemzeti aranykor megteremtésére. Azonban a beállott változások s a háború terén beállott balsiker lehetővé tették az ellene dolgozó erők győzelmét s leszorították őt a hatalomról, a nemzet sorsát úgyszólván a véletlenek játék- labdájává térve— Bekövetkezett a nagy összeomlás, mely a görög végzettragádiák példája szerint az ő egyéniségét, életét is áldozatul követelte. Tőle megtanulhatjuk azt is, hogy nehéz sorsunkban ne csüggedjünk, mint hogy ő nem csüggedett soha. Megtanulhatjuk, hogy érdemes élni és dolgozni e nemzetért, melyért ő nyugodt, derült kedéllyel volt kész mindig feláldozni magát. Megtanulhatjuk, hogy nem lehet pusztulásra szánva az a nemzet, melynek jövőjét megépíteni Széchenyi, Kossuth, Beák, id- Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Wekerle, Tisza István jöttek a világra— Ki tudja, milyen tehetségek szunnyadoz- nak abban a fiatalságban, amely hivatva van elfoglalni a jövő küzdőtéréi? Ki tudja, mikor született vagy születik egy uj Tisza István, aki ha nem is nagyobb, talán szerencsésebb lesz annál, ki fölött a geszti sírbolt bezárult.-— A remény és bizalom e szózatával üdvözlöm a megjelenteket s adom át a szót Ho- rámszky Lajosnak — fejezte be Berzeviczy Albert nagyhatású beszédét. Majd Horánszky Lajos felolvasta általános figyelem mellett értékes, korjellemző tanulmányát— Ez az oka annak, hogy a nem egészen 700 ezer lakosú Ruszínszkóban több, mint 300 ezer embernek nincs munkája s keresete, — emiatt nincs meg Ruszinszkónak immár közel két év óta az az évi 200—300 millió pénzforgalma, amelyet az erdőkitermelés és faipar (napszámban, fuvarban, munkabérkifizetésben) jelentett. S a helyzet Ruszinszkó- ban mindaddig nem javulhat, míg az erdőkitermelés ismét meg nem indul, — annak pedig előfeltétele: a ruszinszkói évi 60 ezer vagon tüzifaproduktum egyedüli piacának: a magyarországi piacnak visszaszerzése. A levélben, vagy élőszóval kifejezett vélemények azonban ezen megállapításnál még tovább mentek. Folytatólagosan abban összegeződtek, hogy .a f önti elken kívül nagyban hozzájárait a helyzet kialakulásához a kormánytöbbségek 12 éves hibás ruszinszkói gazdasági és pénzügyi politikája. osay rendőrkapitány akart győzelemre vezetni. Most már elmondhatja, hogy csak: akart, de hiábavaló volt minden „akarása", helyesebben: akarnék oskodás a, mert a cigányok, akikibe különféle büdös húsok formájában annyi bizalmat helyezett, nyilvánvalóan mást akartak és nem a politizáló kapitány urat. A büdös hús teóriája tehát csődöt mondott és a kapitány ur „okulva a gyászos kudarc tanulságain, szintén elmondhatja mágiáról: — „voltam király Beoliában------Az az csak lett volna, ha megválasztják. Most azonban félhivatalos körökből úgy értesülünk; hogy a gyászos kudarc tetejébe még el is helyezik Kassáról, vagy rövidesen nyugdíjazzák, mert nem az agrárokkal kapcsolta a listáját... Hiába: huncut dolog a politika és főleg: nemcsak büdös hús kell hozzá. A sportolók és 30 évesek viszont a röplaptenger ellenére is csak 83 szavazatot kaptak. Azt mondják, hogy azért, mert a listájukon csupa 50—60 éves jelölteket szerepeltettek. Tehát minden jelölt duplán számított, De ezzel a „takarékoskodással" sem tudták megfogni a kassai választók szivét és utolsóelőtti helyen végezlek, ügy látszik: még sincsenek otthon a könnyű atlétikában. A többi kis pártok már nem is fontosak. Voltak, min csenek és nem is lesznek többé. Úgy elfujta őket a választás szele, mint. a könnyű, őszi falevelek_Megérdemelték a sorsukat, okulhatnak belőle. Most pedig béke velünk. (—béri.) Vegyük sorra mindazokat a gazdasági és pénzügyi intézkedéseket s vonatkozásokat, amelyek az elmúlt 12 év alatt zajlottak les nyilatkoztak meg Ruszinszkón. Mindenek előtt áll a rusztnsz&éf pSnzbeváStás Egye. Ez volt a legnagyobb vérveszteség Ruszinézkó pénzügyi-gazdasági életének vérkeringésében. A történelmi országrészekben, Szlovenszkón egészen Ungvárig (Ungvárt is beleértve) az államfordulat után azonnal megtörtént a volt osztrák-magyar bankjegyek becserélése, illetve lebélyegzése (84/919—919. februári törvény a11 apján). A pénzt 1:2 arányban váltották be, illetve bélyegeztetett le, sőt inkább 1:1 arányban, mert hiszen a beadott 100 o.-m. K-ért mindenki 50 Kc-t kapott készpénzben, 50 Kc-t pedig olyan elismervényben, amellyel tulajdonosa adót fizethetett, az adón fölül visszatartott többletet pedig visszakapta. Ruszínszkóban (Ungváriéi keletre) több, mint egy évvel később, 1920 októberében történt meg a péuzbevált-ás (az 57G/920. szánra kormányrendelet alapján). De hogyan? Ruszínszkóban 1920 júniusában kellett mindenkinek bejelenteni osztrák-magyar pénzkészletét. A pénzbeváltás azonban csak 1920 októberének végén történt meg s addig a kereskedelem, ipar, mezőgazdaság pénzkészlete osztrák-magyar bankjegyekben növekedhetett, változhatott és változott is, mert Ruszínszkóban mindenki köteles volt addig elfogadni a még le nem bélyegzett osztrák-magyar bankjegyeket is. A hónapokkal előbb bejelentett osztrák-magyar bankjegyek beváltása 2000 K-ig 1:1, 2000 K-tól 10.000 K-ig 1:2, azonfölül 1:4 arányban •történt meg. A be nem jelentett és be nem jelenthetett osztrák-magyar bankjegyek beváltási kulcsszáma 1:10-hez volt! így tehát, mondjuk, egy munkácsi lakosnak volt az októberi pénzbe váltásikor 160.000 K értékű osztrák-magyar bankjegye. Ebből azonban júniusban csak 100.000 K-t jelentett be (a többi azóta jött; eladott valamit, üzletében kénytelen volt elfogadni stb., akkor mindennek ára igen magas bankjegyösszegszámu volt). Kapott tehát a pénzéért, a 160.000 koronáért: 2000 (1:1) + 4000 (1:2) -f22.500 (1:4) -f 6000 (1:10), összesen 34.500 Kc-t, a visszatartott összegért nem kapott semmit, az (a 125.500 K) számára teljesen elveszett. Ekkor és igy fogyatkozott meg a pénz Ruszínszkóban. Igaz, hogy a történelmi országrészekben, Szlovenszkóban (Ungvárig) történt pénzbeváltás óta a ruszinszkói pénzbeváltásig sok oszt- Ták-magyar banjegyet „siboltak" másünnen Ruszinszkóba, de Ruszinszkó közönsége arról: nem tehetett, el kellett fogadnia a lebélyegzetten osztrák-magyar bankjegyeket! Ennek következménye volt az is, hogy Ruszinszkó pénz- lebólyegzetlen területein fokozódóan drágábban, négyszeres áron lehetett mindent vásárolni. Az adózási kvóta Rusztaszitában ugyasaz, mint másutt A ruszinszkói adóztatásban azonban ez a más kvótájú pénz-beváltás nem jutott érvényre. Ruszínszkóban 1921-ben kezdték meg a hát- rálékos évek utáni adókivetéseket, a vagyonadó-, vágyó ndézsma ki vetést. Ennél nem vették figyelembe a ruszinszkói pénzbeváltási arányt, a pénzbeváltás következtében előállott pénzfogyásí és értékkülönbséget. A vagyonadót és vagyonclézemaadót az 1919 márciusi vagyonállapot után állapították meg és vetették ki. (Akkor már 100:60 volt a csehszlovák korona és az osztrák-magyar bankjegyek közti hivatalosan megszabott arány!) 1:1 alapon vetették ki a vagyondézsmát és a többi adókat és azokat a beváltás után megfogyatkozott pénzből kellett megfizetni. Hogy ez mit jelentett, hogy ezt ismét menynyire megsínylették a ruszinszkói adóalanyok, azt. nem kell bővebben magyarázni! Vegyünk egy kirívó, de jellemző példát: Valakinek volt egy háza itt és 1919 júniusában annak értéke 100.000 osztrák-magyar K volt (már 100:60 Kő értékeltségben). A vagyondézsmát és vagyonadót már csehszlovák koronában kellett 1923-ban megfizetni 1:1 alapon kivetve! A cseh-, morva országi és salovenszkói adóalany vagyonadóját s vagyondézsmáját a pénz- beváltáskor tőle 50 százalékban visszatartott összeg utalványával fizette (ha kevesebb volt az adója, a többletet visszakapta), — míg Ru- szinszkóban a pénzbeváltás után szegényebbé vált vidéken az adózónak ugyanolyan mértékben a megfogyatkozott pénzéből készpénzben kéülett az adóját megfizetnie. Ilyen adóztatási rendszer volt Ruszínszkóban. (Folytatjuk.) — Mussolini, Kreisler, a liizclgés meg a hegedű. Londonból jelentik: Kreisler, a világhírű hegedűművész londoni tartózkodása alkalmával elmesélte, hogy Mussolinit egy bizalmas beszélgetés alkalmával zenészkar társának szólította, hozzátéve, hogy a Duee tudvalevőleg kitűnő hegedűs. Mussolini hízelgést gyanítva, tartózkodóan kérdezte: „Honnan tudja ön?" Mire Kreisler ezt felelte: „Látom a hegedű nyomait a bal álla alatt. Ez nyilván csak szorgalmas gyakorlás eredménye lehet." Ez az elmés indokolás azonnal lefegyverezte Mussolini bizalmaikra ••m-M s a Duee őszintén kijelentette, hogy a világ legnagyobb hegedű,művésziének ellsmuv óso nagyon jól ősik neki. \ ruszlnszftúl helyzet okol Irta: 1. VOZÁRY ALAOÁR (NunKáCS)
