Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-15 / 87. (2900.) szám

torzsszázadost, akinek bordáját téglaütés érte Az első katonai sebesült a 23 érés Pap Sándor, a teresienstadti első dragonyos ez­red közlegénye volt, aki, mint más helyen is jelentjük, a kopitzi tüntetők megattaki- rozásánál leesett a lováról. 20 centiméteres szakított sebe van a szemöldöke lelett. Pap Sándor minden valószínűség szerint ma­gyar származású. A sorlüz két halottja: Krií tschauohi és Sefcik bruchi bányamunkás. Dsndsn nsegensedtéfc a nápispilást: elmaradt a tSnteiés Duxban, ahol az egyetemes sztrájkot a leg­teljesebb mértékben végrehajtották, mert nemcsak a bányák, hanem a gyárak munkásai is beszüntették a munkát, tegnap teljes nyu­4 <PRA:<2UrMAGkAR-HIRIi2© galom volt. A kerületi hatóság engedélyezte a sztrájkolók népgyülését s ezen mintegy 5000 munkás vett részt. A néipgyülós zavarta­lan rendben folyt le s utána sem volt semmi incidens. Ma: csönd és leSarSőiíaSásök Brüír, április 14. Félhivatalosan jelentik: A brüxi kórházban ápolt tíz tüntető közül csak kettő szenvedett súlyos természetű sérülést- A tüntetők által megvert Miindel dr. prágai rendőrfőbiztos agyrázkódást szenvedett, álla­pota azonban nem ad okot aggodalomra. Ma délután kettőig teljes nyugalom volt a sztrájk- vidéken- A csendőr ség azonban készültség­ben van. A bányákban a sztrájk változatlanul tart. Komotauban ma délelőtt kisebb csopor­tosulások voltak, de a esendőrség minden kü­lönösebb erőfeszítés nélkül szétszórta ők;et. Egy kommunista pá.rttitkárságban megejtett házkutatás alkalmával több csomag fölhívást és röpiratot koboztak el. A tegnapi esemé­nyekkel kapcsolatban számos személyt letar­tóztattak, köztük Major kommunista város­atyát­Mayer Ferencet, a súlyosan megsebesült városi rendőrt még tegnap este megaparálták. Állapota súlyos. Tegnap 12 személyt tartóztattak le a brüxi kilengésekkel való részesség miatt. A vizsgá­lat és a letartóztatások folyamatban vannak A megölt Kni2 temetése szombat délután desz,. Sevcik temetésének (időpontja még nincs megállapítva­Komotauban nyugalom uralkodik. A komo- taui fém mun kásazd vétség titkárát, Kauímann képviselőt tegnap a járási hivatal felé vezető utón a tüntetők tömege megtámadta és meg­verte. Prága, április 14. A képviselőház mai ülése iránt óriási volt az érdeklődés az észak-csehor­szági bányatelepeken történt véres események miatt. Mivel nagyon kevés kommunista képvi­selő volt jelen, az ülés nem volt túlságosan vi­haros. A ház-elnökség a vitát különben is úgy rendezte, hogy ma csak három szónok beszélhe­tett s a vitát csak a jövő csütörtökön fogják folytatni. Az ‘ülés elején az elnöki bejelentések alatt a kommunisták és a szociáldemokraták élesen összetűztek egymással. Különösen Gott- wal-d kommunista és Remes csehszlovák szo­ciáldemokrata között volt viharos szópárbaj. A napirenden a sztrájkvita szerepelt. Elsőnek Slávik bel ügyminiszter jelentkezett szólásra. Slávik beszéde elején kijelentette, hogy az észak csehországi sztrájkmozgalom támogatása céljából Aussig, Brüx, Dnx, Komotau és T-ep- Iitz-Scliönau vidékén a. sztrájk vezetőség április 13-ra általános sztrájkot proklamált. Minden üzemnek szünetelni kellett volna, állítólag még az iskolai tanításnak is. számos helyen népgyü- léseket akartak tartani, a hatóságok azonban ezekre engedélyt nem adtak arra való tekintet­tel, hogy az április 5-i brüxi népgyüléeen a szó­nokok hangoztatták, hogy a legközelebbi nép- gyűlések már nem fognak hasonló nyugodtság­gal lezajlani, indokolt volt tehát az aggodalom, hogy újabb népgyuiósek zavargásokra adhatná­nak alkalmat. Á brüxi járási főnökség vala­mennyi községben kihirdette a nép gyűlési tilal­mat és óva intette a lakosságot, hogy Brüxbe vonuljon. Az általános sztrájk csődöt vallóit A teplitzi és komotaui kerületben normálisan folyt a munka, csupán a brüxi kerületben hat, 1S32 április 15, péntek. a duxi kerületben pedig hót gyárban szünetelt a munka. Az iskolasztrájk csak Georgenthalban veze­tett némi eredményre, amennyiben 317 iskolaköteles gyermek közül 126 nem jelent meg az iskolában. A miniszter ezután pontosan úgy adja elő a részleteket, ahogy a hivatalos jelentés kö­zölte, majd beszéde végén ezeket mondja: — Mindezekből kitűnik, hogy a tüntetők kiprovokálták a csendőrség és a katonaság erélyes föllépését és máris meg lehet állapítani, hogy a közbiztonsági kö­zegek a törvényes előirásokn&k megfele­lően jártak el. ígéri, hogy ez ügyben is lefolytatja a vizsgá­latot, Sajnáltja aiz esetei, különösein a halot­takat és a sebesülteket, amelyek min-dké: részről vannak, azonban tekintetbe kell ven­ni azt, hogy a csendőrök is emberek és ők is védik életüket. A mai súlyos időkben az első főfeltétel a nyugalom és ezt a nyugtai­mat minden törvényes eszközzel meg keli őrizni. Slávik miniszter beszéde alatt csupán a kommunisták szóltak állandóan közbe, ami­ért Mailypetj- elnök több komimon is iái rendre - utasiitoit. Ezután a ház többsége elutasította a kom­munisták ama javaslatát, hogy külön vita induljon Slávik belügyminiszter nyilatko­zata felett. A sztrájkvi iában részt vett Tayerle csehszlovák szociáldemokrata, Jakseh német szociáldemokrata, Tucsny cseh nem­zeti szocialista és ezzel az ülés véget ért. A képviselőház legközelebbi ülését jövő hét csütörtökén délután három órakor tartja. Holnap, p-énleken összeül a képviselőház költségvetési bizottsága, hogy a forgalmi adó emeléséről szóló törvényjavaslatot letár­gyalja. Szöveüiiett psrSjaínk vezérei Ksssán Kassa, április 14- (Kassai szerkesztősé­günktől.) Az április 24-iiki községi választás előkészületei jegyében zajlik le Kassán a választási agitáció utolsó vasárnapja, ápri­lis 17-ike. Ezen a napon szövetkezett ellen­zéki pártjaink valamennyi törvényhozója Kassán lesz s mindkét párt választási nagy­gyűlést, illetve pártvaosonát tart s egyéb­ként is olyan országos jelentőségű politikai ttnácskozások is lesznek ez alkalommal Kassán, amelyek a szlovenszkói és nissin- szkói őslakosközvélemény érdeklődé sének középpontjába áliitják Kelet^lcvenszkó fő­városát. A gyűlések és tanácskozások sorát szom­baton, április 16-án délután félöt árakor a magyar nemzeti párt országos elnöki ta­nácsülése nyitja meg a Schalkház-szálló fízéclienyi-íérmében. Utána este nyolc óra­kor ugyanitt vacsoráznak az elnöki tanáes tagjai. Vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel az országos kérész ténysz-odalist a párt a katoli­kus legényegylet (Rákóczi-körűi) nagyter­mében rendezi meg nagy választási párt- gyűlését, amelyen résztvesz a párt országos elnöke, Sziillő Géza dr. nemzetgyűlési lcép- riselő is, aki országos vonatkozású politikai beszédet mond. Kiriile a nagygyűlés Szóno­kai még GroS'Schmid Géza dr. szenátor, Tost Barna prelátus, helyettes polgármester, Dobránsziky János és Fedox Miklós nemzet- gyűlési képviselők, Fleiscihmami Gyula dr. tartamánygyülési képviselő és Ványai Ist­ván szakszervezeti titkár, városi tanácstag. A helyi szónokok a párt várospolitikai te­vékenységét és jövő várospolitikai pro­gramját ismertetik. A nagygyűlés iránt vá­rosszerte igen nagy az érdeklődés. Vasárnap délben egv órakor közös ebéd lesz, amelyen az országos keresztényszoeia- Jista párt és a magyar nemzeti párt tör­vényhozói, íartománygyütési képviselői, el­nökségi és pártvczeíőségi tagjai teljes szám­mal vesznek részt. Vasárnap délután négy órakor az orszá­gos keresdényszocialista párt, a magyar nemzeti párt és a Zipser deut&che Partéi közös parlamenti klubja ülést tart a Schalk­házban. Vasárnap este félkilienc órai kezdettel a magyar nemzeti párt pártgyiilést helyette­siig nagyszabású pártvaesorát rendez a Scihmiedl-féle nagy vendégi fi (Fő-ucca 80) összes helyiségeiben. A pártvacsorán felszó­lal Szent-Irány József nemzetgyűlési kéuvi- sefő, a párt vezére, és több törvénybozótór- sa is. — A prágai MÁK irodalmi szemináriuma április 16-án, péntek este tartja husvét utáni A-;ő öss/cijövetelét, amelyen Topercaer Lásiz- 1 ó orvostfiub all gató „Psyohelógáa i gondola t ok az irodalommal (kapcsol atban oimén elő­ad á sít tart. Az összejövetel a Verncet-tén kluib- helyi siégben lesz. »SZÖKES BUDlNBA« avagy Magyar átok Szlovenszkó fölött Irta: ÁRVA PÁL II. Van&ura könyvének ezüzséje nem több, mint amennyi itt elmondatott. Talán ennyi az egész (ab, régi, invenciótlan) történet: egy fiatal nő útja maroknyi árnyéktől kísér­ve egy hozzá méltatlan szerelemtől az élet küszöbéig, amelyet Izmos léptekkel lép ez­után át az apai szeretet oldalán. Ám éppen abban áll Vancura nagy művé­szete, az teszi oly jelentőssé az írónak ezt a teljesítményét (ha az ember cseh lenne vagy bármi más, csak nem magyar, mint tudna gyönyörködni benne, jóleső érzésekkel vagy érdektelenül, elmerülve az ismeretlen szlo- venszkói világban és sosem Látott emberek megdöbbentő avagy szelíd szemében, — de- hát mi túlontúl ismerjük ezt a világot és azokba a szemekbe is sokszor beletekin­tünk), — az emeli Vancura művészi alkotó­képességeit igen magas színvonalra, hogy maradéktalanul ki tudta hozni azt, amit a kettős struktúrájú koncepciójában megter­vezett, hogy egy egyszerű, sőt banális kis történet keretében, néhány rég-megrajzolt figura összeosöportositásálban a szlovák-cseh viszony és élet általa elképzelt vagy meglá­tott totalitását tudta adni. Kincs egy alakja Vancura regényének, akit ne a vaskemény kompozíció tervei alapján állítottak volna helyére, nincs egy mozzanata, amely véletlenszerű avagy je- lentőségtelen lenne a dualizált cselekmény szempontijából. t Vancura regénye vasbeton-munka. De vizsgáljuk meg anyagát, amelyből emelte­tett, milyen összetételű és jó volt-e a keve­rése, 1. A két nép a „Szökés Budínba" kevésnyi alakjában (a teljességre való törekvésben néha csak halottként idézve) plasztikus ki­fejezésre talál. A csehek többrétegű társa­dalmából ebben a könyvben csak a munkás hiányzik, de nem érezzük távollétét s min­den jel szerint az író sem érezte, hiszen nem jelenthet különállást s nem jelezhet el­térést az indnsztrializációk uniformizálásá­ban más népek munkásaitól. A cseh parasz­tot — jellembeli átütésben s a vér átfestíbe- tetlen hangjában — az öreg Myslbekné asz- s/zony jelképe^, a kispolgárt halott férje. A cseh nép ezen két alappillérén (a harmadik pillér, a munkás ebben a viszonylatban fö­lösleges, mert túl közel esett volna az első­höz s etka-i horderejű irreveláns lenne) emelkedik a nemzet fölé átfogó hídnak a burzsoá (aki mögött implicite ott rejlik a munkás, aki dolgozik), a bürokrata, kompli- kálatlan egészséges asszonyaik és még vala­ki: Jana, az életerős, iífju nép legifjabb haj­tása, valamennyinél erősebb, üdébb, élethez ragaszkodóbb, vitalitástól feszülőbh: szár­nyaló géniusz a vastag pillérű híd fölött. Szlovenszkót a táj és élet rurális (hogy ne 'használjuk Cajpek meghatározását: pasztorá- lis) értelmezésében a föld és birtokosa kép­viseli. Itt-ott ugyan átsulhan a színen a nép, megjelenik a föl törő fé ipar ászt és kereske­dő, a már föltört helyiérdekű politikus, de etikai, jellembeli és etnikai antipódusként — nemzettársadalmi cselekvő erőket nem­zet társa dalmi alkotó erőkkel állítva szembe — csak az agrárius elem és elcsenevészese­dett semerre-hajtása jön szomorú tekintetbe. S a háttérben ott eötétlik Budin züllött sziluettje, messziről és mégis oly közelről, ha az ember Vydrán él avagy Prágába ke­iül a vydrai ember, ideláíszanak reményte­len Budapest festett kontúrjai­2. A züllött sziluett máig is áthajol a patriar­kális táj fölé s lakói megbabonázott szeme elől eltakarja a kilátást nyugat felé. E szi­luett sötét s csak itt-ott hasítanak keresztül rajta kísérteties megvillanások. Kontúrjai nem rejtenek magukban dolgos nappalokat, csak boros éjszakákat, mit törődnek Keleten azzal, hogy micsoda reggel virrad rájuk, majd csak lesz valahogy és még sosem volt úgy, hogy valahogy ne lett volna. Vanöurának nincs egy jó szava Budapest­ről, amelyet fölényesen megvet, hiszen oka van rá: megirontotta a Bárányokat­A Bárányokat (akiknek felemás, szlovák- magyar neve minden bizonnyal nem vélet­len, hanem szándékolt szimbólum még az „ny“ magyar helyesíráséban s a névnek eh­hez képest való ragozásában is, — ilyen de- tailokban van kiképezve ez a munka!) — a Bárányukat megmételyezte Budapest s ezért vagy el kell hullámok, vagy meg kell változ- niok, ha élni akarnak. Vanöura nem csupán fölállítja az alternatívát, hanem el is fogad­tatja a két Báránnyal: az egyik, a gyógyítha­tatlan elbukik, a másik fölépíti és megválto­zik. öreg Bárány István ugyan teleszivta magát Budin mérgező levegőjével, de fizikuma oly erős, hogy az utolsó pillanatban ki tudja küszöböl tv magából a kórokozó baci Hu sokat. Mik ezek a kórokozók, amelyek a magyarság testében leledző baeillustelepekből szálltak ei és brleeiték ínagukat a szlovákság testé­in ? Ezek: erkölcsi érték hiánya,felelőtlenség az élettel és éle ttár salukkal szemben, sze-te- lenség és rendszenei ént-eg, akaratgyengeség, öuámiíá' és mások ámítása- Bárány István lelkét nem fertőzték meg. ak külső életét kezdték ki s rágták agyon a miliő elhárítha­tatlan hatása alatt, de lelke s erkölcsi felfogá­sa tiszta maradt és tisztán érvényesül az élű m i nden meg ny i i ván u Iá- a hí u. Fia azonban menthetetlen. A halálos ma­gyar bacillusok behatoltak teste ' és lelke legbelsejébe, amelyet teljesen fölettek. A mo­rál insanitynek meg ke l bar ja. Az apa - a vastag törzs, az őserő, az eredendő vitaii tár — <dpusztithatatlan, dx a fiú — a cseie- vész hajtás, a gyöngeség, a oh generált félem­ber — szükségszerűen leszámol magával- Bu­dapesten indul meg ha á’os bukdácsolása az élet dolgai és parancsai között s Budapesten torpan utolsót. Visszaadja halálrarágott tes­tét Budapestnek s tetemét nem viszik haza. az otthoni 3irba, meghagyják Budapestnek, az övé a hulla, mert övé volt az élete is s még porában se termékenyítse meg újból a vyd­rai földet. pyen kegyetlen Vancura mindenhez, ami magyar vagy vélten magyar, ami tipikus vagy vélten tipikus s ennyire következetes 'benne a művész teremtőereje s a gondolkodó irányító szemlélete. Viszont vaskövetkezetességgel formálja biztoskezü vonalvezetésében és meleg rész­véttel, majd ujjongó büszkeséggel kiséri ut­ján Janát, a géniuszt. Jana a cseh nemzet if­júsága, energiája, vitalitása, természetes al­kalmazkodóképessége, reális érzékelése, mo- rálrs fölénye; Jana a cseh nép tárulkozó fel­ke, melybe meggondolás nélkül és fönntartás nélkül fogad a be a szlovákokat; Jana a cse­hek nyiltszivü bizalma a szlovákokhoz, be­csületes vágyakozása, odaadó gondolata Szlo- venszkó felé- Csalódnia kell abban az ember­ben, akivel szerelmi, szenvedélyes frigyre kelt, mert méltatlanná tették hozzá nevetés, környezet és alkalom, de törhetetlen hevü" s lankadatlan lelke magához fűzi apa-lányi sze­rétéiben a másikat, akinek ereje csak meg volt kötve és meddőn félrebicsiaklqtt a köte­lek véres nyomot hagyó szorításából az idők választó viharában. S ez az apa-lányi szeretet más, mint amilyen lenni szokott: az acélos energiájú lány vezeti uj és boldogabb, más és tisztultabb életre az erejét visszanyert, megifjult öreget. A vihar, amelyet gonosz, valahonnan Budin felől jött szelők hoztak fő- lébüik, elmúlott s az égbolt ismét kitárult ké­ken és mélytüzű, dús napsütést Ígérőn a dia­dalmas, élet apotheozisában. Kaphat* tt-e az axiomatikus jellegű eredők­ből fölállított tétel a szlovákok és csehek együttélésének problémájáról kétszázegy la­pon át ennél szebb megfogalmazást és ennél jobb levezetést? Nem, az eredmény pompá­san kijött. Mégis, ennek dacára, szerényen azt gya­nítjuk, hogy itt-ott némi hiba csúszott be a számvetésbe­Leginkább talán úgy az eredők körül. tank behHnrmMSzfer: Jt tuntstok §r§¥ffllilak ül a kartoatiMom ereiye$ telüpeiet

Next

/
Oldalképek
Tartalom