Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-23 / 94. (2907.) szám

I

5

1932 Apdüte 83, woanihait.

a magyar nemzeti párt listájának száma

^RA:GA!A\\OÍ?AR'H!RMS

Kassal magyarok!

őslakosok!

A községi választáson csak e két lista között választhattok:

az országos keresztény szociális a pártlistájának száma

Hsi33 választóihozI

irta: HiRCZ IGNÁC dr.a a magyar nemzeti párt kerületi aSelnüke

Kas&a, április 22.

Zárt szobák, füstös kocsmák, gyükétster- anietk yiesizbangzanalk a választási izgalmak zajától. Mlmdieoilki számára szakad a vásár.

Kereskedőik. Itaüimérőlk. Kofák. Cigányok. Cseh szocialista. Magyar szocialista. Kommunista jobbszárny. Kommunista bakszárny. És igy tovább- Mindegyik külön párt. Maholnap már bajszát sem pederheti, ki uj pártot nem alakit.

Kérdezem, hová, merre visznek ezek a ,jpárt“-alapi'tások? Egyet biztosan tudok. Városunk társadalmát s rétegeit Legalább rövid'időre biztosan szemíbeállitiják egymással. Mint ellenségeket, de legjobb 'esetben mint ellenfeleket.

Minden uj pártkisérlet bizonyos betörést jelent a létező pártok birtOkálloirmányába. Ilyen zavaró tendenciáknalk egyetlen párt sem örülhet.

Szabad-e azonban megriadnunk? Ez a választóközön ség. mentáit t ásán múl i k.

Volt-e oka és joga az eddigi pártok működéséből kiábrándulni? Követett-e el valla- melyik párt a város, vagy a lakosság kárára oly visszaéléseket, metyek a közönség bizalmára méltatlanná tennék? Csupán emlékezetül idézem városunk jelenlegi ügyvezető alpolgármesterének hivatalos helyről tett íkijélemtésiét], melyben a képviselet összes tagjait — pártbeli és személybeli különbség nélkül — igazolta.

Magam is, aki az utolsó négy évben elég szorgalmas tagja voltam a képviselőtestületnek, nyugodtan állítom, hogy pamaimázás és korrupció gyanúja soha senkiivel, egyetlen képviselőtestületi taggal szemben sem menüit fel,

Természetesen nem követem ama külső jbölos4, ^önzetlen* és ,intakt* urak útjait, akik szerint egy ügyvéd, mérnök, építész vagy bárki más tízezreket is érő munkákat ingyen köteles a város részére végezni, avagy, hogy egy polgár a város érdekében saját költségén köteles Prágába, Pestre, Berlinbe utazni.

Az ily feifogáshirdetés nem egyéb demagógiánál s következésképp népcsalásnál Az ily felfogás minden szociális elmélet parancsaival ellenkezik — és semmiféle esetben keresztül sem vihetőÉppen ily tudatlan és naiv vád az, hogy a várost érdeklő vállalatokba a képviselet tagijai küldetnek ki. Hát kit? Az uccáról vagy valamely szomszéd városiból szedjük össze azokat, akiket bizalmunkkal megtisztelünk?

Kassa város közönségét idestova 40 óv óta öSiinerem. Mindenkor volt elegendő éleselméjűsége ahhoz, hogy a párt agitátor ok vádjain, jelszavain, ígéretein és frázisain keresztül meglássa a valót: hogy a kritikusok és törtetők az értelmet elhomályosító vágyak uralma alá kerültek. Olyasmit kívánnak, amit nem ismernek, olyasmit bírálnák, amihez nem értenek, s mindez, mert ismeretlen előttük, fantasztikus álomikép- neflí tűnik fel. Nem akarom állítani, hogy egyéni öinző érdekek fütik őket. Sőt azt hiszem: inkább a játék kell nekik- Idegizgalmakra van szükségük, melyeket a választási hadjárat folyamán átélni óhajtanak. Április 24 után lecsillapodnak s tovább is azok a nyugodt fdíszterek lesznek, kik azelőtt va- lának.

Nem hiszem, hogy félni kellene tőlük. Számottevő pozíciót egyetlen párttól el nem hódíthatnak.

Mert e város közönségének politikai káderei 14 év alatt elegendőképp kialakultak. Döntő rést tehát e várakon a pártocskák nem vághatnak. Kárt azonban okozhatnak. Itt-ott elcsíphetnek néhány szavazatot. Néhány szavazatveszteség egy-egy mandátumba kerülhet. Egy-egy mandátum elvesztése a képviselőtestületben az erőviszonyok káros eltolódását jelenthetik. Nagyon fontos tehát, hogy ezt az ártó, ezt a destruktív munkát kipari rozzuk.

feüfeis es demagógia

Széljegyzetek a kassai községi választáshoz A keresztényszocialista párt küzdelme az őslakos érdekekért

Kassa, április 22. A kormánypártok perverz keresztezéséből előállott apró kullancspártok a választási kortézia tisztességes és megengedett eszközeit félretéve, tele torokkal harsogják, hogy az őslakosság pártjai Kassa városát a vagyoni tönk szélére vitték „pazarlásuk“-kai. Különösen négy esetet sorakoztatnak föl a csehszlovák pártok elöreküldött csaholói. Ez a négy eset a következő:

1. a régi városháza átalakítása, lebontása és annak helyén a Fórum-mozgó 'fölépítéséinek engedélyezése;

2. a jegyzőinternátusnak uj városháza céljára való átalakítása;

3. a jékkelfalvi és kojsóii Csáky-féile birtokoknak a város garadnai és forrói birtokaival való elcserélése; s

4. az uj tűzoltólaktanya fölépítése és az annak fölépítése körül fölmerült hiteltullépés.

Ezen a négy fronton folyik az őslakosság tömör falának megbontására irányuló ádáz küzdelem; úgy vélem tehát, hogy nem lesz fölösleges munka, ha szorgosáéban megvizsgáljuk, hogy az őslakosok pártjai milyen álláspontot foglaltak el ezen négy, kiélesedett, hírhedt esetben és milyen álláspontot foglaltak el a csehszlovák pártok.

I.

Lássuk ezen négy eset közül az elsőt, a Fórum-mozgó hírhedt esetét, amely a legklasszikusabb példája annak, hogyan lehet a város adózó polgárságának vagyoni érdekeit felsőbb nyomással egyesek üzleti érdekeiért föláldozni. A kérész tényszooialista párt teljesen ellene volt annak, hogy a régi városháza történelmi tradíciókkal ékes épületét egy üzleti vállalkozás céljaira kiadják és midőn a kormánypártok és a kommunisták szavazataival a város képviselőtestülete az engedélyt a kérész tényszooialista párt minden ellenzése dacára megadta, a párt azonnal halasztó hatályú föillebbezéssel élt ellene. 1832—'1927. sz. alatt adták ibe a föllébbe- zést, de a mai napig sem intézték el.

Ily előzmények után az 1927. év március 30-án megtartott rendes közgyűlésen az engedélyes újabb kérvényét tárgyalták, amelynek az volt a célja, hogy az uj mozgószinház részére nemcsak a városháza udvarát, hanem más földszinti helyiségeket is átengedjenek. Ezen tigy tárgyalásánál Polák Gyula dT. alpolgármester a keresztényszocialista párt nevében indítványozta, hogy Spitz Ervin újabb .kérelmiét utasítsák él.

A városi képviselőtestület ezt az indítványt elfogadta és Spitz Ervint kérelmével- elutasította.

A dolog ilyen állása mellett minden törvény- tisztelő ember joggal elvárhatta, hogy úgy a folyamodó, mint a város akkori sztarosztája várni fog adddig, amig az illetékes felsőbb hatóságok a beadott fellebbezést elintézik annál is inkább. mert Spitz Ervin is fellebbezést adott be az elutasító határozat ellen. Ettől eltekintve a-z

akkor is és még most is érvényes 142/1916. K. Gy. számú közgyűlési ügyrend értelmében hat hónapon belül a kérdés tárgyalását újból elővenni sem lehetett volna, mert hiszen a város pénzügyi érdekei ezt meg nem követelték, sőt a város a tulajdonát képező és szintén bérben lévő Korzó-mozgónak sietett konkurrenciát csinálni. Ily körülmények között a város pénzügyi helyzete egyenesen megkövetelte, hogy a Fórum-mozgó ügye elutasittassék. Ennek dacára a polgármester öt nappal későbbre, 1927. április

5-ére rendkívüli közgyűlést hívott egybe, amelyen a kommunista párt időközben más belátásra jutván (az indító okokat nem tudjuk, csak sejtjük) a keresztényszocialista párt fölfogása ellen fordult. E rendkívüli közgyűlésen, amelyről a felvett jegyzőkönyvet 8803/298/1927. K. Gy. ez. alatt iktatták,

Spitz Ervin fellebbezését a törvény világos megsértésével önhatalmúlag előterjesztésnek minősítették és ezáltal elkerülték, hogy azt a felsőbb fórumokhoz terjesszék fel

és az 1927. évi március 30-án hozott elutasító közgyűlési határozatot a csehszlovák kormánypártok és kommunisták szavazataival az országos keresztényszocialista párt ellenzése dacára megváltoztatták és Spitz Ervin kérelmének helyt adott a közgyűlés. — Egyidejűleg Spitz Ervinnek megengedték a bontást és építést a határozat jogerejének bevárása nélkül.

A keresztényszocialista párt kiküldött tagjai által a közgyűlésnek ezt a határozatát is föF lebbezéssel támadta meg 10.455—927. sz. alatt, de ezt szintén nem intézték el a mai napig sem, 6őt még egy közbevetett harmadik föllebbezést is beadott 19.040—928. sz. alatt, amely szintén elintézetlen a mai napig.

II.

Hajléktalanná válván ekként tehát a városi adminisztráció, uj városházáról kellett gondoskodni. Ebben a kérdésben a keresztén yszocia- lista párt a város őslakosságának érdekeit tekintve, a legélesebb oppozicióban volt, de a kényszerhelyzet előtt meg kellett hajolnia, hiszen a régi városházát vígan bontották a beadott föllebbezések dacára.

Lássuk, mi a hivatalos jegyzőkönyvekben kifejtett álláspontja a párt vezetőinek. A 143— 101—1927. N. Z. sz. alatt 1927 február 9-én fölvett jegyzőkönyv vonatkozó része a következőképp szól:

„Polák dr. helyettes polgármester a nyilvánosság előtt újból megállapítja, hogy a keresz- tényszocialista párt annakidején a nyolcmillió- koronás kölcsön fölvétele és a városházának a jelenlegi épületbe való átköltöztetése ellen volt...“ „A párt álláspontja az volt, hogy a régi városházát modernizálni és a jegyzői in- ternátust (a mostani városházát) pedig szociális ház céljaira kell átengedni, amelyre berendezésénél fogva minden nagyobb költség nélkül alkalmas lett volna. Ha a párt álláspontja győzött volna, a város polgársága megmenekült volna a majdnem 4 millióba kerülő szociális ház

Bútor teszi otthonossá a lakást

Brno — Praha — Bratislava — Pardubice Olomouc — M. Ostrava — Opava — KoSiee

költségeitől egy-kétszázezer korona adaptálási összeg árán."

III.

Ami pedig a városi birtokcserét, a Csáky-féle tranzakciót illeti, ebben a keresztényszocialista párt büszkén mutathat reá, hogy nem rajta múlott, hogy a város milliókat veszített ezen az ügyleten, hanem a hivatalos faktorokon és a többségi pártokon:

Az 1925. évi január 24-én megtartott rendkívüli közgyűlésen, amely 2506—21—1924. sz- ■alatt van iktatva, a párt álláspontját Polák Gyula dr. a jegyzőkönyv szavai szerint a következőikben fejezte ki: „Polák Gyula dr. má~ sodpolgármesterhelyettes ellenzi a birtokok el- cserélését, annak értékesitése mellett van, de csak oly módozatok mellett, amelyek biztcsité- kot nyújtanak arra, hogy a város birtokainak teljes ellenértékét megkapja. Miután a Fekete- csoport által fölajánlott vételárat és a fizetési módozatait nem tartja alkalmasnak arra, hogy a birtokok tényleges ellenértéké megtérüljön, pártja nevében a kommunista pártnak a parcellázásra vonatkozó javaslatát élfog adásra ajánlj a. “

A névszerinti szavazás után a csehszlovák pártok eltávoztak a közgyűlésről, sértett dacból, hogy az őslakos pártok a város érdekeit tartották szem előtt és a birtok el cserélésébe nem mentek bélé. De ottm aradiak a polgári párt, Eötvös Géza, a magyar szoc.-demek és a hivatalos tényezők. Ezek jelenlétében azután az országos keresztényszocialista párt és a kommunista párt szavazataival elhatározták, hogy a város garadnai és forrói birtoka szabadkézből parcellázás utján értékesíttessék. Ezt a határozatot aztán megföllebbezfcék a csehszlovák pártok és 5157—226—1925. sz. alatt iktatott hivatalos jegyzőkönyv szerint a nagymegye zsupánja 1925 február 12-én 1364—1925. Prez. sz. alatti határozatával a közgyűlésnek határozatát megsemmisítette az 1922. évi 243 sz. törvény 12-ik §-ára való hivatkozással.

A város képviselőtestülete tehát akarva- ■nemakarva, felsőbb határozat folytán kénytelen volt a cserébe belemenni. Ha tehát a város milliós károkat szenvedett, amint tényleg szenvedett és még most is szenvedi ezen szerencsétlen tranzakció súlyos százezrekbe kerülő utó- ikövetkezményeit, arról az őslakos pártok, kiiA magyar nemzeti párt büszke öntudattal, nyugodt lelkiismerettel számol választóinak gerinces, magabizó, kitartó hűségére.

Pártunk mindenkor őrt állt s kitartóan védelmezte s a lehetőség határain belül gyarapította is városunk és polgárságunk kulturális anyagi és erkölcsi értékeit,

A városházán egyetlen párt sem diktálhat. Természetesen a mienk sem. Gyakran kell tehát kompromisszumos alapom pozíciókat tartani. Ám soha elvfeladást, nemzetárulást el nem követtünk. Választóinkat soha félre nem vezettük. Sohasem hazudtuk, hogy pót- adó nem lesz, soha nem ígértük, hogy Kassából Eldorádót csinálunk, ahol minden polgárnak napi tyúkja az égből fog a fazekába lepoltyanni.

Az elviselhető határokig mindenkor elmentünk a szociális nyomorúság enyhítésének ut- ján.

Ám, hogy a pót adó nélküliünk ma lám mát'

350 százalékos lenne, merem állítani, mert a költségvetések előzetes tárgyalásain egészen komoly, sőt jóhiszemű férfiak egy oly tételt állítottak föl, hogy a pótadót okvetlen legalább 320 százalékra kell felemelni, mert ez az alapfeltétele a szanálási segély igénybevételének; — amivel szemben ellen kellett vetnem, hogy az ilyen tétel éppen olyannyira fogadható el, mint ahogy a milliomosok elfogadják, hogy vagyonukat könnyelműen herdálják el, hogy azután a szegények konyháján ingyenlevest kaphassanak.

Hogy erőnk a képviselőtestületben gyarapodjék. az a választók elhatározásától függ. Ha bizottsági tagjaink számát kellően megszapo- ritják, döntő befolyásra is tehetünk szert.

Mi a reánk hízott és reánk bízandó ügyet akként, képviseltük és képviselni fogjuk, ahogyan a hivő zsidó, katolikus, luteránus. református az- Isteni eredetű tízparancsolatot követi.

A mi ti zpar ancsolatu nk Így hangzik ma:

1. Magyarok voltunk, magyarok maradunk.

2. Szabad polgárok nem imádnak bálványokat, nem borulnak le előttük.

3. Minden áruló, ha testileg nem is, de lelki- ismerete marcangoltatásában okvetlen elveszi büntetését.

4. Tiszteljük elődeink életét s kövessük azok példáját.

5. Ne öljük ki lelkünk ideáljait,

6. Ne tépjük szét ama köteléket, mely egy nemzeti kisebbség tagjait a legszorosabb sors- közösségbe utalja.

7. Tartózkodjunk az idegen szokásoktól, még ha kárát valljuk is.

8. Szeressük és támogassuk egymást.

9. Listáink a törhetl-en, élő magyar nemzeti kisebbség jegyében fogantak.

10. Ki szereti fajtáját, ki nem felejti a tegnapot s gondol a jövőjére, ha magyarnak született', magyarul bátran, kert elés és kibúvó nélkül, csakis a magyarság pártjaira szavaz.