Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-21 / 92. (2905.) szám

4 ^rxgai-AW^arhiklab ■nanBMHMBBWHBUHRHimBaBUK] 1932 Április 21, csütörtök, .................... I" na pra pusztul a szlovenszkói magyar vagyon. Ezért százszoros kötelességünk, hogy egysé­gesen sorakozzunk fel a nemzeti értékállo­mány védelmére. Minden becsületes magyar­nak harcolnia kell az élnémzetlenitő törek­vések ellen s épp ezért nem támogathatja a csehszlovák pártokat. Meg vám győződve ar­ról, hogy a kassai magyarság teljesíti nemzeti köte­lességét a mostani községi választáson is. Lelkes helyeslés volt Törköly József min­den szavának visszhangja. Majd Nyugateurópa metropolisaiban szenzációs hírek keringenek arról, hogy Ereuger Ivar életben van Alteregot fogadott volna az öngyilkosság elkövetésére — Legendák szövődnek Kreuger alakja körül — Kreuger állítólag életben van és Szumatrán húzódott meg Greguss Gyula ág. ev. lelkész, a párt kerületi alelnöke szó­lalt fel és szépen felépített beszédben fejezte ki reményét a jobb magyar jövőben. Rákóczi és Thököly szelleme ihlessen meg bennünket ezekben a napokban, amikor hatalmas küz­delem előtt állunk. A magyar történelem nagy tanulságai arra intenek bennünket, hogy ninos okunk a kétségbeesésre. Doitránsiksr János sóvári esperes, országos keresztényszocialista párti képviselő is lelkesítő szavakat intézett a pártvacsora résztvevőihez, akiket arra buz­dított, hogy ne hagyják félrevezetni magukat a konjunkturalovagoktól, hanem tartsanak ki híven a magyarság pártjai mellett, mert csak ezek hozhatják meg Kassa őslakossága szá­mára a további boldogulást. Tost Barna prelátus-kanonck, Kassa város keresztény- szocialista párti alpolgármestere közvetlen szavakkal tett vallomást arról, bogy nem érzi magát vendégnek ennél a fehérasztalnál s boldogan állapítja meg, hogy a két testvér­párt között teljes az egyetértés. Isten áldását kéri arra, hogy széthúzás ne legyen többé közöttünk. Utolsónak ismét Szent-Irány József szólalt fel s a kassai magyar nőket köszöntötte. Az éjszaka 1 óráig tartó felszólalások sora ezzel véget ért. A nagyszerűen sikerült va­csora közönsége még sokáig maradt együtt a legjobb hangulatban Illés Béla zenekarának pompás magyar muzsikája mellett. A vacso­ra mintaszerű megrendezését Várnay Ernő országos pártigazgató végezte lelkes odaadás­sal és fáradhatatlan ügyszeretettel. Csehszlovák részvénytöbfcség a Skodám övéknél? Prága, április 20. A Ládové Listy mai szá­ma „Csehszlovák részvénytöbbség a Skodá­im ü veknél” címen a következőket jelenti Párisiből: A Sdhneider-Creusot és a Baoque de TUnion tárgyalásokat folytatnak anra- nézve, miiképpen juttassák csehszlovák kéz­be a tulajdonukban levő Skoda-részvény- köteget. Nem az egésznek az átvételéről volna szó, hanem bizonyos megállapított terv szerint történne a dolog, úgy hogy a csehszlovák érdekeltek a vállalatiban 60 százalékos többséget érnének el. A Banque de 1‘Unión igazgatóságának köréből arról értesülünk, hogy eredetileg arra gondoltak, hogy a részvények egy részét a csehszlovák állam segítségével juttatnák csehszlovák ke­zekbe. Most azonban megtalálták a módoza­tot, amely ezt a tervet fölöslegessé teszi. A Parisban jegyzett csehszlovák kölcsön egy részéinek átutalásáról — aimire eredetileg gondoltak — szó sem lehet. fi sifiátes Séfeilsüsíi végei a liülliViilittal Prága, április 20. A szenátus ina egy na­pos vitával letárgyalja a banktörvényjavasla­tot s előreláthatólag az esti órákban első olvasásban, holnap második olvasásban elfogadja. A holnapi ülésen a szenátus tető alá hozza a Franciaországgal kötött kereskedelmi szer­ződés pó[egyezményt is. A mai ülést Soukup elnök délelőtt fél 11 órakor nyitotta meg. A javaslat előadói vol­tak Karas cseh néppárti szenátor az alkot­mányjogi bizottság részéről és Fojt agrár­párti szenátor a költségvetési bizottság részé­ről. A vitában résztvett Stollberg német ke­resztényszocialista, Kapras cseh nemzeti de­mokrata, Jesser német nemzeti szocialista, Krojher cseh agrárius, Milota cseh nemzeti szocialista, Cwrkanovics ruszin nemzeti de­mokrata, Haken kommunista és Farkas szo­ciáldemokrata szenátor. Lapzártakor az ülés tart. — Tisztujitás a magyar nemzeti párt vág- hosszufalusi szervezetében. Vágseilyéről je­lentik: A magyar nemzeti párt vághosszufa- lusi szervezete legutóbb tisztújító közgyűlést tartott, mely a helyi szervezet élére a kö­vetkező uj tisztikart állította: elnök Takács A! íjos ügyvezető elnök Izsót’ Dezső, a leinö- ,kök ifi. Mészáros József és Kozni ér János, jegyző Lozsy János, pénztárnok ifj. ^ Tóth László, ellenőrök Izsói' Sándor és id. Takács Lajos. Páris, április 20. Ivar Kreuger, a tulkapi- talizmus egyetlen európai képviselője, akit még az esztendő fordulóján a Newyork Hé­ráid jellegzetes képén a világ tizenkét leg­gazdagabb emberének körasztalánál láthat­tunk, a német elnökválasztást megelőző napon öngyilkosságot követett el Páriában. Ez az ön­gyilkosság egyezerre megrázta Svédország gazdasági életét s oly nagy jelentőségű ese­mény volt, hogy órákon át titokban kellett tartaná, nehogy a hírnek idő előtt valló kipat­tanása pánikot idézzen elő a börzéken- Ivar Kreugert a válság áldozatának tartották és az első napokban igen nagy szimpátiák nyilvá­nultak meg a tragikus véget ért gyufák irály szinte mithdkus alakjával szemben. A Kreu- ger-müveknél azonban megindult a szakértők vizsgálata és ez a vizsgálat szinte hihetetlen, egyenesen elképesztő dolgokat derített ki. Ki­tűnt, hogy azt a nagyszabású tulkapitalásta rendszert, amelyet Kreuger két és fél évtized munkájával szervezett össze, tulajdonképpen illúziókból tartotta fenn, nemcsak hogy gyanús, hanem a büntető törvénybe ütköző bűnös manipulációkkal, mérleghamisítások­kal, hamisított ohligáci ókkal tartotta össze & az öngyilkosságot is azért követte el, mert tartania kellett a leleplezéstől s nem volt más kiút előtte. A múlt hét végén jelentették három hasábos cikkekben a világlapok ezeknek a napoknak kétségtelenül legnagyobb szenzációját, a svédországi vizsgálat megdöbbentő eredmé­nyét, amely arra a megállapításra vezetett, hogy Kreuger Ivar volt a történelem egyik leg­nagyobb, legmerészebb és legfantasztiku­sabb Szélhámosa és hamisítója. Az a botrány, amely Kreuger hamisításai és szélhámosságai nyomán kerekedett, csupán azzal a történelmi emlékezetű hírhedt pénz­művelettel hasonlítható össze, amely a 18- szá­zadban fosztotta ki a francia kis tőkéseket és amely Law John nevéhez fűződik. De Kreuger Ivar szélhámosságaiivafl és ha­misításaival terhelten sem kiskaliberű egyéni­ség s igy nem csoda, ha mithosok és legenő.ák szövődnek most az alakja és főleg tragikus halála körül. Tegnap Párisban bukkant fel az a szenzáció, amely egy pillanatra minden egyéb érdeklő­dést éhomályositott. Az a hir száguldott végig a városon, hogy Kreuger Ivar él. És ugyanez a szenzáció végigvibarzott Stock­holm uecáiu is, ahol kedden délután az elbá­mult polgárok uz&onnakávéjuk mellett kedvelt lapjuk f hő oldalán nagy betűkkel látták ezt a címzést: „Kreuger Ivar életében van-” A hi,r Stocknoimba Kopenhágáu keresztül érkezett, a dán fővárosnak nagytekintélyű lapja, a Po­lliikén továbbította. A Politikenben jelent meg kedden reggel az a szenzációs cikk, amely azl állítja, hogy Kreuger Ivar halálában is éppen olyan Szélhámos volt, mint nagy pénzügyi műve­leteinek lebonyolításában. A lap bizonyítékul azt hozza fel, hogy a svéd dohánymonopó'üumlársaság, amely bizonyos cigarettamárkái csupán Kreuger lüur használatára gyártott s ezt a m írkát Különb3n egyáltalán nem hozta forgalomba, most Szempárából kapón, megbízási, hogy ebből a márkából bizi-nyos meghatározóit mennyiséget küldjön a megadott címre. A francia fővárosban nagyon sokan voltak, akik hitelt adtak ennek a szenzációs híreszte­lésnek. Kreuger Ivar halálának körülményei­ről annak idején csak igen szűkszavú közle­mények jelentek meg. Az A vernie Viktor Emanuel III. számú palota portása, amely pa­lotában Kreuger Ivarnak párisi magánlakása volt, ahol a gyufakirály agyonlőtte magát, zt állítja, hogy a gyuíakirály tényleg öngyilkos­ságot követett el. ő eléggé ismerte Kreugert ahhoz,' hogy tévedésnek, vagy misztifikáció­nak nem eshetett áldozatul. Az orvos, aki a halottat mevizsgálta, szintén esztelen feltevésnek tartja, hogy Kreuger az Öngyilkosságra egy altéregóját bérelte Volna fel. Amikor az orvosi a soereucisétlenség színhelyé­re hÍvták, a holttest még meleg volt. A be­következett halál tekintetében semmi kétség nem foroghatott fenn. A hullának az arca tel­jesen megfelelt azoknak a fényképeknek, me­lyeknek reprodukcióit a képeslapokból is­merte. Az újságírók előtt az a rendőrtisztviselő, akii elsőnek érkezett a szerencsétlenség színhelyé­re a hatósági tényezők közül, szintén kijelen­tette, hogy a Kreuger lakásán talált hulla tényleg Kreuger Ivarral volt azonos. A szen­zációs híresztelésekre a svéd követség kedden délután hivatalos kommünikét adott ki, amely újból megállapítja, hogy Kreuger Páriában tényleg öngyilkosságot követett el. A svéd konzul hivatalos minőségében állapí­totta meg a halott személyazonosságát és ő is gondoskodott a hol ttesi koporsőbahelyezésérőf. Interpelláció a francia szenátusban a Kreuger-kmch mgyében Páris, áprilig 20. A parlamenti szünet, ellenére Regnier szenátor a Kreuger-kraoh ügyében in­terpellációt terjesztett be. A francia kormánytól felvilágosítást követel abban a kérdésben, hogy milyen kapcsolatok állottak fenn a francia gyufamonopólium és Kreuger között és bogy a krachra minő pénz­ügyi hatásai várhatók a francia pénzpiacon. Tudvalevő, hogy Kreuger a nagy szanálási ak­ció idején a francia pénzügyekbe is beavatko­zott. Franciaország ugyanis a Morgan-háztól egy rövidlejáratu ötvenmillió dolláros hitelt ka­pott, amelynek kifizetése az akkori pénzügyi krí­zisben alig lett volna lehetséges, prolongációra pedig nem sok kilátás volt. Ekkor jelentkezett a francia kormánynál Kreuger és Franciaország, egykor a világ bankárja, kénytelen volt tárgya­lásokat kezdeni a svéd gyufakirállyál. Hentvenöt millió dollárnyi hosszulejáratu hi­telt kapott akkor Franciaország Kreugertől és ezzeí szemben Kreuger megkapta a francia gyuiamonopólium ellenőrzésének jogát. Ezt a jogot egy bértársaság kezelte, amelyben a fonna szerint franciák és svédek ugyanazon sza­vazati aránnyal egyforma súlyt képviseltek, a valóságban azonban Kreuger akarata érvénye­sült. Franciaország ugyan hamarosan visszafi­zette a kölcsönt, de a gyufaszerződés megma­radt és a közös munka tovább folyt. Azok a hírek, hogy Kreuger egyáltalán nem követett el öngyilkosságot és hogy életben van, bármennyire is esztelennek tűnnek fel, még tartják magukat A párisi sajtó nem veszi komolyan ezeket a hí­reszteléseket, de azért több lap szigorú rendőrsé­gi vizsgálatot követel. A Quotidien a hatóság eljárását hibáztatja, amikor szemére veti, hogy Kreuger öngyilkosságánál tulnagy gonddal őrködtek azon, hogy a részletek idejekorán és teljes terjedelmükben nyilvánosságra kerül­jenek. így aztán természetes, hogy kételyek merülhet­tek fel. Érdekes az is, hogy nem hajtották végre az előirt hatósági boncolást, holott Kreuger nem hagyott búcsúlevelet hátra és az öngyilkos­ságon kívül másra is lehetett gondolni. Az Ouvre megállapítja, hogy az öngyilkosság délben történt, a kommüniké pedig csupán este kilenc órakor került a uagy nyilvánosság elé. Déli tizenkét órától esti ki­lenc óráig elegendő idő volt arra, hogy az a bizonyos luxusautó elérje a belga határt és Antwerpeni, ahol egy Szumatrába induló gő­zösön már le volt foglalva egy luxuskabin bi­zonyos ismeretlen nevű nagyságnak. Ilyen híresztelésekkel szemben viszont az összes párisi tanuk, mint a házmester, a rendőrbizíos, Kreuger két munkatársa, a svéd konzul és végül Marquis de Rochefort, aki személyes jó barátja volt Kreugernek, egybe­hangzóan tesznek tanúbizonyságot amellett, hogy a holttest Kreuger Ivarral volt azonos. Ám a párisi nagy lapokban, főleg pedig a boule- vard-ujsigokn ak szenzációs hírei mégis elérték azt a hatást, hogy megszületett a Kreuger-legenda, amelyet most már nem lehet kiirtani. Egészen bizonyos, hogy heteken át fognak táplálkozni ebből a szenzációból a lapok és majd innen, majd onnan hoznak egy jelentést arról, hogy Kreuger itt vagy ott felbukkant. Bizonyosságot csupán a tanuk vallomása jelent... és ki tudja? •.. A Skandinavská igazgatója, Rydbeck javában tárgyal a francia nagyban­kokkal, ezeknek a tárgyalásoknak anyagáról azonban mi sem kerül a nyilvánosság elé. Rydbecket valóságos ostrom alatt tartják, az újságírók, minden elképzelhető módon megköze­líteni igyekeznek, de sürgető kérdéseikre csupán azt a feleletet kapják, hogy nem beszélhet egyet- let egy szót sem. mert a hallgatást kötelessé­gévé tették. Kreuger hzsiáia és a newyorki börze Stockholm, április 20. Most már svéd kö­rökben ifi megállapítják, hogy Ivar Kreuger halála körül bizonyos körül­mények tisztázatlanok, sok homályos pont bukkan fel és igy szinte természetes, hogy most a 1 cgf antas z ti k u s afob híresztelések keltek szárnyra. Noinliing svéd főkonzul kijelentette, hogy Kreuger halálának a hírét csupán késő es­te tudta meg egv újságíró utján. Ő és az újságíró együtt indultak útra, este fiz éra­kor értek Kreuger lakásához, de nem bo­csátották be őket. Ebben az ügyben kérdést intéztek Littorin mérnökhöz, akinek Kreuger hozzátartozói ré­széről különleges felhatalmazása volt, .a mér­nök azonban azt a feleletet adta, bogy nem tudja, kitől származott ez a rendelkezés. Le­hetséges, sőt valószínű, hogy a francia rend­őrségtől. Littorin tagadja azt is, mintha ő adta volna ki az utasítást, hogy a halálozás hírét néhány órán át titokban kell tartani. Azok a hírek, mintha Kreuger halálának a hírét egészen a uewyorki börze zárlatáig akarták volna eltitkolni, nem felelnek meg a valóságnak. Egyebekben kijelenti Littorin, hogy más kérdésre felvilágosítást nem adhat, amennyiben a vizsgáló bizottságnak szavát adta, hogy mindent a legszigorúbb titok­tartással kezel. A lapok ebben az összefüggésben emlékez­tetnek Rydberg bankárnak március tizenötö­dikén tett kijelentésére. A bankár azt mond­ta, hogy részben azt akarták, hogy először Kreuger hozzátartozói kapjanak hirt a halá­lozásról, másrészt pedig azon a nézeten vol­tak, hogy bizonyos mértékben tekintettel kell lenni a newyorki tőzsdére. Az euróipai tőzs­dék már zárva voltak — mert Kreuger week- endkor végzett magával, Newyorkban azon­ban a legjavában folyt a spekuláció és a ha­lálhírre elkerülhetetlen lett volna, hogy a Kreuger-ért ékek katasztrofális zuhanása be­következzék. Egyévi börtönre Ítélték Bartoss János volt magyar képviselőt Budapest, április 20' '(Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) A törvényszék ma Ítélkezett Bartoss János volt képviselő és főis­pán felett, aki különböző kijárásokért pénzt vett fel, de ügyféléit megcsalta és a pénzt el­sikkasztotta. A törvényszék hat rendbeli csa­lás és étrendbe!! sikkasztás bűntettében mon­dotta ki bűnösnek Bartoss Jánost és ezért egy­évi börtönre átélte. A volt képviselő feli éhe­zett az ítélet ellen. — A Rimaszombati Katolikus Olvasóegylet közgyűlése. Rimaszombati tudósitónk jelenti: A R Írnia szombati Katolikus Olvasóegylet évi rendes közgyűlését nagy érdeklődés mellett a napokban tartotta meg, Bányai József dir. hit­tanár elnölelésével. Az egyesület műit évi mű­ködését részletesen tárgyaló elnöki megnyitó beszéd során Bányai dr. a gazdasági világ- krízis okaival foglalkozva, minden földi nyo­morúság okát az erkölcsi elvek devalválódá­sára vezette vissza, majd felsorolta azokat a momentumokat, amelyek kihatással voltak az egyesület kulturális és anyagi fejlődésére. Indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy az Olvasóegylet felvirágoztatása körül hervad­hat lan érdemeket szerzett volt elnökeinek, Hollósy Józsefnek és Váry Jánosnak arcké­peit hálája jélétil a díszterem számára meg­festett. A tiszfujiiás során az egyesület el­nökségét a jelölő bizottság egyhangúlag elfo­gadott indítványa alapján a következőképpen választották meg: Bányai József dr. elnök, Hiizsnyan Béla és Csintalan János alelnökök, Dulovits László titkár, Dósa József és Ze- mandl Ernő jegyzők, Dicziky Pál pénztáros, Kéry István háznagy, Zavadszkv Ede ellenőr, Szabó Lajos és Késik István könyvtárosok, Bartos István számvizsgáló bizottsági elnök Megválasztották ezenkívül a harminchat főből álló választmány t is. — Olcsó nyaralásainkl Órádéban két bét 1060 korona) Por toroséban kél hét 1070, a Lidón, Rimiimben, Riccionéban vagy Cattoli- cábau két hét 1200, Fanéban 11.80, Abbáziá­ban két hét 1.180, Lovranábnn két Ívéi 1180, üirkvenIcában -két hét 1260, Lussiupiccolohnn két hét 1320 korona. Az árakban benne van az utazás is. A PMH utazási osztálya, Em­iiéi a va, Central Pastsage.

Next

/
Oldalképek
Tartalom