Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)
1932-04-26 / 96. (2909.) szám
193<2 április 26, kedd. * fc^Ax il/AR-rí 1 JKJjAfc> birodalom egész pártpolitikai helyzetéről. A szoeiáldemokratákra 5,780.000, a német nemzetiekre 1,751.000, a centrumra és a bajor néppártra 4,914.000, a kommunistákra 3,335.000, a nemzeti szocialistákra 9,930.000 szavazat esett, mig a többi pártok össze-vissza alig érik el a 2—300 ezer szavazatot. Ha megfelelő arányosítással az egész birodalom pártjainak megoszlását kiszámítjuk, akkor az 1930-i' parlamenti választásokkal összehasonlítva, körülbelül a következő eredményre juthatunk: szociáldemokraták 6,930.000 (1930-ban 8,575.000), német nemzetiek 2,100.000 (2,457.000), centrum 5.900.000 (5,185.000), kommunisták 3,900.000 (4.590.000) , német néppárt 450.000 (1,575.000), gazdasági párt 270.000 (1,370.000), Landvolk 330.000 (1,100.000), állampárt 575.000 (1 millió 320.000), nemzeti szocialista párt 11,910.000 (6.400.000) , keresztényszocialista párt 430.000 (807.000) . Ebből a képből világosan kitűnik, hogy a középpártok a centrum kivételével teljesen összeomlottak, a marxista ellnzék erősen meggyöngült, mig a jobboldali ellenzék hatalmas és döntő faktorrá vált. A fcenstáeiFalahi^s problémája Berlin, április 25. A tegnapi választások után Poroszország legnagyobb politikai problémája, hogy miként állitja össze uj kormányát. A baloldal és a jobboldal nagy ellentéte közül eltűnt az eddigi kiegyenlítő momentum, a középpáríok blokkja s igy kormányt alig lehet alakítani. Poroszországban valószi- nüleg kénytelenek lesznek áttérni arra a rendszerre, amely Bajorországban áll fenn, ahol kisebbségi kormány intézi az ország ügyeit. A bajor és a württembergi választások eredménye azt igazolja, hogy a kisebbsógi kormány munkája megelégedésre talál a népnél. Hamburgban a kormánypártok jelentős eredményt értek el elsősorban a szociáldemokraták és az állampárt, amelyek több mandátumot nyertek. Poroszországban normális parlamenti többséget lehetetlen teremteni. A jobboldal, azaz a harzburgi front, amely magában foglalja a nemzeti szocialistákat, a nemzeti pártot és a többi kis jobboldali és középpártot, kilenc mandátummal kisebbségben maradt- Braun kormánya esak úgy bukhat meg, ha a jobboldal és a baloldal zártan ellene szavaz. Mivel az ellenzék mandátumainak száma 260, a kormánypártoké csak 162, bizonyosra vehető, hogy Ottó Braunt lemondatják. Viszont egyetlen csoport sem fog tudni kormányt alakítani s igy Ottó Braun hosszú ideig, lehet, hogy hónapokig tovább fogja vezetni az ügyeket. Ügyes Iavirozással azt is elérheti, hogy az országgyűlés bizonyos esetekben támogatni ingja. A hivatalos jelentés szerint Poroszországban 22,G69.849 ember szavazott le, azaz a választásra jogosultak öt százaléka. Az uj porosz országgyűlés összehívásának időpontja egyelőre nem biztos, de illetékes körök szerint junius 20-ika előtt semmiesetre sem hívják össze a porosz országgyűlést- Ottó Braun is csak akkor mond le, de jobb kormány hijján valószinüleg kénytelen lesz vállalni az ügyek továbbvitelét. Bajorországban a kormánypártok feltűnő szívóssággal tartották magukat. A nemzeti szocialisták nem valósíthatták meg tervüket és nem váltak Bajorország legerősebb pártjává- A bajor néppárt, amely a centrumnak felel meg, százezerrel több szavazatot kapott, mint a legutóbbi választások alkalmával. a centrusnpAr! szerepe Berlin, április 25. A porosz centrumpárt vezetősége ma nyilatkozatot tett közzé, melyben a következőket mondja: „Az újonnan megválasztott porosz cent rumifrakció a választási küzdelemben lefektetett programjához s a párt tradícióihoz hívén az uj országgyűlésen is a kereszténynéünet népkultura és az egészséges népdemokrácia megőrzését fogja politikai céljának vallani. A porosz centrum- frakció hajlandó mindazokkal a pártokkal együtt dolgozni, amelyek az alkotmány alapján állnak és eltökélt szándékuk a német népen segiteni. A porosz oentruimfrakció a birodalmi frakcióval egyetértve azért a pártIs útiköltségen kívül csak 3000 koronát vihetnek magukkal az utasok küiüldre A kormánytöbbség megbízta a pénzügyminisztert ily értelmű rendelet kiadásával Prága, április 25. A szociáldemokrata körűik azon fölvetett terve, hogy az állaim külön kliutazási illetéket vezessem be, véglegesem kuliba esett. A Bohémia értesülése szerint a kérdésit a pénteki minis ztertanács is tárgyalta, azonban a polgári pártok rámutattak a külföldi államok részéiről fenyegető reipre- száliákra, aimi a csehszlovák fürdőkre érzékeny kárt jelentene. A kormánypártok ezzel szemben azt javasolták Trapl pénzügyminiszternek, hogy a külföldi utazásnál bármilyen.valtutáju pénz kivitelét útlevelenként 3000 koronára korlátozza. A 3.000 koronán felüli összeg kivitelére a Nemzeti Bank se adhasson engedélyt. Eszerint tehát majd mindem felnőtt személy útlevele alapján csak 3.000 koronát vihet magával külföldre. A családi útlevelek kezelésére vonatkozólag még nem történt döntés, de lehetséges az, hogy utasítást adnak, hogy minden családtag külön-külön útlevéllel utazhasson. Ha. a betegek 3.000 koronánál többet alkarnak magukkal vinni, kérvényüket a leg- goindosaibíbam fedülvizisgáljájk, vájjon tényleg szükségük van-e nagyobb összegre. Ami a kereskedőket, utazókat illeti, a Nemzeti Bank a kereskedelmi és iparkamarákkal egyezséget köt, amelynek érteiméiben minden külföldi utazásnál a kereskedő és utazó kérvényt nyújt be és a kérvényt a kereskedelmi kamarák fogják láttamoztatni és véleményt mondani, vájjon az utazás föltétlenül szükséges-e. A szórakozási utazásoknál a 3.000 koronánál nagyobb összegek kivitelét semmiképpen sem engedélyezik. Ebbe az összegbe az uttköllrtség nincsen beleszámítva. A Nemzeti Bank azon a véleményen van, hogy a külföldi utazásokat korlátozni kell. A határon átvinni szándékolt összeg magasságát az útlevélben fogják feltüntetni és ha az utasnak a bank idegem valutát fizet ki, akkor külön valutalapot ragasztanak az útlevélbe. politikáért száll síkra, amely a német népnek beiről és kívül szabadságot és fejlődést biztosit. Ezenkívül teljes erejével szembefordul mindazokkal a törekvésekkel, amelyek az államot és a közigazgatást egyoldalú párl- diktatura alá akarják vetni és ezzel aláásni az ország nyugalmát és rendjét.“ Hitler nyilatkozata München, április 25. Hitler Adolf a választások után felhívással fordult pártjához és a „volt roham osztagok tagjaihoz". A nyilatkozat többek között a következőket tartalmazza: „Elvitathatatlanul Németország legerősebb pártja vagyunk. Az eredményt nem az úgynevezett okos taktika okozta, hanem a fáradhatatlan és szolid munka. Amit politikai szervezeteink és propagandánk az elmúlt hetekben teljesített, egyedülálló a világtörténelemben. Elsösoriban a föloszlatott rohamosztagok hü tagjainak és vezetőinek köszönöm meg, hogy támogattak, mert csak az ö munkájuk biztosíthatta az eredményt. Feladatunk az, hogy egyetlen óráig se pihenjünk, hanem tovább dolgozunk metország nemzeti ujjéledése érdekében.’ Sir fönn Kalandos élete (fgtiben ismeretien hiteles odatolt Corllilo ledutahh történelmihez* Irta: Pistiin Piarcéi! Mister Horniman tökéletesen meg volt elégedve azokkal az eredményekkel, melyeket Sir Todd nevelése körül elért. Erre meg is volt minden oka, mert ha Sir Todd nem is volt maga a tökély, — mint ahogy azt a kitűnő mester nem 6zünt meg hirdetni, — az nem volt elvitatható, hogy Sir Todd, mint majom, sokkal különb volt. mint amennyire Plató tollatlan állatjai megközelíteni képesek az Ember eszményképét. Már persze, az ember kanosai szemszögéből nézve volt fajtájának remek példánya ez a kitűnő csimpánz. Az embernek ugyanis, — és ezt be kell ismernünk, — megrögzött szokása, hogy önmagához mér mindent; — még megmérhetetlen, mert transcendentáüs elképzeléseit is. Csak természetes, hogy ezen az alapon Sir Todd, ez a majdnem emberi lény, közkedvelt személyiség volt mindenütt, ahol megcsodálhatták és pedig mindaddig a napig, amelyen a sors eljátszotta vele azt a teljesen miisoronkivitli szerepet, amely históriai magasságba komorlott föl, de amelyet Cy- rillia politikai legfelsőbb benfentesei minden mesterkedésükkel elrejteni igyekeztek a világ fürkésző szeme elől.- E közléseknek célja, Sir Todd különös és ezért érdeklődésre igényt tarló életregényének megismertetése mellett az. hogy a cyrill augurok e his- lóriahamisitó mesterkedése ne járjon sikerrel és Sir Tockl megkapja a maga méltó helyét a história fonalát bonyolítók tarka társaságában. Olyan cél ez. amely mellett becsületesen kiállni kötelessége az elfogulatlan történetírásnak. Az események feltárásában a saját lelkiismere- téhez igazodó iró a vaskalapos akadémikusok helyeit vállalja ezt a tisztet. I. A tudós majomnak. —• ezt meg kell állapítani. — helyzete az életben, amelynek élvezőit adófizetőivé tennie sikerült, sokkal kedvezőbb volt. mint ahogy például az emberi társadalomban a „kiválasztottak"- nál gyámoltalanabb embernek sorsa szokott lenni. •Részint, mert Sir Toddnak mindene megvolt bőségesen. ami bélül esett szükségleteinek és tudatra ébredő vágyainak körén; részint pedig azért volt előnyben ez a fejlődés alacsonyabb fokán álló, de „mégis csíik“ rokonunk a társadalom szutorrénjé- ben nyüzsgő homo sapiensek fölött, hogy távoli célok és félelmek nem sanyargatták, élete jól volt megalapozva. Válságok előrevetődő árnyéka nem háborgatta őzt. K Jelenben Sir Todd kedvéért — ha kincstartójának: Mr. Hornimannak közbeiktatásával is -- áldozatokat is tudott hozni a müérfő nagyközönség, szívesen és tömegesen váltván meg belépőjegyét az. ő produkcióihoz, amit például a szintén miiértelem- re alapított tevékenységű költők az ő matinéikkal kapcsolatban csak a nagyzási hóbort lírai túlzásával állíthatnának. De, — legyünk őszinték, — Sir Todd egyaránt megérdemelte a müpártolást és az ő nagy népszerűségét. Sir Todd, — akinek Mr. Horniman joggal adományozta a „dzsungel gentlemanja" címet, — a megszólalásig hasonló volt a legtökéletesebb világfiakhoz. Cilinderét, frakkját és gyémántgombos ingmellét kifogástalanul viselte, Fehér pikémellónyt hordott, amelynek zsebéből produkciója elején és végén elő szokta venni tisztiláncos kronométerét, mint holmi fölhalmozott tevékenységű fezőr, aki jelezni akarja, hogy ideje, amelyet feláldozhat a társaságnak, sajnos, szűkre van szabva, mert tengernyi a vé- geznivaldja és természetesen, a közügyek érdekében. Sir Todd lakktopánkát. fehér kamáslit, szarvasbőr kezfyüt és monoklit viselt. Sir Todd szivarozott, pezsgőt ivott, Mr. Horniman- nel kártyázott, majd onesteppet táncolt és késsel, villával fogyasztotta el színpadi lakomáját. Ha látta az ember ezt a majdnem tökéletes mon- dain-jelenséget. aki csak beszélni — tehát hazudni sem — tudott, valósággal elfogódott lett. S nemcsak Sir Todd kiválósága iránt támadt a nézőben ez az elfogódottság, hanem a kvalifikácós törvényben rejtőző nagy és előrelátó bölcseséggel szemben is, amely kijelölte Sir Todd érvényesülésének határait az életben. A néző ugyanis átértette, hogy csak e bölcs törvény állta útját annak, hogy a biológiai parvenü elhalássza a törekvő pályaválasztók elől ama reprezentációs állásokat, amelyek elnyerésére csupán az ő némasága s az ennek következtében számára meg nem szerezhető képesítés hiánya miatt nem volt lehetősége a dzsungel —- egyébként teljesen kifogástalan — gentlemanjének. Ezt érezte a néző, látván e fenomenális majmot. Nincs azonban kizárva, hogy egy-egy fejben megfordult az az elvetendő gondolat is, hogy Sir Todd a színpadról csak azért nem léphetett át az élet érvényesülési területeire, mert kissé gyengék és tá- voliak voltak rokoni összeköttetései. Ilyesmi azonban estik megkeseredett és cinikus potyajegyesek koponyáiból kerülhet ki. Ezek szerint egyébként Sir Todd színpadi sikereinek főtitka abban rejlett, hogy ügyesebb volt a táncos komikusoknál s mulatságosabb is és hogy közel állt művészetének méltánylóihoz. Nem volt lényében semmi zavaró és igy nyugtalanságot okozó magafeabbrendüeég és civilizációjának alantasabb voltával hízelgő mértéket adott tapsadóinak arra, hogy magukat nagyon kiváló valakiknek érezhessék. II. .Sir Todd kora fiatalságában oly időkben kiszakítva a dzsungel-életből, amely időkre már nem is emlékezeti; a nyugati kulturélet inondaln-helyeln aratta első európai sikereit a nagy nyilvánosság előtt, amelynek részeseiről meg volt a maga véleménye. Ez a vélemény nem volt hízelgő. Az orfeumszinpadok fényszegóJyü magosából lenézte a profán tömeget, amelynek annyira tetszettek az ő produkciói, hogy valósággal tomboltak a lelkesedéstől. Sir Todd lenézte őket és — vajmi ritka ez művészeknél, — lenézte a maga produkcióit is, mert a maga módja szerint nagyon egyszerű dolgoknak tudta azokat. Hiszen a tanulás évei alatt Mr. Hor- nimamnak csak meg kellett mutatnia neki az ő mü- sorfogasait néhányszor, amíg ő utánozni tudta a sok gyerekes hókuszpókuszt. Sir Toddnak, — igy mondottuk az imént, — minden bőségesen állt rendelkezésére, amire csak vágyhatott. Meg kell állapítani, hogy ez, — mint csaknem minden történelmi adat, — nem egyéb felületes, sőt tendenciákat szolgáló közlésnél. Sir Todd ugyanis, bár valósággal tobzódhatott a majom-ing gyönyörűségében, — bizonyos tekintetben szigorúbb absztinens életre volt kárhoztatva, mint legtöbb kollégái: a híres artisták általában. Hogy az ő leglényegesebb sérelmét említsem, Sir Todd nem ismerte a nőstényt. Ezen a téren Mr. Homimannek szigorú elve! voltak s a gerjedelem ellen hozott rendszabályoknak vaskövetkezetességgel szerzett érvényt. Sir Todd például nem juthatott abba a helyzetbe, hogy más majmot lásson. Olyan műsorba sohasem szerződtette a dzsungel gentlemanjét a kitűnő mester, amelyben más majom-szám szerepelt. A tükröt, — bobókás majmok e játékos gyönyörűségét, — száműzte színpadának kellékei közül. Mestere még a plakátokat is elrejtette Sir Todd elől, melyeken frakkosan, lakk to- pánkásan pompázott faji fölényének méltóságában. Ez az aszkéta-rendszer nem valami tudományos alapokon nőtt ki, Empirikus gyökerekből táplálkozott. Mr. Horniman, aki valaha légtornász volt és lengő trapézának szárnyán szándékozott fölrepülni a világhírnév zenitjére, két hűtlen hitvese és több ■morganatikus nőjének közvetítésével a maga bőrén tapasztalta, hogy a művész végzete az asszony. S ha e gömbölyű idomú fúriák miatt a világhírnevet művészete révén nem sikerült elérnie, bölcs mérséklettel mentve a menthetőt, legalább arra vigyázott, hogy a Sir Todd tudománya nyomán az Ő javára bőven sarjadó aranyvetést ne gázolja tönkre valami caélcsap és csinos csimpánz-nőcske. Sir Toddnak ez a hermetikus elzárása a lét örömeinek felismerésétől nem járt következmények nélkül, bár a végső fejleményekre gondolni is részeg fantasztikum lett volna. Egyelőre a megalománia nőtt ki vérének ebből a bódult lefojtottságából. Sir Tedd ebben az izoláltságában kezdte magát a többi mozgó állattól elütő, tehát valami fensőbb- séges lénynek képzelni, akit nála tökéletlenebb és alantasabb lények ünnepelnek az ö tiszteletére óiptllt fényes csarnokokban. in. Cyrillia nagy goszpodárja, XXXVH. Jurkó a kozsehubok régi nemzetségéből, a Matln hirdetései között akadt rá egy unalmas órájában Sir Todd nevére, amely köré dicshimnuszok sallangjait fűzte a reklám. A nagy goszpodár székvárosának kicsinyes és primitív kulisszái között elfamyarodott hangulatában e hirdetés olvastára egész váratlanul úgy kezdte érezni, hogy semmi emócióval nem kecsegtető uralkodásának története cBonka maradna, ha nem szövődnék bele az az élmény, amelynek során ő, a maga magos szemével megismeri a csodamajmot, a dzsungel gentlemanjét. Kiadta hát rendelkezéseit s udvarmestere nyomban táviratozott is Mr. Hornimannak a londoni Cristall Palace-ba., hogy mi volna az az összeg, amiért hajlandó lenne a professzor ur a evirno- gorodi goszpodár-palotában bemutatni tudós növendékét XXXVH. Jurkó magas szine előtt? „Párisi szerzoedós esedékessége és ebboel folyó poenalé folytán tizezer dollár és egy zoeld kaka- d u-r end a gyémántokká 1“. így szólt Mr. Horniman távirati válasza. — Mennyi az a tizezer dollár? — kegyeskedett a pénz értékével tisztában nem levő nagy goszpodár érdeklődni. — Ó, bagatell dolog az egész, én hatalmas uram! — felelte a pénzügyek főfősáfárja. — Ha két óven át öt percenttel fölemeljük a sajt forgalmi és kecskefejési luxusadót, még keres is rajta valamit a kincstár. A nagy goszpodár szemlátomást a hon érdekei fölött töprengő arccal hallgatott egy kis ideig. De végül mégis csak megszólalt: — Csak a zöld kakadut ne kérné. Ez aggályos. Sürgözz neki inkább hü Guzmdcsek, vájjon nem jönne-e el húszezer dollárért a zöld kakadu nélkül? — Ez esetben tiz százalékkal kellene fölemelni az említett adókat és pedig négy esztendőn át, ó, fényes goszpodár! — buzgólkodott a köz érdekében a pénzügyek fő-fősáfárja, aki úgy magában, már eleve is a tízszázalékos adóemelés mellett foglalt állást „saját alapja" javára, ahogy ez Cyrill iában már szokás. — Adjuk inkább oda neki a kakadurendet. — De mégis, kedves Guzmicsek, a zöld kakadu oly kitüntetés, amelyet közcélú szolgálatokkal kell kiérdemelni... És egy ilyen csépit rágó komédiás! Egy dompteur!... — Nem közcélú szolgálat-e az e művésztől. — ha nagygoszpodárságodat földeríti az uralkodás gondjai között? — Igen, igen. Nagyon helyes. Ebben van valami. De mégis! A gyémántokkal! Ez megfontolandó, Guzmicsek. — A gyémántokat bízd rám, ó. nagygoszpedár! Nincs a föld kerekségén olyan vak zálogházi becsüs, aki a mi gyémántjainkra 6 garast, kölcsönözne. 'Vége következik.)
