Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-20 / 91. (2904.) szám

1982 Április 20, warda. ^I^<MMA€fovRHlRLAR 11 Köz^aczpa^ágT1 ­Interpelláció a népjóléti miniszter uritoz az ygmveiett feles dohánykerfésiek szociális biztosítási kötelezettsége tárgyában Beadják Füssy KáSmáia siesiáíor és társa! A szlovén szikéi járási betegsegéJyző és munkás baleset biztosító pénztáraik az utóbbi hónapokban egyre-másra kézbesítik ki a dohánytermelő gaz­dáknak a biztosítási díjkivetéseket az úgynevezett feles dohán yikeríéseek után. Jellemző, hogy a feles dohánykertészeik már az áliaimfordnlat előtt is mű­ködtek s akikor is voltak már betegbiztosítási tör­vények, ellenben a csehszlovákiai munkásbeteg- eegélyző pénztáraknak csak most jut eszükbe a feles dohánykertószek biztosítása, amikor ezek a pénztáraik köztudomlás szerint a pénzügyi válság­gal küzdenek, el vannak adósodva 6 igy önként adódik a feltevés, hogy a betegbénztárak ügy-buz­galma csak azzal magyarázható, hogy újabb be­vételi forrásokra akarnak szert tenni, még ha az a törvénnyel ellenkező módon ie történik. A szociális biztosítás kérdéseit rendező, 1924. évi 221. számú törvény 2. paragrafusa ugyanis ki­mondja, hogy biztosítási kötelezettség alá esik az, aki a Csehszlovák köztársaság területén szerződé­ses munka, szolgálati vagy tanoncviszony alapján munkát vagy szolgálatot végez s ezt a munkát nem végzi mellék vagy alkalmi foglalkozásként. Az ugynevezetett feles dohánykertész neim alkal­mazottja a dohánytermelő gazdának, hanem társa s az illető nem munka, vagy nem szolgálati szer­ződés alapján végzi a dohány föld eken a munkát, hanem vállalkozói társas szerződés alapján. Emellett teljesen közönbös, hogy ez a dohányter­melési társas szerződés szóbeli, avagy a felek azt irában is lefektették. ügy gondoljuk, hogy niucs szükség különösen nagy jogi tudományra, hogy a feles dohánykerte­szek esetében megállapíthassuk, hegy' nem alkal- tnazotbi. hanem vállalkozói társas szerződésről van szó. A szolgálati szerződés jellemzője ugyanis, hogy e munkavállaló a végzett munkájáért meg- határwott természetbeni vagy készpénz,járamdó- ságot kap, amelyet bizonyos időszakokra, napokra, hetekre, hónapokra vagy évre állapítanak meg. A szolgálati szerződés bármikor felbontható fel­mondás által. A feles dohánykertész nem kap napi, heti, vagy hónapra szóló munkabért, hanem a földtulajdonos földjén termelt dohánymennyiség- nek beszolgáltatása után megkapja a dohány be­váltási árának a felét. A dohánytermelés állami monopólium tárgya s > a gazda — amennyiben feles kertéssoei termeli a dohányt ezt a körüli­A nemzetközi kereskedelmi kamara Durca-kenfereitciája Grác, április 19. A nemzetközi kereskedelmi kamara rendezésében Gráeban tartott Duna­ikonferencián a főelőadó mellé háromtagú szerkesztőbizottságot választottak, amelyben az elnökségen kívül még három tag foglal helyet. Tegnap a konferencia különösen a pretferen- ciális szerződések lehetőségével foglalkozott. Streeruwitz osztrák delegátus állítólag beje­lentette, hogy Ausztriának semmi érdeke &em fűződik a dunai államok gazdasági együtt­működéséhez. Ez a hír bécsi hivatalos körök­ben nagyon kínos benyomást keltett s a kor- mánylapok általában ama nézetüknek adnak kifejezést, hogy Streeruwitz legfeljebb a ma­ga, vagy a 'bécsi kereskedelmi kamara nevé­ben tehetett ilyen nyilatkozatot. Gratz Gusztáv magyar delegátus kijelen­tette, hogy Magyarország valamennyi lehető­séggel behatóan kíván foglalkozni, amely a mezőgazdasági államoknak bármi előnyt hoz­hatna, tehát a dunai államok gazdasági együttműködésének tervével és az előnyvá­mok rendszerével is­Olivetti olasz delegátus kijelentette, hogy nézete szerint a dunai államok piaca nem elégséges a fölös mezőgazdasági termények el­fogyasztására s ezért a dunai államok autar- k'ája nem valósítható meg. Owen Jones angol delegátus azt hangsúlyoz­ta, hogy Angolország valamennyi olyan terv­vel szívesen foglalkozik, amely az államok ügy csoportjának gazdasági felvirágoztatására irányul. Angolország azonban némileg csaló­dott a középeu rópai ga zd a sági hely zet feji ődé- sében, mert itt nagy veszteségeket szenve­dett s az angol kereskedelmi világ arra a következtében jutott, 'hogy legcélszerűbb tel­jesen lemondani a középeurópai államokkal való kereskedelmi kapcsolatokról. Angolor- szág tényleg már jelentős előnyöket adott a középeurópiai államoknak az által, hogy kilenc­szer, tízszer annyi árat vesz át tőlük, mint amennyit oda szállít. Az angol közvélemény mindennemű titkos preferencia ellen van- Angolország azonban a kliring- és cser eszer­ződ és eke' is ellenzi, mert azok szintén meg­károsítják az angol kereskedelmet. A londoni pényvilág nem hajlandó újabb 'hiteit folyósí­tani a középen rópai államoknak mindaddig, iményt a Meg dohányikertósz nevével együtt be­jelenteni tartozik a doh ánytenmel ési engedély iránt benyújtott jelentkezési lapon s igy a megáldott dohánytermelés! engedély is tulajdon­képpen ily esetekben a két vállalkozó társ: a föld- tulajdonos és a feles kertész nevére szól. A feles doMinykertéaz társas viszonya nem szűri'lelhető meg felmon d ássál a földtulajdonos részéről, csak aibban az esetben, ha a kertész a dohánymionopo- lium érékei ellen vétene s akkor is nem a föld - tulajdonos szünteti meg a társas viszonyt, mert az illető rendesen nem is ügyei a dohánytermelésre, hanem a jövedéki ellenőrző hivatal, amely ki­fogásolja a dohánytermelésben érdekelt másik társnak, a kertésznek a munkáját Az önállóan dolgozó feles dohánykertészmek a társa, a föld- tulajdonos. nem ad utasításokat, hogy mit, mikor, hogyan végezzen, az illető a legjobb tudása, képes­sége szerint maga cselekszik a lehető legnagyobb hozam érdekében, míg az alkalmazottnak teljesen közönbös, hogy a termés jó-e vagy gyenge. Úgy véljük, hogy annyi is teljesen elég annak megvilágítására, hegy a feles dohánykertószek esetében szó sem lehet műnké, vagy szolgálati szerződésről, hanem a gazda s kertésze között igenis vállalkozói társas szerződés van. Az előadottak alapján kérdezzük a népjóléti miniszter urat: 1. Van-e tudomása arról, hogy a szlovenszkói m uokásibe legb i zíos itó pénztárak és a munkás balesetbiztosító a vállalkozói társas viszonyban dolgozó feles dohánykortéSBeket alkalmazottaknak minősítik s a föld tulajdonosokat betegbiztosítási dijakkal terhelik meg? 2. Hajlandó-e a kérdést nyomban megvizsgálni s szükség eseten kormányrendelei tel megmagya­rázni a betegbiztosító pénz‘árak urálinak, hogy a feles dohánykertesz nem alkalmazott, hanem társas vállikilkozó 6 igy biztosítási kötelezettség alá nem esik? 3. A hosszadalmas feletobezési közigazgatási bíró­sági panaszolásá eljárás elkerülése érdekében haj­landó-e a miniszter ur az illetékes kormány­rendelet kiadásáig is utasítaná a betegbiztosító pénztárakat, hogy a feles dohán ykertészekkel dolgozó gazdák zaklatását nyomban hagyják abba? Prága, 1032. április 16. (Aláírások.) miig pénzügyeiket maguk nem hozzák rendibe. Az angol delegátus befejezésében óva intette a középeurópai államokat a túlhajtott ipari ra- ciion a Lizádétól. Cl© ment Lammers francia delegátus azt hangsúlyozta, hogy Tardieu terve gazdasági­lag mess zeh aló terv, azonban azt nem szabad oly kalapnak tekinteni, amely valamennyi dunai állam fejére ráhúzható. Ezért a közép- európai államok gazdasági válságának külön­féle okai között megkülönböztetést kell ten­ni- ő is óva inti a középeurópai államokat a termelés túlhajtott rácionalizálásától s az ál­lami ellenőrzés alatt végzett kontingentálási rendszertől. A német-francia gazdasági ki­egyezést sürgette, mely nélkül a középeuró- pai államok gazdasági tailpraálIrtása nem vol­na tökéletes. A Csehszlovák Nemzeti Bank legújabb heti kimutatása szerint a bankjegyforgalom 6 mil­liárd 454 ezer 393 korona volt, vagyis egy hét alatt 214 779 ezer koronával csökkent. A zsirókövetelések 1 millió 532 ezer koronával emelkedtek s 570 millió 114 ezer koronát tet­tek ki. Az egyéb passzívák tétele 705 ezer koronával 216 millió 442 ezer koronára esett vissza. Az aranykészlet 320 ezer koronával csökkent s jelenleg 1 milliárd 642 millió 320 ezer koronát tesz ki. A külföldi követeléseit és a valutakészletek 16 millió 718 ezer ko­ronával emelkedtek 772 millió 278 ezer ko­ronára. Az egyéb készletek tétele 1.25 millió­val 18 millió 97 ezer koronára emelkedett. A váltóeszkont 7 millió 971 ezer koronával 889 millió 473 ezer koronára emelkedett, az ér­tékpapi re szkon t 88 millióval 16 millió 700 ezer koronára csökkent s az értékpapírokra nyújtott kölcsönök összege 221 millió 973 ezer koronával 87 millió 759 ezer koronára esett vissza. Az egyéb aktívák tétele 75 mil­lió 844 ezer koronával 623 millió 760 ezer koronára emelkedett. Vagyondézsmára befi­zettek 5 milliárd 929 millió 371 ezer 849 ko­ronát. Az aranyfedezet 35.2 százalékos. A csehszlovák államvasutak januári forgal­ma. A vasutügyi minisztérium kimutatásai szerint ez év januárjában a vasutak 17 millió 746 ezer személyt szállítottak (múlt év ja­nuárjában 19.359POO). A teher- és gyorsára szállítása 3 millió 5 ezer (3 millió 455 ezer-) tonnát tett ki. A személy szállítás 71.46 (83.05) millió koronát, az áruszállítás 151.55 (185.12) millió koronát jövedelmezett, vagyis összesen a szállítás 223.01 (268.16) millió 'koronát jöve­delmezett. A márdu9i gabona- és lisztbeho zalai. A statisztikai hivatal kimutatása szerint már-! ciusban jelentőben emelkedett a gabonabeho-! zatal februárral szemben. A búza behozatala 550 vagonnal, a rozsé 1018 s az őrleményeké 227 vagonnal emelkedett. Márciusban össze­sen 4114 vagon búzát, 2246 vagon rozsot s 655 őrleményt LmpOirtáilJtak, Jugoszláviából 2469 vagon, Romániából 1386 vagon búzát impor- j táltak, a többi Hamburgon át érkezett. A bu-1 zalisztkniporínál hosszú idő múltán ismét je­lentkezik 68 vagon magyar liszt, amelyet kü­lön csereszerződés alapján importáltak. Ka­nadából 29$, Romániából 137 s Jugoszláviá­ból 105 vagon búzalisztet hoztak be. Az év első negyedéiben 11351 vagon búzát importál-1 tak a múlt év megfelelő időszakának 898 va­gonjával szemben. Csökken a sör, emelkedik a bor fogyass- j fása. Februárban 572.310 hl sör fogyott el a ] múlt év februári 615.187 hl-rel szemben. A februári sörfogyasztás a januárival szemben 9.8 százalékkal csökkent. Csehországban 463.411 hl, Morvaországban 98.466 hl, Szlo- venszkón 9888 s Ruszin szíton 465 hl sört ér­tékesítettek. A belföldi fogyasztás 564.610 hl-t igényelt a tavaly februári 603.000 hl-rel szemben.. Az év első két hónapjában 1,206.901 (1.292.777) hl sört értékesítettek, vagyis a csökkenés 6.6 százalékos, emellett a kivitel a tavalyi 23.284 hl-ről 16.080 hl-re esőteken t, — A februári borfogyasztás januárral szem­ben ugyan 9 százalékkal csökkent, azonban a tavaly februári 34.776 hl-ről 39.337 hl-re emelkedett, vagyis az emelkedés 13.1 száza­lékos. Szlovenszkón 16963, Csehországban 11471, Morvaországban 9784 és Ruszinszkón 1119 hl bort adóztattak meg. Ez év első két hónapjában összesen Szlovén szíton 35681 (29626) hl, Csehországban 24340 (22654) hl, Morvaországban 20081 (19138) hl s Ruszin* szikón 2519 (3316) hl bort adóztattak meg fo­gyasztási célra. A földművesek eJadatliaai gabonakészletei. i A mezőgazdasági számviteli és igazgatásiam ' intézet most hozta nyilvánosságra az 1932. január 1-én a csehszlovákiai földművesek birtokában levő eladatlan gabonakészletek mennyiségére vonatkozó becslését. Ez a becs­lés azonban csak százalékos, vagyis az ab­szolút számok ismeretiének, A számításokat ezer kérdőív alapján dolgozták ki. Ezek sze­rint a búzakészletek a köztársaság nyugati részeiben a tavalyiaknál 3 százalékkal kiseb­bek, Szlovénotokén pedig 77 százalékkal ki­sebbek. Az egész köztársaság területén — Ruszinszkó nélkül — a búzakészletek 70 szá­zalékkal kisebbek, mint egy év előtt. A rozskészletek a történelmi országokban 56, Szlovenszkón 71 s az egész köztársaságban 43 százalékkal kisebbek, mint egy év előtt. Az árpakészletek a történelmi országokban ez- idén 88 százalékkal nagyobbak, Szlovenszkón 44 százalékkal alacsonyabbak, mint tavaly. A zabkészletek a történelmi országokban 10 százalékkal nagyobbak, Szlovenszkón 49 szá­zalékkal alacsonyabbak s az egész köztársa­ságban a tavalyi zabkészletnek a 103 száza­lékát teszik ki, a Minden gazdának erdeke, nogy talajának trágyázását ok:zenien hajtsa végre <tp ad útmutatást F©d©ir „A trágyázás etóíeia és gyakorlata" 3. most megjelent könyvében, ára 2»*— oc.-’zerz i könyvét vételkötelezéttseg nélkül - megküldi betekintés végett azoknak, kik e végből hozz.) fordulnak. (< im- Abovce p Sírkövéé. Csökkent a dohányjövedék márciusi bevé­tele. A dohányáru február 25-én eszközölt áremelésének hatása a bevételek összegére márciusban nem mondható kedvezőnek. A bruttó bevétel 142.4 millió korona volt a múlt év márciusi 151.17 millió koronával szemben. A csökkenés tehát csaknem 9 mil­lió korona. A februári bevétel 152.51 (137.7) millió korona volt, míg januárban a dohány­jövedék 132.77 (140.44) millió koronát vetít be. Az év első negyedében összesen 427.68 millió korona folyt be a tavalyi 429.31 millió korona helyeit. Csehszlovák faszénért magyar gabona? Az egyik prágai kőnyomatos jelentése szerint il­letékes körök most vizsgálják azt a tervet, amelynek alapján csehszlovákiai eredetű fa­szénért magyar gabona és liszt volna im­portálandó. Ezzel a csereüzlettel különösen a szlovenszkói száraz fadesztillációs üzemeken akarnának segíteni, amelyek különösen ne­hezen viselik el az értékesítési válságot. Amerika korlátozza a behozatalt? Jones republikánus szenátor az állami költségve­téshez olyértelmü javaslatot terjesztett be, hogy a csökkent értékű valutával báró álla­mokból eredő árut az Egyesült Államokba való behozatalnál sujteák külön pótilleték­kel. Görögország nem tér le az aranysfcamlard­ról. Athénből jelentik: Alfea pénzügyminisz­ter a lapoknak adott nyilatkozatában határo­zottan megcáfolja azokat a híreszteléseké!;, hogy Görögország letér az aranystandardról. A görög jegybank aranyfedezete 36.62 száza­lékos és igy az aranystandard feladására semmi ok nincs. Prága, április 19. Valuták. Holland 1360, jugo­szláv 54.80, német 799, belga 469, magyar 444.50, román 19.85, svájci 658.50, dán 688, angol 127.50, spanyol 268.50, olasz 178.40, amerikai 83.4714, norvég 598, francia. 132.82H>, bolgár 17.90, svéd 598, lengyel 876.75, osztrák 897. A Palugyai-pezsgőgyár bukása. Budapestről jelentik: A Palugyai József és fiai borkereske­delmi és pezsgőgyár részvénytársaság már ré­gebben kényszeregyezségi eljárás megindítását kérte. A vállalat hitelezőinek a múlt napokban tartott ülésén általános meglepetést keltett az a jelentés, hogy a cég vagyoni helyzete olyan rossz, hogy a törvényszerű minimális kvóta ki­elégítése is nehézségekbe ütközik. Az adóssá­gok meghaladják az 1.4 millió pengőt, mig az aktivál 580 ezer pengőre becsülik. A kedvez­ményes követelések, az adók, illetékek és szol­gálati fizetések összege 656 ezer pengő, vagyis az aktíva ezek kielégítésére is kevés. A cég ere­detileg 35 százalékom kvótát ajánlott föl, azon­ban nyilvánvaló, hogy azt nem képes teljesí­teni. Bár a cég az utóbbi öt évben évi 1.5 millió pengő forgalmat ért el, mégsem volt képes fe­dezni az évi 360 ezer pengőt kitévő rezsikölt­séget. A bankhitelekért a cég havi 10 ezer pengő kamatot volt kénytelen fizetni, ami öt év alatt 600 ezer pengő s ez vitte az anyagi romlásba. - ­A holland jegybank leszállította a kamat­lábat. A holland Nemzeti Bank a diszkont kamatlábat 3 százalékról 2.5 százalékra szál­lította le. A 3 százalékos kamatláb Hollan­diáiban múlt év szeptember 28-ika óta volt hatályban. Az osztrák fűrésztelep ok hatvan százaléka áll- Az osztrák fűrésztelep-tulajdonosok a múlt napokban konferenciát tartottak, ame­lyen az osztrák faipar hanyatlását néhány számadattal igazolták. így a fakivitel az 1928. évi 120 ezer vagoniróil 1931-ben 70 ezer vagonra esett vissza. Németország 1928-ban még 34 ezer vagon osztrák fát vett, tavaly mindössze 2000 vagont. Ausztria jelenleg főiképpen Franciaországba szállal fát. A kö­zelmúltban még nagyon jól foglalkoztatott osztrák fűrésztelepek hálván százaléka je­lenleg egyáltalán nem dolgozik- A Poldi nem fizet osztalékot. A Po-ldi kohámüvek igazgatósága csütörtöki ülésén fogja jóváhagyni a közgyűlés elé terjeszten­dő mérleget. Beavatottak szerint az igazga­tóság azt fogja javasolni, hogy a vállalat 1931-re ne fizessen osztalékot. Fizetésképtelenségek. A hitelezők védőegye­sületeinek jelentései szerint újabban a követ­kező cégek jelentettek fizetésképtelenséget: Nagy Imre és neje, gazdálkodó. Szemet; passzí­va 187.344 K. aktíva 141.000 IC. — Krnet Mária és gyermekei, gazdálkodó, Nemesi ce; passzíva 113.586 ív. aktíva 53.000 K. — Vida Jónás sza­bó, Léva; passzíva 117.194 K, aktíva 41.762 K. —• Reif Nándor, kereskedő, Kistapolcsány; passzíva 119.442, aktíva 36.530 K. — Katz Sá­muel, kereskedő. Komlóé; passzíva 61.916. ak­tíva 44.800 K. — Soháohter Vilmos, kereskedő. Podolin; passzíva 41.323, aktíva 21.582 K. — Trebur András és neje, gazda. Unióé; passziva 16.514, aktíva 5500 K. — Jelinek János, ven­déglős, Tgló; passziva 121.660 K. aktira ? A gyfiücorilatl aa/d« tovecleímcnek biztosi I fása, a birtokát béPbCiSiáó nazda talaja 1 termőképességének megőrzése ?rliábó olvassa ei Fodor Jen© : „A trágyázás elmélete és gyakorlata" •. most megjelent k nevét, melyet n 7érv vételköielezeitség nélkül e megküld hete kintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak, üra 25‘ Ke, Óim: Abovce p. Sírkövéé. LiiaiMLJiuium—wn JMMMJi»j^ijutw«taiiiv»mTTTCTvw<»w.: ■ ABC \ ütasiic résiére. E ti 1 A # Ha Budapestre jön szálljon meg í a dunaparti elsőt angu BRISTOL , szállodában, ! p . mert olcsó áron nyújt mindent: j * szép szobát, kitűnő ellátást és , szórakozást, hisz úgy a délutáni teánál, mint az esti vacsoránál tánc van. i ^. Mindezt (szobát teljes kitűnő j ellátással) — a szoba fekvésétől j. függöleg — már napi 12‘— pen- j göért kaphatja. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom