Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)
1932-04-21 / 92. (2905.) szám
2 'íKrt.tiAi-i ’ lA-vítajtiriiKiiÁi? 1982 április 21, csütörtök. Lázas tevékenység a genfi lefegyverzési konferencián Sir Simon hatalmas bestédében Grandi és Gibson pártiéra állt — Nadolny Simon mellett — Francia ellenakció Genf, április 20. A genfi lefegyverzési konferencián lázas tevékenység uralkodik. Amióta Csehszlovákia megtette határozati javaslatát, amelyben annak tómondását kérte, hogy a lefegyverzés csak etapponkint következhetik be, a különböző pártok igyekeznek érvényt szerezni saját felfogásuknak. Csehszlovákia javaslatát, amely az első pozitívum a genfi konferencián, a főbizottság elfogadta, de a francia delegáció csakhamar ellentámadásba ment át és követelte, hogy a bizottság egy másik határozatot fogadjon el, amely kimondja, hogy a lefegyverzés csak oly mértékben következhetik be, amennyiben ezt az egyes államok biztonsága és a szerződések tiszteletbentartásának biztosítása megengedi. A francia javaslatot, amelyet természetesen Csehszlovákia Is támogat, Tltulescu terjesztette elő. Csakhamar heves vita támadt körülötte és Nadolny felszólalása után Grandi olasz fődelegátus tegnap délután ellenjavaslatot tett és Litvinov hevesen megtámadta a francia felfogást, de a főbizottság szerkesztő bizottsága végül olyan kompromisszumos határozati javaslatot szöve- gezett meg, amely lényegében magáévá tette a francia javaslatot és kifejezte, hogy a lefegyverzési konvenciónak tekintettel kell lennie az egyes nemzetek biztonságára. A főbizottság plénuma ma délelőtt elfogadta a tegnap este megszövegezett kompromisszumos határozatot. Ellene egyedül Oroszország szavazott. A mai ülés A lefegyverzési konferencia főbizottságának ma délelőtti ülésén Sir John Simon angol külügyminiszter nagy beszédet mondott, amelyben határozottatn Grandi és Gibson oldalára szegődött és a nehéz támadó fegyverek megszüntetését kérte, Kijelentette, hogy a konferencia kötelessége megállapítani azokat a fegyverkategóriákat, amelyek támadásra szolgálnak. Legelőször ezt a kérdést kell tisztázni, csak azután kerülhet sor az internacionalizálás kérdésére, valamint a többi javaslatokra. Nadolny német nagykövet örömmel üdvözölte Simon javaslatát, ámbár nyomban kijelentette, hogy a német indítványok sokkal messzebb mennek, mint Amerika, de alapnak az angol-amerikai-oíasz javaslat elfogadása is elégséges. Elsősorban a légi fegyvernem megszüntetéséről van szó. Beszéde végén kijelentette, hogy az angol határozati javaslat elfo- gatása mellett tör lándzsát. A nehéz ágyuk, a tankok, a bombavető repülőgépek lefegyverzése kezdetet jelent és a világ közvéleménye honorálni fogja a konferencia igyekezetét. Sir John Simon javaslata egyébként a következőképpen hangzik: „Anélkül, hogy a konferencia háttérbe kívánná szorítani a többi javaslatot, amelyet a napirend során a jövőben meg fognak vitatni, már most kijelenti, hogy egyetért a kvalitatív lefegyverzés alapelvével, azaz megállapítja azoknak a fegyvernemeknek és fegy- vertipusoknak kategóriáit, amelyeknek használatát a nemzetközi szerződés be fogja tiltani^. Apponyi a leszerelésről Genf, április 20. Az úgynevezett lelki leszerelési bizottsági)au Apponyi Albert gróf legutóbb beszédeit mondott. Kifejtette, hogy a lelki leszerelést ő is nagyon fontosnak tartja, mert tartós békéit csak ezzel lehet biztosítani. A • való'ságos lelki béke azonban oly állapotok megteremtésétől függ, amelyekbe minden nemzet belenyugodhat. Míg ehhez az alapvető kérdésihez nem nyúlunk, a többi mind csaik palLiativ munka; ez nem jelenti az't, hogy nem kell elvégezni. Apponyi ezután részletesen fejtegette, hogy milyen ajánlásokat kellene elfogadnia a leszerelési értekezletnek, abból a célból, hogy a sajtó és az iskolák utján terjesztett gyűlölet csökkenjen és az értelmiségek közti érintkezés, valamint az ellentétek szabad megvitatása lehetővé váljék. Az államoknak meg kellene vizsgáiniok, hogy a támadó háborúra való izgatást 1 ebet-e bűncselekménnyé minősíteni, ha igen, miként. Japánban étében i mm az az amely békés mtmi mbotfa a keíetázsiai kérdési meíoídani A keíetázsiai archipelagus földterületein lehetne elhelyezni Japán emberlölösíegét — A sárga íaj nagy létproblémája április 20. Aiz 1931. és 1982. esztendőnek világtörténelmi szempontból legnagyobb fontosságú probtámáijájvá a Távoli’ Kelet fejlődött A Kma és Japán között megindult ellenségeskedések egy hosszú történelmi folyamatot vezetnek be, amelyet a múlt évszázad történetbölcselői előre megjósoltak, amikor azt mondották, hogy a huszadik század derekán a világtörténet színpada az Atlanti óceán partvidékeiről a Csendes óceánra helyeződik át s az emberiség legfontosabb kérdései itt fognak eldőlni. ’Azok a harcok, amelyek Kína és Japán között megindultak s amelyekben most relatív nyugalmi állapot következett be, mint minden más küzdelem és egyenetlenség az emberiség történetében, tulajdonképpen gazdasági háttérrel bírnak. Amikor ez a küzdelem kitört, egészen természetszerűen áriról volt meggyőződve a világ közvéleménye, hogy a támadó léi, ebben az esetben tehát Japán a hibás a vérengzések előidézésében, és Kína, a gyengébbik, a megtámadott fél, általános szimpátiának örvendett & ezek a szimpátiák világszerte megnyilatkoztak. Japánt úgy Mlitották a közvélemény elé. mint harcias és hatalomra törekvő imperialista államot, amely minden ok nélkül tör a belső pártküzdelemben végzetesein legyöngült Kínára. A japán háborús pártokat és a japán hatalom birtokosait heves támadások érték a világ minden sarkából. Nem szabad azonban megfeledkezni arról sem, hogy a japán nép, amely munkabíró és munkaakaró embereknek sok-sok millióiból áll és kétségtelenül nem kívánja a háborút, a kitört konfliktusban mégis nagy szerepet játszott és játszik. A japánok mindig számosabbak lesznek, a rendelkezésre álló t'ér pedig mindig kisebb és így fejlődött az utolsó évtizedekben JaEmsűem Amerikába utazik London, április 20- Einstein Albert tanár az Egyesült Államokba akar költözni. ÁLMtóíag elfogadja a délkaMforniaá egyetem meghívását és a feíkináit amerikai katedrát. Eltekintve attól, hogy Amerikában nagyobb anyagi eszközök állnak rendelkezőére kutatásaihoz, Einstein tanár azt reméli, hogy átköltözésével megszabadul a német nemzeti szocialisták és antiszemiták vádaskodásaiból és üldözéseitől. pán legsúlyosabb szociális problémájává a tár kérdése, amelyre csupán egyetlenegy kielégítő megoldás mutatkozott, a kivándorlás. Japán sziget ország, amelyet minden oldalról a tenger fog kőiül és ezért minden olyan törekvés, aimeillyel Japán a szárazföldön kívánja megvetni a lábát, tulajdonképpen természeti szükségszerűség, amely azonban ellenállást vált ki, ha ezt ágyuk támogatásával! akarják elérni. Japánban a legnagyobb fontosságú szociális probléma az embeirfölösleg elhelyezése. És ezért olyan időiben, amikor katonai pártok vannak uraimon, amelyek az időt hadi- tervek megvalósítására kedvezőnek vélik, az erős kivándorlási törekvések könnyű szerrel válthatják ki a háborús bonyodalmakat. A legsftrü&ben fakót! ország Japánnak Korea, Fonmoza éls Sadhaiin nélküli 65 millió lakosa vau, tehát egy millióval több, miint Németországnak. A tulajdonképpeni Japán területén a népesség sűrűsége négvaethiloniéteircnként 170, mig Németországiban ez váz arányszám 135, Olaszországban 133, Csehszlovákiában pedig 93. Miután a. japán szigetországban igen sok magas hegyvidék vain, amelyek egyike- másika 3800 méter magasságig iis felér és ezek a , hegy vidékek települési szemponthói alig jönnek számításba, az ország egyre szaporodó népessége aránylag szűk lakóterületre van összezsúfolva. Ez a kis terület mező- gazdasági kuli túrával neon tudja eltartani a sok-sok milllilót és így Japán fokozatosan kényszerült az indusztriailizáció útjáraA japán induszfrializmus A régóta kifejlett háziipar, mint selyem- szövés, csipkékószitós, porcellánipar, bronz- és rézedénykészités, lakkáruk készítése stb. Japánban igen magasfoku és magas értékű müiparrá alakult, ezenkívül azonban rohamosan fejlődött a modern nagyipar, a mechanikus fextilipr, a porcelláoáruk tömeges gyártása, faáruigyártás, bőr- és cipőipar, vas- és fémipar, gépgyártás, egyszóval Japán tulajdonképpen mindazon iparágat felölelte és kifejlesztette, amit Európában és Északameri- kában gépi utón kul láváinak. Amint azonban egy ország kapitalizmusának kialakulási periódusában a tömegáruk kvalitása még uem eeész töéletes, sőt csekélyebb mértékű, Japán iparának cikkei sem állják ki a versenyt a magas fejlettségű európai és amerikai ipari cikkekkel. Minőségben nem versenyezhetnek az amerikai és európai indusztrializmus termékeivel, versenyeznek azonban árban, amennyiben Japánban nevetségesen olcsó a munkaerő és igy hihetetlenül alacsony árban tud Japán termelni. Ezekkel az olcsó, de sekélyebb minőségű ipari cikkekkel nem mehet olyan piacokra, amelyek ismerik az amerikai és európai ipar gyártmányainak minőségi fölényét, kénytelen tehát olyan piacokat felkeresni, amelyeknek primitív lakossága az áru minőségét még nem tudja értékelni s ahol az áru olcsósága játszik döntő szerepet. Ezért a japán iparnak hosszú időn keresztül egyetlen terjeszkedési lehetősége Keiet- ázsiában mutatkozik, Kínában és Mandzsúriában, továbbá délkeleti Ázsiának maláji néptörzsei között. Kína és Mandzsúria jelentik a legnagyobb piacot, mert ennek a földterületnek a lakossága becslés szerint 490—500 millió között lehet. De Afrikának, valamint déli és középső Amerikának alacsonyabb igényű országaiban és néptörzsei között is megjelenik a japán ipar a maga olcsó tömegáruival és kellemetlen konkurrenciát jelent az északamerikai és európai ipar számára. Az olcsó munkaerő Japánban tulajdonképpen alig van szocialista mozgalom és annak ellenére, hogy liz év óta a moszkvai propagandaközpont az ügynököknek egész hadseregével árasztotta el a szigetországot, a szocialista törekvéseket alig lehetett megindítani, olyan erős ellenhatás mutatkozik velük szemben. Itt tehát nincsen semmiféle munkásvédelem és nincs szociális törvényalkotás sem, amely a termelést megdrágítaná. Japánban az úgynevezett szociális dumiping legkifejlettebb alakjával találkozunk. A szülők már 10—12 éves korban levő gyermekeiket is hat-tizenhat évre valóságos rabszolgaként adják el a gyáraknak s ha ezek a szerződésileg eladott gyermekek a rossz bánásmód következtében munkaadójukat elhagyják. akkor rendőrök viszik őket vissza gazdájukhoz. Védelem a sárga veszedelem ellen A japán faj vitalitása rendkívüli erős, a nép igen szapora. Ennek következtében Japánban már korán megindult a kivándorlási mozgalom. A japán munkás igénytelensége a magasabb életigé nyekk el föllépő fehér munkásoknak nar gyón nem kívánatos szociális elemet jelentett, amennyiben a sárga munkással a bért le lehet szorítani. Azonban nemcsak a szervezett munkások, hanem a kisiparosok és a kereskedők is védekeznek a japán és kínai bevándorlással szemben. Az angol dominionok, az Egyesült Álr lamok és egyes középeurópai és délamerikai országok végül ia a legerősebb védelmi fegyverhez voltak kénytelenek nyúlni, törvényhozár eilag akadályozták meg újabb színes tömegek beözönlését. Mit tegyen tehát Japán egyre szaporodó népességével? Először véres háborúban legyőzte a szomszédos Koreát. Azonban Korea is elég sűrűn lakott, kilométerenként 96 ember él ott, és az éghajlat, meg a talajviszonyok a szubtrópikps tengeri kiimához szokott japánok számára még kevésbé nyújtanak kedvező életi ölté telek t, mint Saohalin szigete. Ez még inkább vonatkozik Mandzsúriára, amelynek kimondottan kontinentális klímája van és éppen úgy a hosszú és hideg telek uralkodnak rajta, mint Szibériában. Formoza, amelyet Kínától elfoglalt és annek- tált, a japán településre klimatikus szempontból alkalmas volna, azonban kevés teret nyújt. Japán tehát most uj imperialista politikához kezdett, fegyveres erővel akarja Kínát kényszeríteni, hogy a japán ipar gyártmányait vásárolja és megengedje, hogy mindenütt, ahol akar, gyárakat állíthasson föl, tehát japán tőkével és japán munkaerővel penetrálhassa Kínát. Kina ilyen módon valóságos japán gyarmattá válnék s miután a nemzeti érzés és bizonyos mértékű öntudat már Kínában is kifejlődött, természetesen erősen védekezik az ilyen törekvésekkel szemben. Erre egy veszélyes fegyver van a kezében, a. japán áruk bojkottja, amely mintegy két esztendővel ezelőtt már szervezett formában jelentkezett. A megoldás A relatív nyugalom tehát nem mutatja azt. mintha a japán—kínai konfliktus véglegesen megoldódott volna. Komolyan kell gondolkodni azon, hogy Japánnak megfelelő kiterjeszbedési lehetősége legyen emberfölöslegének elhelyezésére. Ezért elsősorban azok a területek jönnek tekintetbe, amelyek közelében feküsznek és ritkán lakottak. Uj-Guineánnk 30 ezer négyzetkilométerrel nagyobb lakóterülete van, mint. a japán szigetországnak, ezzel szemben összlakossága csupán 200.000 ember, úgyhogy csupán két és fél négyzetkilométernyire jut egy lakos. Borneo területe 150.000 négyzetkilométerrel nagyobb, mint Japán és itt is csupán 1.63 millió lakos* van, vagyis vannak itt még fölösleges települési területek, amelyek a fehér ember települése szempontjából nem jönnek számításba, azonban a japán emberfőiöslegek elhelyezésének problémáját egy csapásra megoldanák. Komoly politikusok, közgazdászok és tudósok ebben az irányban keresik a sárga faj tulszapotodásának problémáját megoldani. A fölgyülemlett energiáknak békés utón való levezetése volna ez az akció, amely a távoli keletet legalább száz esztendőre mentesítené a háborús konfliktusoktól. Természetesen ez a telepítési akció is szoros összefüggésben van a lefegyverzési problémával, mert egy harcias és imperializmusra berendezkedett Janán a délkeleti Ázsiában kitexje6z- kedve, előbb-utóbb veszélyeztetné Angliának ausztráliai dominionját és Indiát is. Japánban is érik az az irányzat, amely a ke- letázsiai kérdést ilyen békés utón kívánja megoldani. Nagyarányú tűz egy bukaresti csokoládégyárban Bukarest, április 20. Tegnap este tűz ütött ki a Zamiirésen-féle csokoládé- és cukorkagyár kakaoőirlős malmában. 5-600 munkás a tűz kitörésékor még a gyártelepen dolgozott, akik nagy sietséggel láttak hozzá a tűz oltásához, de kiderült, hogy az egész telepen csak egyetlenegy tűzcsap volt, nagy távolságra a kakao'őrlő maiamtól. Ennek kö- vetke®tébeu a tűz rohamosan terjedt és mire a tűzoltók odaérkeztek, három paivillőn állott lángokban, amelyek teljesen leégtek- Csak hajnalban sikerült a tüzet lokalizálni. A rendőrprefektus a királyt is értesítette az igen veszedelmesnek mutatkozó tűzesetről, mire a király megjelent a helyszínen és a tűz eloltásáig ellenőrizte a tűzoltóság munkáját. Még nem sikerült megállapítani, hegy- kinek a hibájából keletkezett a tűz, de máris megállapították, hogy tüzsendészeti szempontból súlyos mulasztás történt. Nagy szerencse, hogy a tűz keletkezésekor szélcsend uralkodott, mert különben a környező házakat sem lehetett volna megmenteni. — Titkos rulettklubot lepleztek te Budapesten. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A detektívek ma éjszaka a Váci-ttcca 63. számú házban, egy nyugalmazott alezredes lakásában titkos rulettklubot lepleztek le. Előkelő urakat és hölgyeket értek játék közben tetten, akiket a rendőrségre előállítottak.
