Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-16 / 88. (2901.) szám

Te és fiam, Venizelos? (sp.) Prága, április 15- Az európai politika nyugtalan arénáján évek, sőt évtizedek óta ágál egy elpusztíthatatlan alak, aki túlélte az egész világháborús politikai generációt, a ete­men tea u-kat, Lloyd Geórge-okat, Briand-o- kat, Stresemann-okat és pátriárka kora elle­nére fáradhatatlanul lót-íut Európán keresz- tül-kasul, elbukik, újra kezd, ravaszkodik, beszél, tervez, végez, amit akarunk s ami manapság kis kelet- vagy középeurópai ál­lamok rájzender-politikusainál nélkülözhetet­len. Kétségtelenül érdekes egyéniség, nagy tehetség s ámbár honfitársai módjára néha- néha túlontúl rabja lesz annak az erkölcsi életnézésnek, amit hajdan „greca fides“-nek neveztek, a nagyhatalmak szívesen tekintik az okos és szellemes balkáni ügynököt amo­lyan közvetítőnek, világpolitikai mindenes­nek s ha megszorulnak ötletekben, kibújók­ban, hozzá, a ravasz göröghöz fordulnak, mert a mindenkit ismerő, mindenkinek veséjébe látó politikus végtelen leleményességével, ékesszólásával és szívós ságával bizonyára megtalálja a kompromisszumok úgynevezett „arany középutját“ s a kis nép pártatlansá­gának mezében könnyen diadalra segíti azt, akit éppen akar. Hazája büszke lehet rá, mert Görögországnak érvényt és tekintélyt tudott szerezni s ma jóformán nélkülözhetet­len a nemzetek tanácsának ügyvitelében, tönkretehetetlen genfi figura, aki nélkül el­képzelhetetlen a játék a Lac Lémann partján. Jól tudjuk, hogy Venizelos a népszövetség megteremtői közé tartozik. Nem mindig ön zetlenül, nem mindig a legszentebb célokat követve, de állandó lendülettel és lelkesedés­sel vett részt a nagy genfi munkákban, tőle telhetőén propagálta az eszmét s a népszö­vetség intranzigens hívői közé soroztuk ed­dig. Ha a nagy triászt, amely az elmúlt évek­ben legalább átmenetileg kiemelte a genfi gyülekezetei a háború utáni idők feneketlen szkepsziséből, Briand, Stresemann és Cham­berlain jelentette, akkor Venizelos az első triásznak hűen és gyakran túlzott igyekezet­tel szekundáló második triász egyik törhetet­len oszlopa volt, annak, amelybe rajta kivül még a szorgos Benes és a szívesen beszélő Titulesou tartozott. A nagyok triásza régen kiment a divatból: Anglia leplezetlen közöny­nyel tekint Genfre, Németország is s egyedül Tardieu az, aki mindenáron saját céljainak engedelmes eszközévé kivánná tenni a nép- szövetséget, Franciaország nagysága megpé- csételőjét és a versaillesi diadal őrét. A nagy triász helyébe lassan-lassan egy másfajta triász került homlokegyenest ellenkező felfo­gásokkal, mint az eddigi. Tagjai közé talán von Bülowot sorolhatjuk, aki sohasem titkol­ta, hogy nincs nagy véleménye a népszövet­ségről, a japán Satot, aki mogorván ül a ta­nács termében és minden pillanatban kész arra, hogy Mandzsúria miatt végleg elbúcsúz­zék a gyönyörű svájci vidéktől s legújabban Grandit, akinek kormánya szigorú feltételek­hez kötötte Olaszország bennmaradását a nép- szövetségben. Azt hittük, ha a nagyhatalmiak egoizmusa egyre nagyobb mértékben elhajlik Génitől, legalább a másik triász stabil, ez a három közép és keleten ró pai politikus, aki annyi­szor hangoztatta, hogy a népszövetség eszmé­jével él és bukik s élete munkájának tekinti a nemes intézmény kiépítését. Nagyon nagy dolgok történhettek, hogy e nézetünkben csa­lódnunk kellett. Venizelos, az oszlopok egyi­ke, a népszövetség talpköve s támasza, (ha nem is a tiszta erkölcs) aki aranyi végzetes­nek látszó viharban kitartott és átsegítette Gemfet a kezdet nehézségein, ez a rendithe- ftetlen pátriárcha, mai beszédével csaknem vádbeszédet mondott a népszövetség ellen, s olyanokat hangoztatott, aimit eddig legfeljebb a legraenátemsebb államok delegátusainak szá­jából hallottunk Venizelos elvesztette a hi­tét? Vádol és fenyeget? Megállapítja* hogy a gyülekezet nem álil a helyzet magaslatán? Sürgős változtatást kér. mert ellenkező eset­ben olyan katasztrófa éri a világot, amilyen •még nem volt és egyhamar nem lesz? Eddig ‘jutottunk tehát: már Venizelos is szembeszáll Venizelos megdöbbentő erejű beszédben § kis államok sürgős megsegítésére intette a népszövetséget A tanács mai ülése A tanács mai ülése Genf, április 15. A közép- és kelet euró­pai államok sorozatos gazdasági és pénz­ügyi összeomlása egyre nagyobb mértékben foglalkoztatja a népszövetséget. A népszö­vetségi tanács mai ülése teljesen a közép­es kelet európai problémák jegyében állott és Görögország, Bulgária, Magyarország és Ausztria pénzügyi helyzete, valamint a gyors segítés módjai kerültek szóba. Brád- land norvég külügyminiszter, a tanács elő­adója, Ausztria bajainak fölsorolásával kezdte jelentését és alátámasztotta a pénz­ügyi bizottság javaslatát, amely azonnali segítséget kért, különben a csőd kikerülbe- tetlen a mégy legsúlyosabban érintett állam­ban. A jelentés elhangzása. után az érde­kelt államok képviselői egymásután feltár­ták országaik helyzetét és csaknem a két­ségbeesés hangján kérték a népszövetséget, hogy segítsen. Elsőnek Pfluegl osztrák nép- szövetségi delegátus emelkedett szólásra, utolsónak pedig Venizelosz görög minisz­terelnök, aki hangsúlyozta, hogy meg van győződve a népszövetség jóakaratáról, de Ugyanúgy, mint az egyes országok sem tud­nak a legnagyobb jóakarat mellett úrrá lenni belső pénzügyi nehézségeiken, úgy nem tud a népszövetség puszta jóakarata sem segíteni. Venizelosz, aki kitűnő szónok, megdöb­bentő erejű szavakkal vázolta a tanács előtt a keleteurópai államok gazdasági alap- problémáit. Kijelentette, hogy mint tisztes­séges kereskedő és kormányának megbí­zottja nem fogadhatja el a pénzügyi bizott­ság jelentésében szereplő tiz millió dolláros rövidlejáratu kölcsönt, mert Görögország mai kötelezettségeinek sem tehet eleget, nem fizetheti vissza a kapott pénzeket s igy egyenesen őrültség volna nj kölcsönö­ket fölvenni. Ez a mód nem megfelelő az ország szanálására. Görögország legalább 50 millió dollárt igényiéi. A görög miniszter- elnök ezután a tanács elnökéhez, Paul Bon- oonrhoz fordult és bocsánatot kért tőle, hogy kemény szavakat fog mondani, de nem türtőztetheti magát, mert a helyzet tel­jes nyíltságot követel. Ha a nagyhatalmak egymás között nem egyeznek meg és ha hamarosan nem stabilizálják a bélkét a vi­lágon, akkor óriási katasztrófa sújtja Euró­pát és ^valamennyiünket a fegis®örnyiibb vég ér“. A pénzügyi bizottság részéről ezután Kemptner német delegátus ismertette a probléma részleteit és kijelentette, hogy sürgősen szükség van Európa pénzügyi és gazdasági reorganizálására. A tanács össze­hívását most Venizelosz kívánta, hogy mennyire szükség volt erre, azt bebizonyít­ja beszéde. Néhány hónapon belül föltétle­nül meg kell kezdődnie az ujjászervezési munkálatoknak. Venizelosz beszéde, amelyben felgöngyö­lítette a kis államok valamennyi baját és egyáltalában nem leplezte, hogy Európa a katasztrófa küszöbén áll, mély benyomást keltett a tanács köreiben s valamennyi de­legátus azzal az érzéssel ment el az ülésről, hogy a világ gazdasági órája öt perccel tizenkettő előtt áll és a íegszörnyübb össze­omlás következik be, ha az utolsó pillanat­ban nem jön segítség. Dunai tervek Párás, áprilia 15. A francia lapok jelenté­se szerint a dunai tárgyalásokat a közeli napokban Genfben ismét megkezdik. Tar­áién, Büiow, Nadoilny és a nagyhatalmak szakértői napok óta tárgyalnak s valameny- nyi megbeszélésük a közös dunai front ki­alakítására irányul. Olaszország egyelőre rendkívül tartózkodó magatartást tanúsít. A népszövetség az érdekelt dunai államoknak azt tanácsolta, hogy egyelőre ne hozzanak semmiféle végérvényes jellegű pénzügyi vagy gazdasági határozatot és várják meg Tardieu tervének vagy a helyébe lépő kom­promisszumos tervnek elfogadását. Állítólag a dunai államok újabb rövidlejáratu mora­tóriumot kapnak, hogy ezalatt az idő alatt a nagyhatalmak megtalálják a közös platfor­mot. Tardieu Genfben több ízben tárgyalt a kisantant képviselőivel, egyszer együtt is fogadta őket s hangsúlyozta, hogy Francia- ország pénzügyi támogatására csak akkor számíthatnak, ha a dunai államok gazdasá­gilag összefognak. A nagyhatalmak küszö­bön álló tárgyalásaiba egyébként a dunai hatalmak delegátusait mint szakértőket iok- ról-fokna bevonják és nélkülük nem hoznak döntést. Franciaország és Amerika Párás, április 15. Stámson amerikai állam­titkár ma Le Havreból Parisba érkezett, ahonnét este folytatja útját Genfbe- Rövid párisi tartózkodását a francia kormány ar­ra használja ki, hogy eloszlassa a jóvátétel!, az adóssági és a lefegyverzési kérdésekben uralkodó ellentéteket Franciaország és az Egyesült Államok között. Brttxben megegyezés — Ostrauban terjed a sztrájk Az északnyugati szénvidék bérkonfliktusát kétnapos tárgyalás után likvidálták - A kommunista agitáció újabb föllobbanása Ostrauban Prága, április 15. Ma délután a brüxi bá­nyászok kétraapi tárgyalás után a közummka- ügyti minisztermmíbain megegyeztek a bá­nyatulajdonosokkal]. A kommunisták a mai tárgyalás kezdetén be jelenítették, hogy sem­miféle megegyezést nem kihatnak alá, mert a tárgyaláson a sztrájkbizottság nincs kép­viselve. A közmunkaügyi miniszter azonban ujíból hangsúlyozta, hogy csak a szakszerve­zetek képviselői vél hajlandó tárgyalni, a sztrájkbizottságot nem ismeri el tárgyaló­félnek. Délután két órakor a szakszervezetek megbízottai aláírták a megegyezést, melynek értelmében a Humbotd-bányában 1932 végéig nem lesznek fölmondások, a rá­kodé munkára uj munkásokat nem alkal­maznak, illetve ha uj munkások fölvételére kerül sor, csak az illető bányavidék munká­ra népszövetséggel ? A kelet és középeu-rópai államok ügye vég­leg kiugrasztotta a nyulat a bokorból. Az a bizalmatlanság, amelyet a japán— (kínai prob­léma lanyha kezelése inaugurált, óriási mér- ‘tékibem megerősödött, amikor a népszövetség •a pénzügyi bizottság riasztó jelentése, s az állandó „sürgősség11, „fontosság'*, hangoztatá­sa ellenére, ismét nem mondott mást, csak •az elcsépelt és tehetetlen „majd, miajd“-ot, s ■a páneurópai tainácskozá.sok óta júliusról no­vemberre, novemberről januárra, januárról a ■német választásokig, ettől a francia válrasz- 'tások'ig, ettől az amerikai elnökváiaszitásdg ha­logatja a nélkülözhetetlen jóvá tétel i, lefegy- 'verzétsi, dunai megoldást, s egyáltalában min­dent, ami a kibontakozást jelentemé. Ezt Ve- raizelos sem viselte el, a népszövetség talp- kö-ve és támasza, a százszázalékos genfi em­ber, s elkeseredésében kegyetlenül fölhor­kant. S miit szóljunk ezután írni, akik korán lseim •vagyunk annyira lekompronvi ttálva Géni mel­let, mint a görög miniszterelnök, mi, akik ■régóta nem hiszünk az Ígéreteknek s most ■szomorú elégtétellel tapasztalhatjuk, hogy Ve­ra izelos renegát lett., szakított eddigi dicshim­nuszaival és hozzánk, a türelmetlenkedőkhöz ■csatlakozott? nélkülijeit alkalmazhatják. A bánya üzeme csak akikor szüntethető be, ha a bánya heti 3 napnál kevesebb foglalkoztatást tud adni, ünnepnapokon a szénrakodó munka tilos. Általaiban a munkakorlátozások csakis a közimunkaügyi minisztérium hozzájárulásá­val eszközölhetők. A sztrájkolok általános pardont kapnak, akik a sztrájk alatt durva eirőszakot nem alkalmaztak a munkások és a tisztviselők ellen­A munkásszerv ezetek vasárnap tartják meg értekezleteiket s ekkor fogják ratifi­kálni a megállapodást. A megegyezés 1932 végéig szóit. A német estilapok jeHeutése szerint a munkások kedvezően fogadják az ered­ményt. A Maehrisöh-Ostrauból érkező jelentések szerint a sziléziai szénvidélken a szlráj ív­ni ozg alom újból erősödőben van. A maehriseh-ostraui szénterület 3Q bá­nyájából 14-ben sztrájkolnak. Tegnap dél­után 1000 munkás állt sztrájkban, mára a sztrájkolok Száma 3400-ra emelkedett. A komimunisták újabb agitáoiós módszert vezettek be. Nem tömegesen agitálják meg a munkásokat, hanem munkaközben bá- nyásztől-bányászhoz mennek s igy bírják rá a munka abbahagyására. így érték el a pe­te rwaldi Eugen-bányában azt, hogy a mun­kába állt bányászok egymásután letették a csákányt és tömegesen hagyták el a bányát. Ma: R^D|^MELL£KLn évf. 88. (2901) szám ■ SsOHlfeaft ■ 1932 április 16 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- A ^Jnr)Pn<ÍzknÍ PC m SzinSzkni pIIpTlZPki nnrtok Szerkesztőség: Prágán, Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, ^ SZLOVeTlSZKOl eS nlSZlTlSZK.VI CUVUZVIkI párIVK H, emelet. — Telefon: 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. politikai napilapja vrrrrnc S7F7?KF<777V1 Prá9a P a n^Mpr*u 11 c e 12. 111 emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több FŐSZERKESZTŐ r r rj FELELŐS SZERKESZTŐ Télefon : 34184. Egyes szám ára 1«20 Kő, vasárnap 2.—Ké, VZURÁNYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA SŰRGÖNYClM: HÍRLAP, PR fi HA Hl dunai megbeszélések előtt? — Stimson Genfben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom