Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-17 / 89. (2902.) szám

1932 április 17, vasárnap.

9

Jtiiíetéfa íSeríin faapujában...

«

A német hatóidat a tegerőszakosabh eszközökkel igyekszik megakadályozni a jobboldal uralomrajutásáí Poroszországban

— A Prágai Magyar Hírlap berlini munkatársától —

Hippokrates iratai

Irta: SEITZ VIKTOR dr.

„Ars longa, vita brevis44. A tudomány, a művészet tényleg hosszú- Az élet gyorsan elfutó. Maga, aki megkov ácsolta ezt a mélyszellemü gondolatot, elporladt abban az időiben, amikor még sértetlen pompájukban állottak az istenek templomai és Hellas evezős hajói űrként járták a mai Le- vante partjait. Müve, melyet szerencsés fá- tum két évezred 'porlasztó enyészetén át a XX. század világába átvetett, tanúja jelmondata igazságának.

Hippokrates görög orvos a Kr. e. IV. századiban, az orvostudományok első nagy kodi fikátora. Müve összefoglalása mindazon ered menyeknek, melyeket az orvostudomány az ő koráig elért, megkoronázva saját felfedezései vei és zseniális megállapitásaival. Alkotásé mák nincs párja az ókorban és az egész középkoron át. Csak az újkor nagy orvosai szárnyalták túl. Monumentalitása miatt már kor- társai „nagy'Cnak és Galenus „istenidnek nevezte.

Görög lévén, az orvostudományi művészet nek fogta fel, melynek célja „a test szépségének és harmóniájának helyreállítása44. Művészi észjárása azonban nem volt akadálya pozitív gondolkodásmódjának. Megállapításai „A mellhártyagyulladás után előálló tüdő- gyulladás veszélyes.4, — „a tüdővész leginkább 18—35 éves korukban támadja meg az embereket44, — „az őszi időjárás veszélyes tüdő vészesek re“, — „ha a sárgabetegségben szenvedőnek a mája megkeményedik, az már rossz44, — „a podagra leginkább ősszel és tavasszal heves44, — „ha a lázbeteg a hatodik napon hidegrázást kap, úgy nehéz krízisen kell keresztülmennie44, — „gyors levertség a betegség előfutárja44, mutatják kifogástalan megifigyelőképességét.

Hippokrates nem specialista, ő egyetemes orvostudor. Beszél a betegségről, amit „ty phos44-nak neveznek, melynek gyógyítására azt írja elő, hogy a betegnek, ha heves szom juság gyötri, sok vizel kell adni egyszerre és hányásra kell ingerelni. Ezt kélszer-há- romszor kell ismételni és ha a beteg nagy hőségről panaszkodik, úgy hidegvizes borogató sokat kell rakni testének azon részére, ahol a leghevesebb hőséget érzi. ír a hisztériáról, amelynél előadja: „A magam részéről az ebben a betegségben szenvedő hajadonoknak azon tanácsot adom, hogy menjenek férjhez és igyekezzenek gyermeket kapni. Házasság bán élő. nőknél a terméketlenek inkább szenvednek ebben a betegségben, mint a gyermekkel bírók44. Nyilatkozik a „szent betegsé- gek44-ről, amint, az ő korában és ma is Ázsia és Afrika némely népeinél az őrültséget ne~ \ezik. Plasztikusan írja le az őrültség szimp- tómáit, miközben az ép szellemről a következő elegáns mondatban nyilatkozik: „Az embereknek tudniok kell, hogy az öröm, a. vidámság, a nevetés és a tréfa forrása ugyanaz, mint ahonnan a kedvetlenség, a gond, a bánat és a sirás fakad.44 Beszél a sportról: „A testi erőtfésziféséknek meg kel lelőzniök a táplálék fölvételét44. A fogyó- és hizókurákal épp úgy írja elő, mint a franzensbadi orvosok. Áz a megállapítása, hogy „az egyes tagok használata az illető tagokat erősiti, a nem-használat az illető tagok atrópiájára vezet44, darwini magaslaton áll.

Tudományos módszere — kétezer évvel Descartes előtt — a tapasztalati módszer volt. A babonás gyógymódokról bájos maliciával jegyzi meg: „A ráimádkozás a betegségeknél nem árt. Mindamellett célszerű, hogy mialatt az orvos az isteneket hívja, a dologba maga is beavatkozzék44. — „Állítom, — mondja —, hogy aki az emberek gyógyításáról helyesen akar írni, annak az embert, az ember természetét ismérni és felismerni kell44. Az egész embert kell vizsgálni, a származását, a körülményeket, amelyben él. Az orvosnak gyakorolnia kell magát, hogy külső jelenségekből a közeledő betegséget vagy annak valószínű lefolyását előre megjósolhassa.

Külön könyvekben foglalkozik a régi orvos- tudománnyal, a receptekkel, a diétával, az álmokkal, az életmód higiéniájával, a levegő, a víz, a vidékek és általában a fizikai körülményeknek az emberi szervezetre való hatásával, a krízisekkel, a prognózisokkal, a járványos betegségekkel, a belső betegségekkel. Oly korban élvén, amikor a tudománynak, különösen az övének, küzdenie kellett hatalmas előítéletekkel, külön fejezetekben védelmezi az orvostudományt. „Bár az orvosi művészet az összes művészetek közölt a legelőkelőbb, mégis egyrészt azoknak járatlansága miatt, akik azt gyakorolják, másrészt azok felületessége miatt, akik az orvosokat megítélik, az összes többi művészetek mögött elmarad44. — „Vaunak ugyanis emberek, akik abból, hogy a művészetet rosszul gyakorolják, — művészetet csinálnak44. Természetesen azzal az ellenvetéssel, hogy akik meggyógyultak, csak véletlen folytán gyógyultak meg. az ő korában még inkább találkoztak az orvosok. Verhetetlen dialektikával mondja erre Hippokrates: „A magam részéről nem vagyok hajlandó a véletlen szerepét elvitatni. Azonban a véletlen nem egyéb elnevezésnél. Ugyanis minden történésnek van egy oka és ahol egy ok jelen van, ott a véletlen1 Hédin, április hó.

Aki végiigszemlélte Németországiban az elnökválasztási harc fordulatait és must egy héttel a porosz választások előtt akarja mérni a német politikai helyzet esélyeit, — 'anraak mindenekelőtt arra a megállapításra kell jutnia, hogy mindaz arai az elnökválasztás 'során itt történt,

az barátságos tisztujdfcájs és udvarias vetélkedés volt csupán ahhoz a harchoz képest, ami most Poroszország birtokáért folyik. Poroszország sorsa április 24-én fog eldőlni, amikor Németország legnagyobb * állama uj T/andtagot választ, de az egész német birodalmi politikában is egyik legfontosabb dátum lesz április 24-ének napja. A baloldali pártok első hatalmas csalódása az volt, hogy Hitler az edinökváiLaszitás második menetében több, mint két millióval több szavazatot kapóit, mint négy héttel azelőtt, noha ez a baloldal várta és az egész liberális világsajtó azt jósolgatta, hogy a küzdelem remiéinytelen- éige miatt a Hitler .szavazatok száma alaposan meg fog csökkenni.

Ez a baloldal úgy Németországban, mint a külföldöm ma sem hajlandó tudomásul venni, hogy a nemzeti szocialista párt Európa legjobban megszervezett pártja — ők úgy képzelik a dolgot, hogy a „hitle- ris'ta hordának44 alapjában vélve egészen mindegy, hogy ma Hitlerre holnap pedig a kommunista jelöltre szavaz. Az április 10-á eredmény azonban férnves igazolása volt annak, hogy a nemzeti szocialista eszme állandóan előretör Németországban és a munkásság sorából épugy hódítja a híveket, mint a német parasztság, az intelligencia, valamint az ifjúság táborából.

Az elnök1 választási küzdelem azonban — ugylátszik — csaik előjátéka volt annak a nagyarányú harcnak, ami Németországban csak ezután fog lefolyni. Hitler április lOén Poroszországban az összes szavazatok 37.1 százalékát szi&rezte meg, Himidenburg 51 és a kommunista Thaelmanm 11 százalékos szavazatarányával szemben, A jelenlegi porosz Lamdtagban összesen csak 7 nemzeti szocialista képviselő foglal helyet, míg a mostani szavazatai alapján 164 mandátumra tarthat igényt az uj Landtagban, melynek az 50.000- e- osztószáim alapján körülbelül 450 képviselője lesz. Mondanunk sem kell, hogy Porosz- országban

nem a weimari pártok, hanem Hindenburg személye szerezte meg az 51 százalékos többségeit,

az tehát teljes mértékben ki van zárivá, hogy baloldali pártok mégegyszer többségbe kerüljenek. Eltekintve attól, hogy az elnökválasztáson igen sok jobboldali csoport Hinden- burgra szavazott, az is feltétlenül a jobboldal javára billenti a mérleget, hogy a porósz szociáldemokraták legutóbbi kétségbeesett és feltűnően igazságtalan hatalmi visszaélései az egész társadalomiban nagy lelki jobbratoló- dást idéztek elő. Ha az ember a lehető leg- ©bjektivebiben nézi a helyzetet, akkor is meg kell állapítania, hogy

csupán hajszálon múlik, hogy a jobboldalifi ellenzéki pártok átvegyék az uralmat Poroszország felett, az azonban feltétlenül bizonyos, hogy a wei- rniari koalíció nem szerezheti meg a többséget még a centrum támogatásával sem. Roppant érdekes és jelentős egyébként a centrum állásfoglalása a porosz választások tekinttetélben. A cer truirmpánt ki jelentette, hogy egyáltalán

nem köti le magát továbbra is a szocialista Braun-Sevening rendszer melleifct,

(hanem a választások eredméinyétő! teszi függővé további magatartását, azt azonban sémim! esetre sem engedi meg, hogy Poroszországnak olyan kormánya legyen, amely nem a L and tag többségére támaszkodik.

Ez az állásfoglalás teljesen labilissá teszi a mai rezsim helyzetét Poroszországban nuég akkor is., ha a jobboldali ellenzék nem tudna abszolút többséget, szerezni.

A német szociáldemokrácia és a polgári baloldal érzi is, hagy számára megkezdődött az utolsó előtti harc, amelynek életre hálálná kell mennie. így azután érthető az is, hogy ez a baloldal olyan politikai sakkhuzásokat Vitt végbe az elmúlt napokban, amelyeknek ész- szerüsége legalább is kétségbevonható és csak azzal a nagy félelemmel lehet magyarázni végrehajtásukat, amely a végsőkig megszorult embert a legnagyobb meggondolatlan ságiok elkövetésére hajtja. A weimari rendszer két olyan cselekedetet, hajtott végre a jobboldal és a nemzeti szocialisták ellen, amely a imaga igazságtalanságával

még azokat is a jobboldali táborba hajtja, akik eddig egy alkatában nem tartoztak Hitler vagy Hugcnberg hívei közé.

Az első ilyen, a politikai erkölcs és esztétika •legszélsőbb határait surló cselekedett az u. n. 'porosz Geschaef t sordming megváltoztatása, volt. Poroszországban eddig az volt a helyzet, ■hogy a miniszterelnököt a Landtag választotta meg abszolút többséggel, de ha egyik jelölt sem kapott abszolút többséget, akkor még egy választást kellett tartani a két legerősebb jelölt között. Miután a kommunistáik minden ilyen választáson feltétlenül a saját jelöltjükre szavaznak, egészen bizonyos, hogy az uj porosz Landtag legalábbis a pótvá- lasztason jobboldali miniszterelnököt választott volna.

'Ha ez a miniszterelnök nem is bírta volna a ■Landtag többségéinek bizalmát, azért, mint ügyvezető miniszterelnök minden újabb választásig hivatalában maradhatott volna, amikor egy ujiabb pótválasztáson megint csak őt (választották volna meg. A weiimari pártok llátva ezt, a Landtag utolsó ülésén

ruegválasztották a Geschaeftsordnungot és eltörölték a pótválaiSstás intézményét.

A helyzet tehát most az, hogy Ottó Braun miniszterelnök az uj porosz Landtagban a választáson meg fog bukni, illetve egyik jelölt .sem fogja megkapni az abszolút többséget — hacsak a jobboldali pártok között létre nem ijön egy uj koalíció — de ennek dacára mi- ‘miszterelnök marad, mint „ügyvezető miniszterelnök44. Mondanunk seim kell, hogy ennek a Geschaeftsordnungnak a megváltoztatása a legtisztább és légi gazság tala.nab b diktatúrát jelenti,

amely ellen Németországnak úgyszólván valamennyi pártja egyértelműen tiltakozik. A- ímellett kétélű fegyver is ez, mert, ha a jobboldal mégis többségre jut, akkor ezt a diktatórikus intézkedést az ő számukra honosították meg a szociáldemokraták, — mint ahogy iá birodalmi elnöknek is azért adtak olyan ínágy hatalmat a kezébe a weimari alkotmányban, mert azt hitték, hogy a német köztársaság elnöke csak szotiáldeimokratia lelhet ...

A második nagy meggondolatlanság a nemzeti szocialista Sturmahteilungok felPODÉBRADI

ÁSVÁNYVÍZ

ivásával a legkülönbözőbb betegségeknek vág elé-, be és szervezetét ellátja a szükséges savakkal.

____

. mj _■ — — ■ — — ii rnmmmummmmmmm —Pffa

oszlatása volt, amely az egész német nép előtt az igazságtalanul üldözöttek -és elnyomottak szerepébe állította be Hitlert és táborát.

Nyugodtan elmondhatjuk, hogy ezek után ma már a szociáldemokrata és kommunista, valamint a. rettegő polgári baloldal táborán kívül mindenki Hitler ékkai „drukkol44 Németországban és a weimari rendszer eme erőszakosságai olyan közel hozták egymáshoz a különböző jobboldali pártokat, hogy soha ilyen komoly formában nem volt szó egy nagy jobboldali koalíció létrejöttéről, mint most. Ezekután az erőszakosságok után most már csak az a harmadik hiányzik, melyről napok óta komolyan beszélnek, hogy a porosz választásokat mégis elhalasztják. Érre azonban tálán mégsem kerülhet sor, mert Hindenburg maga is szavát adta rá, hogy a porosz választásokat meg fogja tartatni. A jobboldali tömegek soha nem látott harci kedvvel vesznek részt az újabb küzdelemben és április 24-e bizonyára meg fogja hozni a háború utáni Németország történetében az első nágy jelentőségű sorsdöntő fordulatot.

M. J.

A Magyar Nemzeti Bank leszállította a kamatlábat

Budapest, április 16. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Magyar Nemzeti Bank a bankkamatlábat a mai napon hét százalékról hat százalékra, a lomhardkamatlábot hét és félszázalékról hat százalékra szállította le. A Nemzeti Bank főtanácsa ezenkívül még egy fontos határozatot hozott. Tudvalévőén Korányi pénzügyminiszter bejelentette, hogy a kormánynak a deficit eltüntetésére átmeneti hitelre van szüksége és ezt a hitelt kincstári jegyek kibocsátásával szerzi meg, A Nemzeti Bank mai főtanácsi ülésén elhatározta, hogy a kibocsátandó államkincstári jegyeket lombardirozní fogja.

uok nincs más szerepe, minthogy éppen igy ineveziik.44 Korunk gondolkozói sem adlak a véletlenről precízebb filozófiai meghatározást.

Külön könyvben beszél az orvosról és a kari becsületről, a „Standesehre44-.ről. „Egy orvosra nézve előnyös, ha — amennyiben ezt a természet megengedi — jól megtermett és üde színű. A nagyközönség ugyanis azt hiszi, hogy tudna a mások testi jólétéről gondoskodni az, aki önmagát sem tudja ápolni44. Ez a gondosság, amivel még ilyen népies halhitek ellen is fedezni akarja az orvosokat, jellemző Hippokrates pedantériájára. „Az orvosnak — mondja tovább — tisztának kell látszania, jól kell öltözködnie és kellemes illatú kenőcsökkel kell magát parfümöznie. Mert mindez jó benyomást szokott a páciensre gyakorolni44. „Tudjon kellő időben hallgatni és gondolkozásmódja legyen egy gentlemané44. Öv azonban kari érdekből a túlzásoktól is. „A praxisnyerés céljából való tuldi- szes hajviselet és a. tuldrága parfümök kerü- lendők44. Ugylátszik, hogy ebben a korban ez volt a praxishajhászás módja, a feltűnés egy eszköze, a tuldrága parfümök a közönségben az orvosról azt a hitet kelthették, hogy keresett. orvos lehet, mert erre is telik ueki.

Részletesen előírja, hogyan kéll az orvosnak viselkednie, ha a pácienshez belép. „A belépésnél emlékezni kell a leülés módjára.

a méltóságteljes magatartásra, a jó ruházkodásra, a komolyságra, a lakonikus beszédmodorra ... A beteg megtapogatásánáL, a bedör- zsöléseknél és bekötéseknél ügyelni kell az elegáns kéztartásra44.

Hogy a beteggel keveset kell beszélni és gyöngéden, figyelmesen kell vele bánni, az mindezek után természetes. Tapintatos, urias észjárására jellemző az, amit a nyilvános felolvasásokról mond: „Ha már a nép kedvéért az orvos nyilvános felolvasást tart, — bár az egy csöppel sem dicséretes törekvés —, úgy legalább kerülni kell a költőies bizonyításokat, mert ez a tudás bizonyossága helyett tehetetlenségét árulja el44.

Nyilatkozik Hippokrates az orvosi honorárium kérdéséről is. „Ha az orvos a beteg kezelését honorárium kérdéséivel kezdi, úgy az a betegnél azt a gondolatot kelti, hogy amennyiben a honorárium dolgában megegyezés nem történik, az orvos a beteget otthagyja, vagy pedig elhanyagolja. Tehát neim szabad a honorárium megállapításával vesződni, mert egy ilyen előzetes gondosság a betegre ártalmas, különösen lázas betegségnél. Sokkal jobb, Ina az orvos utólag tesz a megmentett betegnek szemrehányásokat, mintha a veszélyben lévő beteget előzetesen megzsarolja.44

E tárgyban továbbá azl ajánlja, hogy tekintettel kell lenni a beteg jövedelmi és vagyoni viszonyaira. „Egyelőre azonban az orvos ingyen kezeljen, mert többet ér a beteg hálás megemlékezése, mint a pillanatnyi anyagi siker.44 Az orvos a renoméjára legyen tekintettel, ne pedig a haszonra. Az idegent és a szegényt pedig ingyen kell kezelni, és itt az ói világiban szokatlan hangokat üt meg 'Hippokrates: „mert ahol meg van az ember iránti szeretet, ott meg van a művészet sze- retete i)s“. Ugyanis az érzület és a gondolkozásnak az az ötvözete, amit ml humanizmusnak nevezünk, ismeretlen volt az antik világban. A kezdő keresztények voltak azok, 'akik a humanizmus szellemét először terjeszteni kezdték. Az antik világ urai és szellemi előkelőségei lelkivilágában a humanizmus ismeretlen fogadom volt. Annál meglepőbb e nagyszerű ember humanista megnyilatkozása a Krisztus előtti negyedik században.

E szelLemtői és méltóságtól sugárzó görög magas véleménnyel volt az orvosi tudományról. „Filozófiát kell vinni az orvostudományba és az orvostudományt be kell vinni a filozófiába. Mert az orvos, aki egyúttal filozófus is, hasonlatos az istenhez!44 Méltó szavak az Übermemsch e korai előfutárjállioz, akiinek nagyvilági eleganciája, magas szellemi rangja, f ©Milánó humanizmusa és alkotómüvészeiének hatáisa az antik világ porából korunk napjaiba is alvilágéi. - ... . ^