Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)
1932-04-26 / 96. (2909.) szám
1882 április 26, tojj. iPRKGAI-iVVACi^AR-HIRXiAíí Ausztria bombacsapata Mécsben rekordgyőzelemmel verte meg a magyar válogatottat Az osztrák csatársor tüneményes játéka, a magyar védelem gyengesége és a bíró részrehajlása idézte elő a 8:2 (4:2) arányú katasztrofális magyar vereséget — Ausztria Középnémetország ellen is győzött Prága, április 25. Az európai sportvilág még fel sem ocsúdhatott az elmúlt vasárnapi zürichi szenzáció hatása alól, amikor tegnap újból és a csehszlovák válogatott Svájc elleni kudarcánál nagyobb meglepetés érte: Ausztria Becsben eddig még soha el nem ért gólaránnyal győzte le a magyar válogatottat. 1928 óta az osztrák csapatnak nem sikerült a magyarok ellen győznie. A 70. találkozás azonban váratlan szenzációt hozott s bebizonyította, hogy Középeurópá- ban az osztrák futball reneszánszát éri, amit már tavaly is bebizonyított a Vienna Kü- zópeurópai Kupa-seríeggyözelmével. A nagy futballtaktikus Meisl vasárnap két kemény fronton állított ki győztessé vált csapatot és a bécsi győzelem annál is érdemre méltó, miután a magyar válogatott együttes nem volt olyan gyönge, amint a számbelileg súlyos vereség mutatja. A magyar csapat egyedüli megtámadható pontja a hátvédelem volt, ahol Máudy és Takács I. lassúnak bizonyultak az egységesen operáló bécsi csatárok ellen. így Szabó a kapuban nem felelhetett meg teljes erejével feladatának. Nagyban hozzájárult a vereséghez Birlem német biró részrehajlása, aki először szabadjára engedte a kemény játékot, a meccs vége felé azután a magyarokon bosszulta meg magát. Két magyar játékost: Lykát és Toklyt kiállított, azonkívül is vitatható gólokat ítélt meg az osztrákok javára. Érdekes, hogy az osztrák csapat leggyöngébb része a halfsor volt, mig a magyar együttesben a fedezetsor messze kiemelkedett a mezőnyből. Legjobb ember itt Kalmár volt, aki régi fénykorára emlékeztetőén játszott. A csatársorban a Ferencváros három tagja vált be a legjobban, mig Cseh II. és Zavadcky az erős osztrák védelemmel szemben gyöngének bizonyultak. — Az osztrák bombacsapat legjobb része és kétségtelenül ma a kontinens felülmúlhatatlan ötöse: a csatársor volt. A győzteseknél Hoffmann centerhall volt a leggyöngébb ember, mig a védelemben Schramseis felülmúlta a sérüléssel játszó Blumt. A legjobb teljesítményt egyénileg Sindeiár, Schall és Vogl nyújtották és csak utánuk következett Gschweidl és Zisebek. A vasárnap Legnagyobb sporteseményéről az alábbiakban számolunk be: A uszlria-Magyarország 8:2 (4:2) Bécs, április 25, A Hohe Warte-pályán ideális futball időben közel 65.000 néző előtt folyt le Magyarország és Ausztria 70. barátságos jellegű találkozása. A nézőközönség soraiban megjelent Béos város egész előkelősége, számos diplomata, azonban a különvonatok százai szállították a nézőket Magyarországról, Csehszlovákiából, sőt még Erdélyről is a nagy attrakcióra. Az osztrák nézők között egész magyar szigetek alakultak, amelyek biztatása később azonban teljesen elenyészett a hazaiak diadalörömében. Birlem berlini biró sípjelére a két ország válogatottja eredeti felállításában a következőképpen lépett a pályára: Magyarország: Szabó; Takács I., Máudy; Lyka, Kalmár, Lázár; Zavadcky, Cseh II., Turav, Toldy, Kőhut. Ausztria: Hid-en; Schramseis, Blum: Braun, Hoffmann, Nausch; Zisohek, Gschweidl. Sindeiár. Schall, Vogl. A meccs osztrák támadással indul. Már a 3. percben Sindeiár Zischek pompás beadását a magyar kapuba továbbítja. 1:0 az osztrákok javára. 10 perces mezőnyjáték után, amelyben a magvaSportolás , _ iga edzi ^ MARY-KRÉME bájossá teszi arcát! Mindenkor sportolás után használjon MARY-KRÉMET és arca elbájoló lesz. Szeplők, májfaltok, arctisztát- lanságok rövidesen eltűnnek. Kezeit ,.LILAS“* krémmel ápolja. A kéz előkelőén matt, fehér lesz. 1 tubus ára Kő 5.—. A MARY-KÖRÖM- LAK párját ritkítja, a körömnek tartós, szép fényt a/1! A kéz egységes szépségéhez föIdétlen szükséges! 1 üveg ára KŐ 5.—. rok is többször frontban voltak, a 14. percben a kitünően összedolgozó Zischek-Síndelár pár akciójából az utóbbi a 2. osztrák gólt szerzi meg. A magyarok nem csüggednek, gyors osatártáma- dásokat indítanak. Az osztrákok erőteljesen védekeznek és a 31. percben Cseh II. Blum hibájából a magyarok első gólját szerzi meg. Utána újabb sikeres magyar támadás, azonban a 34. percben ismét Sindeiár jut gólhoz. 3:1 az osztrákok javára. A kitűnő osztrák csatár ezúttal Schali és Vogl előretöréséből szerezte meg a hat-trickiet. A harc most hevesebbé válik. A biró azonban tétlenül nézi Cseh II. és Hiden, valamint Schramseis és Toldy összecsapását. Mindkét csatársor káprázatos kombinációkkal dolgozik, azonban a magyar védelem gyengesége miatt a 35. percben ismét csak Sindeiár a 4. osztrák gólt helyezi Szabó hálójába. A magyarok tiz percig hevesen támadnak és a 43. percben Cseh II. a magyarok második, egyben utolsó góijáí lövi. Szünet után az osztrákok azonnal veszélyesen támadnak és az ötödik percben 1 méterrel a kapu előtt védhetetlen góllal 5:2-re tetézik az osztrák sikert. A 7. percben Gschweidl fejesét Szabó a gólvonalon fogja, a biró azonban gólt bél. 6:2 az osztrákok javára. A magyarok már deprimáltak, annál is inkább, mert a biró Lykát ártatlan kezelés miatt kiállítja. A közönség egyrésze hevesen tüntet, mire a rendőrség kordonnal zárja le a tribünnek magyarokkal telített részét. <r SnB&ÁftftlifS a moc*ern szépségápolásnak a teljesen Ki 50 ICIl8S8S«5 megtisztított arcbőr Amit ,Ivory" arcvíz használata által tökéletesen 8 elérhet raert:,,Ivory Sk'n Food1* AfeJ SJP arcbőrének minden pórusába behatol, \ í S s tisztítja, és összehúzza és arcbőrének p ki « jf a szükséges tápanyagot nyújtja. A t Stj „Ivory arc vízzel" (ké. 14"— nagj üv. kö; 25'—) ápolt arcára használjon: ,,Ivory" olajos éjjeli Crémct ké. 12"— tg és ,Ivory" puderbazis Crémet nappalra ké. I2-— Ssvoy g^ágyszertár Bratisiava. Mostová 2 Lyka helyébe Cseh II. vonul vissza a halfsorba. A 19. percben Hoffmann összeütközött Toldyval, a biró a magyar játékost kiállítja. A 9 emberrel játszó magyarok iigy könnyű zsákmányává váltak az osztrákoknak, úgyhogy Schali két góllal beállítja a végeredményt. Ez a 29. percben történik és a magyarok harci készeégére mi sem jellemző, hogy az utolsó negyedórában három csatárral is veszélyes akciókat produkáltak. A 36. percben Schall kézzel üt be Szabó hálójába egy labdát, amit azonban a biró nem itél meg. Ettől kezdve a játék ellanyhul és a biró sípjára a közönség vállán viszi az öltözőbe a győztes osztrák csapatot. Birlem biró nem nőtt hozzá a gyors és erős játékhoz. Ítéletei felületesek és jórészt a magyarokat 6ujtók voltak. Ausztria B.-Középnémetország 4:1 (4:1) Drezda, április 25. 18.000 néző előtt a német csapat csalódást keltett. Az osztrákok góljait Horváth, Walzhoffer és Müller lőtték, mig egy gól Dobermann német hátvéd hibájából esett. A németek becsületgólját Kraus szerezte közvetlen a befejezés előtt Izomerből. — Halle—Drezda 1:1 (0:0). Magyar csikók-Bufgária 1:1 (0:0) Szófia, április 25. A magyar csikó válogatott Szófiában esős időben, felázott pályán 1:1 (0:1) arányban eldöntetlenül játszott a bolgár nemzeti csapattal. vény hozás utján megvalósította ez úgynevezett zónatarifáit, vágyás redukálta ez utazások árát, mely általi a egész országot mozgásba hozva, lehetővé tette mindenkinek az utazási költség kiadását é6 hogy eredményes volt ezen eljárása, mi sem bizonyítja jobban, mint a Budapesten a Keleti p. u. parkjában fetóililiitott szobra, melyet ebbelli érdemed örök emlékére állítottak fél. Nem kell tehát deficit esetén árakat, tarifákat emelni, vagy ha egy községnek városi közigazgatásnak deficitje van, pótadófcat kiróni, hanem keresni kel a fenti módszer szerint a megoldást, mert a polgárság már régen túl van terhelve az ilyesmitől és a sok fedhet már amúgy sem bírja. Ismétilien ezek szerint a kérdést, tehát mi segíthet rajtunk? Egy szolidáris alapon létesítendő gazdasági átszervezés és ha ez megvalósulhatna, akkor rém lenne a jólét, az auyagi boldogulás csak egyeseknek a kiváltsága, hanem egyformán mindenkié. Neményi Ármin. Mi sesitiil fi! ti üli Rimaszombat, április. A nyomasztó gazdasági krízis következtében miillMó ember nyomorog és nins olyan, áld az igazait megmondaná, pedig úgy társad almi, mint politikai gyűléseken sokat tárgyaltak már erről, keresve, kutatva a lehetőséget, mely által ezen gondterhes életnek véget lehetne vetni. Lehetetten, hogy nem akadna ember, aki ezen problémát ne tudná helyesen megoldani, azonban vannak emberek, akik nem mernek a nyilvánosság elé őszinte véleményükkel csak amiatt fellépni, mert féltik a népszerűségüket és megélhetésüket, közvetve, vagy közvetlenül. Többnyire a világháború forradalom és a gazdasági rend helytelen elveire hivatkoznak, mely ugyan fedi g teljes valóságot, mert ezekből alakult a mai tarthatatlan krízis, itt azonban nem az inditó- ok keresése a lényeges, hanem, hogy ezen már meglévő gazdasági ellehetetlenedést miiképpen lehetne megszüntetni, illetve ebből kilábolni. A gazdasági krízist eliiminálni. illetve legalább enyhíteni csak akkor lehetséges, ha helyesen gazdálkodunk. Hogy ezt csak részben is elérjük, szükséges, hogy a jövedelmeket, mint a terheket arányosan elosszuk. Utóbb lakai nem a budget szerint kell beállítani, hanem a budget a jövedelem szerint szükséges meghatározná. Ezt értsük úgy, hogy egy beosztással élő gazdaember csak annyira költekezzen, amennyire a jövedelmiéből futja.- Mert ha ezen előírástól eltérően könnyelműbben él, idővel tönkremegy a jövedelmien* jóval felüli megterheléstől. Helyesen lehetne képletnek a vizem úszó csónakot felhozni, mely ha nincs egyenlően megterhelve, vagy eldől a vizen, vagy pedig egészen elmerül. Jellemző a mai helyzetre az a körüilimémy, hogy sokaiénak a végletekig nagy jövedelmük van és más célt nem ismernek, mint nagy vagyont harácsolni. Uzsorahivatal van ugyan hivatalosan, de ennek dacára kartellek alakulnak, hogy a nagy- tőkéseknek a korlátlan uralmát biztosíthassák és természetesem ennek következtében nincs meg az egyensúly és minit tapasztalhatjuk, éppen ennek következtében keld fuldokolnunk és eredménytelenné válik az a sok konferencia is, mely ezideig a népek jóléte érdiekében lefolytatást nyert. Ezúttal felhozok egy-két, ezen kérdéssel összefüggő eklatáns példát. Vannak emberek, akik vállalatoknál aránytalanul nagy jövedelmet (szénbányáknál), taniiemet (nagy bankoknál) élveznek, ugyanekkor azonban rengeteg munkás kap elbocsátást, hogy nincs mumba. jövedelem. Ha az előbb említett uraknak a fölös jövedelmiét munka formájában ezen elbocsátásnak elébe néző munkások közt felosztanák, máris jelentékeny javulás volna észlelhető a megélhetési fronton. Ettől eltérőieg ajánlatos volna munkanélküli, segélyek helyett közmunkákat végeztetni mint pl. folyamszabályozásit. utak rendbeh'ozalaílát stb.-t és meg vagyok győződve arról, hogy ezáltal több volna ez anyagi előnye az úgyszólván éhezőknek. Mint ahogy egy alkalmazásban lévő munkás- ember a napi 8 óránál többet nem dolgozhat, a tiszt viselő rétegben sem volna megengedhető, hogy többféle állásit vállalhassanak, több komoesz- eziőval rendelkezzenek kereskedő emberek, mint amennyi a megélhetéshez szükséges, ugyanúgy nem volna megengedhető, hogy rendes és a megél, heteshez feltétlenül elegendő nyugdíjjal biró emberek más foglalkozást is űzhessenek, miután ezáltal más embernek a kenyerét vonják el. — Ugyanez vonatkozik szigorúan azokra is, ahol úgy a férj. mint a feleség külön-külön és legtöbb esetben állama jövedelmet élvez, mert ezen eset ugyancsak csakis arra szolgál, hogy más állásnélküli, — elhelyezkedést ne nyerhessen. Csakis a helyes, igazságos munka, jövedielem és a teher egyenlő felosztása hozhatja a közjót és a teljes megelégedést. Sajátságos, hogy vállalatok amelyek deficittel dolgoznak, úgy kívánják ezt a ráfizetést kiküszöbölni, — mint pl. a vasút és a dohányjövedék, hogy emelik a tarifát s a trafikot, melynek következtében természetesen kevesebben utazhatnak, mert pénzük arra nincsen és mint az újságokból is olvashatjuk 30%-kat kevesebbet jövedelmez a dohány, mint az emelés előtt, mert az az amúgy is szűkös bevételek mellett mindkét eset luxusszámba megy. Baross Gábor, volt magyar kereskedelmi miniszter (szül. Pruzsinán, Treecsén megyében), amikor meggyőződött arról, hogy a magyar vasutak deficittel zárják az esztendőket, nem emelte fel a tarifát, hanem ellenkezőleg, az 1889. évben törA gortóassdgi ?akairsíiá«»ESis2 Szénsavas Mészlrágya 96°/oos> absolnt porfinom, káros anyagokat nem tartalmaz, mag- nezia tartalma mindössze 0*220/° Kérjen árajánlatot és használati utasítást. Szénsavat ^iésstráaya- syéf Igazgatósága, CíZXUPELE A csehszlovák Légióbank 1902. április hó 24-én tar tolla Prágáiban, a Lucerna palota nagytermében Dr. Rase Rudolf elnöklete alatt tizenegyedik rendes évi közgyűlését, melyen 384 részvényes 81.325 darab részvényt, tehát 16.265.000 Kö részvénytőkét képviselt. A megnyitási formalitások megfejtése után a bank vezérigazgatója FrantiiSek Sip bővebben megvilágította airna indítványt, hogy a •tartalék alap 35.000.000 Kc-val feleimet tessék. Az 1931 évi zárszámadásokat több oldalról részletesen megvi tágította és elemezte, megállapítva ama tényt, hogy az Intézet üzleti tevékenyséige, dacára a folyton növekvő nehéz gazdasági viszonyoknak, a bankszakma minden ágában az elmúlt évben is jelentékenyen kiterjedt és igen szép eredményt ért el. Sip vezérigazgató ur eme kijelentését a megjelentek kitörő tapssal fogadták. A részvényesek sorailbói egyhangúlag meleg köszönetnyilvánítások hangzottak el a bank vezetőségének ama tevékenységéért, melyben a légionáriusokat, különösen állásnélkülieket hathatósan támogatta és az általános jellegű felszólalásokra és kérdésekre FrantiSek sip vezérigazgató ur válaszolt. Ezután az 1931. évi zárszámadások egyhangúlag jóváhagyattak, az igazgatóságnak az abszolutórium megszavaztatott és elfogadtatott az igazgatóság azon indítványa, hoigy a Kő 7,120.912.60 ki- 'tevő tiszta nyereségből úgy miint az elmúlt évben 8 százalékos osztalék fizettessék és a többi hozzájárulási csoport az indít vány értelmében dotálta ssék Az uj üzleti évben a Légióbank változatlan Kő 70,000.000 alaptőkével és 100,000.000 tartalékalappal folytatja tevékenységét, amelyek igy a részvénytőke 142.85 százalékára emelkedtek fel. Az igazgatóság leköszönte tt tagjai dr. Augustin Straka, Jarosiav Sejd az igazgatóság részéről, Josef Dolezal és Pavel Varsiik urak az alkalmazottak részéről az igazgatóságba a további funkciós időtartamra újból megválasztanak. Ugyancsak aklamációval megiválasztaliak a felügyedőhizottság visszalépett tagijai Jarosiav Krysa és Josef Jezek urak. Az igazgatóiságnak a közgyűlést követő alakuló gyűlésén elnökiként dr. Rudolf Rase, I. a lel nőkként dr. Augustin Straka és II. alelnökiként Stanislaiv ZavadiiMk urak választattak meg. A cse.hsz'iovák-magyar kereskedelmi tárgyalások. A vasárnapi lapok jelentése szerint a magyar kereskedelmi delegáció meghívásra szombaton érkezett Prágába. A magyar delegáció azt indítványozza, hogy a tárgyalásokat május 3-án, Budapesten folytassák. Mindkét részen erősen remélik, hogy a hónapok óta tartó kereskedelmi tárgyalások ez alkalommal valóban eredményesen fognak befejeződni. A külkereskedelmi pcllitika aktuális kérdései. A kereskedelmi és iparkamarák központjának kereskedelempolitikai bizottsága a múlt napokban tartott ülésén meghallgatta Trebicky elnöknek az innsbrucki Dunakonfe- renciáról szóló beszámolóját. Ez a konferencia, bár nem volt hivatalos, az érdekelt államok kormányainak élénk figyelme kíséretében folyt le s határozottan megmutatta, hogy a dunai államok gazdasági együttműködésének gondolatát a nagyhatalmak londoni konferenciájának sikertelensége nem temette el. Az innsbrucki konferencián az a felfogás kerekedett felül, hogy a gazdasági együttműködést mielőbb meg kell valósítani s az erre vonatkozó tervek tanulmányozására a kamarai központ rövidesen külön bizottságot fog kiküldeni. — Friedmann dr. meghatalmazott miniszter a kereskedelempolitika mai helyzetéről tartott előadást, különösen ami Ausztriát, Magyarországot, Svájcot, Francia-, Német-, Olasz- és Görögországot illeti. A kamarai központ a csehszlovákiai deviza rendeletek kérdésével is behatóan foglalkozott. A kamarai központ külön bizottságot létesített a csereügyletek tanulmányozására, a bizottság jogiköre természetesen csak a tanácsadásra és véleményezésekre szorítkozik, mert a döntés joga a devizabizottságot illeti. Megállapították, hogy feltétlenül külön hivatalos szervet kell létesíteni, amely a csereüzleteket lebonyolítaná. A külföldi kereskedelmi utazásokhoz szükséges devizákat a Nemzeti Banknak a kamarák véleményezése alapján kellene engedélyeznie. r
