Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)
1932-04-27 / 97. (2910.) szám
3 1932 április 27, szerda. ■ •jexaua&tei. <---.» a í Jt-íLLLíAií?? A ruszinszkói magyar pártszövetség kongresszusa elhatározó lépéseket vár Ruszinszkó megmentése érdekében A pgdtanninksnKi magyarság harmadik kongresszusa Beregszászon — 11 pontban fogIa35a össze Ruszinszkó gazdasági és politikai követeléseit - Kor&th szenátor és Kokky képviselő megbízást kapott, hogy a miniszterelnökség és az európai közvélemény elé terjessze az őslakosok panaszait Beregszász, április 26. (Kiküldött imuiflba- fársnmk jelein téise.) Vasárnap tartotta kon- ginecssraisát Beregszászon a ruszinszkói magyar őslakos pártok szövetsége. A korrgresz- szuisom 135 helyi pártszervezet 370 delegátusa vett részt. A kongresszus elnöke égének soraiban ott ültek a ruszinszkói magyarság vezérei: Egry Ferenc volt szenátor, pártszövetségi elnök, Kerekes István dr_, az országos keresztjényszocialista part ruszinszkói kerületi elnöke, Korláiíh Endre dr. szenátor, Hokky Károly nemzetgyűlési képviselő, Siménfalvy Árpád dr. és Jacziik Miklós tartomány gyűlési képviselők, Poldiy Lsttván dr. és Ács Lajos körzeti pártelnökök, R. Vozáry Aladár és Bodáky István dr. körzeti ügyvezetők, Köszörű Károly szöv. főtitkár és az összes járási képviselők. Egry Ferenc pártszövetségi elnök lendületes beszéddel nyitotta meg a kongresszust, mely 12 év óta harmadik ilyen összejövetele a íruszinszkiói magyarság hivatott képviselőinek- Hangsúlyozta, hogy a ruszinszkói Ínség megoldásához döntő lépésekre van szükség s összetartásra hívta föl a magyarságot. Zugó éljenzéssel fogadott szavai után Korláth Endre dr. szenátor, a pártszövetség ügyvezetője emelkedett szólásra. eddig e elmen befizetett összegek téríttessenek vissza haladéktalanul a befizetők kezeihez. 5. Azonnal és általános érvényű rendelkezéssel intézkedjék, ha Kárpátalja adózási képességét biztosítani akarja, hogy az összes jogerősen kivetett adó- és illetéktartozások és szociális terhek behajtása is függesztenék föl 1932 november 1-ig. 6. A szociális telkeknek a szőlő- és mezőgazdasági mumkásök után visszamenőleg a múlt és az azt megelőző évekre való jogtalan és méltánytalan kivetését és behajtását általános rendelettel haladéktalanul szüntessék be. 7. Rendelje el a kormány a kárpátaljai gazdasági alanyok eladósodására vonatkozó sürgős összeírást és amennyiben a mai értékekhez viszonyítva megállapítható lesz, hogy az eladósodás az egyesek vagyonértékének 50 százalékát meghaladja, az eladósodott összes gazdasági alanyoknak összes hátrálokos köz- és szociális tartozását hivatalból írassa le. 8. Intézkedjék a föpénzügyigazgat ósághoz sürgősen leadandó rendelettel, hogy az egyes pénzügyigazgatóságok Kárpátaljára nézve a ilegmesszebbmenöen vegyék figyelembe a jövedelmi, forgalmi és egyéb becslés alapján megállapítandó adóknál az 1931. év gazdasági katasztrófáját, a gazdasági ráfizetést, a jövedelem- és keresethiányt. 9. Gondoskodjék arról, hogy a Kárpátaljáról az itteni pénzek rendszeres kivonásával beállott nagy tőkehiány pótlásával a Nemzeti Bank és a nagybankok olcsó kamatlábú hitelekkel lássák el a kárpátalji pénzintézeteket, mert ha a hitelnyújtás késik, úgy a gazdasági termelés folytonossága nem tartható fönn, amiért a felelősség kizárólag a kormánykoalíció centra- iisztikus, szűkkeblű hitelpolitikáját fogja terhelni 10. Sürgősen terjesszen elő a kormány Kárpátalja reorganizálására intézményes — s az itteni tartománygyülés és a kárpátaljai törvényhozók bevonásával készült — javaslatot, melyben gondoskodjék e terület nagymérvű eladósodásának megszüntetéséről. Figyelembe véve azt, a helyzet kényszere folytán teljesen indokoltnak mutatkozó megoldási lehetőséget, hogy a kényszeregyezségi rendeletben az adós javára biztosított 55 százalékos tartozáselengedés kedvezményének az egymillió korona aktívát meghaladó vagyonok kivételével Kárpátalja összes adósadra való kiterjesztése, illetőleg e területen a követelések és tartozások 55 százalékos törlésére vonatkozó törvényjavaslat előkészítése ma már szinte elodázhatatlannak látszik. Tegyen előterjesztéseket a magán- és közjogok e Korláth: Fölhatalmazást kérek Beszédében elsősorban kihangsúlyozta, hogy a magyarság vezérei már 1918-ban látták a csehszlovák kormánypolitika várhaibó gazdasági következményeit Ruszinszkóbam — úgymond — azért van ma inaóg, mert a ruszimszkói erdőkben megállt a munka, mert a ruszin folyók hátán nem úszhatnak tu fajok az Alföld felé, mert a hegy és síkság természetes gazdasági anyagcseréje ma nincs meg. Mi, akkor idecsatolt magyarok, az itteni magyarság vezetői rögtön kiadtuk a jelszót a ruszinszkói magyarság részére: beleilleszkedni a változásba, teljesíteni a polgári kötelezettségeket, de egyben hangsúlyozót tan hirdettük ugyaniakkor, hogy egyenjogú életet követelő szavunkat nem engedjük elnémítani. Itt neon gyűlölték egymást az itt élő (különböző nemzetiségek, mert jól tudták: egymásra vannak utalva, egymás nélkül nem tudnak élni Itt él a lelkekben az együttélés, együvétartozáis érzésének tudata. A szónok fölsorolja a kormánypártok m- szinszkói rozs kőjének hibáit, rámutat a m- szinszkói pénzbeváltás hátrányos módjára, az őslakos tisztviselők kálváriájára, a hadi- kölosönbeváltás visszásságára, a régi pénzintézeteknek fiókintézetekbé váló lefokozá- sára, a ruszinszkói adóztatás különlegességeire. A földosztás előnyét csak a telepesek és maradékbirtakosoik élvezték. Újabban a mezőgazdasági termelés folytonossága is veszélybe került az utóbbi évek rossz termése, a legnagyobb fokú vefcőmagbiány miatt. A rettenetes ínségre, az 53.000 ruszinszkói magyar Ínségesre és ellátatlanra — mondotta Korláth Endre dr. — közvetlenül felhívtuk a kormányzat vezetőinek figyelmét. Azt mondták: nem áll módjukban a segítés, mert arra nincs pénze a kormányzatnak. És megkérdezték: halt-e már itt éhhalált valaki? Mi a helyzet további romlását nem nézhetjük tétlenül. Ruszinszkó magyarságának e kongresszuson képviselt delegátusaitól felhatalmazást kérek arra, hogy ezt a helyzetet, ezeket a körülményeket a miniszterelnökségen keresztül a nagyvilág elé tárhassuk, hogy a miniszterelnökségen keresztül tudtára adjuk Európa közönségének, politikai fórumainak, a békeszerződéseket megalkotó, azokat s azokban a ruszinszkói önkormányzatot garantáló hatalmaknak, hogy Podkarpatszika Rusz népe ínséget szenved s a kormánypártok a helyzeten segíteni nem tudnak s mint a nekünk adott válaszokból világosan következtethető, neun is hajlandók.., A jelenlevők egyöntetűen kiáltják: Megadjuk! Utasítást adunk rá! — Ezt az egységes és elkeseredetten lelkes, egyhangú megnyilatkozást — folytatja Korláth szenátor — parancsnak tekintem- Ennek alapján azonnal Prágába utazom és a törvényhozás fóruma előtt jajkiáltásurukat hallatni fogom a minisztereLnökségien át! Tudom, hogy ez a lépés, melyre Hokky képviselőtársaimmal vállalkoztam, melyet megtenni kötelességem, veszedelmes. Jól emlékszem Bonca dr. urnáik az 1922-ben Prágáiban járt 250 tagú deputájciónk vezetőinek tett kijelentésére: „Vigyázzanak az urak!“, de mi nem félünk, mert mi csak a törvényben megszabott utón járunk, A kormányzó pártok magatartása kényszerít e lépésre! Korláth dr. szűnni nem akaró tapssal fogadott beszéde után. Egry Ferenc kongresz- szusi elnök kimondja a határozatot: „a ruszinszkói magyar őslakos pártok szövetségének kongresszusa egyhangúlag utasítást ad a pártszövetség mandatáriusainak arra, hogy mivel a kormánypártok a helyzet enyhítése érdekében fölhívás és figyelmeztetés ellenére sem tettek semmit, mindent kövessenek el annak érdekében, hogy Ruszin- szkó és lakossága támogatást nyerjen!“ Hokky: „Vállalom" Ezután Hokky Károly nemzetgyűlési képviselő .lendületes beszédben bejelenti, hogy vállalja a megbízatást. A megértésnek a kormányzó pártoknál semmi nyomát sem láttuk, — mondja egyebek közt. — Spekulálnak, korteskednek a vetőmaggal. Magyar községeknek vagy nem adnak, vagy csak igen keveset és drágán, készpénzért, a koloristáknak és protekciósoknak annyit, amennyi kell és hitelbe! Siménfalvy gazdaság! előterjesztése Siménfalvy Árpád dr. a ruszinszkói gazdasági válság speciális okaira mutat rá. Ezek között szerepel: az erdő kitermelés megszűnte, a túlméretezett adóztatás, a túlméretezett szociális megterhelés, a katasztrofálisan tossz termés már két év óta., s a kormánypártok politikája és tétlensége. Á tartománygyülés egységesen állami föladatnak deklarálta Ruszinszkó megsegítését, a ruszinszkói ínség enyhítésének kötelezettségét. Ezt sürgőn yileg adta tudfcul a kormánynak, sürgönydleg kértük a segítséget, sürgőn yileg jelöltük meg a segítés módozatait, lehetőségét és mérvét, s a tartománygyülés e határozatára, sürgönyére — bár négy hét telt el —• semmi válasz. A szónok ezután beterjeszti gazdasági jellegű határozati javaslatait, amelyek a következők: £1 kongresszus követelései 1. A kormány sürgősen gondoskodjék a Kárpátalja fakitermelésére és iparára annyira fontos csehszlovák—magyar vámszerződés megkötéséről. 2. Gondoskodjék a helyi forgalom föllenditése céljából a csehszlovák—román és a csehszlovák—magyar határforgalomnak mindkét oldalon legalább 15 km. széles sávban való teljes fölszabadításáról, minden e sávon belül lakóknak megadva az átlépés és gazdasági használat jogát. 3. Nyújtson he továbbá a törvényhozáshoz sürgősen javaslatot az iránt., hogy nagy részben a kibírhatatlan adó- és közterhek miatt előállott válságos gazdasági helyzetben Kárpátaljára a jövedelemadó pótlékát megállapító 1931. évi 177. sz. törvény, továbbá a legújabban elfogadott és a forgalmi adó emelésére vonatkozó törvényjavaslat hatálya a .kivételes helyzet folytán az 1930., 1931., 1932. és 1933. évekre ne terjesztessék ki, sőt ez a szempont és elbánás érvényesíttessék a most tervezett többi adóemelési javaslatok törvényhozási megszavazása esetére is. 4. Azon összes köztartozások (adó, illeték, szociális terhek) behajtása, amelyekben az adózó fellebbezett, illetve panasszal élt. azonnal függesztessék föl a jogorvoslat elintézéséig s az A pártok erőviszonyainak alakulása hat kassai választáson 1923 1925 1927 1928 1929 1932 kSzs. képv. közs. tartgy. képv. közs. 1. Cseh nem. szoc. 2002 2717 2135—5m 2631 3213 2933—6m -f* 2. Piaci árusok uj | 160— 3. isi. SZOC. dem. 1757 1366 1612 - 4m 1949 2677 2298-4m 4. isi. kommunista 2129 5050 4244—9m 3760 3220 4863—9m 5. isi. szoc. dem. magy. uj 964 - 2m 4-2 6. isi. ipar. ás keresk. 441 984—2m 412 1176 1876-4m 4-2 7. Németek uj 362— 8. Miiura u] 571—lm 4-1 9. Sportolok uj 83— 10. Magyar nemzeti 800 2149 3072—7m 2984 2937 2947—5m —2 11. Hlinka 2246 2836 1140—2m 968 2157 1239-2m 12. Zsidók 1633 1975 1345-3m 1691 1295 1050—2m —1 ■ — i--------------------------------------------------------------------------13. Bal, kommunista u] 48— 14. Szlovák nemzeti uj 165— __________________________i_____________________________________________________________— 15 . Városi CGuzman) uj 522—lm -\-l 16. Agrár 451 474-lm 425 611 758—lm _____________________________________________________________!_____________ 17 . Vendéglősök uj 87— 18. Cigányok (Pacsay) uj 269— ____________I! _______________________________________________________ 19 . örsz. kér. szoc. 6052 5370 5014—llm 4282 4118 4677—9m —2 20. CsI. nem. demok. 1789 640 833—2m — — 789—2m ís!. nem. munkapárt 1175 1168—2m — — — —2 Most az 1-es listával I Leadott szavazatok: 17403 24170 22021 -48m 20248 23056i26696«48m Osztószám 1932-ben: 545. Listakapcsolisok 1932-ben: Nem kapcsoltak senkivel: I. csoport: 1, 2, és 18. II. „ : 3, 5. és 7. III. „ : 6, 8, 9. 11, 14, 15 ís SC-as IV. : 10 és 19 V. „ : 12 és 15 : 4, 13, és 17-es
