Prágai Magyar Hirlap, 1932. április (11. évfolyam, 75-100 / 2888-2913. szám)

1932-04-13 / 85. (2898.) szám

XI ^ ^ ^289^ SZám * ^2er<®a * 1932 áPrilis 13 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- A &lOVPnSzkctL PS UlSzinSzkni pllpnzpki nnrtnk Szerkesztőség: Prágán. Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, ^ SZLOVenbZKUl CS rUSZUlSZKOl eUenZGKl parlOK ü. emelet - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki yns'/FTLKFWTÖ politikai napilapja rPT1,rM c^K^TTY1 Pr49« ,L* Panská ulice 12- 111 emelet‘ fi képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több FŐSZERKESZTŐ r r rj FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon: 34184. Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—Kő. DZURÁNYI LÁSZLÓ F0RGÁCH GÉZA SÚRGÖNYC1M: H1RLHP, PRftHft Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. A képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—Kő. POPELKA UR MENTI A Irta: DZURÁNYI LÁSZLÓ „Államunkról és a kisebbségekről adott elő tegnap este Prága főváros központi könyvtárá­nak nagytermében Popelka dr„ a legfelső bíróság első, már nyugalombavonult elnöke, akit viharos taps fogadott és akit lebilincselő előadásában feszülten követtek. Fejtegetéseit tetszéssel ju­talmazták, különösen amikor elitélte a különböző mai jelszavakat, amelyekkel aláássák köztársasá­gunkat és nemzeti jellegét. Föíemlitette törté­nelmünket, cseh államunk szuverenitását, véde­kezésünket s a megújításáért folyt harcokat, szenvedéseinket itthon és a frontokon, amig vé­gül is ünnepélyesen proklamálták a Csehszlovák köztársaságot s önállóságunkat, valamint álla­munk nemzeti jellegét kimondották az alkot­mányban s nemzetközileg elismerték a st.-ger- maini szerződésben. A szónok felhozza, hogy mily nagylelkűséggel viselkedtünk egykori el­nyomónkkal szemben, mint adtunk többet nem­zeti kisebbségeinknek, mint amennyire kötelezve voltunk. Egyenjogúak lettek. Ennyire liberálisak sehol a világon nem voltak a kisebbségekkel szemben. Államnyelvünknek Csehszlovákiában ér­vénnyel kellene bírnia, de mit látunk ma? Hát­térbe szorítják, nem ismerik az állami tisztvise­lők és alkalmazottak sem, az önkormányzat terén sok vidéken el van távolitva. Mennyire másképp járták el velünk szemben Ausztria alatt — a nyelvkérdésben és az iskolaügy terén. Növek­vőben a német harciasság — lásd a hacken- kreuzlereket, határmenti embereink elnyomását és sikolyait. A németek már nem elégednek meg az egyenjogúsággal, saját autonóm területet akarnak, jogtöbbletet akarnak — államot az államban. (Viharos taps.) A legveszedelmesebb jelszavak egyike a pacifizmus, nem Chelcicky vallási pacifizmusa ez. A pacifizmusról az egész világ beszél, hogy eltereljék a figyelmet a poli­tikai harciasságról. Csak a vak lehet közömbös ezzel szemben, csak az áruló tarthat vele. A csehszlovákiai idegen nemzeti kisebbségek nin­csenek veszélyeztetve, hanem mi. Ezért sem­milyen engedményeket! Ne térjünk el államunk nemzeti jellegének megvédelmezésétől. (Taps.) Megszentelte vértanúink és hőseink nagy szen­vedése: erényeik számunkra fény és hathatós fi­gyelmeztetés legyenek. Ne kölcsönözzük oda fü­lünket a mérgező modern jelszavaknak! Védjük meg és tökéletesítsük, amit elődeink kiépítettek. A szónok Havliceknek, szabadságunk és nemze­tiségünk megvédelmezésére felhívó szózatával végzi. (Viharos taps.)“ (Národni Politika). A Dun-a-koureremciát mint valami eszmei Atlantiszt varázslatos hirtelenséggel elnyel­te a londoni köd s a csőd nyomán izzón raj­zolódik az európai horizontra Mussolini friss főik iái iójele; a középeurópai krízisnél csak a tanácstalanság és az izoláltság nagyobb, mintha a Duna-medence testében sorra meg szak adóz t ab volna az artériák és a gaz­dasági áramkör kontaktusai, minden állam magára hagyatottan és reménytelenül, de a többivel szemben bizalmatlanul küzd a ma­ga bajaival, nincs nap, hogy itt, belül is a gond terhes hírek egész raja föl ne röppenne, a munkanélküliség emelkedő szám oszlopai, az uj adótervek, a vasút óriási deficitje, az Északosehországban nem enyhülő bányász­sztrájk s mellettük végeláthatatlan sorban a krízisnek már szinte krónikussá vált egyéb kísérőjelenségei, amelyek mind egy nagy segítő és megtartó után kiáltanak. És ekkor föláll a pódiumra Popelka úr és megállapítja, hogy nem boldog a csehszlo­vák. Nem boldog, mert a Morváninuen és a Morván túl a tavaszi légben veszedelmes jelszavak úszkálnak, amelyek aláássák a köztársaság nemzeti jellegét. Mert hogy ez a nemzeti jelleg históriai valóság-e vagy csupán egy szélső nacionalista ideológia ki- mérája, afelől Popelka ur vitát sem enge­délyez. ő a modern história illúzióinak az embere s amikor a Duna-medence szikkadt testében hatalmas repedések kezdenek mu­tatkozni, neld az a legfőbb gondja, hogy a nemzeti álmok fellegvárának homlokzatán a cirádák aranyozását féltse. Csodálatos jelenség, hogy érett, meglett, sőt kiérdemesült férfiak ennyire elrugasz­kodjanak az életvalóság talajától. De még csodálatosabb, hogy e-zt a köztársaság leg­magasabb bírói tisztségét viselte ember teszi, még hozzá olyan megállapítások kap­csán, amelyek erős kételyt hagyhatnak visz- sza Popelka emelkedett igazságkeresését és judiciumát illetően. „Elnyomónkkal szemben nagylelküek vol­tunk s többet adtunk nemzetiségi kisebbsé­geinknek, mint amennyire kötelezve vol- tunk“ — állapítja meg honmentő manifesz- tadójában. Ha ezt egy politikai kortes teszi, akii sovinizmusáért bőséges ellenszolgálta­tást lát, ám rendiben van, de biróemibernek, még hozzá az igazságszolgáltatás legmaga­sabb poszton állott digni tartusának elsősor­ban disztingválnia kellene, hogy amig a múltban a nemzetiségi politika nemzetközi­leg szabályozatlan belügyi kérdés volt, ad­Gcnf, április 12. Több, mint háromheti szünet után a lefegyverzési konferencia főbizottsága tegnap újra megkezdte tanácskozásait. Gibson nagykövet, amerikai delegátus javaslatot tett a tankok és a nehéz tüzérség, továbbá a gázhá- ■boru eltörlésére. Megállapította, hogy e fegyve­rek tipikus támadási fegyvereket jelentenek és letiltásuk növelné a biztonság érzetét a világ­ban. Ugyanígy a bomba vető repülőgépek lesze­relését is követelte. Indokolásában kifejezte, hogy a világ gazdasági élete rettenetes terhek alól szabadulna föl, ha e sok pénzbe kerülő fegyvereiket nem gyártanák többé. Egy rnesz- szehordó ágyú ma 400.000 dollárba kerül, egy rövidéletü tank legalább 45.000 dollárba. Gib­son javasolta, hogy a bizottság már a közeli napokban ejtse meg javaslata fölött a szava­zást. Gibson szenzációs javaslatára elsőnek Na- dolny német delegátus felelt, aki. szerint az amerikai javaslat örvendetes kezdeményezést jelent, de Németország nem tartja elégségesnek és sokkal többet követel. Tardieu francia mi­niszterelnök kifejezte, hogy Franciaország ro- konszenwel és érdeklődéssel figyeli az ameri­kai javaslatot, de a párisi kormány véleménye szerint az nem 'elégséges, mert nem gondosko­dik az ellenőrzésről és a szankciókról. Éppen ezért, az amerikai javaslatot hozzá kell csatolni a többi beérkezett javaslathoz, amelyről a fő­bizottság hivatott dönteni. Az amerikai javaslat tegnapi vitája ma foly­tatódott. A legtöbb delegátus Ugyanúgy elve­tette azt, mint tegnap Terdieu, vagy Nadolny. A ma délelőtti első szónok Litvinov orosz nép­biztos volt, aki egyórás beszédében helytelen­nek Ítélte a fegyverkezések korlátozására má­dig ma aa intézményesitett kisebbségi jog- tisztelet és nemzetközi elkötelezés kérdése- A kötelesség teljesítés tehát nem lehet nagy­lelkűség, az a beállítás pedig, hogy az uralkodó hatalom több jogot biztosított a köztársaságban élő kisebbségeknek, mint amennyire kötelezve volt, merőben hiipo- kriziis. Lehetséges, hogy Popelka ur a soviniz­mus hályogjától nem képes áttekinteni és gyakorik hatásaiban fölmérni a kormány­zat Msei ... végi politikáját, bár ez is szegény­ségi bizonyítvány, de mint a brünni Kúria volt elnökének azzal mindenesetre tisztában kell lennie, hogyan került végrehajtásra például a nyelvtörvény igazságügyi vonat­kozásokban. Hogyan kerekítettek ki külön bírósági járásokat a kisebbség arányszámá­nak a kritikus húsz százalék alá való tiyo-- másával s hogyan mentek veszendőbe a pa­piroson egyébként biztosított kisebbségi jo­gok. Aminek következtéiben e területeken a jogkereső kisebbség anyanyelvűn többé jogsegélyért nem folyamodhatott s a bírói végzéseket és ítéleteket szintén nem kap­hatta meg ezen a nyelven. Ez lenne tehát a nagylelkűség, az egyenjogúság és az a bizo­nyos liberalizmus, ami nő re a kisebbségek­kel szemben sehol a világon nem volt példa? De hasonlóan hiipokrlzis az az állítása is, hogy Csehszlovákiában az államnyelv hát­térbe szorított, sőt bagatellizált valami, mely sokszor kívül reked az önkormányzatból. A nyúló törekvéseket, mert nem korlátozni, ha­nem leszállítani kell a fegyverkezést. Litvinov három csoportra osztotta az államokat: a kis, a közék és a nagy államokra. A nagy államok számára 50 százalékos fegyverkezési csökken­tést követelt és Oroszország is hajlandó volna ezt az áldozatot meghozni. A legfontosabb a le­fegyverzés proporciós voltának elhatározása, mert a fegyvernemek korlátozása nem elégsé­ges. A háború előtt a fegyverkezés korlátozva volt s a háború kitörését ez még sem gátolta meg. Tardieu sok tekintetben csatlakozott Litvi­nov érveléséhez és ő is elégtelennek minősítette az amerikai javaslatokat A francia miniszterel­nök erélyesen tiltakozott Gibson érvelése ellen és kijelentette, hogy Franciaország sohasem egyezik bele abba, hogy egyes fegyvernemeket egészen eltöröljenek, másokat viszont megtart­sanak. Tardieu-Benes-Brüning Genf, április 12. Tardieu francia, miniszterel­nök tegnap délben Benes dr. csehszlovák kül­ügyminiszterre] ebédelt. A párisi lapok 'genfi tudósítói szerint ezen az ebéden újból szóba ke­rült a dunai kérdés, amely ezzel uj stádiumba lépett. - A népszövetségi tanács öeezeülésének küszöbén a lapok ismét ráirányítják a figyelmet a népszövetség pénzügyi bizottságának jelenté­sére, amely szerint a dunai államok helyzete tarthatatlan. A dunai államok szorosabb együtt­működése nélkül a katasztrófa elkerülhetetlen­nek látszik. Tardieu és Benes találkozása után a francia miniszterelnök Nadolny német nagykövettel ér­tekezett, A diplomaták előkészítették Tardieu hlpokrizis itt egyeueseu kettős. Mert hiszen hol az önkormányzat? Az a bizonyos Kraji- na a maga kinevezett állami tisztviselőivel? Popelka ur Szlovénszkó egész területén, beleszámítva még a szinmagyar vidékeket is, bajosan tudna fölmutatni egyetlen állaimi tisztviselőt, aki ne bírná kielégítően az ál­lamnyelvet, mert hiszen rég el kellett volna véreznie a nyelvvizsgák guillotinja alatt. Mi azonban a kisebbségi kérdés liberális keze­lésének nagyobb dicsőségére tudnánk mu­tatni Popelka urnák olyan szinmagyar vi­déken működő „önkormányzati tisztviselőit, aki sehogysem bírja, de kielégítően semmi­esetre sem a gondjaira bízott nép nyelvét. Pedig ez már a demokrácia elemi kérdése Lenne, mert hiszen régi az a tétel, hogy a közigazgatás van a népért és nem fordítva. A nyelvkérdéshez hasonlóan okosabb az iskolaügynek és — az ő szavai — „határ­menti embereik elnyomásának és sikolyai­nak" is békét hagyni. A granicsároknak sokkal jobb a dolguk, mintsem hogy Popel­ka ur karmesteri intésére sikongassanak. Gyakran tucatnyi iskolásgyermek számára kapnak vadonatúj, pompázatos iskolákat, amelyek még akkor is túl tágasaknak bizo­nyulnának, ha a granicsár anyák évente kétszer szüln ének, a számi tás tehát idegen anyák gyerekeire megy és a magyar nem­zeti kisebbség közvéleményében el is hang­zott már nem egy féltő sikoly- Szemünk előtt áll egy kisebbségi sorsábrázoló piktor kegyetlen szatiráju képe az előtérben nagy­és Brüning személyes találkozóját, amely a jövő héten fog megtörténni Genfben. A francia mi­niszterelnök holnap visszautazik Párisba, de ha­marosan újra visszatér. Gibson amerikai dele­gátus váratlan előretörése a lefegyverzési kon­ferencián meglepte Párisi és bizonyos lehangolt- ságot keltett. Az amerikaiakat azzal vádolják, hogy Tardieu nagy tervét alá akarják aknázni. Az amerikai javaslat tartalma elégtelen és egy­ügyű, állapítja meg a Petit Párisién. A lapok ugyanakkor ünnepük Tardieu mesteri válaszát, amellyel csirájában elfojtotta az amerikai elő- törést. A jövőben Gibson javaslatáról egyetlen szó sem hangzik el többé Genfben. A franciákat leginkább az kedvetlenítette el, hogy Sir John Simon angol külügyminiszter állítólag tudott az amerikai javaslatról, de egyetlen lépést sem tett ellene. Ezzel a két-három nappal ezelőtt összekovácsolt francia—angol antant értéke újra problematikussá vált. Osztrák remények Bécs, április 12. A Neues Wiener Tagblatt párisi tudósítása szerint az angol külügyminisz­ter Genfben közvetíteni akar a négy nagyhata­lom között a dunai kérdésben. Tardieu genfi utazásának főcélja állítólag szintén az angol közvetítő akció előkészítése volt. Egy uj bizott­ságot alakítanak, amely politikai tendenciák és hátsó gondolatok nélkül megkisérli Anglia és Franciaország, továbbá Olaszország és Német­ország kibékitését. Benes dr. csehszlovák kül­ügyminiszter állítólag nagy szerepet játszik a, közös plattform megteremtésénél. A Neue Freie Presse szerint a népszövetségi tanács tavaszi ülésszakán a nagyhatalmak okvetlenül megkö­tik a kompromisszumot a dunai kérdésben. Egyelőre csupa negatívum Jelzi a népszövetség tavaszi munkájának megkezdését Az elutasított amerikai íefegyerzési javaslat — Litvinov és Taráién táborban — Kompromisszum készül a dunai kérdésben?

Next

/
Oldalképek
Tartalom