Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-02 / 76. (2889.) szám

6 ^^©J-jV^sfeAU-HlKLAE? 1032 április 2, szombat, HmBKXM&KM 180.000 korona értékű árut zsákmányolt prágai kirakatokból egy íoívajbanda Autómotort zugattak s szakadatlan zugás és tülkölés közben zúzták be éjszakánként az elsőrendű üzletek kirakatait Györki és Ulain javaslatait a képvsselőház elvetette, Simon András személyes megtáma-dtatás címén szólalt föl és visszautasította Peyer vádját. Peyer válaszában kijelentette, hogy ismeri ezt a rendkívül önérzetes hangot, egyszer már a mentelmi bizottság elé került azért, mert elsőnek nevezte Drehr Imrét panamistának. Különben az egységes pártnak /egyik tagja 6em védekezhetik. Peyer eme szavaira Kelemen Kornél egy- ségespárii képviselő felugrik s Peyer felé inéul. Az egész egységes párt utána nyo­mul, hogy megakadályozzák a dulakodást. Nagy zaj, az elnök rövid időre felfüggeszti az ülést, amely után Peyer Károlyt sértő kijelentése miatt a mentelmi bizottság elé utalták. Az ülés nagy zajban ért véget. A szociáldemokratáknak a Károlyi-kor­mány vád alá helyezésére vonatkozó indítvá­nyával kapcsol abban, amelyet Györki Imre terjesztett elő a költségvetési óv első felében előállott 37 és íéimMlió pengős liiiiel túllép és rudat t Károlyi miniszterelnök kijelentette, hogy a szociáldemokraták tehetnek ilyen indít­ványokat, őt azonban ezek nem érdeklik. A szociáldemokraták nem is tudják, miről Tan szó és hogyan állott e’ő a tulkiadás. Budapest, április 1. (Budapesti szerkesztő­ségünk te le? ou jelen t és e.) A képviselők az Ösz- szeiérhetetlenségi bizottsága ma tárgyalta Károlyi Gyula gróf miniszterelnök összefér­hetetlenségi ügyét. Károlyi ellen Esztergá­lyos János szociáldemokrata képviselő tett összeférhetetlenségi bejelentést. A bizottság a bejelentést tárgyalásra alkalmatlannak ta­lálta és az eljárást megszüntette azzal az in­dokolással, hogy az összeférhetetlenségi tör­vényben nincs egyetlen olyau paragrafus sem, amely alá vonható lenne Esztergályos Jánosnak az A) optáns kasszába történt befi­zetésekkel kapcsolatban a miniszterelnök személyére tett kijelentése. HÚZ A SZALONKA Irta: ETHEYGYULA Villogó hómezők fehér pólyájából lassan bontja ki az aranyos napsugár éltető melege a tavasz mosolygó csecsemőjét. Halott vidék felett lüktetni kezd már az élet, messziről jö­vő vándormaradak élén megjelenik esti fél­homályunk titokzatos vendége, a hosszuesorü, barnaruhás szalonka. . Gsejthe várának porba omlott romjaira esti. csillag reszkető fénykévéje borit ezüstös szem- i fedőt. Mögöttem .áll a múlt, lábam alatt mész- szlklán lehiilott levelet perget a susogó szellő é kakasnélküli angol fegyverem láttára letűnt századok egyszerű eszközeiről csacsogva me­sél valódi históriát. Kevesen tudják már, hogy hajdanában egyszerű ijjászok kétszáz lépésről biztosan lepuífifontották emberi ellenségüket.. Az úgyne­vezett „hamarnyil" nyelén bőidarabokból, vagy fából repülőgép propellerjéhez hasonló szerkezet forgómozgással szelte a levegőt olyképpen, hogy száz lépésről könnyen fúrta át a páno&l burkolatát- Hatalmas vadakkal' hajdan lándzsával mérkőzött a magyar vadász s ilyenféle párviadalnak esett áldozatul Szent Imre herceg kilencszáz év lőtt- Halálra sebez­te valami dühös vadkan, vérét beitta a föld, teste semmivé vált. 1664 november 18-án Zrí­nyi Miklóst ölte meg egy életét védelmező vaddisznó. A későbbi , Turóc, Liptő és Árva vármegyék területe a XIII, század végéig királyi magán- uradalom. Óriási vadászterület, melyen már akkor szabályozták a rajta élő vadak haszná­latát- A lakosság szabadon elejthette a vad- kecskét és nyulat, de tilos vala szarvasok, vadkanok, vadszamarak és előttünk ma isme­rőien „bemiaminus“ nevű állat vadászata. Azt se tudjuk biztosan, hogy miféle vad szamarak élhettek annak idején a Kárpátok alatt A fogoly ma daráiknak szerettek tőröket rani, az­ért ezt külön tilalmazza a rndelet. Megörültek a vadászok, mikor már aggyal felszerelt ij, az úgynevezett számszeríj kezdett elterjedni, mert ez már kezelhetőbb fegyver volt. Azután következett a puska, hatalmasat durranó, messzehordó, de kezdet-kezdetén na­gyon lassan tölthető fegyver. íjjal háromszor is lőhettek azalatt, míg puskából csak egyszer- Ebben áll az oka, hogy hadseregi ijjász csapa­tok sokáig tartották magukat. Angliában még 1627-ben voltak rendes ijjász alakulatok. Természetes, hogy vadászeleink más egyéb eszközöket is használtak vadászai céljaira. Ghymes alatt 1276-ban Nemcsic falu a kirá­lyi M!ókészitőké. Középkorban nemcsak ha­lakat, de a vadakat szintén hálóval fogdos- tik, ami későbbi századokban divatos maradt. Rákóczi György elhibázott egy hiuzt, mely medvehálóba ugrott, de kibújt annak nagy sze­rvé között- Nem sokkal később Görgény mel­lett óriási vadkant ejtettek zsákmányul med­vefogó hálóban. A mi nagyapáik szelíd fér­jeket tömegesen fogdosták hálóval a Yágvöl­Prága, április 1. A prágai rendőrség tegnap [ ártalmatlanná tett egy tolvajbandát, amely- egészen agyafurt módon követte el a büntettek egosz sorozatát. A banda, amelynek tagjai Do- iejs Ottó 22 éves cipészsegéd, 30 eves szeretője, Csihák Róza, Vebral Bohumil 30 éves bognár és Matousek József 37 éves cipész voltak, kizáró­lag üzleti kirakatokat fosztogatott. Egv-egy fosztogatás a következőképpen játszódott le: A társaság fölfogadott egy bérautót s éjszaka elszállittatta magát valamelyik előre kiszemelt kirakathoz. Kiszálltak a kocsiból s megparancsolták a soffőrnek ,hogy zugassa a ibotort és állandóan tülköljön. A soffőr engedelmesen eleget tett a kívánság­nak s ők ezalatt bezúzták a kirakatüveget. Az aláhulló üveg csörömpölését nem lehetett a zaj- bau hallani s így a társaság minden baj nélkül kifoszthatta a kirakatot. Mint megállapítást nyert, a banda összesen tizennyolc prágai kirakatot fesztett ki ezen a módon s mindegyikből mintegy tizezofr korona értékű árut szállított el. Pozsony, április 1- Mindenkit érdeklő és izgató kérdés volt mindig a művészek élete, j de különösen az alkotó, művészeké, akiknek természete, gondolatai, cselekedetei éppen al­kotó mivoltukból kifolyólag a normális em­berétől eltérő, ahogy általában mondani szok­ták: különcködő. Haydnrői ugyan nem állít­hatjuk ezt éppen, de az ő élete és alkotása a legszebb példája és bizonyítéka annak, hogy a zfieni nőm ösm&r akadályokat, az a viszo­nyoktól függetlenül mindenütt és minden kö­rülmények között kihajt és pedig abban a for­mában és lényegben, ahogy a beléje oltott is­teni szikra csirájában az előre meg lett ha­tározva. Mert ha valaki nem ismeri Haydn müveit, az életéről következtetve, zenéjét szo­morúnak, fájdalmakkal és vágyakkal telinek képzelné. Pedig Haydn muzsikája éppen az ellenkezője ennek: gondtlanui kedvesen cse­vegő és melódiáiban folyton megcsillan a ka­cagó humor. Haydn szegény, falusi -bognár gyermeke volt, aki gyermekkorában -— saját bevallása szerint — „több verést kapott, mint enni“, majd mikor kellő megélhetése biztosítva volt, megnősülvén, a házasság várva várt békés megelégedettsége és boldogsága helyett annak kinzó poklába jutott- Ha ehhez még elgon­doljuk, hogy élete nagy részét az Esterházy hercegek szolgálatában töltötte, akiknek sze­szélyei szintén gyakran kedvetlenítették el, úgy önkéntelenül vetődik föl a kérdés, vájjon honnan fakadt Haydn zenéjének napsugárban ragyogó, bájosan szökeJlő, dús forrása? A környezetéből nem. Tehát csak őbelőle magá­ból, lelkének és szivének legmélyéből bugy- gyant elő ez a csoda! orr ás. Haydn pozsonyi vonatkozásai Haydn nem messze Pozsonytól, a Petrónéi! melletti Rohrauban született 1732. április 1.- éu. Ekkor keresztelték meg, de születésnap­jának március 31-ét tartotta minődig, mert mint mondta, „nem akart április bolondja gyén. Régi kúriák padlásán akad még ilyen füstfogó eszköz imitt-amott. Puskavadászatokon szintén kiifeszitették a hálókat. Régi időben csupán egyes golyóval lőttek s így bizonyos, hogy aféle kocavadász csak a levegőbe puffogtatott, mert nem állott rendelekezésére egy marék sörét. A flintának nevezett sörétes puskát a XVII. század utolsó negyedében kezdték szélesebb körben hasz­nálni. Jó öreg vadászok nem sokra becsülték, mert féltették a vadat a. kipusztulástól. Só­lyom vadászatot a sörétes puska szorította ki. Betanított sólmyokat nagyon megbecsülték, de használták az öfyveket és karvalyokat is. A török hódoltság alatt nyögő barsmegyei Zsitvakenéz község 1634-ben évente két kar­valymadarat tartozott beszállítani A-bdi ispán­jának. Karvalyokkal leginkább fürjekoro va­dásztaik. Agarakban volt legszebb öröme a régi urak­nak; kiváló példányoknak szobában vala a he­lye és palotás agár néven emlegették őket. II. Lajos király agárfalkáját Csepel szigeten nevelték; 1525-ben csehországi urak örvendez­tették meg az uralkodót kiváló uj állatokkal. összesen tehát mintegy 180.000 korona értékű zsákmányt vittek e!. Az árut a kirakatból mindig az autóiba vitték $ azzal Csihák Róza lakására szállították, amely rövidesen valóságos raktárrá változott. Csihák Rózának egyébként két lakása is volt, az egyik a rendőrségen be volt jelentve, de a másik — az áruraktár — nem. Az árut ugyancsak Csillák Róza értékesítette. A vidékre utazgatott s ott mélyen áron alul adta el a lopott holmikat. A banda egyébKént csak elsőrendű árut lopott s ők maguk is selyemingekben, angol ruhákban jártak, Csihák Róza pedig szőrmebundákban. Egész nap a kávéházban .ültek, csak éjszaka, léptek működésbe. A társaság tegnap óta az államügyészség fogházában ül s ugyancsak beszállították oda azt a két soffőrt, S. Antalt, és J. Rudolfot is, akik az éjszakai kirándulásokra szállították a társaságot é& a zajcsinál ássál segédkezet nyúj­tottak a vakmerő zsákmányolásban. lenni". Hamburgban majd Bécsben tanult és sok viszontagság után Kismartonba került karmesternek az Esterházy hercegekhez. Itt nagyszerű zenekart és operatársulatot szerve­zett meg- Az előadásokra a bécsi előkelősé­gek és az udvar is lejárt. Mária Terézia mond­ta egyszer: „ha jó operát akarok hallani, ak­kor csak Eszterházára utazok1'. De Haydn is utazgatott néha Becsbe és mint a krónika fel­jegyzi, 1772-ben Grassalköviek herceg meghí­vására Pozsonyba is eljött, ahol a báli zenét rendezte „nagy sikerrel"* Azóta aztán több­ször is megfordult Pozsonyban. 1776-ban egy vigoperaját „La vera constanza“-t (az igazi ál- hatatosiság), majd az „Örlamdo paladino"-t ad­ták elő Erdődy grófékuál. Mikor 1790-ben az Esterházyaíktól elkerült, Grassalkovich her­ceg kezdett tárgyalásokat Haydnnel, hogy megnyerje Pozsony számára, azonban Haydn nem fogadta el az ajánlatot, mert Londonból is kapott kangversenyturnéra meghívást és természetes, hogy inkább oda ment. . Haydn müvei elnevezésének eredete Érdekes, hogyan kapták Haydn müvei az el­nevezésüket. Angliában nagy lelkesedéssel fo­gadták a már híres zeneszerzőt és többek között az a megtiszteltetés is érte, hogy az oxfordi egyetem a zene doktorává avatta (1791.). Az ünnepségek alkalmával egy 1786-ban kompo­nált szimfóniáját játszották, amely azóta az „oxfordi szimfónia44 * nevét viseli. II. Pál orosz cár és Mária Feodorovna tiszteletére az „orosz kvartetteket44 irta. A „Rasiermesser-kvartett14 nevét onnan kapta, hogy azt Mr. Blandnek egy angol borotváért szolgáltatta ki. A „Pauken- inessé“-ben az Agnus dei dobszólóját Napóleon győzelmének a hírére irta. A „Nelson-mise44 Benediktusában váratlanul belépő trombiták pedig Nelson 1799. évi abukiri győzelmének hatására vezethető vissza. Nelson 1800-ban Lady Hamiltonnal Esterházy herceg vendége is volt, amely alkalommal ezt a misét előadták. Nelson egy elhasznált tollat kért Haydntól, aki­nek viszonzásul egy aranyórát adott. A „Kai­Ez a sportág még nem halt ki egészen, a jó agarat a maga helyén most is megbecsülik, ha pedig ilyen állat vége felé közeledik földi pá­lyafutásának, golyó helyeit agarászostorra akasztva pusztítják el. Halál nemet ebek ré­szére tehát a használt eszközök közül válasz­tanak­A kováspuskát felváltotta a gyutacsos elö'l- tölíT?, Imiikor a sietségbef \ gyakran a töltő vesszőt lőtték ki a rémült tapsiftiles. után sö­rét helyett. Majd felvirradt. a hátultöltő fegy­verek kora s a jő Brauswetler János szegedi órásmester sokáig hirdette magát a „mindig találó" fegyver feltalálójaként. Szerencsére állítása nem vált egészen valóra, mert ma az ötlövetű Browningok korában alig szaladgál­hatna már néhány nyúl a mezőkön. Ifjuvadászt pálcaütéisekkel avatták az öre­gek körébe, ami nem utolsó mulatság. Jól em­lékszem, hogy egyszer majdnem megakadt a szertartás. Fiatal káplán barátunk „ijedtében" vaddisznót lőtt agyon s mikor a mogyorópál­cát átadtuk őszhaju korelnökünknek, hogy valódi jágerré avassa a városi kocavadászt, az öreg derék katolikus létére nem akart ráver­ser-kvartett“-ben a „Gott erhalte“-variációk vannak, innen ered az elnevezése. Mulatságos története van egy menüettének, amelyet egy parasztgazda rendelt leánya lakodalmára. A la­kodalom után egy ökörrel állított be Haydnhoz és azt fizetség helyében otthagyta. Azóta „Ochsenmenisette44 a neve. Haydn szellemes öt-, letességü humoráról tesz tanúságot az a szluh főnia, amelyet 1772-ben Eszterházáa irt. A her­ceg nyári tartózkodását kissé hosszúra to-lta ki és a zenészek (feleségüket ez alkalommal nem volt szabad magukkal hozniuk) unatkoztak. Nem tudták, hogyan adják a herceg tudomásá­ra, hogy már szeretnének hazamenni, amikor Haydnnek mentő ötlete támadt. Mi volt'az neki: irt hamar egy szimfóniát, amelynek az utolsó tétele, a szokástól eltérően. Adagio volt. Itt egyik hangszer a másik után hallgat A, a zené­szek egyenkint összerakják a kottájukat és el­távoznak a teremből. Végre csak a hangver­senymester maradt, aki szólója végeztével szin­tén összepakkoit és elment. A herceg pedig, el­értve a célzást, az előszobában gyülekező zené­szeknek nevetve mondta: ..Értem, ha mindenki megy, nekem is mennem kell. Holnap csomago­lunk." Ez a „bucsuszimf ón iának44 a története. , Haydn zenéle Haydn rengeteg sokat dolgozott össze, talán, a legtermékenyebb zeneszerző volt, aki csak élt és ő is, mint a többi nagy komponista, nem a való életben, hanem a zenében élt igazán, ahol saját külön világot épített föl magának. Haydn­nak nem voltak mélyenjáró, töprengésre készt-Ő problémái, nem vajúdott, nem hordta magában oly soká gondolatait, mint Beethoven, hanem könnyed természetességgel vetette papírra. Ezért sokkal többet is Írhatott, mint Beethoven. Haydn zenéje Mozarthoz áll közelebb, amiért ez a két klasszikus mester kölcsönösen meg is ér­tette és nagyraheesülte egymást. Viszont Beet­hoven tartózkodó voit Haydnnal szemben és Haydnra nagyon jellemző az a kérdés, amellyel egyszer Beethoven után érdeklődött: „Mit csi­nál a mi nagymogulunk?" Haydn a klasszikusok közül a. legkönnyebben érthető, mert zenéjét a népzenéből mentette és éppen ennek köszön­heti, hogy még életében vált népszerűvé. Haydn nemcsak apró dolgaiban, hanem vonósnégyesei­ben, szimfóniáiban és két legnagyobb alkotásá­ban: a „Teremtésben" és „Az évszakokban" is megőrizte egyszerű, népies hangját. Itt érdekes megemlíteni, hogy „Az évszakok" első előadá­sán Hannát Mária Terézia főhercegnő énekelte. Müvei rohamosan hódították meg egész Euró­pát és teljesen a köz tudatba mentek át. A fran­cia hadsereg bécsi bevonulásakor több francia tiszt látogatta meg az ősz mester halálos ágyá­nál és az egyik tiszt a „Teremtésből" énekelt egy áriát Haydnnak. Nagyon jellemző még Haydn népszerűségére, hogy két rajongója né­hány nappal a temetése után föltörte sírját és levágta a fejét. Ma a fej a bécsi Gesellsehaft dér Musikfreunde múzeumában alussza, örök álmát. De népszerűségének legnagyszerűbb hirdetői mégis csak müvei, amelyek az emberiségnek, — mint a múltban és a jelenben, úgy a jövőben is mindig igaz örömet és tiszta élvezetet nyújtva — halhatatlanok maradnak. Tichy G. György. — Százhat évig gyertyafény mellett. Mxs. Ara­bella Bridgeman windsori lakos százhatesztendős korában meghalt. Az idős hölgy arról volt neveze­tes, hogy nem tudott megbarátkozni sem a villa­mosfénnyel, sem a gázvüágitássaL Hűségesen ki­tartott a gyertyák mellett. Lakásában csak gyer­tyával világított és nem volt hajlandó bevezettetni sem a villanyt, sem a gázt. xx A szlovenszkói és ruszinszkói magyar nők lapja: a „Nagyasszony4*. — „Házi krematóriumban41 elégette férjét egy bestiális feleség. Bukarestből jelentik: Getatea Ál­ba közelében, Tudora községben, egy Trinocenkó nevű gazdálkodó felesége elhatározta, hogy férjét, akivel már évek óta hadilábon él, elteszi láb aióL Az asszony Musucenkó nevű gazdálkodó segítségé­vel rágyújtotta a házat alvó férjére. Az égő házból Trinoeenkónak már csak megszenesedett holttes­tét tudták kimenteni. Az asszony Musucenköval megszökött, de a szomszéd faluban mindkettőjüket elfogták és letartóztatták. ni saját papjára* Szerencsére akadt közöttünk másvaliásu cimbora, aki derekasan kiporoita a fekete nadrágot, meg azt is, aki benne volt. Mindennek nagy része a messze múlté már. A várablaikon rám nevető hol világ elém raj­zolja Náda&dy Ferenc és Bercsényi Miklós páncélos alakját, kik magyar dolmányban ugyanazon sziklán várták a csörtető vadat, ahol ma én gyönyörködöm a természet fen­séges szépségében. Hét óra van; megszólal a szomszéd falu harangja, Stibo- vajdáért zeng imát, mert ő adott félezer esztendő előtt templomot a kis fészeknek. Méla harsán cseng egy másik faluból egy másik ércuyelvü lakó, ezt Ocskay László hozta haza valahonnan Morvaországból. A Vág völgy sötét tintafodtjára gyors rohanással csöppentenek ezüst pontokat az egymásután lángra lobbanó villanykörték, pajkos rigók aludni készülő hangos zenekarát ormótlan fejű baglyok komor huhogása váltja fel- A lelketnyugtatő csendben közelebb érez­zük magunkat Istenhez, ajkunkról hideg szel­lő ragadja tovább kis bölcsőnk mellett édes­anyánknak egykor értünk könyörgő szavát; Mi atyánk, ki vagy a mennyekben . , , HAYDN 1732-1932

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom