Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-19 / 90. (2903.) szám

1932 áipcrÜiis 19, kedd.

^mgm-Mag^arhiklak

Grandiózus nagygyűlés keretében

tartott választási seregszemlét Kassán az országos keresztényszocialista párt

SzQIlO Géza dr. pártvezér nagyszabású beszédben adott politikai helyzetképet - Grosschmid szenátor, Tost alpolgármester, Fedor képviselő, Fleischmann tartománygyiilési képviselő gyujtőhatásu beszédet mondott — A keresztény munkásság ragaszkodása a párthoz - A pártvacsorán Sziillö és Szent-lvány a magyarság közös harci frontja mellett manifesztált

Kassa, április 18. (Kassai szorkosztiőső- giinlk jelentése) Április 24-ián viáílasztija meg Kassa uj toépviiselőtestfüljéttét. Ennek a választásnak a jelentősége messze kimagaslik (közéleti eseményeink sarából s a kisebbségi magyarság szempontjából országos vomaitko- zásoklban i;s sorsdöntő jelentősége van. Ennek a választásnak kell eldöntenie azt a nagy kérdést, hogy Kassa város magyarsága meg tudja-e tartani vezető pozícióját a város politikai és közigazgatási életében, vagy pedig aWiroairad albban a küzdelemben, aimeilylben a türelmetlen sovinizmus pártjai minden lehetetlen eszközt és fortélyt igénybe vettek ellőne. Enneík a választásnak kell bebizonyítania azt, hogy az őisi kuruc város magyar jellege élő valóság-e még. Az

Vasárnap délelőtt 11 órakor a kát. legényegylet hatalmas termét zsúfolásig megtöltötték a keresztényszocialista párt kassai hívei- Ott láttuk a közönség soraiban Kassa keresztény társadalmának szine-javát nemzeti és társadalmi különbség nélkül. Az elnöki asztalnál helyet foglalt Sziillö Géza dr. országos pártelnök, Grossohmid Géza dr. szenátor, a kassai pártszervezet elnöke, Tost Barna prelá'tus-kanonok, helyettes polgármester, Dobránszky János képviselő, országos alel nők, Böhm Rudolf szenátor, Fedor Miklós és Hokky Károly nemzetgyűlési képviselő. A terem első soraiban foglaltaik helyet a testvérpárt illusztris képviselői, elsősorban Törköly József dr- képviselő, a magyar nemzeti párt országos elnöke, Holo- ta János dr. képviselő, Füssy Kálmán szenátor, Giller Jártas dr. tartamánygyülósi képviselő, Várnay Ernő országos pártigaz- gafó és mások.

A közönség Szüllő Géza dr.-t és törvényhozó társait lelkes éljenzéssel fogadta- Az éljenzés csillapultával a nagygyűlést Gros- sehmid Géza dr. szenátor, a helyi páTtszer- vezet elnöke nyitotta meg.

Grosschmid szenátor megnyitó beszéde

A szenátor röviden rámutatott újra arra, hogy e város belső életében a jelen választás különös bordereje abban rejlik, hogy az őslakos pártok választási eredményétől függi, hogy ,,a magunk sorsát — a fennálló törvények szűk keretein belül — de mégis

Nincsen nép — kezdette beszédét a pártvezér —, amelyben annyi lelkesedés lenne, mint mibennünk és nincsen nép, amely hamarabb demoralizál ódna és elveszítené önmagát, mint a mi népünk, ha bárhol és bármiben vereség éri. Meg tud halni, ha kell, dalolva, megy neki a veszedelemnek — és néha meghökken egy zörejtől is. Ez a szélsőséges természet a mi keleti származásunknak a bizonyítéka és most a választások előtt, amikor látszólag nehézségek merülnek föl, jövök én ide Önök közé, hogy visszaadjam az elvesztett önbizalmukat, hogy megerősítsem Önöket, mert hiszen se ceügge- désre, se elkeseredésre, se az önbizalmunk elvesztésére nincsen ok!

Választás előtt álunk, és meg akarnak 'bennünket bontani, ittlévő ősiakókat. ezerféle huncutsággal. Kitalálnak jelszavakat, amelyekkel megtévesztik az ártatlanokat és megcsillogtatják az üveggyöngyöket, amelyekkel tévedésbe ejtenek sokakat, akik igazgyöngynek vélik az üveggyöngyöt.

Ezzel az ezerféle huncutsággal szemben nekünk nem kell semmi egyebet tennünk, csak 6zembehelyezni az Igazságnak a fegyverét és az Igazságnak az acéljától összetörik ez a méltatlan korteskedés,

nekünk kell fölvilágosítani azokat, akik nem látnak és nekünk szembe kell helyezkednünk .azokkal, akik bennünket megtéveszteni akarnak. Olyan könnyű a mi igazságainkat leszögezni és olyan nehéz a mi panaszainkat és jogos vádjainkat megcáfolni.

A mi igazságunk az, hogy mi követeljük ebben az országban és ebben az államban azt, hogy az őslakosság a saját maga sorsát a maga szellemében, a maga emberei által inelkövetkező vasárnap jelentősége tudatának jegy étben zajlott le április 17-ike, a választási agitáció utolsó vasárnapja*

Szövetkezett elílenaékii pártij a irtuk, az országos keresatónyszooial ist a párt és a magyar nemzeti párt teljes vezérkarával felvonult erre a napra Ráfkóozi városába, hogy hitet és erőt öntsön az őslakosság soraiba. Az országos keresztényszocialista párt nagyszabású választási nagygyűlést és párbvaoso- rát rendezett, a magyar nemzeti pártnak ugyancsak nagyszabású seregezemiléje volt a vasárnap esti pártvacsora s egyúttal a párt országos elnöki tanácsa is fontos értekezletet tartott.

A nap eseményeiről .részletesen az alábbiakban számolunk be:

tud precíz számadást ejteni, nem tud fölállítani egy helyes egyenletet, mert minden tényező, amellyel számolni lehetne, tulajdonképpen bizonytalan.

A mai világ olyan, mint egy fejetetejére állított piramis, amely ma véletlenül áll, de hogy mikor fog jönni egy erős légáramlat, amely földönti, azt nem tudja megmondani senki.

Ennek a bizonytalanságnak az az oka, hogy a békeszerződések, amelyek az alapját képezik a mai helyzetnek, úgy jöttek létre, hogy

két tényezővel nem számoltak, amely két tényezőt pedig számba kell venni. Az egyik az, hogy van Oroszország és van Németország, a másik az, hogy lehetetlenség igazságot alkotni akkor, ha nem mérnek mindenkinek egyforma mértékkel.

Ma vannak népek, amelyeknek államuk van és vannak népek, amelyeknek nincsen államuk. Vannak államok, amelyeknek fegyvere van és vannak államok, amelyeknek nincsen fegyvere. Vannak népek, amelyeket fölszabadított a háború utáni helyzet, vannak, népek, amelyeket szolgaságba döntött a háború,

de egyenlőség nincs és ameddig az egyenlőség egy nevezőre való hozása az emberi alakulatoknak nem történik meg, addig nem lőhet a gyógyítást elkezdeni.

A betegségnek az alapokát kell keresni a világban, de most már ha ezen betegség elterjedt mindenkire, kezdik keresni a betegség kórokozóját.

A háború utáni „vagy-vagy"

A háború után úgy gondolták meggyógyit- hatónak Európát, hogy felosztották az osztrák-magyar monarchiát és csupa nemzeti államokat alkottak a monarchia helyett. Elfogadták alapul a nemzetiségi államok gondolatát, de ugyanebben az időiben, amidőn ezt telték, Magyarországot úgy darabolták fel, hogy Magyarország testéről leszakítottak három és félmillió magyart. Itt van a bökkenő, mert ezek után minden magyar mindig érezte és érezni fogja, amig magyar lesz, hogy

vagy nemzeti alapokon kellett megalkotni az országokat, de akkor miért szakítottak le annyi milliónyi magyart, vagy nem nemzetiségi alapokon kellett az államokat megteremteni, hanem a gazdasági célszerűség alapján, hát akkor miért kellett a gazdaságilag nagyszerű egységet alkotó Magyarországot szétdarabolni?

A várás politikája

Ezt a kételyt nekünk soha elfelejtetnünk nem szabad és ez az oka annak, hogy nem lehetünk és nem támogathatjuk a kormányt, amelynek egész politikája abban merül ki, hogy ezt a törekvést lerontsa. Olyan egyszerű az a kérdés, hogyha valami rosszul van megcsinálva, hogy azt jóvá kell tenni, hogy erről az egyszerű kérdésről nem is lehet máshol beszélni, csak a politikában, ahol igyekeznek az igazságot mindig elnyomni s igye— Bágyadt, levert, dolgozni képtelen egyéneknél a természetes „Ferenc József* kese- rüviz szabaddá teszi a vérkeringést és emeli a gondolkodó- és munkaképességet. Beható kórházi kísérletek folyamán bebizonyult, hogy a Ferenc József víz szellemi munkásoknál, neurászténiás embereknél és betegeskedő asszonyoknál rendkívül jótékony hatású gyomor- és béltisztitó szer A Ferenc József keserüviz gyógyszertárak bán, drogériákban és füszerüzletekben kap ható.

kéznek az egyszerű, világos megoldási alapokat, hacsak lehet elhomályosítani. Nekünk itt újból rá kell mutatnunk arra, hogy

az a gazdasági politika és az a nemzetiségi politika, amelyet velünk szemben és a Magyarországgal szemben a csehszlovák állam kormányzata követ, téves, káros s azt nem támogatással, de ellenzékiességgel kell meggyengiteni.

Hiszen nézzük azt, bogy az a helyzet, hogy egyenlőtlenség van Európában, ez az oka annak, hogy a gazdasági vérkeringés megállóit a középdunai államokban és ennek a nehézségét mi éppen úgy érezzük, mint érzik azt a dunai államok, mert

A keresztény szocialistapárt választási nagygyűlése

Sziillö Géza beszéde

magunk intézhessük, hogy a törhelietileu magyar érzésnek megvédéséiben mindig kitartó híres kuruc város megmarad-e továbbira iis annak, ami évszázadokon át volt, a magyar érzés mindenfajta fáradtság és nyomorúság idején sem kiapadó forrásának, a magyar szellem és kultúra szilárd, bevehetetlen várának."

Ez a tény és ezért a.z ellenünk való ádáz fámadsts! Politikai ellenfeleink azt hiszik, hogy ennek a várnak a bástyái roskadoznak! A másfél évtizedes kisebbségi sorsban is perzselő világválságban országszerte elvérzett és legyöngült • társadalom ellenálló erejét itt is meggyöngültnek vélik és elérkezettnek látják az időt a magyarság ezen erőssége eűüemi koncentrikus támadásra.

Ebben a nehéz harcunkban azonban véltünk van az ország egész magyarsága! Ennek bizonyság-tétele, hogy e választásnak a helyi kereteken túlmenő jelentőségét felismerve, ma együtt van itt a szlovenszkői 'magyar pártok vezetősége s nemcsak bízó, remiélő és biztató hangjukat hozták él hozzánk, hanem megjelenésűikkel igazolták, hogy együtitérezne'k velünk, hogy átérzik e nehéz harcnak a helyi kereteiken túl is érvényesülő és nemcsak e város, de az országrész jövőjére is kiható nagy jelentőségét és megjelenésűik tényével megacélozzák ellenálló erőnket.

Grosschmid dr. szenátor lelkes helyesléssel fogadott beszéde után viharos ováció közben Sziilllő Géza dr. emelkedett szólásra s a lelkes helyeslés gyakori kitörése mellett mondotta el a következő nagyjelentőségű beszédet:

tézze s hogy megkapja ebből a célból az autonómiáját. A mi jogos vádunk pedig az, hogy ebben az államban egy túlzó soviniszta cseh politikai irányzat van, amely bennünket csehesiteni, amalgamizálni és nemzeti erőnket meggyöngiteni akarja. Ezzel az irányzattal szemben nincsen más mód, csak az ellenzéki álláspont, a legélesebb fegyverekkel való ellenzéki küzdelem, nem pedig a behó- dolás.

Nem a politika kikapcsolása, az úgynevezett, politikamentesség, hanem igenis a politikai fegyverek teljes arzenáljának a fölhasználása az, amely sikert nyújt nekünk.

Ne felejtsék azt el, hogy megpróbálta a Hlin- ka-párt, hogy megkapja a fajtájának a jogait, de nem kapta meg, mert

a politikában nem a méltányosság érvényesül, de az erős akarat,

amely tudja, hogy mit akar és meg nem alkuszik és el nem adja magát. És ez a mi politikánk!

A külpolitikai helyzet bizonytalansága

Ebben az órában Önöket a gazdasági válságon túl az érdekli leginkább, hogy mi van a külpolitikában? Önök leginkább erről szeretnék fölvilágositásaimat hallani, azonban erről én nem beszélhetek. Be egyet mondhatok Önöknek, hogy ha az őslakosság bizik önmagában, akkor bízik benne minden tényező, ha az őslakosság nem bizik önmagában, megalkuszik, gyáván eldobja atyáinak örökségét, hát akkor ne csodálkozzék, ha benne sem bizik senki. Ebben a világban, amelyben ma élünk, mától-holmapig van minden kormány hatalma, senki nem

többi

_____________ 3

ha

tározottan nem igaz az, amit Benes miniszter ur hirdet, hogy „Csehszlovákiának mindég)’, Csehszlovákia tud várni!**

Hát ez nem igaz! Emlékszem én a történelemben arra, amikor Windischgraetz herceg büszkén jelentette ki Ausztria nevében, hogy „Wir kőimen warten" és a monarchia majdnem összeomlott ez alatt a várási politika alatt. Csehszlovákia sem tud várni! Az a sok vér, amely elhullott, Kossuthot kezdve egészen Brüxig, az a sok polgárvér, amely elfolyt, nem az elégedett állampolgároknak a vére volt, hanem az ijesztő munkanélküliség szörnyű helyzete festi azt a piros rémet föl a firnamentumra. A gazdasági mérlegnek a megbillenése, amely a legutolsó adatok szerint azt mutatja, hogy mig 1932 március hónapban a külkereskedelmi mérleg összege 1272 milliót tett ki, ugyanez a kereskedelmi mérleg ezelőtt két évvel 2833 milliót tett ki. A kivitel 1932 márciusában 675 milliónak felelt meg, 1930-ban a kivitel 1482 milliót telt ki. A behozatal 1932-ben 597 milliót tett ki,

1930-ban 1348 milliót.

„Politikamentesen nem lehet politikai szerződéseket csinálni'*

Ez a respublika munkanélküli segélyre havonként 200 milliót költ és ez a respublika az augol vámpolitika következtében körülbelül 1500 milliónyi kárt szenvedőit. Ez a respublika sem várhat,

ennek a respublikának is meg kell keresnie az európai együttműködésnek a lehetőségét,

de nem azzal a cseh politikát jellemző szűkmarkúsággal, hogy ő mindent meg akar menteni és a másiktól el akar venni mindent. A Tardieu-terv, amelyről annyit olvastak, megbukott, mert annak az alapoka gyakorlatilag nem volt megvalósítható, mert nem lehet politikai gondolat nélkül politikai szerződéseket csinálni, aki ezt állítja, az gimpliket akar fogni, de ma már a gimplifogásnak az ideje elmúlt. A respublika kormányzatának rá kell eszmélni, hogy

az a szegénység, amely itt dúl mindenfelé, a kivitelnek a megcsappanása, az iparnak a lerongyolódása, az agrártermékeknek az elértéktelenedése, az eladósodás, ez intőjét arra, hogy más politikát kell követni, de intője] arra is nekünk, ittlevőknek, hogy nekünk pedig nem a kormányt szabad támogatni, nem beállni a kormány csatlósának és a politikamentességnek az álruhájába öltözködve, magunkat nemzetinek mondva, nemzeti erőnk lerongyolására dolgozná. Megtámogatni azt, akinek az erőssége, föltétlenül a mi gyengeségünk, ez bűn.

Én nagyon jól tudom azt, hogy csak a gazdaságilag erős és anyagilag jól _ helyezettek tudnak igazán ellenállást kifejteni, és nagyon jól tudom azt, hogy a legjobb nemzetiségi politika az, amely gazdasági alapigazsággal küzd. Nem igaz az, amit rám fognak, hogy én érzéketlen vagyok a gazdasági törekvések iránt, és engem nem hajt más, csak a nemzeti érzés.

Snkább marattok szegény és becsületes, mini meggazdagodott és becstelen

Én csak azt akarom, hogy mi idevalók ne akkor kapjunk valamit, ha behódolunk a kormánynak, hanem követelem azt, hogy mink béhódolás nélkül megkapjuk mindazt, ami nekünk dukál, mint állampolgároknak. Én csak azt mondom, hogyha választani kell aközött, hogy valaki maradjon meg tisztességesnek és szegénynek, vagy pedig adja föl a tisztességét és legyen gazdag, hát én az erkölcsi utón állok és

inkább maradok szegény és becsületes, mint meggazdagodott, de becstelen!

Aki pedig föladja fajának jogait, föladja nemzetiségének elvét, föladja és elfelejti mindazt., ami múlt volt, csak azért, hogy anyagi jólétét megtalálja: hát az nem becsületes ember!

Rólunk azt mondják gúnyosan, hogy a magyarok a jogászok és a. kanászok nemzete! Hát ez lehet, hogy igaz. Mi jogásznemzet vagyunk és igy keressük a jogcímet és a jogot, és ka- náezok vagyunk — mert vigyáznunk kell a —- disznókra.

Nekünk ebben a respublikában össze kell tartanunk és össze kell fognunk őslakosoknak azért, hogy azt a földet, amit atyáinktól örököltünk, a magunk szellemi világában tartsuk meg, egymást támogassuk, szlovákok, magyarok és németek, ruszinok és ne veszítsük el nemzetiségünket.

Ne hánytorgassuk a múltat, ne higyjünk azoknak akik éket akarnak közénk dobni és hirdetik azt, hogy a magyarok elnyomták a szlovákokat.

Tartsuk fönn régi lelkünket, ne hódoljunk be a centralista pártok törekvéseinek.

A régiek nem hódoltak be. mert ha behódoltak volna, akkor lettünk volna törökök, tatárok, vagy osztrákok, de nem lett belőlünk török, tatár és osztrák, most se hódoljunk be, de maradjunk azok, akik voltunk: magyarok, szlovákok, németek és ruszinok.

A mostani választásnál maradjunk meg annak. ami volt Kassa.

legyen ez a kurucok városa, ne a labbancok fészke.

Abban a városban, ahol ott nyugszik Rákóczi