Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-26 / 96. (2909.) szám

<I>I«<^MACifeAR.HIRLA® 1932 április 26 kodd. UWMteUsiXaBUtídOaU Megkezdődött Pozsony város első rendes közgyűlése, aaeiynek több mini kétszáz napirendi pisili van és három napig fői tartani Krao polgármester egy órás expozét mondott, amelyre Försier helyettes polgármester válaszolt — Försier kijelentette, hogy pártja a polgárság terhelnek fölemelésébe nem megy bele — Walko külügyminiszter Géniből Budapestre érkezett Budapest, április 25. (Búd após ti szerkesz­tőségünk tedeí onjeleütése.) Walko kiilüigy­oniinisziter ma déliben visszaérkezett Géniből, ahol több izíben tárgyait Tardieu-ve<l, Brü- n inggel, Grandival és Zaleskivel. Az egyik délutáni lap szerint Waliko azt a benyomást szerezte Gertiben, hogy az atmoszféra nem­zetközi viszonylatokban jelentékenyen ked­vezőbb, mint néhány héttel ezelőtt volt. Megint Iliért a gabona- bohózatai! nasnopéliasn Prága, április 25. A kormány munka prog­ramijával kapcsolatban az agráriusok egyre hevesebben sürgetik a mezőgazdasági termé­kek árainak biztosítását, miáltal ismét ak­tuálissá válik a gaboinabehozaital kérdésének rendezése. Egyesek behozatali szindikátus Üétesitérére gondolnak. Ebben a kérdésben még nagy az ellentét az agráriusok és a szo­cialisták között. Az agráriusok mezőgazdasági követeléseik teljesítését olyképpen szeretnék kierőszakolni, hogy azokat junktimba akarják állítani a munkanélküli alap kérdésével. Az utóbbi kérdésnek a rendezése azonban nem­csak ettől függ, mert a munkanélküli alap fedezetére újabb bevételi forrásokat kell elő­teremteni. A kormány több törvény javaslatot fog be­nyújtani a parlamentnek, igy, mint már je-1 lentettük, a szenátusban beterjeszti a sajtó- törvény novelláját, a becsület védelméről szó­ló törvényjavaslatnak az alkotmány jogi bi­zottságban való tárgyalása is a befejezéshez közeledik, azonkívül a képviselőiház elé ke­rül a belföldi termékek védelméről szóló ja­vaslat, amely 1983 december végéig lesz ér­vényben. Legújabb közgazdasági hitek — Magánjelentés a pozsonyi terménytőzsdéről. Pozsonyi szerkeszt ősé günk telefonálja: A mai ter­mény tőzsdén a külföldi búza szilárdabb, úgyszin­tén zab is. A többi cikkek, tekintettel a zsidó ün­nep utáni hangulatra lanyhábbak-f- A prágai áltaívásárra felhajtottak 795 szarvasmarhát éspedig 359 történelmi országbelit, 426 szlovenszkóit. Eladási árak: történelmi ország­beli ökör: 10L drb 3.25—3.90, 47 drb 4—4.S0, 20 drb 5—5.80 korona, történelmi országbeli bika: 21 drb 3—3.80, 58 drb 4—4.75 korona, történelmi országbeli tehén: 2 drb 1.60, 11 drb 2,20—8.80, 69 drb 3.15—3.90, 29 drb 4—4.80 korona, történelmi országbeli üsző: 2 drb 3.25—3 60, 44 drb 4.25— 4.90, 29 drb 5—5.50 korona, szlovenezkói ökör: 9 drb 3 40—3.90, 91 drb 4.4.90, 163 drb 5—5.75, 30 drb 6—6.75 korona, ezlovenszkód bika: 45 drb 3— S.8ő, 1 6drb 4—4.70 korona, szlovenszkái tehén: 10 drb 2.75 korona, SiZlovenszkód üsző: 22 drb 3— 3.75, 20 drb 4—4.00, 2 drb 5 korona. El nem adtak 17 történelmi országbeli. 18 szlovens-zkói szarvas­marhát. A vásár lefolyása közepes volt. Az árak 1 kg. élősúlyra, fogyasztási adó nélkül értendők.-f A prágai sertésvásárra felhajtottak 2563 ser­tést éspedig 141 nehéz sertést. 599 ártányt. Ebből történelmi országbeli volt 1357 hizó, szlovensakói 466 hizó. lengyelországi 66 nehéz sertés, jugoszlá­viai 337 árlány, romániai 75 nehéz sertés, 28 ár- tány, magyarországi 234 ártány. Eladási árak: tör­ténelmi országbeli hizó: 6 drb 5—5.50, 411 drb 6.50—6.95, 815 drb 7—7.20 korona, szlovenszkói hizó: 399 drb 6 20—6.80. 12 drb 7 korona, romá­niai nehéz sertés: 51 drb 6—6.35 korona, lengyel- országi nehéz sertés 63 drb 6.30—6.50 korona, ju­goszláviai ártány: 169 drb 6.40—6.85, 37 drb 7— 7.20 korona, romániai ártány: 28 drb 6.25—6.50 ko­rona. magyarországi ártány: 28 drb 6.75—, 70 drb 7—7.40 korona. El nem adtak 180 hízót, 27 nehéz sertést, 267 ártányt. A vásár lefolyása lanyha volt. Az árak 1 kg élősúlyra, fogyasztási adó nélkül értendőik. Vidám rovat JZttOlilZ: -lEETZigF* '^3clBn MIÉRT LETT VÖRÖS. — Blnmenkranz kisas­szonynak most vörös a haja. periig azelőtt arany­szőke volt. — Érthető. Ő is letért az arany-alap rőt. * ÉVFORDULÓ. — Holnap lesz a tízéves házassági évfordulónk. Ennek örömére levágatom a fehér kappant. — Ne bántsd szegényt, — az nem tehet róla. * SKÓT VICC. — Kiiránduilótársaság evezett egy skót tavon.. Egyszerre vihar kerekedett. A csóna­kot dobálták a habok. Megszólalt a csónakos: — Hölgyeim és uraim, életveszélyben rangunk. Szabad kérnem talán a viiteldijakat ? * AZ UDVARIASSÁG ATKA. - Hölgy: Beszél­hetek a direktor orral? írnok: — Magától érlelődik. A direktor ur min­dig örömmel fogad fiatal, csinos hölgyeket. Hölgy: — Úgy? Akkor jelentse kérem, hogy a felesége várja. * — Hagyjon fel a dohányzással és iv-ástsd és húsz évv '•! rw’ghort-.z'aWJ'Ujo életét. — És ez még nemi késő? — - Sosem késő. — Akkor várok méjg Hz éviig. Pozsony, április 25. (Pozsonyi szerkesztősé­günk telefon jelentése.) Pozsony város képvise­lőtestülete ma délután három órakor tartotta, rendes közgyűlését a Primáspa/Iota tükörtermé­ben. A községi választások óta ez volt az első rendes közgyűlés, amelynek több, mint 200 pontja van, úgyhogy a közgyűlés három na­pig is el fog tartani. A ma délutáni ülésem Krno dr. polgármester expozéjával és az expozé fölött megindult vi­tával telt el. A közgyűlés megnyitása után Krno dr. polgármester kivette a fogadalmat a képvi­selőtestület néhány póttagjától, majd szlovák és német nyelven több, mint egyórás programbeszédet mondott. Feltűnést keltett beszédének az a része, amikor kijelentette, hogy Pozsony városa 1918 óta alig fejlődött. A fejlődés 1918 bán következett be, amikor Pozsonyt a köztársasághoz csatolták. 1918-ig — mondotta Krno — alig volt Pozsonyban iparvállalat (ellentmondás a keresztényszo­cialisták oldalán) és csak 1918-ban kezdték meg az iparvállalatok ideteiepitését. A tudomány a föld felszínének majdnem min­den pontját ismeri már és igen csekély azoknak a helyeknek a száma, ahová ember el ne jutott volna. A föld mélyéről azonban még igen keveset tu­dunk. A legmélyebb fúrással Tuxpanban (Mexikó) 1931. októberében 3270 méterre hatoltak a föld mélyébe. Ez a távolság pedig, földgömbünk sugarának mindössze körülbelül 2000-ed része. A föld mélyében lejátszódó eseményeknek hírnökei a földrengések és vulkanikus jelen­ségek. A Dél-Amerikában jelenleg végbemenő igen nagy vulkanikus kitörések aktuálissá teszik azt, hogy a vulkanizmut? kérdését ismertessük. A „vulkán" szó, a Szicíliától északkeletre fek­vő Lipari szigetcsoport egyik szigetéről, Vul- canueról kapta elnevezését; ennek a kupalaku hegynek bemélyedéséből időnkint, tompa moraj által kisérve, fehér gőzgomolyagok törnek az ég felé. A régiek szerint a Vulcanus gyomrában működtek a görögök Hephaestesának, illetve a rómaiak Vulkanusának kovácsai. A magma és a iává Vulkánosság alatt a föld mélyében lévő forró anyagoknak — az úgynevezett magmának — a felszínre való feltörését értjük. A magma hőfoka oly magas, hogy a benne- foglalt kőzeteknek ennél a hőfoknál normális nyomás mellett .folyékonynak kellene lenniök. Miután azonban a föld mélyében a nyorpás is sokszorta nagyobb, mint a föld felszínén és mi­után az anyagok annál magasabb hőfoknál ol­vadnak, mennél magasabb a nyomás, a tudósok a magma halmazállapotára vonatko­zólag nem tudtak még végleges megállapo­dásokra jutni. A magmát felszínre kerülve, lávának nevezzük; ennek halmazállapota is változó aszerint, hogy összetételében milyen anyagok szerepelnek. A láva azért válik folyékonnyá, mert a felszínre kerülve, felszabadul a mélyben uralkodó nyomás alól és hőfoka elegendő ahhoz, hogy folyékony halmazállapotba kerüljön. A vulkánikUe kitöréseknek sokféle módja is­meretes, legtöbbje azonban két főcsoportba oszt­ható. így megkülönböztetünk: úgynevezett, effu- ziv és explozív kitöréseket- Az effuziv kitörések­nél a föld mélyéből előtörő, főleg lávából álló anyagok, minden különösebb explozió nélkül kerülnek a felszinre. Az explozív kitöréseknél ha­talmas robbanások kíséretében gázok, gőzök, a robbanásoktól szerteszaldtott láva és főleg ha­mu lövell a magasba. A két típus együtt is elő­fordulhat, amikor is az egyes kitöréseknél az effuziv és explozív jelenségek a legkülönbözőbb arányokban érvényesülhetnek. Földünkön a vul­kánoknak explozív típusa a gyakoribb. Ázsia vezet. *. Arra ,i kérdésre, hogy a vulkánok előfordulása földünk melyik részein a leggyakoribbak, a kö­vetkezőkben adhatunk választ: földünk ábrázata A továbbiak során a polgármester rátért arra, hogy kifejlesztik a gázgyárat, kibővítik az agghajlékot, az iskolák és az uccák építésére nagyobb gondot fordítanak, erdei iskolát léte­sítenek, de a nagy beruházások megkövetelik, hogy uj jövedelmi forrásokról gondoskodjék a város. Utána Försier Viktor dr. k ér észté nyszooia- lista heyettes polgármester állott föl, aki na­gyobb beszédben foglalkozott Krno polgármes­ter expozéjával. Hangsúlyozta, hogy nem szabad elfelejteni azt, hogy nemcsak ál­talános krizis van, hanem pénzválság is, úgy­hogy a polgárság adóterheinek fölemeléséről szó sem lehet és ebbe a párt nem mehet bele. Mii produktív munkát. Ígérünk — mondotta —, ehhez azonban szükséges a mozgási szabad­ság is. Sajnos, még mindig meg van kötve Pozsony és Kassa keze, béklyóba vagyunk szoritva. Nincs meg az a jogunk, ami a legkisebb szlo­venszkói községnek is megvan, hogy polgár- mesterünket egyedül mi választhassuk, ha­nem azt kinevezik. Ebből a tízéves aíyásko­állandó változásoknak van alávetve. A felsziií formáinak változását külső és belső erők okozzák. A külső erők (eső, szél stb.) a modellirozás munkáját végzik el. A belső erők (földrengések, vuLkánizmus, a kéreg lassú emelkedése és süllye­dése) pedig a nagy formáknak, hegyláncoknak, kontinenseknek kialakítását idézik elő. A föld kérgének mozgásai — tehát a nagy formák kialakulásai — nem egyenlő mértékben jelentkeznek földünk egész területén. A legerő­sebb mozgások és erőhatások helyei azok, ahol nagy lánchegységek (Ázsia hegyláncai, Andesek, stb.) vonulnak, vagy pedig ahol a föld kérgében vetődések, szakadások vannak. Ezek a helyek a föld kérgének leggyöngébb területei. Határozott összefüggés található a föld kér­gének ezen gyenge, megbolygatott részei és a vulkánok, valamint a földrengések megoszlá­sai között; mert a föld belsejéből kifelé törő magma azon az utón igyekszik a felszinre, ahol a legkisebb ellentállásra talál. Ez a legkisebb ellenállás pe­dig a vetődések, szakadások és gyűrődések he­lyein jelentkezik. Amióta feljegyzések készülnek, 450 működő vulkánt ismerünk; ezek közül Európára 18, Ázsiára (Japánnal együtt) 113, Afrikára 9, Észak- és Közép-Arne- rikára 12 és Dél-Amerik ára 45 esik; a fennmara­dó szám az óceáni szigetekre és a tenger alatt működő vulkánokra oszlik meg. Ennek a 450 tűzhányónak 1801 óta 2850 kitö­réséről tudunk. Az állandóan működésben lévő vulkánoknak száma igen kevés. Legtöbbjük hosszabb-rövidebb időközönkint ad életjelt magáról. A vulkánoknak ez az úgynevezett intermitíáló tulajdonsága a föld majdnem minden tűzhá­nyójánál tapasztalható. Az intermittálásra érdekes példa a Holland- Kelet-Indiában lévő Krakatoa- Ez a tűzhányó 1680 óta mintegy kétszáz esztendeig nyugalom­ban volt, hogy azután 1883 augusztus 27-én olyan borzalmas kitöréssel lepje meg a világot, amely 36.500 ember életébe került. Az in termi ttá ló vulkánok közé tartoznak a Dél- Amerikában jelenleg kitörésben lévő vulkánok is. Ezek között a Descabezade, Tinguiririca, Maipo ée San Jósé. Amikor a vulkán működik A Descabezade 4200 méter magas; mélyéből 1847., 1849., 1907. és 1912. években láva tört elő; 1913-ban és 1914-ben pedig már erősebb ki­törései voltak. A Tinguiririca (más néven Ran- cagua) 4500 méter magas; a hagyomány szerint ez a hegység a régi időkben erősebb működést fejtett ki, de mióta hiteles feljegyzések léteznek, egy kitörése sem ismeretes. Az újabb korokban csupán kéntartalmú gőzök távoztak el belsejé­ből, minden erupció nélkül. Az 5300 méter ma­gas Maipo 1822-ben, 1823—26-ig, 1908-ban és 1912-ben működött erősebben', 1826 március 1-én a mostani kitöréshez hasonló, de sokkal kisebb mennyiségű hamuesővel boritotta el környékét. dúsból már elég volt. Az állami főjegyzői hi­vatal szintén nem más, mint atyáskodó tes­tület. Förster dr, ezután beszélt a nagy nyomorról, amelynek enyhítése a tél folyamán kimerítette a város szociális erejét. A városi tanács az el­múlt négy hónap alatt mindent megtett a nyo­mor enyhítése érdekében, de most már kime­rültek a források, úgyhogy nem tudni, mi -lesz az év hátralévő nyolc hónapjában. Reálpolitikát kell folytatni — mondotta —, de elsősorban a városházán is rendet kell te­remteni. Az építkezési ügyosztály mindenféle holt paragrafusok alapján megakadályozza az építkezéseket, aminek meg kell szűnni. Förster helyettes polgármester beszédét azzal fejezte be, hogy minden pártnak csak egy lelhet a célja: Pozsony város java. ezért meg kell szűnnie minden pártoskodásnak s ennek érde­kében baráti jobbot kell nyújtani egymásnak. A iker esz tényszocial ista párt padjaiban han­gos tapssal és éljenzéssel találkozott Förster Viktor dr. beszéde. Ezután Kovarik Károly né­met szociáldemokrata szólalt föl. Lapunk zár­takor a közgyűlés tart. A San Jósé 5000 méteres tűzhányónak 1822.,­1838., 1881., 1889—90. és 1895. években voltak gyengébb kitörései. A mostani tudósítások arról szólnak, hogy az említett tűzhányókból óriási tömeg hamu lövell a magasba. Az utóbbi időkben két vulkánnak kitörésénél szerepeltek igen nagy hamutömegek. Az együk a Krakatoa kitörésénél volt, amikor is a hamu 70—80 kilométer magasságba jutott fel a felső légrétegekbe; a hamu ezekben a légrétegekben eljutott a föld minden tájára, sok helyütt — még nálunk .is — egy-két esztendőn keresztül egész különös alkonyjelenségeket idézve elő. Az előtört hamu­tömegek térfogatát 18 milliárd köbméterre be­csülték (ez a hamutömeg Szlovenszkó területét kb. 30 centiméter magas réteggel tudná beborí­tani). A másik, hamuban bővelkedő kitörés, az alaskai Katmai tűzhányóé volt 1912 junius 6-tól 9-ig, 21 milliárd köbméter tömegű hamuval. A Csendes-Óceánt környező vulkánok műkö­dése sok fontos körülmény tekintetében eltér az Atlanti-Óceánt környezőkétől. így a hamu és lávatömegeket illetőleg is; mert mig a Csendes-Óceánt környező vulkánok kitörésé­nél szereplő hamutömegek a lávatömegeket messze felülmúlják, addig az Atlanti-Óceánt környező vulkánok kitörésénél a hamutöme- gek a lávatömegek mögött maradnak. Becslések szerint a Csendes-Óceánt környező vulkánok 1500 óta 20 milliárd köbméter lávát és 315 milliárd köbméter hamut lövelltek ki, az Atlanti-Óceánt környező vulkánok pedig 30 milliárd köbméter lávát és 17 milliárd köbméter hamut ontottak magukból. A tapasztalat azt mutatja, hogy a vulkánikus kitöréseket megelőző, velük egyidejű és azokat kísérő földrengések, általában nem szoktak pusz­tító hatásúak lenni, u. n. világrengések lenni. A Krakatoa vulkán kitörésénél sem a földrengés nagy mértéke, hanem az általa előidézett tengeri szökőár okozta a nagy pusztítást, A földrengé­sekről és vulkánikus kitörésekről szóló eddigi feljegyzéseket, összeegyeztetve, a mostani délamerikai vulkánikus erupciók nem adnak támpontot ahhoz, hogy a kitöré­sekkel kapcsolatban ott, vagy egyéb helyütt nagyobb pusztító földrengésekkel kellene szá­molni. Természetesen kisebb méretű, de azért elég jelen­tékeny kísérő rengések előfordulhatnak. Hogy a vulkánikus kitörések Dél-Amerikában megismétlődnek-e, vagy sem, előre megmondani nem lehet, A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az igen nagy kitörések rendszerint egy lassúbb működési periódus lezártát jelentik, amely után hosszabb nyugalmi időszak szokott bekövetkezni. — 1938-ban ünnepük meg Szent István ha­lálának kilencszázadik évfordulóját. Buda­pesti szerkesztőségünk telefonálja: A ma­gyar katolicizmus csendben megkezdte már az előkészületeket Szent István halála kilenc­századik évfordulójának impozáns megün­nepléséire. Az ünnepségeket 1938-ban tartják meg, az egész világ katolikusainak a részvét- telével. Ugyanebben az évben az euchariszti­kus világkongresszust is minden valószínűi ér szerint Budapesten tartják meg. — Agyonlőtte magát egy újpesti ügyvéd. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Bachra- thy Ferenc ügyvéd ma délelőtt újpesti lakásán anyagi gondjai miatt föbelötte magát és meg­halt. A szerencsétlen ügyvéd Újpest város köz életében jelentékeny szerepet játszót t é>- w\: - anyt is volt, A háborúban vitéz inagatarlá aert megkapta a 111. osztályú vaskoronaruiulet. Fe­lesége és kiskorú árvája maradt. . N égyszázöiven vul 2850kitörése remeútette cís - ® ® 0 18 & $ 0 & a a toké ieíszmet Óriási hamumennyiséget szórnak ki a Csöndes-Óceánt környező vulkánok — A dél amerikai kitörésre hosszabb nyugalmi szünet következik

Next

/
Oldalképek
Tartalom